KÉRDÉSEK - VÁLASZOK

143/2004.(XII.22.) GKM r. a Hegesztési Biztonsági Szabályzat kiadásáról
(Kivonat)
10. A munkavégzésre vonatkozó szabályok
10.2.3. Olyan munkakörülmények esetén, ahol a természetes testhelyzettől eltérően kell a munkát végezni (fekvő, guggoló, térdeplő stb.), a hegesztő részére a munka megkönnyítését célzó eszközöket kell biztosítani (pl. gumiszőnyeg, padló, állás), és megfelelő munkaszüneteket kell alkalmazni.
10.2.4. Ha a szűk, zárt térben végzett hegesztési munkáknál munkakörnyezeti levegő értékek és a munkaenergia-forgalom mértéke indokolja, akkor munkaszüneteket kell beiktatni. Ennek gyakoriságát és időtartamát a technológiai utasításban kell meghatározni a vonatkozó szabvány figyelembevételével.

1993.évi XCIII.tv a munkavédelemről
44.§
(3) Munkát csak olyan munkakörülmények között és időtartamban lehet végezni, hogy az a munkavállaló egészségét, testi épségét ne károsítsa. Az egészségkárosodás kockázatát növelő időtartamban történő munkavégzés (rendkívüli munkavégzés, túlmunka stb.) esetén a külön jogszabály előírásai szerint kell eljárni.

1992. évi XXII.sz. tv. a Munka Törvénykönyve

A pihenőidő
122. § Ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a rendkívüli munkavégzés időtartama a hat órát meghaladja, valamint minden további három óra munkavégzés után a munkavállaló részére - a munkavégzés megszakításával - legalább húsz perc, legfeljebb egy óra munkaközi szünetet kell biztosítani, melyből legalább húsz percet egybefüggően kell kiadni. Amennyiben a napi munkaidő alatt a munkavállaló többször jogosult munkaközi szünetre, ezek együttes időtartama az egy órát nem haladhatja meg.

Tisztelt Alapítvány!

 Munkahelyemen új technológiát vezettek be. Ezt megelőzően a konzultációk semmilyen sikert nem hoztak a munkavállalói oldalnak, semmit nem írtak bele a javaslatainkból. Kizárólag az ő érdekeiket szolgáló elképzelések kerültek bele. Evvel megkönnyítve számukra az egy -személyes munkavégzés folyamatos bevezetését és a későbbiekben bekövetkező létszámleépítéseket. A következő kérdéseimre szeretném a segítségét kérni.

Mi a munkáltató feladata egy új technológia bevezetése előtt? (oktatás, ill. annak dokumentálása)

Az új technológiához kötelező-e új kockázatelemzés készítése?

Mit kell tartalmaznia a kockázatelemzésnek?

A technológiában érintett munkakörönként külön- külön kell a kockázatelemzés?

Megtagadhatja-e a munkáltató az általunk végzett munkával kapcsolatos ÁNTSZ előírások és dokumentumok megtekintését?

Van-e arra lehetőség, hogy a most bevezetett technológia leírását szakértővel megnézessük (szakmai helyesség, tartalom szempontjából)? Véleményem szerint a korábbi kockázatelemzés ill. a jelenlegi technológia szakmailag és tartalmilag erősen kifogásolható.

Legyen szíves írja meg nekem, hogy a neten evvel kapcsolatban hol találok törvényeket, jogszabályokat.

Előre is köszönöm, hogy foglalkoznak a problémámmal
                                                                         

                                                                                     Tisztelettel: Cs. F.

                                                                                  munkavédelmi képviselő

Tisztelt Cs. F. Kolléga!

Alapítványunkhoz intézett levelében feltett kérdésekre a következő válaszokat adom:

1.A Mvt.72.§(2)/b értelmében a képviselő részt vehet a munkáltató azon döntéseinek előkészítésében, amelyek hatással lehetnek a munkavállalók egészségére- biztonságára.

A törvény azt nem írja elő, hogy a munkáltató köteles is figyelembe venni a képviselő (bizottság) véleményét. Azonban a továbbiakban a képviselő- ha a bevezetett intézkedést úgy ítéli meg, hogy az nem felel meg a jogszabályoknak- a 2/d pont szerint kezdeményezheti a szükséges intézkedések megtételét.

Az ilyen kezdeményezésre a 73.§ (1)-(2) szerint a munkáltatónak intézkedni vagy válaszolni kell. Amennyiben a kezdeményezésben foglaltakkal nem ért egyet, álláspontjának indokait írásban köteles közölni.

Továbbiakban a képviselő (bizottság) a 72.§ (2) f. pontja szerint az illetékes munkavédelmi hatósághoz fordulhat. A Hatóság köteles a körülményeket felül vizsgálni és a szükséges intézkedéseket megtenni.

2.Új technológia bevezetésekor a munkáltató köteles a munkavállalókat kioktatni, Mvt. 55.§ (1) d. pont szerint.

3. Új kockázatértékelést kell végezni a technológia lényeges megváltozásakor a Mvt. 54.§ (3)  szerint.

4. A kockázatértékelés elvégzésével kapcsolatos követelményeket (elvégzés, adminisztrálás) a Mvt. 54.§ -a részletesen tartalmazza.

Javasolom elolvasásra a „Felügyelőségek együttes útmutatását” melynek „Ki végezze el a kockázat értékelést?” című fejezete kitér a képviselők részvételére is. Ez a dokumentum megtalálható: www.mvkepviselo.hu  Munkabiztonság, vagy

                        www.ommf.gov.hu   Kezdőlap, Archivum4. lap

5. A képviselők tájékozódási jogát a Mvt.72.§ (2) c. rögzíti.

A munkáltató és a munkavédelmi képviselő együttműködésének kötelezettségét a Mvt. 71.§-a

rögzíti. Előírja a szükséges információknak az egymás részére történő kellő időben történő megadását.

6.Szakértő igénybe vételére a Mvt. 72.§ (3) szerint van lehetősége a képviselőnek. Továbbá megbeszélést folytathat a hatósággal. Javasolom a Tanácsadó szolgálattal történő konzultációt. A Tanácsadó szolgálat működéséről, elérhetőségéről a www.ommf.gov.hu

honlapon tájékozódhat.

7. A felvetett problémákkal kapcsolatos jogszabályokat megtalálja a következő helyeken:

            www.mvkepviselo.hu  Jogszabályok

            www.ommf.gov.hu  Jogszabályok, ahonnan elérhető a www.magyarország.hu

                                             Jogszabály kereső

Csatoltan megküldjük: - a munkáltatóval kötendő együttműködési megállapodás javasolt         

                                        tematikáját,

                                     -a munkavédelmi bizottság ügyrendjének javaslatát,

                                     - a paritásos munkavédelmi testület ügyrenjének javasolt formáját.

Remélem, hogy segíthettük problémáik megoldását.

A Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány nevében munkájukhoz sok sikert kívánok!                                                                                         Üdvözlettel Hartai Ferenc

K. G. munkavédelmi képviselő vagyok egy ZRT.-nél.

A cégünknél az asztalos műhelyt el kell költöztetni a gyáron belül más
helyre,mert a régi
épületet lebontják.A nagy kazánház alagsorában találtak is neki egy szűk
helységet.
A kérdésem az volna,hogy hol találok olyan leírást,amely tartalmazza a
minimális
követelményeket egy faipari műhely számára.

A különböző gépek körüli min.szabad hely
A levegő hőmérséglete
A világítás minimuma
A természetes fény
A porelszívás
Az ajzat minősége
Stb.
Ezekre a kérdésekre szeretnék valahol választ kapni

Kedves K. G. kolléga!

Alapítványunkhoz intézett kérdésére a következő választ adjuk:

Az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet (a Mvt. végrehajtási rendelete) 1/a sz. melléklete szerint a faipari gépek az Mvt. 21. § (2) bekezdése szerint veszélyes gépek. Ezért az ilyen gépek, munkahelyek kialakításakor, munkavédelmi üzembe helyezésekor a törvény előírásai különleges követelményeket határoznak meg.

Az Mvt. IV. fejezetében foglaltak teljesítése – elsősorban a kockázatok értékelése – különösen nagy felelősséget hárít a munkáltatóra.

A kérdésében említett munkahely kialakításakor figyelembe kell venni az Mvt. III. fejezetében foglalt előírásokat:

-         általános követelmények;

-         a létesítés követelményei;

-         munkavédelmi üzembe helyezés,

-         a munkavégzés személyi feltételei.

Feltétlenül meg kell felelni további rendeleteknek is:

-         22/2005 (VI. 24.) EüM r. a rezgésexpozíció elleni védelemről;

-         66/2005 (XII. 22.) EüM r. a zajexpozíció elleni védelemről;

-         3/2002 (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről.

A jogszabályokat megtalálhatja Alapítványunk honlapjának „Jogszabályok” című fejezetében.

Javasoljuk továbbá, hogy forduljanak bizalommal a helyi speciális problémák megoldásának segítésére a Munkavédelmi Tanácsadó Szolgálathoz.

A munkahelye szerint illetékes Szolgálat elérhetőségét megtalálhatja az OMMF honlapján: www.ommf.gov.hu

Köszönjük, hogy Alapítványunkhoz fordult.

Az Alapítvány nevében üdvözlettel: Hartai Ferenc

Igen Tisztelt alapítvány, Tisztelt Hartai Úr!

 L. Ferenc vagyok egy gépipari, forgácsoló cégnél dolgozom 13 éve, 4 éve vagyok mv. képviselő.

 A következő ügyben kérném segítségüket.

 Cégünknél a gazdasági válság hatására jelentős mértékben visszaesett a termelés.

 Több munkatárstól megváltak, de ez sem elég a költségek csökkentéséhez.

 A vezetés ezt most munkaidő csökkentéssel próbálja orvosolni, egyik napról a másikra. 

 Heti 32 órára módosítja a munkaszerződést, az eddigi három műszak helyett csak két műszak lesz (én csak egy műszakban jártam eddig is)

 Ezt a módosítást csak addig akarják életben tartani, amíg kevés a megrendelés, később újból módosítják.(!?)

 Tudtommal csak közös megegyezéssel lehet módosítani a munkaszerződést kérdéseim erre irányulnak.

 -Milyen következménnyel járhat ha nem írom alá.

  -A 32 órás munkahetet határozatlan időre foglalják a szerződésbe, ez akár így maradhat évekig is.

  -Mennyivel kell hamarabb bejelenteni ezen óhaját a munkáltatónak?(már mint, hogy szerződést akar módosítani)
 -Valamint nekem mint munkavállalónak, mennyi időm van az aláírásra, miután kézhez kaptam az új szerződést.

  -Úgy gondolom, hogy ha aláírtam egy bércsökkenéssel, munkaidő csökkentéssel járó új szerződést később nincs jogom panaszra.

Előre is köszönöm, hogy időt szakítanak kérdéseim megválaszolására!

 Tisztelettel: L. Ferenc  

Kedves L. Ferenc kolléga!

Alapítványunkhoz intézett kérdésére a következő választ adjuk:

A Munka Törvénykönyve 117/B § szerint a teljes munkaidő mértéke napi 8, heti 40 óra. Ugyanezen § (2) bekezdése szerint a felek megállapodása az (1) bekezdésben foglaltnál rövidebb teljes munkaidőt is előírhat.

Levelében nem tért ki arra, hogy munkahelyén működik-e szakszervezet, ill. egy hatályos kollektív szerződés rendelkezik-e a teljes munkaidőről.

A Munka Törvénykönyve szerint a munkaszerződések módosítása csak a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével lehetséges. Az Ön által is ismertetett gazdasági problémák miatt kívánja a munkáltató csökkenteni a heti rendes munkaidőt.

Amennyiben vállalatuknál nincs hatályos kollektív szerződés, akkor csak az Ön elhatározásán múlik, hogy aláírja-e a szerződésmódosítást, vagy nem. Azonban, ha a szerződésmódosítást nem írja alá, az azzal a következménnyel járhat, hogy a munkáltató ennek alapján kezdeményezheti munkaviszonyának megszüntetését.

A munkavédelmi képviselők munkajogi védettsége ilyen esetekre nem terjed ki. Mivel a munkáltató alapos indokkal kívánja a munkaszerződést módosítani, és ez a módosítás nem érinti a munkabeosztását, a munkavégzésnek a helyét, nyílván nem gátolja meg Önt a továbbiakban a munkavédelmi képviselői feladatok ellátásában.

A Munka Törvénykönyve a szerződésmódosítás bejelentésének időpontjáról külön nem rendelkezik, azonban azt előírja, hogy a munkáltató az írásbeli intézkedését köteles megindokolni, ha az ellen a munkavállaló jogorvoslatot kezdeményezhet. Ebben az esetben a jogorvoslat módjáról és határidejéről a munkavállalót ki kell oktatni.

Az írásbeli nyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt az érdekeltnek vagy az átvételre jogosult személynek adják át. A közlés akkor is hatályos, ha az átvételt az érdekelt megtagadja, vagy szándékosan megakadályozza. Erről a körülményről jegyzőkönyvet kell felvenni. Az Ön által leírt körülményeket figyelembe véve, az érvénytelenség nem merülhet fel. Ez abból is megállapítható, hogy a gazdálkodó szervezet helyzetét ismerik, az intézkedés célja a munkahelyek megőrzése. A munkáltatónak is nyilvánvaló érdeke, hogy a gazdasági körülmények javulása esetében visszatérjenek az eredeti 40 órás munkahétre.

A körülményeket figyelembe véve javasoljuk a szerződés módosítás elfogadását, bízva abban, hogy mielőbb a korábbi munkaidőre térnek vissza.

Köszönjük, hogy Alapítványunkhoz fordult.

A Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány nevében üdvözlettel:

Hartai Ferenc

Tisztelt Cím!

Egy bp-i vállalat munkavédelmi képviselőjeként az alábbi kérdésre szeretnék választ kapni. A munkavédelmi képviselő választás 4 évre történik. Ezt a 4 éves időtartamot milyen módon kell értelmezni a legitimitás szempontjából? Naptári napra pontosan 4 évig tart a mandátum és ezt követően jogilag nem tekinthetők képviselőknek az illetők, amennyiben még nem került sor az újabb választások kiírására? Esetleg addig tart a mandátum, amíg az újabb választás meg nem történik?

Válaszukat előre is köszönöm!

üdvözlettel

J. F.

Kedves J. F. kolléga!

Alapítványunkhoz intézett kérdésére az alábbi választ adjuk:

A munkavédelemről szóló törvény 70/A § (3) bekezdése rendelkezik a munkavédelmi képviselők választásának egyes kérdéseiről.

A Törvény előírása szerint a munkavédelmi képviselőt egyenlő, titkos és közvetlen szavazással négy évre választják. A munkavédelmi képviselők megválasztásának, megbízatása megszűnésének, visszahívásának rendjére, működési területére a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. Törvénynek (MT) az Üzemi Tanács tagjaira, illetve az üzemi megbízottra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

A MT. előírásainak megfelelő alkalmazására az Országos Érdekegyeztető Tanács Munkavédelmi Bizottsága 2004-ben Ajánlást és tájékoztatást adott ki. [Az Ajánlás magyarázatokkal ellátott teljes szövege megtalálható Alapítványunk honlapján (www.mvkepviselo.hu) a „Munkavédelmi képviselők” fejezetben.]

Az Ajánlás 6.2.5. pontja tartalmazza a képviselő mandátumának megszűnési eseteit. E-szerint: A munkavédelmi képviselő megbízatása megszűnik megbízatási ideje lejártával. (Az Ajánlás hivatkozott pontja a megszűnés egyéb eseteit is felsorolja.) Az Ajánlás összhangban van a MT. 55. § (1)-ben meghatározottakkal, mely az Üzemi Tanács, illetve üzemi megbízott megszűnésével foglalkozik.

Ezért nagyon fontos, hogy a képviselői megbízatás megszűnését megelőzően a MT-ben, illetve a bizottság ajánlásában foglaltaknak megfelelően kezdeményezzék és bonyolítsák le a munkavédelmi képviselői választást. A választás kezdeményezésével, lebonyolításával, dokumentálásával kapcsolatos kérdéseket az Ajánlás, illetve annak magyarázata és mellékletei részletesen tartalmazzák. Mindezek megtalálhatók honlapunk hivatkozott fejezetében.

Amennyiben eddig elmulasztották a választás kezdeményezését, előkészítését, úgy javasoljuk, hogy haladéktalanul tegyék meg azt. Amennyiben bárminemű további problémájuk adódik, javasoljuk, hogy forduljanak Alapítványunkhoz.

Köszönjük, hogy Alapítványunkhoz fordult.

A Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány nevében üdvözlettel:

Hartai Ferenc

Tisztelt Cím!

Először is szeretném tájékoztatni T.Cimet, hogy az e-mail cím és felhasználói név nem valós, viszont a valódi kilétemet a munkahely miatt nem szeretném egyelőre felfedni.
Ezért előre is elnézést kérek.
Válaszukra viszont számítok, mert segítségük döntő lehet adott esetben:

Cégünknél megtörtént az mv. képviselő választás, érvényes volt. A leadott érvényes szavazatok 38%-t kaptam meg. Egy képviselőt választottak, egy körzetet jelöltek ki.
Három jelölt közül a 41 %-t elérő lett a mv képviselő. Másodikként a 38 %-al- megválasztott pótképviselő lettem.

Első kérdésem: ahogy kivettem a választási szabályokból megválasztott mv  képviselőnek kell tekinteni azt aki az érvényes szavazatok 20 %t elérte. Ebben az esetben mi a helyzet,ha egy körzetet jelöltek ki és egy mv  képviselőt "akartak" választani? Nem tudom mi a törvényes útmutatás!
Az 1992 év XXII Mt tv- 55A § -ban találtam csak utalást a pótképviselőre  vonatkozóan, de abban is csupán a képviselő jogosultsága megszűnését követő  behívással kapcsolatban?Ha jól értelmeztem.
Más utalást nem találtam a pótképviselő munka jogi védelme tekintetében. Őt védi e a törvény ugyanúgy mint a megválasztott mv. képviselőt (értelmezve a szakszervezetekre és üzemi tanács tagok jog-állására vonatkozó szabályokat)????

Alapvetően a kérdés, hogy a póttag ugyanazokkal a jogosultságokkal és védelemmel rendelkezik-e és természetesen kötelezettségeikel, mint a mv.képviselő ??? Mivel a kifogás vagy felvetésre a választást követően 5 nap áll  rendelkezésemre, (a választás eredménye 11.20.-n lett kihirdetve)kérem a  válaszát lehetőleg szíveskedjen úgy megtenni,hogy esetlegesen a határidőbe a  kellő intézkedést meg tudjam tenni.!

Köszönöm szépen előre is a segítséget.

Megjegyzés: Mv képviselőkét a lejárt négy év után( melyet végig gyakoroltam)  újbóli független jelölést követően választottak meg ismételten mv-i  pótképviselőnek

Tisztelt B. B. kolléga!

Alapítványunkhoz intézett kérdésére a következő választ adjuk:

A munkavédelmi képviselők megválasztásával és munkajogi védelmével kapcsolatos kérdések megválaszolásakor a Munka Törvénykönyvében, a Munkavédelemről szóló törvényben, valamint az Országos Érdekegyeztető Tanács Munkavédelmi Bizottságának Ajánlásában és tájékoztatásában foglaltakat kell figyelembe venni.

Tekintettel arra, hogy a Mvt – a korábbiaktól eltérően – a megválasztható képviselők számát nem köti kötelezően az üzemi tanácsokra vonatkozó létszámokhoz. A Bizottság azt ajánlotta, hogy a képviselők olyan számban kerüljenek megválasztásra, amit a területen folyó tevékenység jellege indokol, illetve amennyien el tudják látni a munkavédelmi képviseletet és egyben érvényesüljön a gazdasági nacionalitás is.

A Bizottság állásfoglalása (5.4.3.) útmutatást ad arra is, hogyan történjen a megválasztandó képviselők számának, illetve a választási körzeteknek a meghatározása. Kérdésében nincs utalás arra, hogy cégüknél a hivatkozott törvényben, illetve a Bizottság állásfoglalásában foglaltaknak megfelelően történt-e a megválasztható képviselők  számának meghatározása. Mivel levelében nem adott tájékoztatást cégüknél foglalkoztatottak létszámáról, a tevékenységi körük esetleges veszélyességéről, a műszakok számáról, így megközelítőleg sem tudjuk megítélni, hogy egy választási körzetet alakítottak ki és ott is csak egy képviselő választását tették lehetővé.

Megválasztott képviselőnek azt kell tekinteni, aki a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok harminc százalékát megszerezte. Amennyiben a megválasztható képviselők számának meghatározásakor csak egy képviselőt jelöltek meg, akkor Ön pótképviselőnek minősül. [A Bizottság állásfoglalása szerint azokat a jelölteket, akik az érvényes szavazatok legalább húsz százalékát megszerezték, a körzet pótképviselőjének kell tekinteni. (6.2.3.)] Abban az esetben lesz képviselő, ha a legtöbb szavazatot szerzett képviselő megbízatása a MT-ben, illetve Bizottsági Ajánlásban foglalt okok miatt megszűnik. Ebben az esetben az érvényesen megválasztott pótképviselőt kell képviselőnek behívni. A behívást követően illetik meg a pótképviselőt a törvényben meghatározott jogok, terhelik a kötelezettségek.

Mivel Ön a korábbi választási ciklusban munkavédelmi képviselő volt, megbízatása megszűnését követően egy évre megilleti a munkajogi védettség a MT. 28. § (4) bekezdése szerint.

Köszönjük, hogy Alapítványunkhoz fordult.

A Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány nevében, üdvözlettel:

Hartai Ferenc

Tisztelt Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány!

S. G. munkavédelmi képviselő vagyok.

Kérem segítségüket és állásfoglalásukat az alábbi kérdésekben:

1. Napi 8 órás foglalkoztatással működő üzem csarnokban végzett összeszerelői munka esetén mennyi pihenőidő / reggeli, ebéd, egyéb pihenés/ adható, jár a dolgozónak ?

 2.  A heti 48 órás  /40+8  túlóra/munkaidő keret milyen módon hosszabbítható meg esetlegesen ?

 3. Betilthatom -e a dohányzást a cég területén munkaidőben? Egyáltalán a cég köteles-e dohányzóhelyet kijelölni?

Válaszukat várom

 Köszönettel: S. G. munkavédelmi képviselő

Kedves S. G. Kolléga!

Alapítványunkhoz intézett kérdéseire a megfelelő válaszokat az 1992.évi XXII.tv. a Munka Törvénykönyvéről (MT) és a Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. sz. törvény (Mvt.) tartalmazza.

A pihenő idő és a heti munkaidő kérdéseivel a MT. foglalkozik:

117. § (1) E törvény alkalmazásában

a)      munkaidő: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó   időtartam, amibe be kell számítani a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartamát. Eltérő rendelkezés vagy megállapodás hiányában a munkaidőbe a munkaközi szünet időtartama (122. §) - a készenléti jellegű munkakör kivételével - nem számít be;

b)  napi munkaidő: az egy naptári napra eső, vagy huszonnégy órás megszakítás nélküli időszakba tartozó munkaidő;

c) heti munkaidő: az egy naptári hétre eső, vagy százhatvannyolc órás megszakítás nélküli időszakba tartozó munkaidő;

117/B. § (1) A teljes munkaidő mértéke napi nyolc, heti negyven óra.

(2) Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása az (1) bekezdésben foglaltnál rövidebb teljes munkaidőt is előírhat.

118. § (1) A munkarendet, a munkaidőkeretet, a napi munkaidő beosztásának   szabályait - kollektív szerződés rendelkezése hiányában - a munkáltató állapítja meg.

Azt, hogy a munkáltatónál mikor kell munkát végezni, azt elsősorban a kollektív szerződésben kell meghatározni, ennek hiányában azt a munkáltató állapítja meg.

A munkarend a legáltalánosabb fogalom, amely valamennyi a munkaidő felhasználásával, beosztásával kapcsolatos szabályozást magában foglal, így például az adott munkáltatónál a napi munkaidő kezdetének, befejezésének meghatározását, a munkaidő beosztását, a munkaidőkeretben történő foglalkoztatást, a pihenőidő kiadását.

122. § Ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a rendkívüli munkavégzés időtartama a hat órát meghaladja, valamint minden további három óra munkavégzés után a munkavállaló részére - a munkavégzés megszakításával - legalább húsz perc munkaközi szünetet kell biztosítani.

A napi munkavégzés során, ha a munkaidő napi 8 óra teljes munkaidő, akkor a munkavállalónak jogos igénye, hogy ezen időtartamon belül étkezhessen. Erre szolgál a munkaközi szünet, amelynek legalább húsz percnek kell lennie és a tényleges munkavégzést ezen időtartam alatt meg kell szakítani. A munkavégzés megszakítása egyben azt is jelenti, hogy ekkor munkavégzés nem történik. A Munka tv. szerint a munkaközi szünet ideje a munkaidőnek nem része, ezért ennek időtartamával a munkaidő meghosszabbodik. A munkaközi szünet idejére a Munka tv. alapján díjazás nem jár. Ettől eltérően kollektív szerződés, belső szabályzat rendelkezhet úgy, hogy a munkaközi szünet időtartama a munkaidő része, ezáltal a munkaidő nem hosszabbodik meg és erre az időtartamra díjazás jár. A munkaközi szünet időtartamát is lehet növelni, például az ebédidőt 30 percben meghatározni. Előfordulhat, hogy a munkáltató működése szempontjából még a munkaközi szünet kiadása is veszélyeztetné a biztonságos üzemelést, ezért mindig szükséges a folyamatos munkavégzés. Ebben az esetben a munkaközi szünet kiadására műszakonként, munkakörönként, személyenként eltérő időpontban kerülhet sor, sőt a munkáltató rendelkezhet arról, hogy hol kell tartózkodni a munkaközi szünetben (pl. a munkavégzés helyén nem lehet maradni). Készenléti jellegű munkakörben történő alkalmazás esetén a fenti szabályok nem irányadóak, készenlét esetén ugyanis a munkaközi szünet a munkaidőbe beleszámít. A 20 perc munkaközi szünet hat órát meghaladó munkavégzés esetén irányadó. Amennyiben a munkavégzés ezt meghaladóan folytatódik (pl. hosszabb teljes munkaidő, vagy túlmunkavégzés elrendelése miatt), akkor minden további 3 óra után biztosítani kell munkaközi szünetet .A fiatal munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább 30 perc munkaközi szünetet kell biztosítani és minden négy és fél órát meghaladó munkaidő esetén.

     A munkaidő beosztása

119. § (1) A munkáltató a munkaidőt a munka jellegére, valamint az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére figyelemmel osztja be.

(2) A munkaidő-beosztást - kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában - legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre a 118/A. § (4) bekezdésében meghatározott módon kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó.

(3) A munkavállaló napi, illetve heti munkaideje a tizenkét, illetve a negyvennyolc órát, a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló napi, illetve heti munkaideje a huszonnégy, illetve a hetvenkét órát nem haladhatja meg. A napi, illetve a heti munkaidő mértékébe az elrendelt rendkívüli munkavégzés időtartamát be kell számítani.

(8) Az (1) és a (3)bekezdés rendelkezéseitől érvényesen eltérni nem       lehet.

A munkaidő beosztását, a napi, heti munkaidőt a munkáltató határozza meg, melynek során tekintettel kell lennie a napi, heti pihenő idő biztosítására, az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére.

A munkavállalóra nézve kedvező szabály, hogy a teljes munkaidő és a rendkívüli munkavégzés együttes időtartamára vonatkozóan határozza meg a Munka tv. a napi, a heti munkaidő maximális időtartamát, valamint a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatottak napi, heti munkaidejét.

A napi munkaidő összességében a 12 órát, a heti munkaidő a 48 órát, készenlét esetén a napi 24 órát, heti 72 órát nem haladhatja meg.

A munkahelyi dohányzás szabályozásával a Mvt. foglalkozik:

2.§(2) A munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. A munkavállalók munkavédelmi kötelezettségei nem érintik a munkáltató felelősségét. A munkáltatói feladatok teljesítésével összefüggésben keletkező költségeket és egyéb terheket nem szabad a munkavállalóra hárítani.

(3) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját - a jogszabályok és a szabványok keretein belül - a munkáltató határozza meg.

38. § (1) Azokon a munkahelyeken, ahol az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés dohányzási tilalom elrendelését teszi szükségessé, külön dohányzóhelyet kell kijelölni, kivéve, ha a munkáltató a munkahelyet külön törvény szerint nemdohányzó munkahellyé nyilvánította.

(2) A nemdohányzók védelme érdekében - az (1) bekezdésben foglaltakat nem érintve - gondoskodni kell dohányzóhelyek, dohányzóhelyiségek kijelöléséről, illetőleg a zárt légterű dohányzóhelyeken a folyamatos légcserét biztosító megfelelő műszaki megoldásról. Zárt légterű, a munkáltató által több munkavállaló egyidejű munkavégzésének helyéül kijelölt, ennek hiányában rendeltetésénél fogva több munkavállaló egyidejű munkavégzésének lehetőségét biztosító munkahelyeken - a dohányzás számára kijelölt hely kivételével - nem szabad dohányozni.

A munkavédelmi képviselő a Mvt. 72.§(2) szerint többek között a következőre jogosult:

d)  véleményt nyilváníthat, kezdeményezheti a munkáltatónál a szükséges  intézkedés megtételét;

73. § (1) A munkavédelmi képviselőnek (bizottságnak) a 72. § (2) bekezdés c)-e) pontjaiban meghatározott kezdeményezésére a munkáltatónak intézkednie vagy 8 napon belül válaszolnia kell.

(4) Amennyiben a munkáltató a 2. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettsége keretében munkavédelmi szabályzatban határozza meg a követelmények megvalósításának módját, úgy e szabályzat kiadásához a munkavédelmi képviselő (bizottság) egyetértése szükséges.

Tehát egyértelmű, hogy a munkavédelmi képviselő nem jogosult a dohányzás megtiltására. A jogszabályokban foglaltak figyelembe vételével kezdeményezheti a munkáltatónál ilyen intézkedés megtételét. A munkáltató intézkedése a munkavédelmi képviselő –ha van, a munkavédelmi bizottság- egyetértésével léphet hatályba.

Érdemes megjegyezni, hogy számos példa van arra, hogy a gazdálkodó szervezet, intézmény egész területén dohányzási tilalmat rendeltek el.

Köszönjük, hogy Alapítványunkhoz fordult.

Munkájukhoz további sok sikert kívánunk.

A Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány nevében üdvözlettel:

„F.Zs. kérdésére válaszolva sajnos nincs jó hírem. A munkáltató kártérítési felelősségét az Mt. objektív felelősség szintjén határozza meg. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató ugyan vétkességre tekintet nélkül felel a munkavállalónak munkaviszony keretében okozott káráért, de van kimentési lehetősége ha bizonyítja, hogy a kár működési körén kívül eső elháríthatatlan okból vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartásából következett be.

 F. Zs. esete a vázolt tényállás szerint nem tartozik a munkáltató kártérítési kötelezettségébe.

Az első probléma, hogy a munkaviszony és a kár bekövetkezése között nincs okozati összefüggés. (megjegyzem a munkából hazafelé történt baleset üzemi úti balesetnek és nem munkabalesetnek minősül).

A második probléma, hogy a munkáltató nem tehető felelőssé azért sem, mert a baleset működési körén kívül esett és általa elháríthatatlan is volt, hiszen nem a munkáltató volt az üzembentartó. Ugyanakkor az is valószínű, hogy a gépkocsit vezető F. Zs. magatartása kizárólagos és elháríthatatlan volt a munkáltató részéről.

 A legfelsőbb Bíróság munkaügyi perben, felülvizsgálati eljárás során hozott jogerős ítéletében kimondta, hogy ha a munkavállalót ért baleset munkába menet, nem a munkáltató által üzemben tartott járművön következett be, a balesetből eredő kárért a munkáltató nem felel. (LB. Mfv. I. 10.485/1998) Természetesen ugyanez a helyzet munkából hazafelé menet is.

Sajnos kevés az információ, így nehéz jogi tanácsot adni. A balesetet szenvedett elmondásából kiderül, hogy casco biztosítással rendelkezik, így csak az önrészt kell állnia. Az a lehetősége azonban adott, hogy az út karbantartásáért felelős cégtől kérheti kárának megtérítését, ha bizonyítani tudja, hogy annak hanyagsága miatt volt síkos az út. Egyéb lehetőséget nem látok kárának megtérítésére.”

Köszönjük, hogy Alapítványunkhoz fordult.

A Munkavédelmi Képviselőkért alapítvány nevében üdvözlettel: Hartai Ferenc

        Tisztelt cím!

A …kft munkavédelmi képviselője vagyok.
A következő kérdéssel fordulok Önökhöz:
Raktáros kolléga a rakodása közben -védőkesztyűt nem használva - megsértette a kezét egy éles lemezzel.
Természetesen védőfelszerelés volt kiadva és rendszeres oktatáson is
részt vesz mindenki.
Munkahelyi balesetnek lett felvéve az eset és 100%-os táppénzen van a
kolléga.
De kapott egy szóbeli figyelmeztetést. Csak a pontos eljárás érdekében
szeretném tudni, hogy minden esetben van e fegyelmi következménye egy ilyen balesetnek? Vonatkozik ez szóbeli és írásbeli megrovásra is.
Én úgy tudom, hogy ha a helyi munkavédelmi kolléga nem ellenőrizte soha a védőfelszerelés használatát illetve annak használatának helyes módját munkavégzés közben, akkor a balesetet szenvedő dolgozó - még ha nem is viselt felszerelést - nem vonható felelőségre.
Kérem szíves tájékoztatásukat e kapcsán,
Tisztelettel
H. Gy.  mv képviselő

Kedves H. Gy. kolléga!

Alapítványunkhoz intézett kérdéseire a következő választ adjuk:

Az egyéni védőeszközökkel történő ellátás szabályaival, használatukkal, a használat elmulasztásával összefüggő szabályokkal az 1992. évi törvény a Munka Törvénykönyvéről (MT) és az 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről (Mvt) részletesen foglalkozik.

A Mvt.42.§ b.) pontja előírja, hogy a veszélyforrások ellen védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket meg kell határozni, azokkal a munkavállalókat el kell látni, használatukra ki kell oktatni és használatukat meg kell követelni. A MT 104. § (1) szerint a munkavállaló a munkát a munkáltató utasítása szerint köteles ellátni.

A Mvt.56.§ előírása szerint az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.

A munkavállalók kötelességével és jogaival kapcsolatban a Mvt többek között a következőt írja: A munkavállaló köteles a munkáját úgy végezni, hogy ez saját, vagy más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse. Így különösen köteles: 60. § (1) b.) „az egyéni védőeszközt rendeltetésszerűen használni, a számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni.”

Leveléből nem derül ki, hogy a leírt esetben a munkáltató eleget tett-e a számára előírtaknak, milyen intézkedéseket tett a védőeszközök rendeltetésszerű használatának megkövetelésére.

Helyesen jártak el akkor, amikor a balesetet munkabalesetnek minősítették, függetlenül a munkavédelmi feladatokat ellátó kolléga esetleges ellenőrzésétől, a munkavállaló szabálysértésétől.

A munkajogi következmény megítélésekor a MT előírásait kell figyelembe venni:

A MT 109. § (1) szerint: „A munkaviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által történt vétkes megszegése esetére kollektív szerződés – az eljárási szabályok meghatározása mellett – a 96. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül egyéb jogkövetkezményeket is megállapíthat.” (Az idézetben szereplő 96. § (1) a rendkívüli felmondás indokául szolgáló eseteket határozza meg.)

A MT 109. § a továbbiakban előírja:

-         (2) „A kollektív szerződés hátrányos jogkövetkezményként csak olyan, a munkaviszonyhoz kötődő hátrányokat állapíthat meg, amelyek a munkavállaló személyiségi jogait és emberi méltóságát nem sértik. Hátrányos jogkövetkezményként pénzbírság nem írható elő.”

-         (4) „Hátrányos jogkövetkezménnyel járó intézkedés csak írásbeli, indokolt határozatban szabható ki, amely tartalmazza a jogorvoslat lehetőségéről való tájékoztatást is.”

Összefoglalva, a leírtak alapján nyilvánvaló, hogy a munkáltató és a munkavállaló egyaránt felelős a bekövetkezett munkabalesetért. Nem ismeretes, hogy a Kft. rendelkezik-e kollektív szerződéssel, ha igen, az foglalkozik-e a MT 109. § szerinti esetekkel, eljárásokkal. Az egyértelmű, hogy a MT nem ismeri el a „szóbeli figyelmeztetés” intézkedést.

Javasoljuk, hogy a Kft-nél a munkavédelmi képviselők (bizottság) kezdeményezze az egyéni védőeszközök használatával foglalkozó előírások teljesítésének felülvizsgálását, az esetleg szükséges intézkedések megtételét.

Köszönjük, hogy kérdéseivel Alapítványunkhoz fordult.

A Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány nevében, üdvözlettel:

Hartai Ferenc

Tisztelt Cím!
Elnézést kérek előre is, de kérdések halmazát fogom most leírni.
Igaz-e, hogy a m.v. képviselői mandátum 50 fős munkavállalói létszám alatt megszűnik?
Ha nem igaz, akkor lehet-e annak valamilyen munkaügyi következménye(követelhetek-e még valamit),hogy nekem, mint  választott m.v. képviselőnek  rendes felmondással megkívánják szüntetni a munkaviszonyomat úgy, hogy az engem megválasztott munkavállalók beleegyezését nem kérik?
A végére még egy kérdés:
A munkáltató mikor köteles munkaruhát, védőruhát biztosítani a munkavállalónak, és milyen gyakorisággal? Ha van ilyen törvény, kérném szépen a megtalálhatóságát  tudtomra adni.
 Köszönettel: U.T.

Kedves U.T. kolléga!

Alapítványunkhoz intézett kérdéseire a következő válaszokat adjuk:

1.)    A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. sz. tv. előírásai szerint a munkavédelmi képviselők megválasztása a munkavállalóknak alanyi joga. Ez a jog nincs létszámhoz kötve.

A félreértés nyilván abból adódik, hogy a törvény előírása szerint a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó és 50 főnél többet foglalkoztató munkáltatónál kötelező a munkavédelmi képviselő választás megtartása.

A munkavédelmi képviselők megválasztásának, megbízatása megszűnésének, visszahívásának rendre, működési területére a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénynek az üzemi tanács tagjaira, illetve az üzemi megbízottra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A megfelelő alkalmazást az Országos Érdekegyeztető Tanács Munkavédelmi Bizottságának ajánlása és tájékoztatása tartalmazza. Az ajánlás – a MT-ben előírtakkal összhangban – meghatározza azokat az eseteket, amiékor a képviselő megbízatása megszűnik. Ezek között a létszám 50 fő alá történő csökkenése nem szerepel. (Az ajánlást teljes terjedelmében, magyarázatokkal együtt megtalálhatja honlapunk www.mvkepviselo.hu/munkavédelmi képviselők fejezetében.

2.)    A megválasztott munkavédelmi képviselők munkaviszonyának rendes felmondása esetében a képviselő munkajogi védelméről szóló Mvt. 76. § (3) szerint kell eljárni. Erről is részletesen tájékozódhat az előző pontban leírt honlapunkon. Az OÉT Munkavédelmi Bizottság állásfoglalásában.

3.)    A munkavállalók egyéni védőeszközzel való ellátásáról, azok használatáról az Mvt rendelkezik (többek között 42.§ b., 56.§, 60.§(1): Az egyéni védőeszköz ellátás, kiválasztás, használat részletes szabályait a 65/1999.(XII.22.) EüM rendelet tartalmazza.

A munkaruha juttatást a Munka Törvénykönyve szociális juttatások közé sorolja: 165.§ (2) „Ha a munka a ruházat nagymértékű szennyeződésével, vagy elhasználódásával jár, a munkáltató a munkavállalónak munkaruhát köteles biztosítani.” A törvény a munkaruha juttatás kötelező eseteit fogalmazza meg, ezért az erre vonatkozó szabályozást is célszerű a kollektív szerződésben rendezni. Ebben nevesíteni kell azokat a munkaköröket, amelyek munkaruha juttatására jogosítanak, milyen ruhafajták adhatók, mennyi azok kihordási ideje, munkaviszonyba lépésétől számítva mely időponttól jogosult rá a munkavállaló. (BH 2001. 84.)

Köszönjük, hogy kérdéseivel Alapítványunkhoz fordult.

Budapest, 2008. szeptember 04.

A Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány nevében, üdvözlettel:

Hartai Ferenc

Kedves Ferenc!

 

 A Benczúr utcai oktatáson elhangzott egy olyan dolog, melyen azóta is vitatkozunk, hogy munkavédelmi tevékenységet folytató személy nem lehet munkavédelmi képviselő. Természetesen pontosan egyikünk sem emlékszik a szószerint elhangzottakra, ezért kérem tanácsodat az üggyel kapcsolatban. Bizottságunkban ketten is vannak akik megbízást kaptak a vezetőjüktől, hogy munkavédelmi, ill. tűzvédelmi megbízottként a saját munkájukon kívül ilyen feladatot is lássanak el.

 Ez a tevékenység kimerül abban, hogy megtartják a rendszeres baleseti oktatásokat az ott dolgozóknak és a biztonságtechnikai szakemberekkel tartják a kapcsolatot, részt vesznek a területük szemlézésein stb, de nem ez a fő feladatuk. Kérdésem tehát összeegyeztethető, vagy kizáró ok, hogy munkavédelmi képviselőként is tevékenykedjenek.

 Tekintettel arra, hogy év végén választások lesznek az újrajelölésüket el kell dönteni. Várom válaszod.
 Tompos Ernő CHINOIN MvB. Elnök

Kedves Ernő!

 Az általad felvetett probléma nem egyedi eset. Valószínűleg azon alapul, hogy a képviselők megválasztásának szabályai sajnos nincsenek az Mvt.-ben egyértelműen rögzítve.

 A nálatok kialakult helyzet szerintem nem zárja ki a jelölhetőséget és a megválasztást.

 Ez nem az egyéni véleményem! ..."nem választható munkavédelmi képviselővé.........az, aki a munkáltatónál munkaviszony keretében főtevékenységként munkavédelmi (munkabiztonsági, foglalkozás-egészségügyi stb.)feladatokat lát el. (Mt.46.§  (2),illetve (49 bekezdések.)" Lásd: Dr Varga László: A Mvt. magyarázata.KJK-KERSZÖV 459.oldal. Lásd még OÉT-Mvb állásfoglalást www.mvkepviselo.hu/Munkavédelmi képviselők.

 Ami az egyéni véleményemet illeti: szerencsés körülménynek tartom, ha munkavédelmi képviselő oktatja a dolgozókat, mert ez nagy valószínüséggel garanciát is jelent arra nézve, hogy az oktató megfelelő szemlélet, tapasztalat bírtokában van. Mivel képviselő is egy személyben ez garantálja a munkavédelem iránti elkötelezettségét is. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy az oktatás a munkavállalókkal való közvetlen kapcsolat tartásának nagyon jó lehetősége is egyben.

 Munkátokhoz további sok sikert kívánok.

 Az Alapítvány nevében üdvözlettel Hartai Ferenc

Tisztelt Alapítvány!


 Többször találkoztunk a BKV továbbképzésein ahol segítséget ígért ha kell. Nekem most kellene és megköszönném ha tudna segíteni. Az alább felsorolt szabványok leírása kellene munkámhoz csak nem találom sehol a neten, csak mint fizetős.

Ezek kellenének:

MSZ EN 29241-1: 1995  A képernyős megjelenítőkkel végzett irodai munka ergonómiai követelményei. 1. rész: Általános rész (ISO 9241-1:1992)

 MSZ EN 29241-2: 1995  A képernyős megjelenítőkkel végzett irodai munka ergonómiai követelményei. 2. rész: Útmutató a munkafeladatok követelményrendszerének összeállításához (ISO 9241-2:1992)

MSZ EN 29241-3: 1995  A képernyős megjelenítőkkel végzett irodai munka ergonómiai követelményei. 3. rész: A képernyős megjelenítésre vonatkozó követelmények (ISO 9241-3:1992)

 MSZ 18151-2: 1983 Immissziós zajhatárértékek. Munkahelyen megengedett egyenértékű és legnagyobb  A - hangnyomásszintek 

MSZ 21875: 1979  Munkahelyek fűtésének és szellőztetésének munkavédelmi követelményei

MSZ 6240-4: 1986 Belsőtéri mesterséges világítás. A világítástechnikai jellemzők előírt értékei. Visszavonva!  - Mi lett helyette?

 Köszönettel Mogyorósi János

Kedves Mogyorósi János kolléga!


Sajnos a levelében leírt szabványok Alapítványunknak nem állnak rendelkezésére.

Amennyiben a kért szabványok a képviselői feladatok elvégzéséhez szükségesek, úgy akkor a munkavédelemről szóló törvény 75.§(1)b) pontja alapján a munkáltatónak kell azokat biztosítani az Ön számára.

Egyéb esetben javasoljuk, hogy forduljon bizalommal az OMMF Tanácsadó Szolgálathoz. A Szolgálat elérhetőségét megtalálhatja a www.ommf.gov.hu/informáciosszolgálat web oldalon.

 Az Alapítvány nevében üdvözlettel Hartai Ferenc

Tisztelt Alapítvány!

Érdeklődni szeretnék, hogy egy

munkavédelmi képviselő megválasztásáról milyen jegyzőköny vet kell készíteni (miket kell tartalmaznia), illetve hogy van-e erre egy minta.

Mielőbbi válaszukat előre is nagyon köszönöm! Üdvözlettel:

Kovacs, Bernadett

Kedves Kovács Bernadett!

Alapítványunkhoz intézett kérdésére a következő választ adjuk:

Alapítványunk honlapján (www.mvkepviselo.hu) a Munkavédelmi Képviselők alfejezetben részletes eligazítást kap a képviselők választásával kapcsolatban. Az alfejezetben megtalálja az OÉT Munkavédelmi Bizottságának ajánlását és tájékoztatását, mely foglalkozik a munkavédelmi képviselet működésével, választásával. Az alfejezetben olvasható továbbá: Munkavédelmi képviselet 2004. május 1. után.

Ajánlás, tájékoztatás, módszerek. Írta: Főcze Lajos

Ebben az anyagban megtalálhatók mindazok az iratminták, melyek szükségesek a képviselő választás előírásoknak megfelelő és törvényes lebonyolításához.

Köszönjük, hogy Alapítványunkhoz fordult, sikeres és eredményes képviselőválasztást kívánunk.

A Munkavédelmi Képviselők Alapítvány nevében, üdvözlettel: Hartai Ferenc

Tisztelt Hartai Ferenc Úr!

A mi cégünknél épp most van aktualitása az Mv. Együttműködési Megállapodás megkötésének, és az Mv. Bizottság Ügyrendjének kidolgozása. E tekintetben szeretnénk az Ön tapasztalatára támaszkodva, véleményét és segítségét kikérni. Szeretnénk megtudni, konkrétan illetve címszavakban miket érdemes ezekbe belefoglalni. Nagy múltú tapasztalatában bízva esetleg olyan példákat, elérhetőségeket javasolna ahol gyakorlati oldalról forrásokat, meríthetnénk.
Válaszát előre is köszönöm!

Tatabánya.2006.03.06.

Tisztelettel : Kucserák Imre


Kedves Kucserák Imre!

Alapítványunkhoz intézett kérdésére válaszolva, csatoltan megküldjük a munkavédelmi bizottságok Ügyrendjének és a munkáltatóval kötendő együttműködési megállapodásnak javasolt tartalmát. Amennyiben a dokumentumok kidolgozásakor azokban nem szereplő kérdésben problémájuk merülne fel, szívesen rendelkezésükre állunk a továbbiakban is.

Sikeres munkát kívánva, köszönjük, hogy Alapítványunkhoz fordult.

A Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány nevében, üdvözlettel:
Hartai Ferenc

Tisztelt címzett!

Munkavédelmi képviselő választással kapcsolatos kérdésben szeretném a véleményüket kérni.
Munkahelyemen 2005. februárban munkavédelmi képviselő választás volt. A 190 főt foglalkoztató munkahelyen 8 fő munkavédelmi képviselőt választottak a dolgozók. A 8 fő, 8 különböző munkaterület képviselője lett. A munkáltató egyetértett a megválasztandó képviselői létszámmal.
Sajnos póttagot nem tudtunk választani.
Átszervezések és tartós megbetegedés miatt két terület munkavédelmi képviselő nélkül maradt.
Szeretnénk megtudni, hogy póttag hiányában, területi alapon tarthatunk-e pótválasztást. Csak azokon a területeken, ahonnan hiányzik a képviselő.
Ha tarthatunk pótválasztást(természetesen a munkáltató, és nem a képviselők) akkor a megválasztott képviselő mandátuma meddig tart.
Milyen más eszközök állnak rendelkezésünkre a probléma megoldására.
A Munka Törvénykönyvében, az Üt választás szabályai között nem találtunk erre vonatkozó rendelkezéseket.
Tisztelettel és köszönettel várom mielőbbi válaszukat.

Kardos Tibor
Munkavédelmi bizottság elnöke
Unilever Mo. Kft. Röszke

Tisztelt Lempocher Zsolt!

Alapítványunkhoz intézett kérdésére a következő választ adjuk:
A munkavédelmi előadói kifejezés egy beosztást, vagy munkakört jelöl. A munkavédelmi gyakorlat szerint azt a személyt jelöli, aki az Mvt. 57. §-ban és egyéb jogszabályokban előírt munkabiztonsági szaktevékenységnek minősülő feladatokat, valamint a munkáltató által meghatározott egyéb munkavédelmi feladatokat ellátja. Az Mvt. végrehajtási rendelete [5/1993. (XII. 26. MüM sz. r.) 4. §-a szerint a 2. sz. melléklete határozza meg a munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel rendelkező személy foglalkoztatásának feltételeit, a szakképesítési követelményeket.
A leírtakból következik, hogy munkavédelmi előadói tanfolyamok nincsenek. Az Mvt. szerinti munkavédelmi szakképesítés megszerzésére az Országos Munkavédelmi Képző és Továbbképző Kft-nél (OMKT) van lehetőség. Javasoljuk, hogy honlapunk www.mvkepviselo.hu Kapcsolatok alfejezetében az Intézmények rovatán keresztül keresse meg az OMKT honlapját. Ott pontos tájékoztatást nyerhet a képzési lehetőségekről, feltételekről, közvetlen kapcsolatot létesíthet az OMKT-vel.

Köszönjük, hogy Alapítványunkhoz fordult.

A Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány nevében, üdvözlettel:
Hartai Ferenc

Tisztelt Alapitvány!

Érdeklődni szeretnék, hogy munkavédelmi előadói tanfolyamokat, mely iskolák szerveznek. Kérem tájékoztassanak az összes lehetőségről. Segítségüket előre is köszönöm. Tisztelettel:

Lempochner Zsolt

GRATULÁLUNK, TOVÁBBI HATÉKONY, EREDMÉNYES MUNKÁT KÍVÁNUNK ! üdv. Á. Irén

Szeretnénk megkérdezni, hogy MEBIR rendszerrel kapcsolatos írásos anyagot hol tudnánk elérni? / egy alkalommal dr. Váró úr egy nagyszeru tájékoztatót tartott, de az anyaghoz nem tudtunk hozzáférni. Kaphatnánk erre vonatkozóan infot?

Köszönettel MvB Szekszárd

Tisztelt Ágoston Irén!

Köszönjük jókívánságait. A MEBIR-rel kapcsolatos anyagért javasoljuk, hogy forduljon közvetlenül Dr.Váró Györgyhöz, az Országos Munkavédelmi Képző és Továbbképző Kft-hez. Másik megoldás, hogy a Munkavédelmi Kutatási Közalapítványtól kérjen segítséget. A Közalapítványnál Haubert Gábort, vagy Dr.Molnár Jenőt keresse.
Mindkét intézmény internetes elérhetőségét megtalálja Alapítványunk honlapján: www.mvkepviselo.hu, a Kapcsolatok alfejezetben az intézmények között.

Köszönjük, hogy Alapítványunkhoz fordult.
Munkájukhoz további sok sikert kívánok.
Üdvözlettel: Hartai Ferenc

Tisztelt Cim!

A segitseguket szertnem kerni egy problemaban amire igazabol konkret es szakszeru valaszt eddig nem kaptam !
Olyan villamos vezetek ami feszultseg alatt van es ossze van tekerve szabalyosan egyforma korokben es gyorskotozovel rogzitve is van (vas mag nelkul) felmelegedhet e es keletkezhet ebbol esetleg tuz ?
Villamossagi ismereteim szerint igen de mivel ezt megcafoltak bizonyos magyarazatokkal szeretnem kikerni az onok szakertelmet es velemenyet !
Segitseguket elore is koszonom!

Tisztelettel Gorbe Sandor Mv.kepviselo

Tisztelt Görbe Sándor!
Kérdésére csak úgy lehet megnyugtató választ adni, ha az összes körülmény ismeretében villamossági szakember és tűzvédelmi szakember mérlegeli a kialakult helyzetet.
Ismerni kell elsősorban a vezeték jellemzőit, keresztmetszetét, anyagát, ennek alapján az ellenállását. Vizsgálni kell a vezeték terhelését, szigetelőanyaga minőségét, környezetét. Ezeknek az ismereteknek a hiányában is nyilvánvaló, hogy a leírt módszer nem célszerű. Villamos berendezést létesíteni csak a szabályzatokban foglaltaknak megfelelően szabad. Az Ön által ismertetett körülmény eleve értelmetlen, indokolatlan mennyiségű anyagfelhasználással jár. A feltekercselt vezetéken - a körülményektől függően - szennyeződés rakódhat le, ami önmagában is tűzveszélyt jelenthet.
Az igen gyakori villamossági tüzek okainak vizsgálata arra mutat rá, hogy az esetek többségében a nem megfelelően méretezett és anyagú, túlterhelt, nem szabványosan szerelt villamos vezeték okozza a tüzet.
Javasoljuk, hogy a vonatkozó szabványoknak megfelelő villamos berendezés kiépítését kezdeményezzék.
Köszönjük, hogy Alapítványunkhoz fordult.
A Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány nevében

Üdvözlettel: Hartai Ferenc

Tisztelt Hartai Ferenc

Egy ismerősőm nevében érdeklődnék (neki sajnos nincs internetje) Tavaly augusztusban a munkahelyén munkabalesetet szenvedett(munkaidőben,munkahelyen a kiadott feladat elvégzése közben),a közvetlen főnöke 2 hónapig letagadta a videófelvételen is látható eseményt,a munkavédelmi (külső cég embere) pedig "nem volt a helyzet magaslatán".A szakorvos javaslatára a Munkavédelmi Főfelügyelőség eljárást indított a munkavédelmi cég ellen,aminek a következtében "feléledt" és megpróbálja jóvátenni a késedelmes ügyintézést.
Ismerősöm,emiatt nagyon szűkös anyagi helyzetbe került (két gyermek édesanyja),olyan javaslatot kapott ,hogy a hátrányos intézkedések miatt lépjen fel kárigénnyel a cégével szemben.De természetesen fél a várható retorziók miatt.(a mai napig is betegállományban van) Ezúton szeretném --az Ő nevében is--- az Ön segítségét kérni ,hogy kik tudnának neki jogi kérdésekben segíteni(ügyvédek neve ,címe,elérhetősége) Az ismerősöm a munkahelyén munkavédelmi bizottsági póttag!

Előre is köszönöm a segítségét

Tisztelettel: Varga Péter

Tisztelt Varga Péter!

Az Ön által leírtakból egyértelműen megállapítható, hogy az ismerősének munkáltatója súlyosan megsértette az Mvt. V. fejezetében és a végrehajtásáról rendelkező 5/1993. (XII.26.)MüM rendeletben foglalt előírásokat.
Mivel levele szerint a Munkabiztonsági Felügyelőség tudomást szerzett az esetről, az Mvt. 30. §-a szerint intézkedett a baleset munkabalesetté nyilvánításáról.
Javasoljuk, hogy az illetékes munkavédelmi képviselő vegyen részt a munkabaleset kivizsgálásában. A sérült részére át kell adni a jegyzőkönyv egy példányát. Annak alapján jogosulttá válik a baleseti ellátásra. Ezen belül is - amennyiben a sérült nem szenvedett maradandó egészségi károsodást, munkaképesség csökkenést - a baleseti táppénz a leglényegesebb. A baleseti táppénz napi összege azonos a táppénz alapját képező naptári napi átlagkeresettel.
Amennyiben a sérültnek a balesetből egyéb kára is származott,a munkáltató a Munka Törvénykönyve IX. fejezete szerint köteles részére kártérítést fizetni. A munkáltató a károkozásról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül köteles a károsultat felhívni kárigénye előterjesztésére. Mivel nem írta meg, hogy hol történt a baleset, (helyiség, ágazat, stb...) így nem tudok konkrét címet adni. Remélhetőleg a munkáltatóval sikerül a problémát megoldani. Kártérítési ügyben a területileg illetékes munkaügyi bírósághoz kell fordulni, ott nagy valószinűséggel megfelelő eligazítást kaphat.
Köszönjük, hogy Alapítványunkhoz fordult.

A Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány nevében, üdvözlettel: Hartai Ferenc

Üdvözlöm Dr Váró György!

Dovics József vagyok munkavédelmiképviselő a GE-nél 1995-óta .Több alkalommal találkoztunk már oktatáson, illetve országos munkavédelmi fórumon is.Van egy kérés amiben kérném a segítségét, vagy egy cimet, ahol megnyugtató választ kaphatok a kérdésemre.

Ha jó az információm akkor létezik egy olyan munkavédelmi, vagy munkatörvénykönyvi rendelkezés amely valamilyen védettséget biztosít kb 50-éves kor után a munkavégzés folyamán / mennyiségi korlátozás/.Hasonló a nyugdijkor előtti védettséghez.Ha létezik ilyen valahol a törvénytárakban, legyenszives segíteni, hogy mindent tudjunk róla. Kiket érint,miyenterületen, miben nyilvánul meg a kedvezmény. Egy szóval mindent ami ehez kapcsolódik. Én elősször Siófokon hallottam erről kb 3-4 éve, és most előtérbe került több idősebb kolléga miatt.

Minden segítséget köszönök: Dovics József

Üdvözöljük kedves Dovics József!

Alapítványunkhoz intézett levelére a következőt válaszoljuk:
A sérülékeny csoportokba vonatkozó szabályozást az Mvt. 50/A. §-a tartalmazza. Ezen csoport fogalmát az Mvt. 87.§ 8/A. pontja határozza meg. A sérülékeny csoportra vonatkozó különleges szabályokat a 33/1998. (VI.24.) NM rendelet tartalmazza.
Az NM rendelet 10.§-a a nők foglalkoztatásával, a 10/A. § a fiatalkorúak foglalkoztatásával, a 10/B. § az idősödő munkavállalók foglalkoztatásával kapcsolatos különleges szabályokat tartalmazza. Az említett cikkelyek utalnak a rendelet 8., 9. és 9/A. számú mellékleteire is. Javasoljuk, hogy a rendeletben foglaltak alapján a foglalkozásegészségügyi szolgálattal együttműködve határozzák meg a szükséges tennivalókat. A munkáltatóval együttműködve célszerű az esetleges korlátozásokat a Vállalati munkavédelmi szabályzatban rögzíteni.

Köszönjük, hogy Alapítványunkhoz fordult.

A Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány nevében

Üdvözlettel: Hartai Ferenc

Tisztelt Cím!

A segítségüket szeretném kérni.
Cégünk jövő évben egy nagy beruházásba kezd. A berendezések legyártásától kezdve egész a kivitelezésig valószínű, hogy egy külföldi cég lesz megbízva. A különböző feladatok, munkák elvégzésére alvállalkozókat fog alkalmazni. A kérdésem az lenne, hogy mik azok a biztonságtechnikai feltételeket, amelyeket a szerződésben feltétlenül célszerű lenne rögzítenünk.
Tudom, hogy a megadott információk nem túl konkrétak, de sajnos én se tudok többet.
Segítségüket előre is köszönöm!

Szabó István



Tisztelt Szabó István Úr!

Alapítványunkhoz intézett kérdésére a következő választ adjuk:

A munkavédelemről szóló törvény az új munkahelyek, létesítmények, stb...
tervezésével, kivitelezésével, használatba vételével, üzemeltetésével kapcsolatban szigorú követelményeket támaszt. Ez megtalálható a törvény III. fejezetében (Mvt.18.§).
A létesítés követelményei alfejezet [Mvt.19.§ (1)] előírja, hogy a létesítés során a munkavédelmi követelmények érvényre juttatása a létesítésben közreműködők feladata, amelynek teljesítésében együtt kell működniük. A törvényi előírás szerint a tervező és a kiviteléező köteles írásban nyilatkozni, hogy az Mvt. 18. § (1) bekezdésben foglaltakat betartotta. Ezek azok a feltételek, melyeket a szerződésben - a körüményekhez képest - feltétlenül rögzíteni kell.
Mivel levelében alvállalkozók részvételét is említi, célszerű az Mvt.40.§ (2) bekezdésében foglaltakra is kitérni a szerződésben.
Javasoljuk, hogy a munkahelyi munkavédelmi bizottság - célszerűen az üzemi tanáccsal együttműködve - az Mvt. 72. § (2/b)-re való hivatkozással kérjen tájékoztatást a munkáltatótól a beruházásról, a telepítésre tervezett technológiákról. Ennek alapján kísérjék figyelemmel - az ágazati előírásokban, biztonsági szabályzatban, szabványokban foglalt előírások megvalósítását. Beleértve a hatósági engedélyekben foglaltak teljesülését, a kockázatértékelés elvégzését, a létesítmények jogszabály szerinti munkavédelmi üzembehelyezését.

Köszönjük, hogy Alapítványunkhoz fordult.

A Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány nevében:

Hartai Ferenc

Tisztelt Alpítvány!

Egy helyes-helytelen döntés meghozatalában szeretném véleményüket kérni!
Pár hónapja a vállalatomnál bevezetésre került a" szem védelmének érdekében" a védőszemüveg! (szokványos műanyag lencsés)
Azóta páran,a szemüveg használatakor fejfájásra valamint szemük romlásáról panaszkodnak!
A vállalat vezetése ,a munkavállalók szerint helytelenül mérte fel a kockázatot.Valamint a baleseti tényezőket!
Ennek ellenére kötelezővé tette a védöszemüveg viselését területektől és a munkavégzés körülményeitől , jellegétől függetlenül.
Hozhat-e a munkáltató olyan döntést, ami kötelező jelleggel előirja a napi 8-12 órás viselést amikor az esetlegesen egészségkárosító hatással bír?
Valamint potenciális balaseti tényezővé válik!
A vezetőség szankciókat akar bevezeni,az esetleges "nem viseléskor" ami pénzbüntetéssel vagy súlyosabb következményekkel járna!
Mik a jogi teendők?
Ezért várom mielőbbi válaszát!

Tisztelettel: Sereg Antal


Tisztelt Sereg Antal Úr!

Alapítványunkhoz intézett kérdésére a következő választ adjuk:

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. sz. törvény Alapelvei a többek között egyértelmüen kimondja:
"A munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakvégzés követelményeinek megvalósításáért." [Mvt. 2. (2)]
"Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját - a jogszabályok és szabványok keretein belül - a munkáltató határozza meg." [Mvt. 2. (3)]

A törvény 54. -a a munkáltatóra vonatkozóan pontosan meghatározza azokat az elveket és eljárási kötelezettséget, amelyekkel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit meg kell valósítani. Ezek között szerepel a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok mennyiségi és minőségi értékelése. Ennek alapján köteles olyan intéztkedéseket hozni, amelyek biztosítják a munkakörülmények javulását. A kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül. A törvény előírja, hogy a kollektív müszaki védelmet az egyéni védelemhez képest előnyben kell részesíteni.
Előírja továbbá a törvény, hogy "Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül." (Mvt. 56. )
A munkáltató munkavédelmet érintő szabályozásával kapcsolatban a munkavédelmi képviselőt (bizottságot) egyetértési jog illeti meg. A munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezetével kapcsolatban a Munka Törvénykönyve szerint az üzemi tanácsot véleményezési jog illeti meg.

Mivel levelében nem jelölte meg, hogy milyen ártalom, vagy kockázat alapján rendelkezett a munkáltató, csak a törvényes eljárás módjáról tudtuk tájékoztatni. Amennyiben a munkáltató törvényesen járt el, és ennek ellenére is egyes munkavállalók egészségi ártalomra panaszkodnak, meg kell vizsgálni, hogy az Mvt. 18. -a szerint választották-e ki, illetve a foglalkozás-egészségügyi szolgálat segítségével kell orvosolni a munkavállalók panaszát.

Köszönjük, hogy Alapítványunkhoz fordult. Kérjük, hogy a továbbiakban tájékoztasson minket a probléma megoldásáról.

A Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány nevében, üdvözlettel:

Hartai Ferenc

Tisztelt Alapítvány!
A segítségüket szeretném kérni.
A 2/1983. (II. 14.) EüM rendelet a dolgozók bőrvédő készítménnyel történő ellárásáról hatályát vesztette 2005.VII.1-jétől. Helyette kiadtak egy jogszabályt, a 22/2005. (VI. 24.) EüM rendeletet a rezgésexpozíciónak kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és munkabiztonsági követelményekről. Ebben az új jogszabályban nem találtam bőrvédő készítményekkel kapcsolatos szabályozást. Minket az ipari kéztisztítók, pl. Ultra-Derm juttatása érdekelne elsősorban.
Válaszukat köszönöm.
Üdvözlettel:
Pózer Viktória
munkavédelmi képviselő
DWA Dunaferr Hideghengermű Kft.

Tisztelt Pózer Viktorné!


A 2/1983 (II.14.) EüM rendelet hatályon kívül helyezésével nem szűnt meg a munkavállalók bőrvédő készítménnyel történő ellátásának lehetősége. A hatálytalanításra azért került sor, mert a rendelet nem felelt meg az Európai Unió jogszabályainak, elsősorban a bőrvédő készítmények minősítéséről szóló rész tette indokolttá a megszüntetést.

Az Mvt 24. § (b) és a 3/2002 (II.8.) SzCsM-EüM r. 2.§ (2) bekezdés alapján továbbra is lehetőség van arra, hogy a munkavállalókat a munka jellegének megfelelő bőrvédő készítménnyel lássák el. Ennek meghatározásához használják fel a kockázatértékelés tapasztalatait, feltétlenül vegyék igénybe a foglalkozás-egészségügyi szolgálat közreműködését. A juttatást - a munkavédelmi bizottság egyetértésével - rögzítsék munkavédelmi szabályzatukban. Megjegyezzük, hogy a levelében jelzett tisztítószernél korszerűbb termékek állnak ma már rendelkezésre, melyek használatával a bőr szennyeződését megelőzhetik, illetve a szerek megkönnyítik a szennyeződés eltávolítását.
Alapítványunk rendezvényeihez kapcsolódó kiállításokon rendszeresen bemutatunk ilyen termékeket. Fontos, hogy engedélyezett, bőrgyógyászatilag tesztelt, megfelelő készítményt juttassanak a dolgozóknak. Kétség esetén forduljanak a területileg illetékes ÁNTSz-hez, vagy hívják a 06-80-204-264 zöldszámot.

Köszönjük, hogy alapítványunkhoz fordult.

Üdvözlettel: Hartai Ferenc

Tisztelt Cím!
Munkavédelmi képviselő vagyok egy oktatási intézménynél, ahol az "üzemorvos" fél évre adta meg a munkaköri alkalmassági vizsgálat alapján az alkalmas minősítést az egyik takarítónőnek, aki főmunkaidős alkalmazott. A fél év elteltével, azaz néhány napja sor került a rendkívüli alkalmassági vizsgálatra. Az intézmény gazdálkodó szervével szerződésben álló orvos véleménye az, hogy a jelenlegi munkakörét a takarítónő biztonságosan nem tudja ellátni. Okai: túlsúly, kezelt magas vérnyomás, cukorbetegség. A munkavégzés során felmerülő kockázati forrásként lépcsőzés, ablaktisztításhoz a létra használata, nehéz tárgyak (vizesvödör, asztal) emelése, takarításkor előforduló rendellenes testtartás (guggolás, hajolás) említhetők. Az üzemorvos könnyített munkakör felajánlását javasolja a munkáltatónak. Tehát az üzemorvos NEM ALKALMASsá minősítette, viszont a takarítónő háziorvosa a jelenlegi munkakörének betöltésére ALKALMAS minősítést adott. A két orvos közt orvosi konzíliumra került sor még a felülvizsgálat előtt, mivel a takarítónő a felülvizsgálatra kiírt időpontban táppénzen volt, valamint azért , mert az említett háziorvos kezeli a felsorolt egészségügyi problémákkal a munkavállalót.
A 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 11. § (1) bekezdésére hivatkozva a munkáltató elutsíthatja, illetve figyelmen kívül hagyhatja a háziorvos véleményezését? Tehát az imént említett rendelet értelmében elsőfokon kizárólag az üzemorvos állapíhatja meg az alkalmasságot, vagy alkalmatlanságot?
Válaszát előre is megköszönve: L G



Tisztelt L G!


A munkaköri alkalmasság vizsgálatát és véleményezését első fokon a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás nyújtására jogosult orvos végzi.
A munkaköri alkalmassági vizsgálat alapján állapítható meg, hogy a vizsgált személy a tevékenységével összefüggő megterhelésnek képes-e megfelelni. Ennek a vizsgálatnak az alapján állapítható meg, hogy a munkavállaló egészségi állapota, esetleges idült betegsége nem idéz-e elő balesetveszélyt.
A 27/1995 NMr. 4. §-a szerint is a foglalkozás-egészségügyi szolgálat feladata a munkaköri alkalmassági vizsgálatok elvégzése.

A Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány nevében

Üdvözlettel: Hartai Ferenc

Tisztelt Cím!
Több tucat honlapot átböngészve még nem találtam konkrét adatot arra, hogy zárt, ám szellőztetett (földszint alatti) munkahelynek mennyi a megengedett, egészséget nem veszélyeztető levegő-páratartalom szintje. Útbaigazítást kérek, kérem, segítsenek, hol keressek erről adatot?
Tisztelettel:
Legoza Gábor (MV képviselő, Győr)


Tisztelt Legoza Gábor!

Alapítványunkhoz intézett kérdésére a választ a 3/2002 (II.8.) SzCsM-EüM együttes rendeletben találhatja meg. A rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális sziéntjét állapítja meg.
A rendelet 6. §-a foglalkozik a zárt munkahelyek szellőztetésével. Az 1. sz. melléklet tartalmazza a betáplálandó friss levegő mennyiséget. A szellőztető rendszerek üzembe helyezésekor a 2. sz. mérések elvégzésével kell meggyőződni az elegendő mennyiségű és minőségű levegő meglétéről.
Az ÁNTSz álláspontja szerint föld szintje alatt munkahely csak abban az esetben létesíthető, ha azt a technológia szükségessé teszi, ellenkező esetben a munkahely háromnegyed részének legalább a föld felszíne felett kell lennie.
Javasoljuk, hogy konzultáljanak a területileg illetékes ÁNTSz-el.

A Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány nevében
Üdvözlettel: Hartai Ferenc

Tisztelt Alapítvány.

Arra szeretnék választ kapni,hogy egy 4milió ccal teljesítményű,NH3 töltetű hűtőgépház üzemeltetéséhez egyidejüleg hány ember felügyelete szükséges.Illetve milyen képesítéssel kell rendelkeznie a kezelő(k)nek.
Tiszt.: egy kezelő.

Tisztelt Címzett!

Kérdésem a munkavédelmi képviselők munkaidő kedvezményével kapcsolatos. Azt tapasztaltuk, hogy a "munkaidő kedvezmény" definíció sokféle képpen értelmezhető.
Úgy gondolom a probléma nem csak nálunk vetődik fel, ezért állásfoglalásuk közzétételét szeretném kérni ezzel kapcsolatban.
Az eset a következő:
Cégünknél több éve előírásoknak megfelelően tevékenykednek a Mv. képviselők.
A legutóbbi választáson megválasztott személyek a munkaidő kedvezményt úgy értelmezik, hogy a havonta rendelkezésükre álló kedvezmény Őket cégen kívül is megilleti. Történt ugyanis, hogy egyik munkavédelmi képviselő munkaidő kedvezményre hivatkozva írásban 2 nap távollétet jelentett be. Ez idő alatt egy tó parton üldögélve horgászott azzal az indokkal, hogy a fontos munkavédelmi kérdéseket csak így tudja kellőképpen átgondolni.
Ezzel kapcsolatos kérdéseink:
1.) Megteheti-e azt a képviselő, hogy bejelentett mv. jellegű tevékenységének igazolása nélküli, -törvényi szabályozásra hivatkozott- távolmaradását a munkáltató elfogadja?
2.)Joga van-e a munkáltatónak a mv. képviselő munkáját telephelyen belülre korlátozni abban az esetben, ha külső telephellyel nem rendelkezik?
3.) Amennyiben igen, ezt milyen módon teheti meg?

Hivatkozva a VEGYIPROP Kft. által kiadott "MUNKAVÉDELEM ORSZÁGOS PROGRAMJA 2005" című kiadvány 12. olda 1.bek.-ben foglaltakra: ....."Nem lehet képviselőt kijelölni, kooptálni, delegálni, utasítani sem a munkáltató, sem a szakszervezet, vagy az üzemi tanács részéről"
4.) Milyen jogi szabályozás képezi ennek alapját?
5.) Milyen módon lehet ezt érvényesíteni?

Hozzájárulok kérdéseim honlapukon történő megjelentetéséhez. Válaszukat a sürgősségre való tekintettel elektronikus levélben is kérem. Köszönettel
Hédl József
EHS referens

Tisztelt Hédl József!

A Munkavédelmi Képviselőkért Alapítványhoz intézett kérdésére a következő választ adjuk:

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 75. § (1) pontja a munkáltató számára előírja, hogy biztosítania kell a munkavédelmi képviselő számára a jogai gyakorlásához szükséges feltételeket, így különösen:

a)      „a feladatai elvégzéséhez szükséges, átlagkeresettel fizetett munkaidő-kedvezményt, amely a munkavédelmi képviselő, a testület tagja esetében a havi munkaideje legalább tíz százaléka;”

A törvény megfogalmazásából egyértelműen kitűnik, hogy a munkaidő kedvezménynek ez a minimuma, ennél több idő adható. Ugyanakkor a törvény arra is utal, hogy ezt a munkaidő kedvezményt a képviselői jogok gyakorlására kell fordítani.

Célszerű, hogy a munkáltató és a munkavédelmi képviselő együttműködési megállapodást kössenek, amelyben többek között a munkaidő kedvezmény mértékét és annak felhasználási módját is meghatározhatják.

A törvény 71. §-a szerint: „A munkavállalónak, a munkavédelmi képviselőnek (bizottságnak) és a munkáltatónak … együtt kell működniük, jogaikat és kötelezettségeiket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolniuk, illetve teljesíteniük …”

Levele szerint a képviselő nem rendeltetése szerint gyakorolta jogát. Az ilyen eset olyan következményt vonhat maga után, hogy az őt megválasztó munkavállalók visszahívhatják, a munkáltató elzárkózhat az együttműködéstől. Mivel a munkáltató csak az indokolt eljáráshoz szükséges átlagkeresettel fizetett szabadidőt köteles biztosítani, ezért speciális hátrány lehet, hogy az ellenőrzéssel össze nem függő eljárásokat („üresjáratokat”) a munkáltató igazolt, de nem fizetett szabadidőnek tekinti. (Lásd: Munkavédelem.VERLAG DASHÖFER 6. rész, 5.3.3. fejezet, 2. oldal. Dr.Varga László)

Mivel a képviselő választás alapvető sajátossága, hogy a képviselőt a hatáskörébe tartozó munkavállalók választják, működése is elsősorban – eltérő megállapodás hiányában – arra a területre terjed ki, ahová megválasztották. A képviselő ebben a minőségében csak az őt megválasztó munkavállalóktól függ, őt a munkáltató mint képviselőt nem utasíthatja.

A levelében említett kiadványra való hivatkozás ebben a tekintetben nem helytálló. (A munkavédelem országos programja 2005.) A hivatkozott kiadvány 12. Oldalán az első bekezdés a képviselő választásról szól: „Nem lehet a képviselőt kijelölni, kooptálni, delegálni, utasítani…” Ez megfelel az Mvt. 70/A (3) pontjában foglaltaknak.

Levelét és válaszunkat hozzájárulása alapján megjelentetjük Alapítványunk honlapján.

Köszönjük, hogy megtisztelte Alapítványunkat bizalmával.

Üdvözlettel a Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány nevében

Hartai Ferenc

Tisztelt Cím!!

Segítségüket szeretném kérni a munkavédelmi kockázatértékelés elkészíttetésével kapcsolatban.
Milyen (minimális) szakképesítésre van szüksége annak, aki a munkavédelmi kockázatértékelést elkészítheti?

Segítségüket előre is köszönöm:
Bognár Ágnes

Tisztelt Bognár Ágnes!

A Munkavédelmi Képviselőkért Alapítványhoz intézett kérdésére a következő választ adjuk:

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 54. § (2) többek között kimondja „…A kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül.”  A törvény 57. § (3) felsorolja a munkabiztonsági szaktevékenységet ellátó személy különös feladatait, az (f) szerint a közreműködés a kockázatértékelés elvégzésében…”

A kockázatértékelést végző személy kiválasztásakor célszerű figyelembe venni a Mtv 23.§ (1)-ben foglaltakat is. Itt előírja a törvény, hogy az időszakos biztonsági felülvizsgálatot – kivéve a veszélyes technológia esetét – szakirányú képzettséggel és munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező személy … végezheti.

A kockázatértékelés szakszerű elvégzését elősegíti ennek az elvnek alkalmazása.

A Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány nevében

Üdvözlettel:

Hartai Ferenc

ARCHÍVUM

vissza