KIADVÁNYOK

A kockázatértékelés és kockázatértékelés elmélete

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényt módosító 1997. évi CII. törvény 54. §-a a következőképpen rendelkezik:

A munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és készítményekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. Az értékelés alapján olyan megelőző intézkedéseket szükséges hozni, amelyek biztosítják a munkakörülmények javulását, beépülnek a munkáltató valamennyi irányítási szintjén végzett tevékenységbe.

A minőségi értékelés egy szubjektív vizsgálatot, egy szemrevételezéses vizsgálatot feltételez, amelynek során a kockázatértékelést végző csoport műszaki- és munkavédelmi szakemberei tapasztalatának segítségével minden lényeges veszélyforrásra és helyzetre kitérnek, ezen kívül figyelembe veszi azokat a munkafolyamatokat, illetve körülményeket is, amelynek nem kapcsolódnak közvetlenül a munkavégzéshez. A minőségi értékelés alapján lehet egyértelműen eldönteni, hogy szükséges-e mennyiségi értékelés, amikor szükség lehet konkrét mérésekre (pl: zaj, rezgés, világítás, légállapotok, légszennyezés), továbbá speciális kockázatértékelési eljárásokra (hibafa-elemzés, eseményfa-elemzés, hibamód- és hatáselemzés, ok- követelmény elemzés, munkabiztonsági elemzés, cselekvési hiba-elemzés, veszély- és működőképesség vizsgálat stb).

Ki kell jelölnie a menedzsmentből egy vezetőt, aki ezt a tevékenységet támogatja és irányítja.

Ki kell jelölnie egy teamet, akik a kockázatértékelést végzik.

Meg kell határoznia, hogy milyen speciális képzés szükséges az elemzést végző szakemberek részére, és a megfelelő információt meg kell adni.

Informálnia kell minden olyan személyt, akit érint a kockázatelemzés, és meg kell hallgatni a véleményüket.

Felül kell vizsgálni az értékelés helyességét, megalapozottságát és szakszerűen dokumentálását.

Intézkedési tervet kell készíteni a kockázatok csökkentése és megszüntetése érdekében

Itt hívjuk fel a figyelmet arra, hogy általában nincs szükség a kockázatok pontos számszerűsítésére. A számszerűsített kockázatértékelés módszerei nagyon bonyolultak, általában csak akkor célszerű használni, ha a kockázat következményei a munkavállalók életét, egészségét, vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetnék.

Ha a munkahelyeken a zajhatások és a rezgések, a por és a vegyi anyagok, valamint a sugárzások, az alacsonyabb, vagy a magasabb légköri nyomás, az egészséget károsító levegő és klíma, a megvilágítás károsítja a munkavállalókat, vagy veszélyeztetik a munkavégzés biztonságát, akkor célszerű méréseket is végezni.

A kockázatelemzéssel a munkáltató, olyan szakanyag birtokába jut, amely a munkavállalók kockázatának megszüntetése mellett segíti az üzemen belüli folyamatok optimalizálását, valamint hatékonyabb belső ellenőrzési lehetőségeket is biztosít.

A cég számítógépes programrendszer alkalmazásával megfelelően felkészített szakembereivel végezteti el a kockázatértékelést.

A cég szakemberei végzik a kockázatértékelést, de a felkészítést erre szakosodott cég végzi.

A cég szakemberei végzik a kockázatértékelést, de a felkészítő tanfolyam mellett külső cég segítséget nyújt a gyakorlati kockázatértékelés számítógépes programrendszer alkalmazásához.

A cég egy erre szakosodott külső céget bíz meg kockázatértékeléssel.

Kockázatbecslésre, illetve kockázatértékelésre azok a műszaki munkavédelmi szakemberek alkalmasak akik:

• Ismerik a munkahelyek, a munkavállalók által végzett tevékenységeket, a használt szerszámok, veszélyes anyagok, gépek, berendezések, szállítási eszközök, a munkakörnyezet jellemzőit, hatásukat a kockázatok kialakulására;

• Képesek a foglalkozás-egészségügyi és munkabiztonsági problémák feltárására;

• Ismerik a veszélyeket és okait, a köztük lévő kapcsolatokat és ennek kockázatait. Javaslatokat tudnak tenni a kockázatok kiküszöbölésére vagy csökkentésére rendelkezésre álló eszközökre és lehetőségekre;

• Ismerik a vállalkozásra és tevékenységre vonatkozó előírásokat, szabályokat.

Az Mvt. széleskörű ellenőrzési jogokat biztosít a munkavédelmi képviselőknek. Ez az ellenőrzés akkor lesz hatékony, ha egybeesik a munkáltatói kötelességek segítségével pl: azzal, hogy a munkáltató köteles minőségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat.

A kockázatbecslés és értékelés egész folyamatában kiemelt fontosságú a munkavállalók képviselővel való kapcsolattartás. Az Mvt. 59. §-ban külön is előírja az érintett munkavállalók és a munkavállalók képviselőinek tájékoztatását a kockázatértékelés eredményeiről. Kívánatos már az előkészítés során bevonni a munkavállalók lépviselőit a folyamatba, és igényelni kell a munkavállalók támogatását, aktív közreműködését.

A kockázatértékelésnek az alábbi lépéseket kell magában foglalnia:

• a veszélyek azonosítása;

• a munkavállalók és érintettek csoportjának meghatározása, akik valamilyen veszély miatt kockázatnak lettek kitéve;
• a kockázat mértékének becslése;
• a kockázat megszüntetési lehetőségének vizsgálata; és ha nem lehet megszüntetni, akkor
• annak elbírálása, hogy kell-e további intézkedéseket hozni a kockázat megelőzése vagy csökkentése érdekében.

A munkatér geometriai méretei (1 főre jutó alapterület és térfogat) vizsgálata

Természetes és mesterséges világítás megfelelősége (bevilágító felület, megvilágítás erőssége, egyenletesség, káprázatmentesség, színhőmérséklet, árnyékhatás, színhatás, egészségre való ártalmasság)

A létesítmények fűtésének, szellőzésének követelményei (levegőtisztasági, klíma - páratartalom, légmozgás - követelmények)

Zajszint

Hősugárzásnak kitett munkavállalók vizsgálata

Járófelületek egyenletessége, csúszás- és botlásveszély

Munkaeszközök elhelyezése kiszolgálás, karbantartás hely szükségletének biztosítása, megelőző karbantartás

Közlekedési, tárolási követelmények betartása

Villamos létesítmények megfelelősége, érintésvédelem, stb.

Szociális és higiénés viszonyok (üzemi étkező, öltöző - fürdő stb)

A munkatér geometriai méreteinek vizsgálata

Az időjárási viszonyok elleni védelem ( hideg, meleg, csapadékos időjárás, stb)

A mesterséges megvilágítás megfelelősége sötétedés után

Közlekedés, tárolás biztonságának vizsgálata

Járófelületek egyenletessége

Villamos létesítmények, berendezések, telepítésének megfelelőségének érintésvédelem, villamos védelem stb.

Nehéz testi munka, (kézi és gépi munkavégzés)

Túl intenzív vagy egyhangú munka (szalag melletti munka)

Nagy koncentrációt igénylő munka

Egyedül vagy elszigetelten végzett munka veszélye

Éjszakai munka, folyamatos, három műszakos munkavégzés

Technológiai, kezelési, karbantartási utasításban foglaltak betartása

Idegrendszeri igénybevétel, (képernyős munkahely kockázatértékelése)

Egyéni védőeszközök, védőberendezések használata

Pszichés megterhelés (képernyős munkahely kockázatértékelése)

Emberi kapcsolatok, tényezők (munkavállaló és munkahely kölcsönhatásának vizsgálata)

Le- és beesés és összenyomás veszélye, változó építési munkahelyek esetén

Munkaárkokban, talajszint alatti munkaterületeken földomlás veszélyével járó tevékenység, változó munkahelyek

Alagutakban, vízben, víz alatt végzett munka, veszélyes

Égés-, forrázás-, fagyásveszély vizsgálata

Áramütés-veszélyes tevékenység, műszaki feltételek vizsgálata

Robbanásveszélyes tevékenység és a védelem vizsgálata

Sugárzásveszélyes tevékenység és a védelem vizsgálata

Közlekedési eszközök vezetése (autóbusz, tehergépjármű stb.)

Mezőgazdasági munka és erőgépek kezelése

Vegyipari berendezések kezelése mint fokozottan veszélyes tevékenység vizsgálata

Tartályokban, aknákban, csatornákban, beszállási engedélyhez kötött létesítményekben történő munkavégzés

Anyagmozgató berendezések (targonca, daru, raktári kiszolgáló berendezés, stb.), munkagépek kezelése (földmunkagép, útjavítás, karbantartás gépei, vasúti pályaépítő gépek, stb.)

Biztonsági és védelmi berendezések állapota

Védelem nélküli forgó-mozgó géprészek vizsgálata

Gépek, járművek mozgása (külső és belső szállítás)

Anyagok vagy tárgyak elmozdulása során jelentkező kockázatok

Veszélyes felületek (éles, sorjás szélek, sarkok, kiálló részek)

Tűz- és robbanásveszély megelőzésének vizsgálata

Hordozható villamos munkaeszközök időszakos vizsgálata

Nyomás alatti közeg veszélyességének kockázata

Forró vagy hideg anyagok, tárgyak okozta kockázatok

Állatok, emberek mozgása, támadása a védelem kialakítása

Mikroorganizmusok, vírusok, baktériumok

Elektromágneses sugárzás vagy tér okozta kockázat feltárása

Elektrosztatikus feltöltődés

Mérgező anyagok alkalmazása, védelme és kockázata

Allergizáló anyagok alkalmazása, védelme és kockázata

Fertőző anyagok alkalmazása, védelme és kockázata

Rákkeltő mutagén, terratogén, utódkárosító anyagok jelenléte

Instabil vagy erősen reakcióképes anyagok jelenléte

Levegő- vagy oxigénhiány (rendkívüli körülmények közötti munka)

Gyúlékony, robbanékony és oxidáló anyagok jelenléte

A munkavédelmi bírságok hatékony felhasználására kiírt pályázaton a VEGYIPROP Kft. három millió forintot nyert annak érdekében, hogy dolgozzon ki egy olyan kockázatfelmérő és kockázatértékelő segítő számítógépes programrendszert, amely alkalmazásával meg lehet könnyíteni kis- és középvállalkozások részére a kockázatfelmérést és kockázatértékelést.

A felmérő program számítástechnikai munkálatait a SECUMIX 97. Biztonságtechnikai BT. számítástechnikai szakemberei végezték.

vissza