21/2000. (VIII. 23.) BM–IM–TNM
együttes rendelet

 

a fegyveres szervek hivatásos, közalkalmazotti és köztisztviselői állományának munkaköri egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresőképtelenség megállapításáról, valamint a belügyi egészségügyi szolgálat igénybevételéről



A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 342. §-a (2) b
ekezdésének d) pontjában és a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 49. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel a Hszt. 179. §-ának (3) bekezdésében, az Mvt. 9. §-ának (3) bekezdésében, továbbá a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) 15. §-ának (1) bekezdésében meghatározottakra, a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek és a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományának egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági vizsgálatára, továbbá – az egészségügyi miniszter egyetértésével – e szervek közalkalmazotti és köztisztviselői állományának előzetes és időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatára, valamint e szervek és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok állományának egészségügyi ellátását és a szolgálat-, illetve keresőképtelenség megállapítását illetően a következőket rendeljük el:

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

 

A rendelet hatálya



1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed:
a) az egészségi, pszichikai, fizikai alkalmassági követelmények meghatározása, az alkalmasság elbírálásának rendje, az időszakos, illetve soron kívüli alkalmassági vizsgálatok tekintetében:
aa) a rendőrség, a hivatásos katasztrófavédelmi szervek, az önkormányzati tűzoltóság és a határőrség, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet (a továbbiakban: fegyveres szervek) állományába tartozó hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személyekre, e szerveknél hivatásos állományba jelentkezőkre,
ab) a Rendőrtiszti Főiskolára, a rendészeti szakközépiskolákba, valamint az egyéb belügyi oktatási intézeteknél (a továbbiakban együtt: iskolák) felvételre jelentkezőkre, az iskolák tanulóira és hallgatóira;
b) a hivatásos állományúakat megillető gyógyító-megelőző alapellátás, a gyógyintézeti, szanatóriumi és rehabilitációs ellátás, valamint a megváltozott egészségi állapotúak felülvizsgálata, továbbá a szolgálati balesetek (betegségek) minősítése, valamint az ideiglenes szolgálatképtelenség orvosi elbírálása tekintetében az a) pontban meghatározott szerveken túl a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjaira;
c) az alkalmasság elbírálásának eljárási rendje kiterjed az a) pontban meghatározott szervek közalkalmazotti, köztisztviselői állományára, illetve a közalkalmazotti, köztisztviselői állományba jelentkezőkre a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet (a továbbiakban: R.) alapján végzett munkaköri alkalmassági vizsgálat vonatkozásában.
(2) A rendelet hatálya kiterjed – az e rendeletben meghatározottak szerint – a gyógyító-megelőző alapellátás és a belügyi egészségügyi szolgálat igénybevétele, valamint a keresőképtelenség orvosi elbírálása tekintetében:
a) a belügyi szervek, a büntetés-végrehajtás és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter hivatalának közalkalmazottaira és köztisztviselőire;
b) a hivatásos, közalkalmazotti és köztisztviselői állományból nyugállományba helyezettekre;
c) a hivatásos állományúak, a közalkalmazottak és köztisztviselők, továbbá a hivatásos, a közalkalmazotti és a köztisztviselői állományból nyugállományba helyezettek családtagjaira;
d) a Belügyminisztérium által többségi tulajdonosi jogok alapján irányított gazdasági társaság munkaviszonyban álló alkalmazottaira, nyugdíjasaira és az alkalmazottak családtagjaira.
(3) E rendelet alkalmazásában
a) belügyi szervek: a Belügyminisztérium hivatali szervei, a hivatali tevékenységet segítő szervezetei, a belügyminiszter irányítása alá tartozó önálló szervezetek, valamint a fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok;
b) családtag: aki a Ptk. 685. § b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozók közül az (1)–(2) bekezdésben felsorolt szerveknél foglalkoztatási jogviszonyban állóval, illetve a nyugdíjassal egy háztartásban él vagy eltartására kötelezett;
c) igényjogosultak: az (1)–(2) bekezdésben meghatározott személyek;
d) vonatkozó jogszabályok: a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény és a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény és ezek végrehajtására kiadott rendeletek, továbbá az egyéb kapcsolódó egészségügyi és társadalombiztosítási jogszabályok;
e) munkaköri alkalmassági vizsgálat: annak megállapítása, hogy egy meghatározott munkakörben, szolgálati beosztásban és munkahelyen végzett tevékenység által okozott megterhelés a vizsgált személy számára milyen igénybevételt jelent és annak képes-e megfelelni;
f) személyi állomány: a rendelet hatálya alá tartozó szerveknél foglalkoztatási jogviszonyban állók.
(4) Ahol a rendelet hivatásos állományút említ, ott szerződéses állományút is érteni kell.

2. § (1) E rendelet szerint egészségi, pszichikai, fizikai alkalmasság elbírálása, valamint az időszakos, illetve a soron kívüli alkalmassági vizsgálatok alatt:
a) a hivatásos állományba felvételre kerülők, az iskolákba jelentkezők, valamint az iskolák tanulói, hallgatói,
b) a fokozottabb szakmai követelményekkel, pszichikai megterheléssel járó beosztásba kerülők,
c) fokozottabb egészségi ártalommal vagy annak veszélyével járó beosztásba kerülők,
d) külön jogszabály1 előírása alapján közegészségügyi és járványügyi szempontból meghatározott munkakörökbe kerülők,
e) külföldi szolgálatra vezényeltek egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági vizsgálatát,
f)2 a hivatásos állományúak és az iskolák tanulói, hallgatói közúti járművezetői egészségi és a megkülönböztető jelzést használó szolgálati gépjármű vezetéséhez szükséges pszichológiai alkalmasságának elbírálását,
g) a megváltozott egészségi állapotú hivatásos állományúak szolgálati alkalmasságának elbírálását, illetve felülvizsgálatát (a továbbiakban: FÜV),
h) a hivatásos állomány tagjai erőnléti állapotának felmérését

kell érteni.


(2) E rendelet állapítja meg az 1. §-ban meghatározott szervek hivatásos állományú tagjaira vonatkozóan a szolgálati lőfegyver egészségügyi indokok alapján történő ideiglenes bevonásának szabályait.

A vezetők és a beosztottak kötelezettségei



3. § (1) A fegyveres szervek vezetői (parancsnokai) a Hszt. 67. §-ának a) pontjában meghatározott kötelezettségeik teljesítése során:
a) biztosítják beosztottaik számára a szolgálatellátás és a munkavégzés során az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés feltételeit;
b) gondoskodnak beosztottaik egészségvédelméről, annak javítása érdekében megkövetelik a kötelező jellegű egészségi, pszichikai, fizikai (erőnléti) vizsgálatokon, a kötelező védőoltásokon történő részvételt;
c) az állományilletékes parancsnokok az egészségügyi szolgálat bevonásával rendszeresen, de legalább kétévenként vezetői értekezleten átfogóan értékelik beosztottaik általános egészségügyi helyzetét.
(2) A fegyveres szervek hivatásos állományának valamennyi tagja köteles:
a) a tőle elvárható módon közreműködni a saját és mások egészségvédelmében, és elősegíteni az egészségügyi célkitűzések megvalósítását;
b) betartani a közegészségügyi és a járványügyi előírásokat, a fertőző betegségek megelőzésére és leküzdésére vonatkozó rendelkezéseket;
c) megjelenni a kötelező jellegű alkalmassági vizsgálatokon, az egészségi, pszichikai és fizikai (erőnléti) időszakos, illetve soron kívüli alkalmassági felméréseken;
d) a fertőző betegségek terjedésének megelőzése érdekében a Belügyminisztérium, a büntetés-végrehajtás, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálat vezető főorvosa által szükségesnek ítélt védőoltás céljából megjelenni és magát az oltásnak alávetni;
e) betartani az egészségének megóvása, illetőleg gyógyulása érdekében az előírt orvosi utasításokat és gyógymódokat.

A HIVATÁSOS ÁLLOMÁNY TAGJAINAK ALKALMASSÁGI VIZSGÁLATAI

 

Az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság elbírálása



4. § (1) A szolgálati követelmények megvalósítása érdekében a hivatásos állomány tagja hivatásos szolgálatra való, illetve munkaköri alkalmasságát, egészségi, pszichikai, fizikai állapotát a szolgálati viszony létesítését megelőzően és a szolgálati viszony fennállása alatt rendszeresen vizsgálni és véleményezni kell (alkalmassági vizsgálat). Hasonlóan kell eljárni az iskolákra jelentkezők, valamint az iskolák tanulói és hallgatói esetében is.
(2) A munkaköri alkalmassági vizsgálatok célja annak elbírálása, hogy a vizsgált személy megfelel-e a Hszt. 37. §-ának (1) bekezdése alapján e rendeletben meghatározott egészségi, pszichikai, illetve fizikai alkalmassági követelményeknek, alkalmas-e a szervezet fokozott megterhelésével és igénybevételével járó tevékenységek elvégzésére.
(3)3 Az egészségi alkalmasság elbírálására orvos, a pszichikai alkalmasság elbírálására pszichológus jogosult, akik e tevékenységükben jogszabályban és szakmai előírásban foglaltak kivételével nem korlátozhatók és nem befolyásolhatók.
(4) A munkaköri alkalmasság egységes szakmai elvek alapján történő elbírálása érdekében az egészségi, pszichikai vizsgálatokkal kapcsolatos feladatokat – a (9) bekezdésben foglaltak kivételével – a BM Központi Kórház és Intézményei (a továbbiakban: BM KKI) foglalkozás-orvostani vagy üzemorvostani szakorvosi képesítéssel rendelkező orvosokból és szakpszichológusokból álló Munkaköri Alkalmasságot Vizsgáló Osztálya (a továbbiakban: MAVO) látja el.
(5) A MAVO, illetve a rendelet hatálya alá tartozó szervek egészségügyi szolgálatai az (1) bekezdésben meghatározott vizsgálatokkal kapcsolatos tevékenységük során a külön jogszabályban4 meghatározottak szerint foglalkozás-egészségügyi szolgálatnak minősülnek.
(6) A MAVO a megadott szakmai és módszertani előírások figyelembevételével segítséget nyújt az alkalmasság elbírálásában, a vizsgálatok elvégzésének szervezésében, konzultációs lehetőséget biztosít az egészségi alkalmasságot elbíráló alapellátást végző orvosoknak és más szakterületeken (pszichológia, fizikai képesség) vizsgálatot végzőknek.
(7)5 A fizikai alkalmassági vizsgálaton a hivatásos állomány azon tagja vehet részt, aki – 1 évnél nem régebbi – időszakos orvosi vizsgálaton megfelelő minősítést kapott. A fizikai alkalmassági vizsgálatot testnevelői vagy sportszakmai képesítéssel (erőnléti, terhelhetőségi ismeretekkel) rendelkező személyek végzik a központilag kiadott módszertani követelmény rendszer betartásával.
(8) Az iskolák hallgatói, tanulói állományának fizikai alkalmassági vizsgálata a külön rájuk vonatkozó jogszabályok, miniszteri utasítások, illetve tantervi előírások alapján történik.
(9) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok állománya tekintetében az egészségi, pszichikai, fizikai vizsgálatok elvégzésével kapcsolatos feladatokat a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok egészségügyi szolgálatai a BM KKI közreműködésével végzik.

5. § (1) A vizsgálatok során el kell bírálni, hogy az érintett személy
a) egészségi, pszichikai, fizikai szempontból alkalmas-e a betöltendő szolgálati beosztás ellátására;
b) egészségének vagy testi épségének előre látható károsodása nélkül alkalmas-e egyes, fokozott veszéllyel járó munkatevékenységek elvégzésére;
c) nem szenved-e valamilyen fertőző betegségben, amely miatt munkaköréből, szolgálati beosztásából adódóan széles körű fertőzést okozhat, vagy betegségben, amelynek következtében bármikor szolgálatképtelenné válhat, vagy amely gyógykezelést, gondozást, egyéb intézkedés megtételét teszi szükségessé;
d) fizikailag alkalmas-e, illetve képes-e teljesíteni az adott beosztással járó feladatokat.
(2)6 Az egészségi és pszichikai alkalmasság elbírálását az 1. számú melléklet szerinti „Az Alkalmassági követelmények”-ben rögzítettek figyelembevételével kell végezni.
(3) A fegyveres szerv országos parancsnoka jogosult egyes beosztásokat illetően az általánosnál szigorúbb alkalmassági követelmények érvényesítését kezdeményezni, amelyeket az alkalmassági vizsgálatok során a MAVO köteles figyelembe venni.
(4)7 Az (1) bekezdésben foglaltak elbírálása érdekében egészségi, pszichológiai és fizikai vizsgálaton kell részt venni:
a) a hivatásos állományba történő kinevezés előtt az érintett személynek;
b) az iskolákba felvételre pályázó, illetve felvett személynek;
c) a próbaidőre kinevezetteknek a véglegesítést megelőzően;
d) a más fegyveres szervtől áthelyezésre kerülőknek;
e) beosztás (munkakör) változása esetén mindazoknak, akik számára az új beosztás a korábbinál fokozottabb vagy más jellegű egészségi és pszichikai, illetve fizikai követelményeket támaszt.
(5) Beosztás (munkakör) megváltozásakor, a (4) bekezdés e) pontjában meghatározottak kivételével, a pszichikai, valamint a fizikai állapot vizsgálatát csak a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró kérésére kell elvégezni.
(6)8 A megkülönböztető jelzést használó gépjárművek vezetőjének 5 évente pszichológiai alkalmassági vizsgálaton kell részt vennie.

Az egészségi vizsgálatok



6. § (1) Az egészségi alkalmassági vizsgálatokat az orvostudomány mindenkori állásának megfelelően, a szakmai irányelvek figyelembevételével, az ,,Alkalmassági követelmény''-ekben rögzített kritériumok figyelembevételével kell végezni.
(2) Az egészségi alkalmassági vizsgálatnak ki kell terjednie:
a) a bőr és látható nyálkahártyák, fogazat, garatképletek, a keringési, légzési, hasi és érzékszervek, valamint az idegrendszer, az ízületek, az izomzat és a csontrendszer vizsgálatára;
b) az esetleg fennálló testi és szellemi fogyatékosságokra;
c) az általános belgyógyászati vizsgálatok mellett az indokolt mértékű ideggyógyászati, fül-orr-gégészeti, bőrgyógyászati, szemészeti, mozgásszervi szakorvosi vizsgálatokra;
d) EKG, szükség esetén kardiológiai vizsgálatra;
e) hallásvizsgálatra;
f) laboratóriumi vagy más diagnosztikus vizsgálat elvégzésére;
g) az alkohol-, gyógyszer-, kábítószer-függőség esetleges jeleinek megállapítására.
(3) A vizsgálatot kérő fegyveres szerv által megjelölt beosztásokba jelentkezők, kinevezésre kerülők esetében a (2) bekezdés szerinti vizsgálatok mellett terheléses EKG-t, egyensúlyvizsgálatot, a gerinc szűrő jelleggel történő röntgenvizsgálatát és légzésfunkciós vizsgálatot is kell végezni.
(4) A megfelelő döntés kialakításához szükség esetén egyéb kiegészítő vizsgálatok, a speciális munkakörök, szolgálati beosztások esetében célzott jellegű vizsgálatok is elvégezhetők.

A pszichikai vizsgálatok



7. §9 (1) Az alkalmassági vizsgálatok keretében a pszichikai vizsgálatokat az egészségi vizsgálatoktól elkülönítetten és azt megelőzően kell elvégezni. A vizsgálatokat az ORFK Köztársasági Őrezred, valamint a Határőrség állományába jelentkezőknél a szervek pszichológusai, egyéb esetben a MAVO végzi el.
(2) A pszichikai alkalmassági vizsgálatokat egységes, a MAVO által meghatározott és a Magyar Pszichológiai Társaság Fegyveres Szekciója által jóváhagyott vizsgálati módszerekkel és alkalmassági kritérium rendszerrel kell végezni. Az előírt vizsgálati módszerek és követelményszintek betartását a BM Egészségügyi Koordinációs Önálló Osztály ellenőrzi.
(3) A teljesítménytesztek, valamint a személyiségtesztek értékelése alapján a vizsgálatot végző pszichológus hozza meg a pszichológiai alkalmassági döntést, amely a MAVO által kiadott összminősítésbe kerül beépítésre.
(4) A megkülönböztető jelzést használó gépjárművek vezetéséhez szükséges pszichológiai alkalmassági vizsgálatokat egységes, a Központi Közlekedési Felügyelet Pályaalkalmasság-vizsgáló Intézet által alkalmazott vizsgálati módszerek és alkalmassági kritérium figyelembevételével kell elvégezni. A vizsgálatokat első fokon a belügyi szervek által kijelölt vizsgálóhelyek pszichológusai, másodfokon a MAVO végzik, az előírt vizsgálati módszerek és követelményszintek betartását a BM Egészségügyi Koordinációs Önálló Osztály ellenőrzi.

Az alkalmasság összesített minősítése



8. § (1) Az alkalmasság összesített minősítése az egészségi és pszichikai vizsgálatok eredményét együttesen tartalmazza, amely minősítés lehet:
a) alkalmas,
b) nem alkalmas,
c) ideiglenesen alkalmatlan,
d) a jelzett beosztásra alkalmas,
e) a jelzett beosztásra nem alkalmas.
(2) Amennyiben a munkaköri alkalmasság csak meghatározott munkafeltételek fennállása mellett állapítható meg, ezt a minősítésben rögzíteni kell és erről tájékoztatást kell adni a munkáltató részére.
(3) Alkalmatlanság megállapítása esetén az okot az ,,Alkalmassági követelmények''-ben szereplő kódszámok megjelölésével kell rögzíteni. Alkalmatlanná nyilvánítás esetén a felvételi eljárás lefolytatásában részt vevő alapellátást végző orvos az érintettet köteles tájékoztatni az alkalmatlanná nyilvánítás pontos okáról. Egyéb minősítés esetén a tájékoztatás a személyzeti szerv feladata.
(4) A MAVO az alkalmasság minősítését, valamint a vizsgálatok – orvosi titoknak minősülő – eredményeit zárt borítékban (17. számú melléklet) megküldi a vizsgálatot kérő személyzeti szerv részére. A zárt borítékban lévő orvosi leleteket – ha felvételre sor kerül – meg kell küldeni a területileg illetékes alapellátást végző orvosnak, aki köteles az egészségügyi törzskönyvet kiállítani.
(5) A felvétel előtti alkalmassági vizsgálat során kiadott minősítés hat hónapig érvényes.
(6) Aki a felvétel előtti alkalmassági vizsgálaton nem jelenik meg, illetve az alkalmassági elbírálás szerint egészségi, pszichikai és fizikai szempontból alkalmatlannak minősül, hivatásos, illetőleg tanulói vagy hallgatói állományba nem nevezhető ki, illetve nem kerülhet.

A hivatásos állományba vétel előtti
alkalmassági vizsgálat



9. § (1) A felvételre jelentkezők egészségi előszűrését a fegyveres szervek egészségügyi szolgálatai alapellátást végző orvosai hajtják végre, melynek keretében elvégzik az általános belgyógyászati vizsgálatot, kiszűrik a hivatásos szolgálatra egészségi szempontból egyértelműen alkalmatlan személyeket. A további vizsgálatokat – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – a MAVO végzi.
(2) A felvételre jelentkezők, illetve a pályázatot benyújtók alkalmassági vizsgálatát a fegyveres szerv személyügyi megbízottjának előzetes bejelentés és előjegyzés alapján kell kérnie. Az egészségi alkalmassági vizsgálatokat minden esetben meg kell előznie a szakmai, fizikai és pszichikai alkalmasság elbírálásának.
(3) A jelentkezőnek, illetve a személyügyi szerv megbízottjának ki kell töltenie az e célra rendszeresített nyomtatványt (2–16. számú melléklet), melyen meg kell határozni, hogy a jelentkező milyen állománykategóriába van tervezve, és a vizsgálat milyen beosztás ellátására való alkalmasság elbírálására terjedjen ki.
(4) A felvételre jelentkezőnek az egészségi alkalmassági vizsgálaton be kell mutatnia:
a) a vizsgálatot kérő kitöltött nyomtatványt;
b) az alapellátást végző orvos előzetes vizsgálatának eredményét, véleményét;
c) a háziorvosától beszerzett, korábbi egészségi állapotára vonatkozó írásos információt;
d) egy évnél nem régebbi tüdőszűrésének igazolását, eredményét;
e) nők esetében egy évnél nem régebbi nőgyógyászati citológiai vizsgálat eredményét;
f) a társadalombiztosítási igazolványát, hatósági igazolványát (társadalombiztosítási azonosító jelét);
g) az egészségi állapotára vonatkozó összes egészségügyi dokumentációt, a fegyveres szervek hivatásos, köztisztviselő, közalkalmazotti állományába tartozóknál egészségügyi törzskönyvet, illetve ha azzal valamilyen okból nem rendelkezik, az alapellátást végző orvos erről szóló igazolását;
h) férfiak esetében a katonakönyvet, illetve a katonai egészségi minősítését igazoló iratot, kivéve az iskolákra jelentkezőket;
i)10 a fizikai alkalmasságról szóló igazolást.
(5) Az alkalmassági vizsgálatot kérő szerv személyügyi és egészségügyi szolgálatának együttesen kell gondoskodnia arról, hogy a vizsgálatra küldött személlyel kapcsolatos minden előzményi adat a vizsgálatot végző orvos, illetve a MAVO rendelkezésére álljon.
(6) A honvédségi egészségi alkalmatlansági minősítés, amennyiben az alkalmatlanságot okozó elváltozás a vizsgálat időpontjában is fennáll, továbbá hadköteles, szerződéses vagy hivatásos állományból egészségi okok miatt történt leszerelés, valamint érvényben lévő munkaképesség-csökkenés (a továbbiakban: MKCS) bármilyen mértéke a fegyveres szervek hivatásos állományába történő jelentkezés esetén alkalmatlanságot jelent.
(7) Amennyiben a felvételét kérő személy az alkalmassági vizsgálatakor az egészségi állapotára vonatkozó, a szolgálatra való alkalmasságával kapcsolatos információkat nem közli, illetve valótlan adatokat szolgáltat, és ezek a hivatásos állományba vétele után az állományilletékes parancsnok tudomására jutnak, abban az esetben az állományilletékes parancsnok az érintett személy ismételt egészségi alkalmassági vizsgálatát köteles elrendelni. Alkalmatlanság esetén az érintettel szemben a Hszt. 56. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint kell eljárni.

A rendészeti szakközépiskolában végzettek alkalmassági vizsgálata



9/A. §11 (1) A rendészeti szakközépiskolában végzettek hivatásos állományba történő felvétel előtti orvosi és pszichológiai alkalmassági vizsgálatát I. fokon a leendő szolgálati hely területileg illetékes rendvédelmi szerve egészségügyi szolgálatának orvosa és pszichológusa végzi, II. fokon a MAVO jár el.
(2) Ha a szakközépiskola befejezését követően a hivatásos állományba vételig több, mint hat hónap eltelik, az egészségi és pszichológiai alkalmassági vizsgálatot a MAVO végzi.
(3) Az iskolákban a tanulmányi idő alatt egészségi vagy pszichológiai okból alkalmatlanná nyilvánítás miatt eltanácsoltak a döntés ellen fellebbezhetnek. A fellebbezést a BM KKI főigazgató főorvosának címezve, a MAVO-nál kell benyújtani.

Ismételt felvételi alkalmassági vizsgálat



10. § (1) Ismételt felvételi alkalmassági vizsgálatra jelentkezés esetén, ha az utolsó ,,alkalmas'' minősítés óta hat hónap már eltelt, amennyiben a jelentkező igazolni tudja a háziorvostól beszerzett dokumentáció alapján, hogy az eltelt időszakban olyan betegsége, balesete nem volt, amely az alkalmasságát kizárná, a MAVO az előző alkalmassági minősítést további hat hónappal meghosszabbíthatja. Más esetekben az alkalmasság elbírálásához ismételt felvételi alkalmassági vizsgálat szükséges.
(2) Nincs helye ismételt felvételi alkalmassági vizsgálatra jelentkezésnek, ha a jelentkező
a) az előző alkalmassági vizsgálat másodfokú elbírálása során is ,,alkalmatlan'' minősítést kapott;
b) végleges állapotot jelentő testi fogyatékosságban szenved;
c) nem gyógyítható megbetegedésben szenved;
d) egy éven belül végzett pszichikai vizsgálaton ,,alkalmatlan'' minősítést kapott.
(3) Amennyiben a (2) bekezdésben felsoroltak ellenére bárkit vizsgálatra küldenek, a MAVO a jelentkezőt vizsgálatok lefolytatása nélkül elutasítja.
(4) Az ismételt felvételi alkalmassági vizsgálat során:
a) az előző vizsgálat óta eltelt időtől függetlenül – a megfelelő orvosi igazolás hiányában – az általános belgyógyászati vizsgálatot az alapellátást végző orvosnak, illetve a MAVO szakorvosának meg kell ismételnie;
b) egészségi vizsgálaton szerzett alkalmatlan minősítést követő három hónapon, pszichológiai vizsgálat esetén hat hónapon túli jelentkezéskor meg kell ismételni azt a vizsgálatot, amelynek eredménye alapján az alkalmatlanságot megállapították, és mindazon vizsgálatokat, amelyeknél az ismételt vizsgálat alkalmával valamely alkalmatlanságot kizáró ok gyanúja felmerül;
c) egy éven túli jelentkezés esetén a jelöltet új jelentkezőnek kell tekinteni, és valamennyi vizsgálatot el kell végezni.
(5) A korábbi pszichológiai alkalmassági vizsgálat időpontjától függetlenül meg kell ismételni a vizsgálatot, ha a jelentkező olyan beosztásba kerül, amelyhez speciális pszichológiai alkalmassági vizsgálat is szükséges.
(6) A fegyveres szervek köztisztviselői, közalkalmazotti állományából hivatásos állományba történő kinevezés esetén – függetlenül a közszolgálatban eltöltött időtől – a szolgálati viszony létesítését megelőző alkalmassági vizsgálatot el kell végezni.

A véglegesítés és áthelyezés előtti alkalmassági vizsgálat



11. § (1) A próbaidőre kinevezettek véglegesítés előtti egészségi alkalmasságát az illetékes alapellátást végző orvos véleményezi. Ennek során értékelni kell a felvételi alkalmassági vizsgálat során keletkezett leleteket és a próbaidő alatt előfordult betegségeket. Az alapellátást végző orvos szükség esetén kiegészítő vizsgálatokat rendelhet el, és ennek figyelembevételével dönt a próbaidős végleges alkalmasságáról.
(2) A fegyveres szervek közötti áthelyezés, átminősítés esetén, amennyiben a szolgálati viszony létesítését megelőző alkalmassági vizsgálatot a MAVO végezte, a fogadó szerv alapellátást végző orvosa a rendelkezésre álló egészségi dokumentáció és saját vizsgálatai alapján ad új alkalmassági minősítést. Minden más egyéb esetben a vizsgálatokat a MAVO-n kell elvégezni.
(3) Hivatásos állományba próbaidőből véglegesíteni vagy a hivatásos állomány tagját más fegyveres szervtől áthelyezni csak az alapellátást végző orvos vagy a (2) bekezdésben meghatározott esetben a MAVO ,,alkalmas'' véleményezése esetén lehet. Az állományilletékes parancsnok, illetve a próbaidős az ,,alkalmatlan'' véleményezés felülvizsgálatát kezdeményezheti a 19. § szerinti jogorvoslati eljárásban.
(4) A próbaidős véglegesítés előtti alkalmasság véleményezését – a felülvizsgálat lehetőségét is figyelembe véve – úgy kell elvégezni, hogy a végleges döntést még a próbaidő lejárta előtt meg lehessen hozni.

Külszolgálaton részt vevők alkalmassági vizsgálata



12. § (1) Nemzetközi kötelezettségvállalás alapján történő külszolgálat megkezdése előtt és az onnan történő hazatérést követően egészségi alkalmassági vizsgálatot kell lefolytatni. A vizsgálatokat a MAVO végzi, szükség esetén igénybe véve más egészségügyi szakintézetek közreműködését is.
(2) A vizsgálatoknál figyelembe kell venni a külszolgálat helye szerint meghatározott egészségi, alkalmassági és járványügyi követelményeket.
(3) Külszolgálatra a hivatásos állománynak az a tagja vezényelhető, aki egészségi, pszichikai és fizikai szempontból egyaránt alkalmasnak minősül.
(4) A kiküldő rendvédelmi szervnek biztosítania kell, hogy a kiutazó
a) a kötelezően előírt védőoltásban részesüljön;
b) a külszolgálat időszakára az aktuálisan fenyegető megbetegedések elkerülésére megfelelő gyógyszerrel rendelkezzen.
(5) A külszolgálatról történő hazatérést követően az érintettnek 48 órán belül a MAVO-n záró vizsgálaton kell részt vennie. A záró vizsgálaton észlelt esetleges megbetegedés esetén a betegség jellegének megfelelő gyógykezelés, illetve kórházi, gyógyintézeti ellátás biztosítására kell intézkedni.
(6) Az alapellátást végző orvosnak a hazatérést követően is fokozott figyelemmel kell kísérnie a hazatért hivatásos állományú személy egészségi állapotát.

Iskolai felvétel előtti alkalmassági vizsgálat



13. §12 (1) A polgári életből, illetve a fegyveres szervek nem hivatásos állományából az iskolákba felvételre pályázók egészségi és pszichikai alkalmasságának elbírálását – a jelentkező lakóhelye, illetőleg tartózkodási helye és a jelentkező által választott szaknak megfelelő területi rendvédelmi szerv orvosai által elvégzett előzetes egészségi és pszichológiai alkalmassági ellenőrzést követően – az iskolák előzetes bejelentése és előjegyzés alapján a MAVO végzi.
(2) A szakmai és fizikai alkalmasság megállapítása – az egészségi és pszichikai alkalmassági vizsgálatokat megelőzően – az iskola felvételi rendjének megfelelően, az illetékes iskolában történik.
(3) A területi rendvédelmi szerv orvosai által elvégzett előzetes alkalmassági ellenőrzés alkalmával megállapított egészségi, illetőleg pszichológiai alkalmatlanságot az Országos Rendőr-főkapitányság Egészségügyi Szolgálat13, illetőleg a Határőrség Országos Parancsnoksága Egészségügyi és Pszichológiai Osztálya – a pályázó kérelmére – felülbírálhatja. Amennyiben a pályázót egészségi illetőleg pszichológiai szempontból alkalmasnak véleményezi, az (1) bekezdés szerint alkalmassági vizsgálatra bocsátja. Ha a felülbíráló szerv is alkalmatlanságot véleményez, döntése ellen jogorvoslatnak nincs helye. Amennyiben az előzetes alkalmassági ellenőrzés során az előszűrő vizsgálatokat az Országos Rendőr-főkapitányság Egészségügyi Szolgálat orvosai és pszichológusai végezték, a felülbírálatot – a pályázó kérelmére – a MAVO végzi.
(4) Fizikai (erőnléti) alkalmatlanság esetén az egyéb – egészségi, pszichikai – vizsgálatok elvégzését mellőzni kell.
(5) Az iskolákban történő tanulmányi halasztás vagy a tanulói jogviszony szüneteltetése esetén – ha az nem egészségi vagy pszichológiai okból történt – a tanulmányok folytatására kapott engedélyhez az iskola orvosának véleménye szükséges. Ha a halasztás vagy a tanulói jogviszony szüneteltetése egészségi vagy pszichológiai okból történt, a tanulmányok folytatására kapott engedélyhez a MAVO vizsgálata és állásfoglalása szükséges.

Időszakos és soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálatok



14. § (1) A szolgálati viszony fennállása alatt a Hszt. 75. §-ában meghatározottak szerint az alkalmassági követelményeknek történő megfelelés rendszeres ellenőrzése érdekében a hivatásos állomány valamennyi tagjánál – figyelembe véve a személyek életkori, élettani állapotát – általános és célzott rendszeres időszakos egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági vizsgálatokat kell végezni.
(2) Az időszakos egészségi alkalmassági vizsgálatokat évente, lehetőleg a 22. §-ban meghatározott fizikai (erőnléti) állapot felméréssel egyidejűleg kell elvégezni. Az 50. év feletti személyek időszakos egészségi alkalmassági vizsgálatait évente előre meghatározott ütemterv szerint kell végrehajtani.
(3) Az időszakos pszichikai alkalmassági vizsgálatokat
a) 40 éves korig háromévenként,
b) 41–50 év között kétévenként,
c) 51. életévtől évente

kell elvégezni.


(4) A hivatásos állomány tagjának egészségi és pszichikai alkalmassági vizsgálata – az alapellátást végző orvos vagy az állományilletékes parancsnok kezdeményezésére – a (2) és (3) bekezdésben meghatározottakon felül, soron kívül is elvégezhető. Az illetékes miniszter elrendelheti egyes beosztásokat betöltők vagy állománykategóriába tartozók soron kívüli alkalmassági vizsgálatát, vagy egyes alkalmassági vizsgálatok személyi állomány egészére vagy meghatározott részére történő elvégzését.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott alkalmassági vizsgálatokon túl a belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjainak fogazatát évente vizsgálni kell.
(6) Az (1) bekezdésben foglalt vizsgálatok elvégzése az érintett állomány alapellátását végző orvos, valamint az alapellátó területi szerv pszichológusának feladata.
(7)14 Az időszakos pszichikai alkalmassági vizsgálatok célja a személy egészségi állapotát, munkavégzését esetleg befolyásoló pszichés egészségkárosító tényezők feltárása, mentálhigiénés gondozás szükségességének megállapítása. Az állományban lévők időszakos, soron kívüli egészségi alkalmasságát az illető személy által ellátott beosztásra, illetve munkakörre vonatkozóan az általános orvosi gyakorlat, ismeretek, tapasztalatok alapján kell elbírálni. Az „alkalmatlanság” vagy „ideiglenes alkalmatlanság” esetén el kell végeztetni a szükséges szakorvosi vizsgálatokat, illetve kórházi kivizsgálásokat. Ezek ismeretében kell az illető személy munkakörében történő további foglalkoztathatóságáról dönteni. Amennyiben a vizsgált személy egészségi állapota eredeti munkakörének ellátását nem teszi lehetővé, felülvizsgálati eljárást kell kezdeményezni.
(8) A pszichikai állapotfelmérés, az (1) bekezdésben megjelölt célzott vizsgálat elvégzése a területileg illetékes pszichológus feladata és ,,alkalmas'', ,,ideiglenesen alkalmatlan'', illetve ,,alkalmatlan'' minősítést adhat.
(9) Az ,,ideiglenesen alkalmatlan'' minősítéskor a vizsgált személyt gondozásba kell venni vagy kiegészítő vizsgálatra küldeni. Az ,,alkalmatlan'' minősítés esetén a pszichikai állapotot a MAVO pszichológusai felülvizsgálják. Ha az ,,alkalmatlan'' minősítést fenntartják, a további vizsgálatokat, kezelést és gondozást a BM KKI Mentálhigiénés Osztály látja el.

Egyéb időszakos egészségi és személyi higiénés alkalmassági vizsgálatok



15. § (1) Időszakos egészségi, illetve személyi higiénés alkalmassági vizsgálatot kell végezni rendszeresen a hivatásos állomány azon tagjánál, aki
a) szolgálati feladatai ellátása során fokozott egészségi ártalomnak, illetve veszélyének van kitéve;
b) esetleges fertőző megbetegedése környezetét veszélyeztetheti.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vizsgálatok elvégzése a területileg illetékes alapellátást végző orvos feladata, aki a vizsgálatok tervszerű végrehajtása érdekében az időszakos egészségi, valamint a személyi higiénés alkalmassági vizsgálatra kötelezettekről nyilvántartást vezetnek.
(3) Aki a számára előírt kötelező időszakos egészségi, illetve a személyi higiénés alkalmassági vizsgálaton saját hibájából nem jelenik meg, a beosztásával járó munkavégzéstől mindaddig el kell tiltani, amíg a vizsgálatokon való megjelenési kötelezettségének nem tesz eleget. Három napon túli eltiltás esetén – ha a mulasztást nem pótolta – intézkedni kell az érintett kieső időre járó illetményének letiltására.

16. § (1) Az időszakos egészségi, illetve személyi higiénés alkalmassági vizsgálatot végző orvos az érintett személy munkaköri alkalmasságára vonatkozó minősítését, amely ,,alkalmas'', ,,ideiglenesen alkalmatlan'' vagy ,,alkalmatlan'' lehet, írásban köteles közölni az állományilletékes parancsnokkal.
(2) Az ideiglenes vagy végleges alkalmatlanság okát csak a vizsgált személlyel kell közölni, az érintett vezetőt az orvosi titok szabályainak megtartását figyelembe véve lehet tájékoztatni.

17. § (1)15 Akit az időszakos vagy soron kívüli egészségi, személyi higiénés, illetve pszichikai alkalmassági vizsgálat során a megjelölt beosztás ellátására ideiglenesen vagy véglegesen alkalmatlannak minősítettek, az adott munkakörben tovább nem foglalkoztatható. Ennek érvényesítéséről a szolgálati elöljáró köteles gondoskodni. Ha az érintett állapotának megfelelő betölthető beosztás nem biztosítható, vagy az állapotának megfelelő más betöltetlen beosztásba történő kinevezéséhez nem járul hozzá, de előreláthatóan szolgálati viszonya rendezésére, illetve állapotának megfelelő más beosztásba helyezésére lehetőség van, a Hszt. 44. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján rendelkezési állományba helyezhető. Amennyiben rendelkezési állományban eltöltött idő eredménytelenül telik el, a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonyát a Hszt. 56. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján felmentéssel meg kell szüntetni.
(2) Az ideiglenesen alkalmatlanná nyilvánított személyt az alkalmasság végleges elbírálása érdekében, az orvos által megjelölt időpontban, újabb vizsgálatra kell küldeni.

A hivatásos állomány egyes egészségkárosító kockázatok között foglalkoztatott tagjaira vonatkozó szabályok



18. § (1) Az állomány minden olyan tagját, aki szolgálati feladatai ellátása során ionizációs sugárártalomnak van kitéve, a sugárveszély mértékétől függően, a vonatkozó jogszabályok szerint, rendszeresen időszakos egészségi alkalmassági vizsgálatban kell részesíteni.
(2) Soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálatnak köteles magát alávetni, aki a sugárzó anyaggal való foglalkozás közben – a biztonsági szabályzatokban, utasításokban foglaltaktól eltérő – rendellenességet tapasztal, melynek következtében a maximálisan megengedhető dózisnál nagyobb sugáradagot szenvedhetett el.
(3) Időszakos egészségi alkalmassági vizsgálatot kell végezni az erre vonatkozó munkavédelmi, egészségügyi jogszabályokban meghatározott foglalkoztatási esetekben:
a) a fizikai, kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkakörben foglalkoztatottaknál;
b) a fokozott baleseti veszéllyel járó munkakört ellátóknál;
c) a fokozott pszichés terhelésnek kitett személyeknél.
(4) Az alapellátást végző orvosnak figyelemmel kell kísérnie a különös védelmet igénylő személyekre (terhes nők, nemrég szült nők, szoptató anyák) vonatkozó foglalkoztatási, valamint egészségügyi követelmények betartását.

Jogorvoslat az alkalmassági vizsgálat során



19. § (1) Amennyiben az alkalmassági vizsgálaton részt vevő személy vagy a vizsgálatot kérő szerv nem ért egyet az egészségi, illetve a pszichikai alkalmasság minősítéséről vagy véleményezéséről hozott döntéssel, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet.
(2)16 Ha – a 13. § (3) bekezdésében meghatározottakat kivéve – a sérelmes döntést az érintett fegyveres szerv egészségügyi szolgálata alapellátásban részt vevő orvosa hozta, a BM KKI főigazgatójához címzett fellebbezést a MAVO bírálja el. A büntetés-végrehajtásnál a fellebbezést a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága Egészségügyi Főosztálya vezetőjéhez kell címezni, aki intézkedik a másodfokú elbírálásra.
(3) A fellebbezést – az első fokú vizsgálat során keletkezett leletekkel, az alkalmassági minősítést tartalmazó értesítéssel együtt – az érintett fegyveres szerv személyügyi szervének – iskolai felvételi eljárás esetén az iskola igazgatójának – MAVO-hoz, a büntetés-végrehajtásnál a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága Egészségügyi Főosztálya vezetőjéhez kell eljuttatni.
(4)17 Ha az egészségi és pszichikai alkalmassági vizsgálatokat első fokon a MAVO végezte el, a fellebbezést a BM KKI főigazgató-főorvosa által megbízott háromtagú főorvosi bizottság – szükség esetén szakkonziliárusok, illetve szakpszichológus bevonásával – bírálja el. A büntetés-végrehajtás hivatásos állományú tagja fellebbezését a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága Egészségügyi Alkalmasságot Vizsgáló Bizottsága bírálja el, melynek egyik tagja a BM KKI főigazgató-főorvosa által delegált orvos, illetve pszichológus.
(5) A fellebbezésről az első fokon lefolytatott alkalmassági vizsgálatban keletkezett iratok beérkezését követő 30 napon belül kell érdemben dönteni. Az alkalmasság elbírálása tárgyában másodfokon hozott döntés a továbbiakban csak az arra alapozott munkáltatói intézkedéssel szembeni, bíróság előtti munkaügyi perben vitatható.
(6) A szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonásának tárgyában az alapellátást végző orvos által hozott döntés ellen benyújtott fellebbezést másodfokon a MAVO bírálja el az alapellátást végző orvos által megküldött vizsgálati leletekben, iratokban foglaltak figyelembevételével.
(7) Nem vehet részt a fellebbezés elbírálásában az az orvos vagy pszichológus, aki személyesen eljárt a sérelmezett döntés meghozatalában, illetve az annak alapjául szolgáló alkalmassági vizsgálatokban.

A közalkalmazottak és köztisztviselők munkaköri alkalmassági vizsgálata



20. §18 A közalkalmazottak és köztisztviselők az R. szerinti munkaköri alkalmasságának, foglalkozási megbetegedésének, munkabalesetének elbírálását, illetőleg foglalkozási megbetegedésének és bejelentésre kötelezett fertőző megbetegedésének bejelentését a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személyek alkalmassági vizsgálatára jogosult szervek az e rendeletben meghatározott eljárási rendben végzik.

A SZOLGÁLATI LŐFEGYVER IDEIGLENES BEVONÁSÁNAK ORVOSI SZABÁLYAI



21. § (1) A hivatásos állomány tagjai alapellátását végző orvosnak kezdeményeznie kell a szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonását az érintett személy szolgálati elöljárójánál, ha az alábbi kórképek, illetve állapotok fennállnak:
a) különböző típusú depressziók;
b) idült alkoholizmus, kábítószerrel és kábítószer-, illetve pszichotrop anyag tartalmú gyógyszerrel való visszaélés, illetve függőség;
c) organikus pszichoszindróma (demencia, atrófia);
d) predelirosus vagy delírium utáni állapot;
e) prepszichoticus állapotok, pszichózisok;
f) krízishelyzet, szuicid veszélyeztetettség;
g) kóros személyiségfejlődés;
h) tudatzavarral járó betegségek (epilepsia);
i) egyéb, az a)–h) alpontokban meghatározottakat előidéző kóros állapotok, betegségek;
j) a lőfegyver biztonságos használatát befolyásoló más betegségek, kóros állapotok.
(2) A lőfegyver orvosi indokok alapján történő ideiglenes bevonását az illetékes alapellátást végző orvosnak a szakorvosi leletek és vizsgálati eredmények alapján írásban kell kezdeményeznie. Ugyancsak írásban kell értesíteni az illetékes parancsnokot a lőfegyver bevonása indokának megszűnéséről, ha az érintett felgyógyulása megtörtént.
(3) Az érintett hivatásos állományú a szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonását megalapozó orvosi vizsgálat eredménye ellen – halasztó hatállyal nem bíró – fellebbezéssel élhet.

A HIVATÁSOS ÁLLOMÁNY TAGJAI FIZIKAI (ERŐNLÉTI) ÁLLAPOTÁNAK FELMÉRÉSE



22. § (1) A hivatásos állomány 50 év alatti tagjainak fizikai alkalmasságát a Hszt. 75. §-ának (1) bekezdésében meghatározott követelmények szerint évente egy alkalommal fizikai állapotfelmérésen kell ellenőrizni.
(2) A felmérést a fegyveres szervek és az egyes beosztások sajátosságait figyelembe vevő, az országos parancsnokok által összeállított feladat- és értékelési pontrendszer alapján kell végrehajtani, melyhez a 18. számú mellékletet kell alapul venni.
(3) A hivatásos állományt életkor alapján négy csoportba kell besorolni:
I. korcsoport: a 18–25 év közöttiek,
II. korcsoport: a 26–35 év közöttiek,
III. korcsoport: a 36–45 év közöttiek,
IV. korcsoport: a 46 év felettiek.
(4) A (3) bekezdés szerinti besorolásnál a tárgyév szerinti életkort kell figyelembe venni.
(5) A felmérések eredményei alapján az országos parancsnok köteles gondoskodni a szintfejlesztő programok kidolgozásáról és a fizikai állapot ennek megfelelő rendszeres fejlesztéséről.
(6) Nem megfelelő minősítés esetén ismételt állapotfelmérést kell végrehajtani, az előző felmérést követően legkorábban 30 nap elteltével, legkésőbb 90 napon belül.
(7) Ismételt nem megfelelő minősítés esetén a fegyveres szerv egészségügyi szolgálatának bevonásával vizsgálni kell a kiváltó okokat, az érintett személynek a beosztás ellátására való alkalmasságát.

SZOLGÁLATI KÖTELMEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ BALESET (BETEGSÉG) VÉLEMÉNYEZÉSE



23. § (1) A hivatásos állomány tagját ért, szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset az Mvt.-ben és végrehajtási rendeletében meghatározott munka (szolgálati) baleset.
(2) A foglalkozási betegségnek minősülő megbetegedéseket külön jogszabály tartalmazza. Foglalkozási eredetű betegségnek kell tekinteni a vonatkozó jogszabályban meghatározottakon túl azokat a betegségeket, amelyek a szolgálati balesettel (sérüléssel) minden kétséget kizáróan összefüggnek.
(3) Amennyiben a baleset (betegség) bekövetkezésének körülményeiből szolgálati kötelmekkel való összefüggő eredetére lehet következtetni, a szolgálati elöljáró köteles a baleset időpontját követő 48 órán belül a munkavédelmi rendelkezések szerinti baleseti jegyzőkönyv felvételére intézkedni.
(4) Ha a balesetet szenvedett személyt nem az alapellátást végző orvos részesítette elsősegélyben, a szolgálati elöljárónak intézkednie kell arra, hogy az eljáró egészségügyi szerv a látleletet, valamint a balesetre vonatkozó más leleteket az egyéb iratokkal együtt az illetékes alapellátást végző orvos részére küldje meg.
(5) A baleset (betegség) szolgálati kötelmekkel való összefüggésének orvosi véleményezése a területileg illetékes alapellátást végző orvos feladatkörébe tartozik. A véleményében rögzíti a sérülés (betegség) jellegét, a gyógyulás várható tartamát és állást foglal arról, hogy a sérült (beteg) sérülése (betegsége) a balesettel, illetve a szolgálat ellátásával ok-okozati összefüggésben keletkezett-e.
(6) Az orvosi véleményt a baleset (betegség) minősítéséhez szükséges intézkedések megtétele érdekében felvett baleseti jegyzőkönyv vonatkozó részének kitöltésével kell megtenni. A baleseti jegyzőkönyv egy példányát az érintett személy személyügyi anyagában el kell helyezni, egy példányát az érintettnek kell átadni.
(7) A baleset (betegség) orvosi véleményezésére vonatkozó rendelkezéseket a baleset (betegség) folytán elhaltak esetében is értelemszerűen alkalmazni kell.
(8) A foglalkozási betegség szolgálattal összefüggő jellegének megállapításához, minősítéséhez minden esetben az I. fokú FÜV Bizottság véleménye szükséges.
(9) A szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset (betegség) társadalombiztosítási jogszabályok szerinti üzemi balesetté minősítésére és a baleseti ellátások folyósítására a vonatkozó jogszabályok alapján a baleset szolgálati kötelmekkel összefüggésének megállapításával egyidejűleg az állományilletékes parancsnok intézkedik.

24. § (1) A baleset (betegség) szolgálati kötelmekkel összefüggéséről – az orvosi vélemény figyelembevételével – az állományilletékes parancsnok a baleseti jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 15 napon belül dönt. Határozatát további 5 napon belül közli a sérülttel és megküldi az alapellátást végző orvosnak.
(2) A határozat rendelkező része a sérült személyére és szolgálati helyére, a baleset helyére és idejére vonatkozó adatokon, továbbá az állományilletékes parancsnok baleset minősítésére vonatkozó döntésén kívül a jogorvoslati felhívást is tartalmazza. Az indokolásban meg kell határozni azokat a körülményeket és jogszabályokat, amelyek a baleset bekövetkezése és a hivatásos szolgálat ellátása közötti összefüggést alátámasztják vagy kizárják, a bekövetkezett sérülést, illetve – ha a szolgálattal összefüggés megállapítható – a sértett közrehatását.
(3) A baleset minősítésére vonatkozó eljárást fel kell függeszteni, ha a szolgálattal összefüggés ténybeli és jogi alapjáról a rendelkezésre álló adatok alapján kétséget kizáróan dönteni nem lehet. A felfüggesztés legfeljebb a körülmények tisztázására indított parancsnoki vizsgálat, vagy ha az ügyben fegyelmi és/vagy büntetőeljárás indult, annak befejezéséig tarthat. A felfüggesztés tartama nem számít be az (1) bekezdés szerinti határidőbe. Az eljárás felfüggesztéséről a sérültet írásban értesíteni kell.
(4) A baleset szolgálati jellegűvé minősítésére irányuló eljárásban vizsgálni kell a baleset bekövetkeztében közreható körülményeket, meg kell állapítani, hogy azért kit és milyen mértékben terhel felelősség. Amennyiben ilyen összefüggés kimutatható, intézkedni kell a fegyelmi, illetve büntetőeljárás megindítására, továbbá a hasonló balesetek elkerülését célzó intézkedések megtételére.
(5) A minősítő határozat ellen a Hszt. 180. §-ának (5) bekezdése alapján benyújtott fellebbezést az állományilletékes parancsnokhoz kell benyújtani, és szolgálati úton az illetékes miniszterhez felterjeszteni. A fellebbezést a benyújtástól számított 30 napon belül kell elbírálni. Ez a határidő indokolt esetben legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható.

25. § (1)19 A szolgálati kötelmekkel összefüggőnek minősülő baleset esetén, ha maradandó károsodás vélelmezhető, az alapellátást végző orvos köteles a balesetet szenvedettet a területileg illetékes Országos Egészségbiztosítási Pénztár Orvosszakértői Intézete (a továbbiakban: OEP OSZI) elé rendelni a baleseti munkaképesség-csökkenés (a továbbiakban: BMKCS) mértékének megállapítása érdekében.
(2) Amennyiben a balesetből eredő munkaképesség-csökkenés a 15%-ot meghaladja, de az érintettet eredeti beosztásának ellátásában a bekövetkezett munkaképesség-csökkenés nem akadályozza, az állományilletékes parancsnok köteles az ellátásra jogosultat felhívni baleseti járadék megállapítása iránti igénye érvényesítésére, valamint továbbítja az ezzel kapcsolatos iratokat az igényelbíráló szervhez.
(3) Ha a munkaképesség-csökkenés olyan mértékű, hogy az eredeti beosztás ellátását lehetetlenné teszi, úgy a baleseti járadék folyósítása mellett az állományilletékes parancsnoknak az orvosi felülvizsgálatot (a továbbiakban: FÜV) is kezdeményeznie kell a személyzeti szerveken keresztül.

A MEGVÁLTOZOTT EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÚ HIVATÁSOS ÁLLOMÁNYÚAK FELÜLVIZSGÁLATA (FÜV ELJÁRÁS)



26. §20 (1) A hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya egészségi, pszichológiai vagy fizikai alkalmatlanság miatt csak felülvizsgálati eljárás (a továbbiakban: FÜV eljárás) keretében hozott határozat alapján szüntethető meg, kivéve a 11. § (1) bekezdése szerinti eljárásban alkalmatlanná minősítetteket.
(2) FÜV eljárás keretében kell a szolgálati, illetve beosztási egészségi alkalmasság kérdésében dönteni, ha a hivatásos állomány tagjának betegsége, balesete, pszichológiai vagy fizikai állapota miatt
a) szolgálatképessége oly mértékben csökkent, hogy feladatait tartósan ellátni nem képes, és állapotában huzamosabb ideig tartó gyógykezelés mellett sem várható kielégítő javulás, vagy
b) olyan jellegű az egészségkárosodása, hogy beosztásának, szolgálatának ellátására alkalmatlannak látszik.

A FÜV eljárásra rendelés szabályai



27. § (1) FÜV eljárás alá kell vonni a hivatásos állomány tagját, ha
a) betegsége (balesete) egészségi állapotában olyan fogyatkozást eredményezett, melynek következtében beosztásának ellátására alkalmatlan;
b) egészségi állapota miatt az állományilletékes parancsnok vagy a területileg illetékes alapellátást végző orvos azt szükségesnek tartja;
c) az érintett személy kéri, mert a beosztásával járó feladatok ellátására egészségi állapota miatt alkalmatlannak tartja magát.
(2) A FÜV eljárás kezdeményezésére legkésőbb a tartós szolgálatképtelenség kezdetétől számított 9. hónapban intézkedni kell.
(3) A FÜV eljárás megszüntethető, ha
a) a kezdeményező az indítványát írásban visszavonja;
b) az eljárás folyamán az érintett a szolgálat felső korhatárát elérte.
(4) A FÜV eljárást a szolgálati elöljáró, az illetékes alapellátást végző orvos és a személyügyi szerv együttes javaslata alapján az állományilletékes parancsnok rendeli el, az e célra rendszeresített nyomtatványon.
(5) A FÜV eljárást kezdeményező javaslat tartalmazza, hogy az érintett személy
a) egészségi állapota milyen mértékben befolyásolja a szolgálati feladatok ellátását;
b) beosztásában végzett munka milyen fizikai és szellemi megterheléssel jár;
c) szolgálatképessége és magatartása milyen mértékben változott;
d) az előző három évben milyen gyakorisággal és időtartamban volt egészségügyi szabadságon és milyen okból;
e) mennyi – a nyugdíjjogosultság szempontjából beszámítható – szolgálati idővel rendelkezik;
f) milyen más munkakörbe, beosztásba helyezésére van lehetőség.
(6) A vezetői javaslat mellé csatolni kell az alapellátást végző orvos véleményét is, aki az (5) bekezdésben foglaltakon túl köteles az I. fokú FÜV Bizottsághoz felterjeszteni:
a) a felülvizsgálatra rendelt személy egészségi állapotára vonatkozó orvosi leleteket;
b) valamennyi rendelkezésre álló, de különösen az egy éven belüli kórházi és gyógyintézeti zárójelentéseket, szakorvosi leleteket;
c) sérülés (baleset) esetén a baleseti jegyzőkönyvet, az ezzel kapcsolatos minősítő határozatot;
d) az esetleges korábbi OEP OSZI szakvéleményt;
e) a FÜV eljárás alapját képező betegsége három hónapnál nem régebbi keletű orvosi dokumentációját, a vizsgálati leleteket (laboratórium, EKG stb.);
f) az egészségügyi törzskönyvet;
g) háziorvosnál kezelt beteg esetén a háziorvosnál lévő egészségügyi dokumentációt;
h) a kitöltött ,,Felülvizsgálatra rendelő lap''-ot és a ,,Felülvizsgálati táblázat''-ot (19. és 20. számú melléklet).
(7) A szolgálati elöljáró köteles tájékoztatni a felülvizsgálatra rendelt személyt az eljárással összefüggő teendőiről és jogairól;
i)21 pszichológiai alkalmatlanság esetén az alkalmatlanságot megalapozó pszichológiai véleményeket, állásfoglalásokat.

A felülvizsgálatot végző bizottságok



28. § (1) A FÜV eljárás lefolytatására a ,,Fegyveres szervek I. fokú Felülvizsgáló Orvosi Bizottsága (a továbbiakban: I. fokú FÜV Bizottság), illetve a jogorvoslati eljárásban a fellebbezések elbírálására a Fegyveres szervek II. fokú Felülvizsgáló Orvosi Bizottsága (a továbbiakban: II. fokú FÜV Bizottság) az illetékes.
(2) Az I. fokú FÜV Bizottság a MAVO keretében működik valamennyi e rendeletben érintett fegyveres szerv hivatásos állományú tagjára kiterjedő hatáskörrel.
(3)22 A II. fokú FÜV Bizottság a BM Egészségügyi Koordinációs Önálló Osztály keretében működik valamennyi, e rendeletben érintett fegyveres szerv hivatásos állományú tagjára kiterjedő hatáskörrel.
(4)23 Az I. fokú FÜV Bizottság elnöke a MAVO osztályvezető főorvosa, a bizottság tagjait a BM KKI főigazgató-főorvosa bízza meg határozatlan időre a MAVO, illetve fegyveres szervek által delegált orvosok részvételének biztosításával. Pszichológiai alkalmatlanság vizsgálata esetén a bizottságban a főigazgató-főorvos által megbízott szakpszichológus részvétele szükséges. A II. fokú FÜV Bizottság elnöke a BM vezető főorvosa, a bizottság tagjai a fegyveres szervek vezető orvosai.
(5) Nem lehet a felülvizsgáló bizottságok elnöke vagy tagja – a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjával szembeni FÜV eljárás esetét kivéve – az alapellátásban részt vevő, a FÜV eljárást kezdeményező, valamint az eljárás előtti vizsgálatokban és a gyógykezelésben részt vevő orvos vagy pszichológus.
(6) A FÜV bizottsági eljárásokkal kapcsolatos ügyintézést a MAVO látja el.

29. § (1) Az I. fokú FÜV Bizottság három orvosból áll, akik közül egy fő a bizottság elnöke, egy-egy bizottsági tagot az érintett fegyveres szerv, illetve a MAVO delegál. A bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehet az érintett fegyveres szerv személyügyi szervének képviselője.
(2)24 A II. fokú FÜV Bizottság három orvosból áll, akik közül egy fő a bizottság elnöke, a két bizottsági tag egyike az érintett fegyveres szerv vezető főorvosa. A bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehet az érintett fegyveres szerv személyzeti szerve, valamint a BM Személyügyi Főosztály Szociális és Nyugdíjmegállapító Osztályának képviselője.

Az I. fokú FÜV Bizottság eljárása



30. § (1) A felülvizsgálati ügyekben a MAVO az iratok beérkezését követően haladéktalanul intézkedik az OEP OSZI megkeresésére a munkaképesség-csökkenés megállapítására. Az OEP OSZI vizsgálatának napjára kell a FÜV Bizottság ülését is kitűzni. Az OEP OSZI Bizottságának vizsgálatait és a FÜV Bizottság üléseit lehetőség szerint a MAVO székhelyén kell megtartani.
(2) A felülvizsgálatra az érintett személyt a bizottsági ülések helyének és idejének megjelölésével – közvetlen vezetője útján – az ülés időpontját megelőzően legalább 8 nappal, írásban kell berendelni.
(3) A FÜV bizottsági ülést megelőzően a berendeltet az OEP OSZI illetékes bizottsága megvizsgálja és szakvéleményt készít az érintett egészségi állapotáról, munkaképességének csökkenéséről.

31. § (1) A felülvizsgálati eljárás során a felülvizsgálatra rendelt személy egészségi, fizikai állapota, a beosztásával kapcsolatos követelmények és egyéb körülmények ismeretében kell dönteni a szolgálati, munkaköri alkalmasság kérdésében.
(2) Az OEP OSZI szakvéleményben megállapított munkaképesség-csökkenés az eljárás során meghatározó jelentőségű lehet, de önmagában nem képezheti a FÜV döntés alapját. Hivatásos szolgálatra alkalmatlan lehet az állomány tagja akkor is, ha az OEP OSZI szakvélemény szerint nem rokkant, de hivatásos szolgálatra alkalmatlanná minősítése orvosi szempontból indokolt.

A felülvizsgálati határozat



32. § (1) Az I. fokú FÜV Bizottság a felülvizsgálat során hozott döntéséről a felülvizsgálatkor, de legkésőbb a felülvizsgálatot követő 15 napon belül írásos határozatot hoz (21–24. számú melléklet).
(2) A felülvizsgálatra rendelt személy munkaköri alkalmassága tekintetében a bizottság az alábbi határozatot hozhatja:
a) ,,Jelenlegi beosztásában alkalmas'', amennyiben a felülvizsgált személyt a beosztásából adódó feladatok ellátására képesnek tartja;
b) ,,Jelenlegi beosztásában alkalmatlan'', amennyiben a felülvizsgált személy a jelenlegi feladatai ellátására alkalmatlan, de egészségi állapota és a szolgálati körülmények alapján más munkakör ellátására alkalmasnak tartja;
c) ,,Hivatásos szolgálatra alkalmatlan'', amennyiben a felülvizsgált személy egészségi állapota miatt mind a jelenlegi, mind pedig bármely más hivatásos szolgálati beosztás ellátására alkalmatlan.
(3) Az OEP OSZI által megállapított, a rokkantságot elérő munkaképesség-csökkenés esetén csak a (2) bekezdés c) pontja szerinti döntés hozható.
(4) A szolgálati viszony megszüntetésének lehetőségét is magába foglaló – a (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti – döntés esetén az érintett egészségi állapotától függően a FÜV Bizottság javaslatot tehet:
a) a közúti járművezetői egészségi alkalmasság felülvizsgálatára;
b) az egyenruha viselésének egészségi szempontból való ellenjavallatára;
c) önvédelmi lőfegyverrel, vadászfegyverrel rendelkezők esetében az ezzel kapcsolatos egészségi alkalmasság felülvizsgálatára.
(5) A felülvizsgálatról szóló határozat egy példányát az érintettnek kézbesíteni kell, míg a többi példányt – annak jogerőre emelkedése után – az állományilletékes parancsnoknak és az alapellátást végző orvosnak kell megküldeni.

A felülvizsgálati határozat elleni jogorvoslat



33. § (1) A felülvizsgált személy az I. fokú FÜV Bizottság által hozott döntés ellen az erről szóló határozat kézbesítésének napjától számított 15 napon belül a II. fokú FÜV Bizottsághoz címzett, de az ügyben eljáró I. fokú FÜV Bizottsághoz benyújtandó fellebbezéssel élhet.
(2) A fellebbezésben meg kell határozni, hogy az mire irányul (OEP OSZI szakvéleményre, a FÜV határozatra vagy mindkettőre). Nem fellebbezhető meg az OEP OSZI szakvéleménye a soron következő felülvizsgálat időpontja vonatkozásában.
(3) Az érintett az I. fokú FÜV Bizottság ülésén a határozat átvételekor fellebbezési jogáról saját kezűleg írt nyilatkozattal lemondhat.

A II. fokú FÜV Bizottság hatásköre és eljárása



34. § (1) A másodfokon eljáró Felülvizsgáló Bizottság hatásköre:
a) elbírálja az I. fokú FÜV Bizottság határozata ellen benyújtott fellebbezéseket;
b)25 másodfokon dönt a közúti járművezetői egészségi alkalmassága tárgyában;
c) elbírálja a betegség foglalkozási, szolgálattal összefüggő jellegét minősítő I. fokú FÜV Bizottsági határozat elleni fellebbezést.
(2) A II. fokú FÜV Bizottság a benyújtott fellebbezés tárgyában – a (4) bekezdésben meghatározott vizsgálat elvégzésére szükséges időt ide nem számítva – a beérkezés napjától számított 30 napon belül bizottsági ülésen dönt.
(3) A fellebbezést benyújtó személyt – amennyiben egészségi állapota abban nem gátolja – a bizottsági ülésre minden esetben meg kell hívni. A berendelésre a 30. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadók.
(4) Amennyiben a fellebbezést benyújtó az első fokon hozott döntésben a munkaképesség-csökkenés mértékére vonatkozó véleményt sérelmezi, úgy őt újabb véleményezés céljából az illetékes OEP OSZI bizottság elé kell rendelni, és ügyében döntést csak ennek ismeretében lehet hozni.
(5) A II. fokú FÜV Bizottság a 32. §-ban foglaltaknak megfelelően köteles eljárni és határozatot hozni (25–29. számú melléklet).

A felülvizsgálati határozatok végrehajtása



35. § (1) Ha az I. fokú FÜV Bizottság határozata ellen az erre rendelkezésre álló határidő alatt fellebbezést nem nyújtottak be, a határozat jogerőre emelkedik és végrehajtható. A másodfokon hozott határozat a kihirdetéskor jogerős, azonnal végrehajtható.
(2) A munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a jogerős felülvizsgálati határozat alapján 30 napon belül köteles intézkedni az érintett szolgálati viszonyának rendezéséről.
(3) Amennyiben a jogerős határozat ,,hivatásos szolgálatra alkalmatlan'' minősítést tartalmaz és a felülvizsgált szolgálati vagy rokkantsági nyugdíjra nem szerzett jogosultságot, a szükséges intézkedés megtételére vonatkozó határidő – az érintett kérelmére – legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható.
(4) A hivatásos állomány FÜV eljárás alá vont tagja részére az eljárás megindításától a határozat jogerőre emelkedéséig egészségügyi szabadságot kell engedélyezni.

A SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁSA

 

A gyógyító-megelőző ellátás



36. § (1) A gyógyító-megelőző ellátásban, az általános gondozás keretében érvényre kell juttatni a megelőzés elvét. Az általános gondozást általában decentralizáltan, a területileg illetékes alapellátást végző orvosoknak kell végezni.
(2) A betegségek korai stádiumban való felismerése és gyógykezelése céljából a teljes hivatásos állománynak a 14. §-ban előírtak, az 1. §-ban meghatározott szervekkel egyéb foglalkoztatási jogviszonyban állóknak a vonatkozó jogszabályok szerint időszakos egészségi alkalmassági vizsgálaton kell részt venni, amelyen a megjelenés kötelező.
(3) Azzal szemben, aki a kötelezően meghatározott alkalmassági vizsgálaton ismételt felszólításra sem jelenik meg, az illetékes vezetőnek fegyelmi felelősségre vonást kell kezdeményeznie.
(4) A hivatásos állományúak időszakos alkalmassági vizsgálatát a 14. § (2) bekezdésében foglaltak szerint, valamint a fizikai (erőnléti) felmérést végző személyekkel egyeztetett és a szerv vezetője által jóváhagyott ütemterv alapján úgy kell megszervezni és végrehajtani, hogy a szolgálati feladatok ellátásában fennakadást ne okozzon.
(5) A vizsgálatok során kiemelt figyelmet kell fordítani a személyi állomány azon tagjaira, akik
a) szolgálati beosztásuk, munkakörük következtében az átlagosnál fokozottabb szellemi vagy fizikai igénybevételnek vannak kitéve;
b) olyan beosztást, munkakört látnak el, amely fokozott egészségártalommal vagy annak veszélyével jár;
c) 40 év feletti életkorúak.

37. § (1) A személyi állomány azon tagját, akinél az esetenként végzett orvosi vizsgálat során idült megbetegedést állapítottak meg, tartós gondozásba (fokozott orvosi megfigyelés) kell venni.
(2) Az alapellátást végző orvos a tartós gondozásba vett személyek egészségi állapotát, élet- és munkakörülményeit köteles folyamatosan figyelemmel kísérni, és a megbetegedés természete, súlyossága, illetve a gondozott aktuális egészségi állapota szerint szükséges időközönként, de félévente legalább egyszer ellenőrző vizsgálatot végezni.

38. § (1) A gyógyító-megelőző ellátás keretében a személyi állomány megbetegedett tagját szakorvosi járóbeteg-rendelésre kell utalni, ha orvosi vizsgálata, gyógykezelése megfelelően csak így biztosítható.
(2) A Budapesten lakó vagy szolgálatot teljesítők szakorvosi járóbeteg-ellátására elsősorban a BM KKI Szakorvosi Rendelőintézete illetékes.
(3) A vidéken szolgálatot teljesítők a helyileg illetékes rendelőintézet szakrendelései mellett ugyancsak igénybe vehetik a BM KKI Szakorvosi Rendelőintézetét is.

39. § (1) A gyógyító-megelőző ellátás keretében kórházba kell utalni a személyi állomány megbetegedett tagját, ha
a) szakszerű vizsgálata, gyógykezelése a járóbeteg-ellátáson belül nem biztosítható;
b) a kórházi kezeléstől a gyógyulás, illetve a betegség diagnosztizálásának, továbbá a szolgálatképesség visszanyerésének időtartamában lényeges rövidülés várható;
c) a beteg kórházba utalására jogszabály rendelkezik.
(2) A személyi állomány tagját – egészségileg indokolt esetben, az erre meghatározott eljárási rend szerint – a BM KKI Hévízi Rehabilitációs Intézetébe vagy szanatóriumba lehet beutalni.
(3) A hivatásos állományúak részére a BM KKI keretében rekreációs jelleggel működtetett férőhelyeken indokolt esetben további kardiológiai rehabilitáció vagy a mentálhigiénés gondozás biztosítható.
(4) A kórházba, gyógyintézetbe, szanatóriumba való beutalásra vonatkozó jogosultságot és a beutalás módját a vonatkozó jogszabályok és rendelkezések határozzák meg.
(5) A gyógyító-megelőző ellátás keretében a hivatásos állomány tagját a társadalombiztosítási jogszabályoknak és a Hszt. 93–94. §-aiban meghatározottaknak megfelelő ellátás illeti meg.

AZ IDEIGLENES SZOLGÁLAT-, ILLETŐLEG KERESŐKÉPTELENSÉG ORVOSI ELBÍRÁLÁSA



40. § (1) A személyi állomány tagját, ha betegség vagy baleset következtében szolgálatának, munkakörének ellátására ideiglenesen – a betegség vagy a baleseti sérülés gyógyulási idejére – alkalmatlanná válik, keresőképtelennek kell nyilvánítani és intézkedni a társadalombiztosítási ellátására. A hivatásos állomány részére keresőképtelensége tartamára, továbbá a rehabilitációs (rekreációs) ellátása, utókezelése idejére a Hszt. szerinti egészségügyi szabadságot kell biztosítani.
(2) A keresőképtelenség megállapítására jogosult:
a) a Belügyminisztérium, valamint az érintett fegyveres szervek egészségügyi szolgálatainak gyógyító-megelőző alapellátásában részt vevő orvosa az OEP-pel kötött megállapodás alapján,
b) a kormányrendelet alapján keresőképtelenség megállapítására feljogosított egyéb egészségügyi szolgáltató orvosa és a háziorvos.
(3) A fegyveres szervek személyi állományának tagja megbetegedése (balesete) esetén – ha állapota nem indokolja járóbeteg-szakellátás vagy kórházi fekvőbeteg-szakellátás közvetlen igénybevételét – elsősorban az egészségügyi szolgálat területileg illetékes alapellátást végző orvosához köteles fordulni vizsgálat, gyógykezelés és a keresőképtelenség megállapítása céljából.
(4) Egészségügyi szolgálatokon kívüli orvos a hivatásos állományú keresőképtelenségét legfeljebb 14 napi tartamra állapíthatja meg, ide nem számítva a kórházi fekvőbeteg-szakellátás tartamát. Az ezt meghaladó keresőképtelenség megállapítására az egészségügyi szolgálat erre feljogosított orvosa jogosult.
(5) A hivatásos állományú – amennyiben egészségi állapota lehetővé teszi – köteles a keresőképtelen állományba helyezésről a szolgálati elöljárót haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül tájékoztatni, továbbá gondoskodni arról, hogy a keresőképtelenségről szóló igazolás az alapellátást végző orvoshoz kerüljön.
(6) A fegyveres szervek nem hivatásos állományú tagja a keresőképessé válását követően a keresőképtelenségről és az azt okozó betegségről, sérülésről tájékoztatja az egészségügyi szolgálat alapellátást végző orvosát, ha a keresőképtelenséget nem az egészségügyi szolgálat orvosa állapította meg.

41. § (1) A hivatásos állomány tagjának szolgálatképessé válását egészségügyi szempontból elbírálni az egészségügyi szolgálat alapellátást végző orvosa jogosult.
(2) Kivételesen, indokolt esetekben a hivatásos állomány tagjának szolgálatképessé válását egészségügyi szempontból a háziorvos vagy más erre feljogosított egészségügyi szolgáltató is elbírálhatja, ha a keresőképtelenség időtartama nem haladta meg a 14 napot. Ez esetben a hivatásos állomány tagjának gondoskodnia kell arról, hogy a szolgálatképessé nyilvánításáról a szolgálati elöljáró haladéktalanul tájékoztatást kapjon és a szolgálatképessé válásról szóló igazolás az alapellátást végző orvoshoz kerüljön.
(3) A kórházból, gyógyintézetből elbocsátott hivatásos állományú két munkanapon belül köteles a szolgálati helye szerinti alapellátást végző orvost tájékoztatni és a kórházi zárójelentés egy példányát vagy annak másolatát részére átadni vagy megküldeni.

A szolgálatképtelenség időtartamának megállapítása
és ellenőrzése



42. § (1) A területileg illetékes egészségügyi szolgálat alapellátást végző orvosa – a betegség jellegétől és a beteg állapotától függően – 30 napig terjedő időre igazolhat egészségügyi szabadságot a Hszt. 93. §-ában előírtak szerint. A 30 napos egészségügyi szabadság idejébe a kórházi, gyógyintézeti ápolás idejét nem kell beszámítani.
(2) Az egészségügyi szabadság 30 napon túli meghosszabbításának szükségessége esetén az illetékes, alapellátást végző orvosnak ellenőrző orvosi vizsgálatot kell kezdeményeznie. Az ehhez szükséges adatokat, leleteket, az egészségügyi törzskönyvet és az orvosi véleményt az egészségügyi szabadság lejárta előtt egy héttel kell felterjeszteni az ellenőrző orvoshoz.
(3)26 Az ellenőrző orvosi vizsgálatok elvégzésére a BM Főorvosi Bizottság felügyelete mellett a BM KKI Szakorvosi Rendelőintézetének kijelölt belgyógyász szakorvosa, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál pedig az illetékes vezetőorvos (a továbbiakban: ellenőrző főorvos) jogosult.
(4) Az ellenőrző orvosi vizsgálat során a felterjesztett iratok, a beteg berendelése és vizsgálata alapján – kivéve, ha a berendelés a beteg egészségi állapota miatt akadályba ütközik – az egészségügyi szabadság (az esetleges kórházi, gyógyintézeti kezelés időtartamát is figyelembe véve) további, legfeljebb hat hónapig terjedő meghosszabbítása kezdeményezhető.
(5) Az ellenőrző orvosi vizsgálatokról mind az ellenőrző főorvos, mind a területileg illetékes alapellátást végző orvos nyilvántartást köteles vezetni.
(6) A személyi állomány nem hivatásos állományú tagjai keresőképtelenségének felülvizsgálatára az OEP-pel kötött megállapodás alapján az érintett egészségügyi szolgálat kijelölt orvosa vagy – a kormányrendelet szerint – az illetékes MEP intézkedik.

43. § (1) Hivatásos állományúnak a betegség hatodik hónapjától egészségügyi szabadsága további meghosszabbítására csak a Hathónapos Orvosi Felülvizsgáló Bizottság (a továbbiakban: HOFB) tehet javaslatot. A HOFB országos hatáskörrel a BM KKI szervezetén belül működik. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál – ha a személyi, orvos szakmai és jogi feltételek biztosítottak – a HOFB szintén létrehozható.
(2) Az egészségügyi szabadság meghosszabbítása érdekében történő felülvizsgálatra rendelésről a területileg illetékes alapellátást végző orvosnak kell gondoskodnia. A felülvizsgálat elé terjesztett javaslat, melyet a hatodik felmentési hónap lejárta előtt legalább két héttel kell felterjeszteni, az alábbiakat tartalmazza:
a) a beteg személyi adatait (név, születési év, anyja neve);
b) szolgálati helyét, beosztását;
c) az egészségügyi szabadság meghosszabbításának indoklását tartalmazó kórleírást;
d) az egészségi állapot megítéléséhez szükséges orvosi leleteket;
e) az orvos saját javaslatát;
f) a beteg egészségügyi törzskönyvét.
(3) A HOFB a felterjesztés beérkezésétől számított 8 napon belül köteles véleményezni a betegség további várható alakulását, a felgyógyulás, illetőleg a végső fogyatékosság kialakulásának feltételezhető időpontját. A HOFB véleményét írásban kell megküldeni az illetékes alapellátást végző orvos részére. Szükség esetén a HOFB kezdeményezheti a FÜV eljárás megindítását.
(4)27 Ha szolgálati baleset vagy betegség miatt az érdekelt személy 365 napnál hosszabb ideig betegállományban van, a társadalombiztosítási jogszabályoknak megfelelően kell eljárni. A szolgálati baleset vagy betegség vonatkozásában a betegállomány meghosszabbítását a területileg illetékes OEP OSZI Bizottságok véleményezik.

44. § (1) A betegségből (balesetből) történő két hónapon túli felgyógyulást követő munkába állás előtt az alapellátást végző orvos véleményezi az érintett személy beosztásának ellátására való alkalmasságát.
(2) Hosszabb ideig tartó gyógykezelést követően, az orvosi rehabilitáció keretében a fokozatos munkába állás érdekében átmenetileg csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás is engedélyezhető. Ennek időtartama – az ellenőrző főorvos javaslata alapján – 15 napig terjedhet, amely szükség esetén két alkalommal meghosszabbítható.

A BELÜGYI EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLAT IGÉNYBEVÉTELE



45. § (1) A Belügyminisztérium egészségügyi szolgálata, valamint a rendelet hatálya alá tartozó egyéb szervek egészségügyi szolgálatai (a továbbiakban együtt: egészségügyi szolgálatok) a Hszt. 179. §-ában meghatározottakon kívül, a társadalombiztosítási jogszabályok alapján, a működési engedélyük szerinti gyógyító-megelőző egészségügyi alapellátást, illetve szakellátást, továbbá foglalkozás-egészségügyi ellátást biztosítanak az 1. §-ban meghatározott igényjogosultaknak.
(2) A Belügyminisztérium egészségügyi szolgálata intézményei és szolgáltatásai igénybevételéhez az igényjogosultságukat az 1. §-ban meghatározott szervek személyi állományába tartozók a szolgálati (munkáltatói) igazolványukkal, egyéb igényjogosultak az OEP szervei vagy a Belügyminisztérium által kiállított társadalombiztosítási igazolvánnyal (Hatósági bizonyítvánnyal) igazolhatják.
(3) Külön szerződés alapján az átmeneti szabad kapacitás terhére az igényjogosultakon kívüli személyek is igénybe vehetik az egészségügyi szolgálatok szolgáltatásait. A szerződés alapján egészségügyi alapellátásban részesülők aránya az ellátott igényjogosultak 25%-át nem haladhatja meg.

46. § (1) Az egészségügyi szolgálatoknál egészségügyi alapellátást igénybevevők részére a szükséges vizsgálatokat és gyógyító eljárásokat (ellátásokat) a budapesti székhelyű szervek igényjogosultjai, illetve a budapesti lakos igényjogosultak esetében az egészségügyi szolgálatok budapesti alapellátó egységeinél, a szakellátást a BM KKI intézményeiben kell lehetőség szerint elvégezni, kivéve, ha az ahhoz szükséges feltételeket az egészségügyi szolgálatok nem, vagy nem kellő színvonalon tudják biztosítani.
(2) A munkaköri alkalmasság megállapításához szükséges időszakos egészségi alkalmassági vizsgálatok elvégzéséhez csak akkor lehet az egészségügyi szolgálatokon kívüli egészségügyi intézményeket igénybe venni, ha feltételei az egészségügyi szolgálatoknál nem biztosítottak. Az egészségügyi szolgálaton kívüli intézmények igénybevételére a MAVO állásfoglalása az irányadó.

47. § (1) A személyi állományba nem tartozó igényjogosultak keresőképtelenségének megállapítására és az igazolás kiadására az OEP szerveivel kötött megállapodás alapján a egészségügyi szolgálatok kijelölt orvosai, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál az alapellátást végző orvosok is jogosultak.
(2) Ha az igényjogosult háziorvosként az egészségügyi szolgálatokon kívüli orvost választott, ezt a tényt az egészségügyi szolgálat alapellátás keretében történő igénybevételekor be kell jelenteni.

HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK



48. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti
a) a fegyveres szervek hivatásos és szerződéses állományának egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassága, az ideiglenes szolgálat-, keresőképtelenség, illetve az állomány megváltozott egészségi állapotú tagjai egészségügyi felülvizsgálatának elbírálásáról és a belügyi intézmények igénybevételéről szóló 33/1997. (V. 13.) BM–IM–TNM együttes rendelet;
b) a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek, valamint az önkormányzati tűzoltóság szolgálati viszonyban álló tagjai szolgálati viszonyának egyes kérdéseiről és a személyügyi igazgatás rendjéről szóló 9/1997. (II. 12.) BM rendelet 49. §-a;
c) a belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek és hivatásos állományú tagjainak kártérítési felelősségéről szóló 23/1997. (III. 19.) BM rendelet 37. és 38. §-a.

(2) A Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 3/1995. (III. 1.) BM rendelet 108. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
108. § ,,(1) A rendőr az egészségügyi és társadalombiztosítási jogszabályokban meghatározottakon kívül a szolgálati viszonyára vonatkozó szabályok szerint jogosult egészségi és társadalombiztosítási ellátásra. Betegség, baleseti sérülés miatti kereső- (szolgálat)képtelensége, továbbá rehabilitáció (rekreációs) kezelése idejére szolgálatmentességre és egészségügyi szabadságra jogosult.
(2) A rendőr szolgálatképességének helyreállítása érdekében köteles a gyógykezelésére vonatkozó utasításoknak eleget tenni. Az elöljáró kezdeményezheti a kereső-, illetve szolgálatképtelenség felülvizsgálatát, és a fegyelmi felelősségre vonást, ha a tudomására jutott tényekből arra lehet következtetni, hogy a rendőr e kötelezettségének nem tesz eleget.
(3) A rendőr munkaköri egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságának, illetve a megváltozott egészségi állapotú rendőr alkalmasságának felülvizsgálatára külön jogszabály rendelkezései szerint kell eljárni.''

1. számú melléklet
a 21/2000. (VIII. 23.) BM–IM–TNM
együttes rendelethez28

 

A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek
és a büntetés-végrehajtási szervezet egészségi alkalmassági követelményei



A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek és a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományának egészségi alkalmasságát az ,,Alkalmassági követelmények''-ben rögzítettek figyelembevételével kell elbírálni.
Az egészségi alkalmasság véleményezése arra irányul, hogy a megvizsgált személy az adott szolgálati beosztásra alkalmas-e, az adott munkakör követelményeinek egészségi, pszichikai szempontból megfelel-e. Megalapozott minősítés csak az egészségi állapot és a betöltendő vagy a későbbiekben (iskola elvégzése után) betöltésre kerülő várható munkakör sokoldalú elemzése, mérlegelése alapján hozható.
Az egészségi alkalmasság meghatározásánál alapvető szempontként kell figyelembe venni, hogy a hivatásos állományba kerülők és az ott szolgálatot teljesítők a szolgálat ellátása során fokozott egészségi, pszichikai és fizikai igénybevételnek vannak kitéve.
A hivatásos szolgálatra általában az a személy alkalmas, aki biológiailag (fizikai, szellemi képessége és személyisége szempontjából) megfelelően fejlett és életkorának, testi alkatának, valamint nemének megfelelő fizikai teljesítményre képes, továbbá nincs olyan alaktani (külső vagy belső), illetve funkcionális elváltozása, betegsége, kórállapota vagy fogyatékossága, amely a választott munkakör, szolgálat teljesítését kizárja, illetőleg, akinél a szolgálat teljesítése során sem kell számolni az említett egyensúlyi állapot tartós vagy maradandó megbomlásának veszélyével.
Az alkalmassági vizsgálat keretén belül elbírálandó pszichológiai alkalmasság az adott munkakör, illetve munkaterület követelmény- és feltételrendszerének való megfelelést jelenti a vizsgált személyeknél, a személyiség tulajdonságokat és képességeket tekintve. Kiterjed mindazon személyiség- és képesség faktorokra, amelyeknek megléte és megkívánt szintje nagymértékben meghatározza az egyén pszichikai alkalmasságát és ezen túlmenően a beválás valószínűségét az adott munkakörben, munkaterületen.
A munkaköri alkalmasságra való minősítés – a valamennyi vizsgálat eredményét értékelő – a fegyveres szervek hivatásos munkaköreinek, szakmai feltételeinek ismeretével rendelkező foglalkozás-egészségügyi orvos feladata. A kiegészítő szakvizsgálatokat végző szakorvosoktól kért egészségi alkalmasság vélemény a foglalkozás-egészségügyi orvost döntésében nem kötelezi.
Munkaköri alkalmassági vizsgálatok végzésekor mindenkor foglalkozás-egészségügyi orvosi szemléletnek kell érvényesülnie, hogy a megvizsgált személynél észlelt kóros elváltozást, testi fogyatékosságot perspektívájában lehessen minősíteni, értékelni az adott munkaterület vonatkozásában.
A vizsgálatok részét képezik: a vizsgált személy általános orvosi, családi és életmódi anamnesise, fizikális, műszeres, laboratóriumi – esetleg speciális szak- és műszeres – vizsgálatok.
Az egészségi alkalmasság követelményeit a ,,Betegségek és Fogyatékosságok Táblázata'' (a továbbiakban: Táblázat) tartalmazza. A Táblázatban a betegségek és fogyatékosságok felsorolása a Betegségek Nemzetközi Osztályozása 10. revíziójában (a továbbiakban: BNO) foglaltak alapján, annak figyelembevételével történt.
Az ,,Alkalmassági követelmények 1–5. számú függelékei tartalmazzák a fegyveres szerveken belül a szolgálati ágak, munkakörök, beosztások részletes felsorolását, ezek szolgálnak alapul a vizsgált személynek a Táblázat kategóriáiba történő besorolásához. A Rendőrtiszti Főiskolára való felvételt megelőző egészségi alkalmassági véleményezésnél mindig a főiskola elvégzése utáni munkakörnek megfelelő kategóriákat kell figyelembe venni. Az I-es vagy II-es kategóriára vonatkozó egészségi követelmények az irányadók. A rendészeti szakközépiskolákba, egyéb tanintézetekbe jelentkező személyeknél az I. kategóriára vonatkozó egészségi minősítéseket kell figyelembe venni.
A speciális szolgálatok – terrorelhárító-, tűzszerész-, búvár-, légügyi szolgálat, valamint a Különleges Mentési Csoport (fővárosi tűzoltó-parancsnokság légimentés) – esetében az ,,S'' speciális kategória szerinti besorolást kell alkalmazni. A külföldi szolgálati feladatok ellátására jelentkezők besorolása a ,,K'' kategóriába történik.
A BNO főcsoportjába tartozó ,,Fertőző és parazitás megbetegedések'', valamint a ,,Veleszületett rendellenességek, deformitások és chromosoma abnormitások'' szervi manifesztációi a Táblázatban az egyes szervrendszerekhez lettek besorolva. Kivételt képez ,,a sérülés, mérgezés és a külső okok bizonyos egyéb következményei'', ,,az egyéb, más betegségcsoportokba osztályozott betegségek, fogyatékosságok, elváltozások'', valamint az egyéb helyekre történő besorolás.
A Táblázat nem tartalmazza a megbetegedések és fogyatékosságok minden formáját, illetve a betegségek dinamikáját. Ha a minősítendő személynél olyan megbetegedés áll fenn, amely a Táblázatban nem szerepel, a BNO vonatkozó kódszámainál lehet tájékozódni, hogy melyik betegséghez, betegségcsoporthoz tartozhat. Az esetet a leginkább megközelíthető kórforma, valamint a beteg aktuális egészségi állapota alapján kell minősíteni. Ha ez mégsem lehetséges, akkor a Táblázat (,,Egyéb megbetegedések és elváltozások...) 156. kódszámához kell sorolni.
A Táblázat 156. kódszámához kiegészítő táblázat is tartozik, amely azt a célt szolgálja, hogy a BNO XVIII. Főcsoportjához tartozó ,,tünetek, valamint kóros klinikai és laboratóriumi leletek'' köréből a leggyakrabban előforduló tünetek, klinikai és laboratóriumi leletek legobjektívebb minősítése is megtörténhessen.
A 156. kódszámhoz tartozó kiegészítő táblázatban foglaltak szerinti minősítés esetén, a Táblázat ,,fő-kódszámai'' mellett a kiegészítő táblázatban megadott BNO szerinti ,,al-kódszámok'' alkalmazásával közös megjelölést kell alkalmazni. (pl. az IAN 156/R 00.0 jelölés jelentése : ideiglenesen alkalmatlan tachycardia miatt, kivizsgálás szükséges; az AN 156/R 55 jelentése: alkalmi eszméletvesztés, syncope miatt alkalmatlan.)
Amennyiben a minősítendő személy egyidejűleg több olyan megbetegedésben is szenved, amelyek külön-külön még nem alapozzák meg az alkalmassági minősítést, a véleményt az össz-szervezeti állapot alapján kell kialakítani.
A Táblázat és Magyarázata alkalmazása során a vizsgálati, mérési eredmények értékelésénél az orvostudomány mindenkori aktuális értékeit kell figyelembe venni és alkalmazni.
A minősítés során az előzményi és a vizsgálati adatokat teljeskörűen értékelni kell, hogy az egészségi alkalmasság elbírálásának alapjául szolgáló kórisme teljes mértékben alátámasztott legyen. A rendelkezésre álló egészségügyi dokumentumok másolatainak a vizsgálandó személyről készült egészségügyi anyaghoz és a MAVO archív anyagához kell kerülniük.
Az egészségi alkalmasságot a Táblázatban részletezett betegségekre és fogyatékosságokra meghatározott kódszámok megfelelő rovataiban feltüntetett betűjelzéseik szerint kell minősíteni.
A Táblázat rovataiban előforduló egészségi alkalmassági minősítések:
a) az ,,AS'' jelzés = ALKALMAS
b) az ,,AN'' jelzés = ALKALMATLAN
c) az ,,E'' jelzés = EGYÉNI elbírálás
d) az ,,IAN'' jelzés = ideiglenesen ALKALMATLAN
Az egészségi alkalmasság elbírálásánál a Táblázatban foglaltak alapján a következők szerint kell eljárni.
a) ,,ALKALMAS'' minősítést kell megállapítani, ha a minősítendő személy
– a rendelkezésre álló egészségügyi információ és az elvégzett vizsgálatok alapján gyakorlatilag egészséges, nem szenved a Táblázatban felsorolt betegségek, fogyatékosságok, pszichikai kontraindikációk egyikében sem, vagy
– olyan szervezeti, működési elváltozása van, amely az élettani tűréshatárokat nem haladja meg, illetve az elváltozás a várható beosztással járó szolgálat teljesítésében nem korlátozza, vagy
– a Táblázat szerint egyéni elbírálás lehetősége áll fenn és a foglalkozás-egészségügyi orvos megítélése szerint az adott szolgálati beosztás, munkakör ellátására alkalmas.
b) ,,ALKALMATLAN'' minősítést kell megállapítani, ha a minősítendő személy
– a Táblázatban feltüntetett olyan megbetegedésben vagy fogyatékosságban szenved, amelynek rovatában ,,AN'' jelzés szerepel, vagy
– a Táblázat szerint egyéni elbírálás lehetősége esetén a foglalkozás-egészségügyi orvos megítélése szerint az adott szolgálati beosztás, munkakör ellátására alkalmatlan, vagy
– a rendelkezésre álló egészségügyi információ, illetve az elvégzett vizsgálatok alapján a Táblázatban nem szereplő megbetegedés, fogyatékosság áll fenn, és a foglalkozás-egészségügyi orvos megítélése alapján az adott szolgálati beosztás, munkakör ellátására ezért alkalmatlan.
c) ,,EGYÉNI elbírálás'' alkalmazása esetén a legnagyobb körültekintéssel és mérlegeléssel kell eljárni, különösen figyelembe kell venni az alábbiakat:
– a betegség súlyossági fokát és a velejáró funkcionális zavarokat,
– a kóros elváltozások gyógyulási hajlamát, a szervezet kompenzáló képességét, egy adott elváltozás perspektíváját, későbbi következményeit, krónikussá válásának lehetőségét,
– az adott megbetegedés (elváltozás) szolgálatképességet befolyásoló hatását,
– az egyén aktuális munkakörének jellegét és sajátosságait, a megszerzett tapasztalatokat, képzettségeket (ha már állományban volt, az elöltött szolgálati időtartamot).
d) ,,Ideiglenesen ALKALMATLAN'' minősítést kell megállapítani, ha
– a minősítendő személy megbetegedésének, sérülésének gyógyulása várható, állapota véglegesen még nem alakult ki és az elváltozás olyan jellegű, amelynek meggyógyulása után esetleg alkalmas minősítés hozható,
– bizonyos korrekciós beavatkozások (műtétek, fogászati szanálás stb.) után alkalmas minősítés adható,
– a tünetek vagy egyéb kórelváltozások tisztázása szükséges.
Az egészségi alkalmassági minősítés a Táblázatban megjelölt betegségek betegségcsoportok, valamint a Táblázathoz kapcsolódó, az egyes kódszámokhoz tartozó Magyarázatban foglaltak együttes alkalmazásával alakítható ki. A Magyarázatban szerepelnek olyan kivételek, amelyek az egyes kategóriáknál a Táblázat rovataiban megjelölt minősítésekhez képest más elbírálást tesznek lehetővé.
Az egészségi alkalmasság foglalkozás-egészségügyi orvos általi elbírálása alapján kialakított véleményt, minősítést a Táblázat vonatkozó kódszámára, kódszámaira való hivatkozással kell megadni.
A Táblázat melléklete ,,A végtagok működésének vizsgáló módszerei''-t tartalmazza. A Táblázathoz szemléltető ábrák tartoznak, amelyek az egyes ízületek mozgáshatárait mutatják be és az ízületek mozgáskorlátozásainak vizsgálata alkalmával adhatnak minősítési segítséget.
Az egyes speciális szolgálatok, valamint a külföldi szolgálat esetében a Táblázatban foglalt alkalmassági követelményeken túl, a 6. számú függelékben foglalt egyéb egészségi előírások is irányadók. Az e függelék szerinti ellenjavallatok kizárják az alkalmasság megállapítását.
A légügyi szolgálat, a Különleges Mentési Csoport beosztottjai, illetve a búvárok alkalmassági minősítésére csak azt követően kerülhet sor, hogy a külön jogszabályokban meghatározott alkalmassági követelményeknek megfeleltek.
A képernyő előtti munkavégzés esetén az alkalmasság elbírálásánál figyelembe kell venni a OKK–OMFI módszertani útmutatóit, és az Alkalmassági követelményekben meghatározottakkal összhangban kell a minősítéseket meghozni.

Az Alkalmassági követelmények kategória besorolásánál használt rövidítések:
BRFK = Budapesti Rendőr-főkapitányság
EU = Európai Unió
GEI = Gazdasági Ellátó Igazgatóság
HFK = Határforgalmi Kirendeltség
HOP = Határőrség Országos Parancsnokság
HÖK = Határőrizeti Kirendeltség
HTSZ = Híradástechnikai Szolgálat
KASZ = Kriminalisztikai Azonosító Szolgálat
KBI = Központi Bűnügyi Igazgatóság
KJÜ = Központi Javító Üzem
KOK = Katasztrófavédelmi Oktatási Központ
KÖE = Köztársasági Őrezred
KRE = Készenléti Rendőrség
KVKI = Kutyavezető Képző Iskola
MRFK = megyei rendőr-főkapitányságok
NBEK = Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ
OKF = Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
ORFK = Országos Rendőr-főkapitányság
PSZH = páncélozott szállító harcjármű
RKSZ = Rendőrség Különleges Szolgálat
RSZKI = rendészeti szakközépiskolák
RSZKK = Rendészeti Szervek Kiképző Központja
RTF = Rendőrtiszti Főiskola

Betegségek és Fogyatékosságok Táblázata



Kódszám

Betegségek és fogyatékosságok megnevezése BNO

I

II

III

IV

S

K

001–002

Daganatok
C00–D48

 

 

 

 

 

 

001

Rosszindulatú daganatok
C00–C97, D00–D09, D37–D48

AN

AN

AN

AN

AN

AN

002

Jóindulatú daganatok
D10–D36

 

 

 

 

 

 

002/1

Soliter daganatok eltávolítása utáni állapot, funkciókárosodás nélkül, negatív histológiai lelettel

AS

AS

AS

AS

AS

AS

002/2

Soliter és multiplex daganatok, funkciókárosodás nélkül

AN

AN

E

E

AN

AN

002/3

Soliter és multiplex daganatok eltávolítása utáni állapot, funkciókieséssel, valamint ha gátolja a felszerelés viselését

AN

AN

AN

AN

AN

AN

003–006

Endokrin, táplálkozási és anyagcsere-betegségek. A vér és a vérképző szervek betegségei, az immunrendszert érintő bizonyos rendellenességek
D50–D89, E00–E90

 

 

 

 

 

 

003

Endokrin betegségek
E00–E35

 

 

 

 

 

 

003/1

Diabetes mellitus
E10–E14

AN

AN

AN

AN

AN

AN

003/2

A pajzsmirigy diffúz megnagyobbodása, nyomási tünetek nélkül, euthyreosis
E00–E01, E07

AN

AN

E

E

AN

AN

003/3

Pajzsmirigy műtét utáni állapot, normofunkció esetén

AS

AS

AS

AS

AN

AS

003/4

Egyéb meg nem nevezett endokrin betegségek
E02–E03, E05–E07, E15–E16, E20–E35

AN

AN

AN

AN

AN

AN

004

Anyagcsere-betegségek; az immunrendszer zavarai; táplálkozási hiányállapotok
E40–E64, E70–E90, M10, Z20.6, Z21, D80–D89

AN

AN

AN

AN

AN

AN

005

Elhízás, túltápláltság; (amely nem endokrin eredetű) E65–E68

 

 

 

 

 

 

005/1

Túlsúlyos

E

E

AS

AS

E

E

005/2

Elhízott

AN

AN

E

E

AN

AN

006

A vérképző szervek, illetve a vér betegségei. Hiány-anaemiák, toxikus- és infect haemolitikus anaemiak, véralvadási hibák, purpura és egyéb vérzéses állapotok; valamint a fehérvérsejt betegségei
D50–D77

AN

AN

AN

AN

AN

AN

007–015

Mentális és viselkedészavarok
F00–F99

 

 

 

 

 

 

007

Chronicus organicus psychosyndromák és dementia
F00–F09

AN

AN

AN

AN

AN

AN

008

Pszichoaktív szer használata által okozott mentális és –viselkedészavarok (alkohol- és gyógyszerfüggőség)
F10–F19

AN

AN

AN

AN

AN

AN

009

Alkoholos psychosisok; akut organikus psychosyndromák
F10, F11–F16

AN

AN

AN

AN

AN

AN

010

Schizophreniás psychosisok
F20–F21

AN

AN

AN

AN

AN

AN

011

Paranoid állapotok és egyéb nem organikus psychosisok
F22–F29

AN

AN

AN

AN

AN

AN

012

Affectiv psychosisok (hangulatzavarok)
F30–F39

AN

AN

AN

AN

AN

AN

013

Neurotikus, stresszhez társuló és somatoform rendellenességek
F40–F48

AN

AN

AN

AN

AN

AN

014

Személyiség- és viselkedési zavarok
F60–F69

AN

AN

AN

AN

AN

AN

015

Nem osztályozott sajátos symptomák és syndromák
F80–F99

AN

AN

AN

AN

AN

AN

016–021

Az idegrendszer betegségei
G00–G99

 

 

 

 

 

 

016

A központi idegrendszer gyulladásos betegségei
G00–G09

 

 

 

 

 

 

016/1

Gyógyult, maradványtünetek nélkül

E

E

AS

AS

E

AS

016/2

Gyógyult, maradványtünetekkel

AN

AN

AN

AN

AN

AN

017

Az extrapyramidális rendszer betegségei
G20–G26

AN

AN

AN

AN

AN

AN

018

A központi idegrendszer degeneratív; demyelinisatiós betegségei és egyéb zavarai
G10–G13, G35–G37, G80–G83, G90–G94, G95, G96–G99

AN

AN

AN

AN

AN

AN

019

Epizodikus és paroxysmalis rendellenességek
G40–G47

 

 

 

 

 

 

019/1

Epilepsia
G40

AN

AN

AN

AN

AN

AN

019/2

Migrain és más, rohamokban jelentkező fejfájásos syndromák
G43–G46

AN

AN

AN

AN

AN

AN

019/3

Alvászavarok
G47

AN

AN

AN

AN

AN

AN

020

Ideg, ideggyök és plexus rendellenességek
G50–G59

 

 

 

 

 

 

020/1

Agyidegek betegségei
G50–G53

AN

AN

AN

AN

AN

AN

020/2

Ideggyök – és plexus – betegségek
G54–G55

AN

AN

E

E

AN

AN

020/3

A perifériás idegek betegségei
G56–G59, G60–G64

AN

AN

AN

AN

AN

AN

021

A myoneurális junctio és az izomzat betegségei
G70, G73

AN

AN

AN

AN

AN

AN

022–044

Érzékszervek betegségei
H00–H59, H60–H95

 

 

 

 

 

 

022–037

A szem és függelékeinek betegségei
H00–H59

 

 

 

 

 

 

022

Trachoma és a kötőhártya vírusos betegségei
A71, A74, B94.0

AN

AN

E

E

AN

AN

023

A szem veleszületett anomáliái
Q10–Q15

AN

AN

AN

E

AN

AN

024

A szem és a szemgödör sérülése
S00.1–S00.2, S05, T15, T26

E

E

E

E

E

E

025

A szemhéjak gyulladásai, a szemhéjak egyéb betegségei
H00–03, kivéve: Q10.0–Q10.3

AN

AN

E

E

AN

AN

026

A könnyszervek betegségei
H04, H06.0, kivéve: Q10.4–Q10.6

AN

AN

E

E

AN

AN

027

A szemgödör rendellenességei
H05, H06.1–H06.3, kivéve: Q10.7

AN

AN

AN

AN

AN

AN

028

A szemgolyó betegségei H43–H45

AN

AN

AN

E

AN

AN

029

Az ideghártya, uvea, szivárványhártya és ínhártya idült vagy kiújuló gyulladásos megbetegedései és degeneratív elfajulásai; az ideghártya leválása és defectusai
H15, H19–H22, H30–H32, H34–H36, H33

AN

AN

AN

AN

AN

AN

030

A szaruhártya és a kötőhártya gyulladásos megbetegedései és degeneratív elfajulása
H16–H19, H10–H13

E

E

E

E

E

E

031

Zöldhályog (glaukoma) minden formája
H40

AN

AN

AN

AN

AN

AN

032

A szemlencse betegségei
H25–H28

AN

AN

E

E

AN

AN

033

A látóideg és látópálya betegségei
H46–H48

AN

AN

AN

AN

AN

AN

034

Kancsalság és a binoculáris szemmozgások egyéb zavarai
H49–H51, H55

AN

AN

AN

E

AN

AN

035

Alkalmazkodási hibák
H52

AN

AN

AN

AN

AN

AN

036

A színlátás zavarai
H53.5

AN

AN

E

E

AN

AN

037

A látóélesség csökkenés
H53–H54

 

 

 

 

 

 

037/1

Egyik szem 0,3 vagy több, a másik 0,5 vagy ennél több, kivéve amblyopia esetén

E

E

AS

AS

AN

AS

037/2

Egyik szemen 0,3, másik szemen 0,4

E

E

AS

AS

AN

AS

037/3

Mindkét szemen kevesebb mint 0,3; valamint egyik szemen 0,3, a másikon kevesebb mint 0,3

AN

AN

AN

E

AN

AN

037/4

Az egyik szem hiánya, vagy gyakorlatilag vaksága (amblyopia), fényérzéstől 0,02-ig, a másik szem látóélessége 0,5 felett

AN

AN

AN

AN

AN

AN

037/5

Az egyik szem hiánya, vagy gyakorlatilag vaksága (amblyopia) fényérzéstől 0,02-ig, a másik szem látóélessége 0,4 alatt

AN

AN

AN

AN

AN

AN

038–044

A fül betegségei
H60–H95

 

 

 

 

 

 

038

A fül veleszületett rendellenességei
Q16–Q17

E

E

AS

AS

AN

AS

039

A külsőfül betegségei
H60–H62

AN

AN

AN

E

AN

AN

040

A középfül nem gennyes gyulladásai és az Eustach-kürt betegségei
H65, H68–H69

E

E

E

E

E

E

041

Középfül, csecsnyúlvány és dobhártya idült gennyes gyulladásai és egyéb betegségei
H66, H70–H74, H95

AN

AN

AN

AN

AN

AN

042

Otosclerosis
H80

AN

AN

AN

AN

AN

AN

043

Szédüléses állapotok és az egyensúlyszerv egyéb zavarai
H81–H83

AN

AN

AN

AN

AN

AN

044

Halláscsökkenés
H90–H91

 

 

 

 

 

 

044/1

Beszédhang tartományban

 

 

 

 

 

 

044/1.1

Enyhe egyoldali

AN

AN

E

E

AN

E

044/1.2

Enyhe kétoldali

AN

AN

E

E

AN

AN

044/1.3

Közepes egyoldali

AN

AN

AN

AN

AN

AN

044/1.4

Közepes kétoldali

AN

AN

AN

AN

AN

AN

044/1.5

Súlyos egyoldali

AN

AN

AN

AN

AN

AN

044/1.6

Súlyos kétoldali

AN

AN

AN

AN

AN

AN

044/2

Magashang tartományban

 

 

 

 

 

 

044/2.1

Enyhe egyoldali

AS

AS

AS

AS

AS

AS

044/2.2

Enyhe kétoldali

AS

AS

AS

AS

E

AS

044/2.3

Közepes egyoldali

AS

AS

AS

AS

AN

AS

044/2.4

Közepes kétoldali

AN

AN

AN

AN

AN

E

044/2.5

Súlyos egyoldali

AN

AN

AN

AN

AN

AN

044/2.6

Súlyos kétoldali

AN

AN

AN

AN

AN

AN

044/3

Egyoldali anacusis

AN

AN

AN

AN

AN

AN

045–054

A keringési rendszer betegségei
I00–I99

 

 

 

 

 

 

045

A szív veleszületett rendellenességei
Q20–Q28

 

 

 

 

 

 

045/1

Keringési zavar nélkül

AN

AN

AN

AN

AN

AN

045/2

Keringési zavarral

AN

AN

AN

AN

AN

AN

046

A szív gyulladásos betegségei utáni állapot
I00–I02, I09, I30–I33

AN

AN

AN

AN

AN

AN

047

A kéthegyű, a háromhegyű és az aortabillentyű szerzett betegségei
I05–I09

AN

AN

AN

AN

AN

AN

048

Magasvérnyomás betegség
I10–I15

AN

AN

AN

E

AN

AN

049

Ischaemiás szívbetegség
I20–I25

AN

AN

AN

AN

AN

AN

050

A tüdő-keringés betegségei; cardiomyopathia; szívelégtelenség
I26–I28, I42, I50

AN

AN

AN

AN

AN

AN

051

A szív ingerképzés és ingervezetés zavarai
I44–I49

AN

AN

AN

AN

AN

AN

052

Hyper-, hypokinetikus keringés; alacsony vérnyomás
R00.0–R00.2, I95

E

E

E

E

E

E

053

Szívműtét utáni állapot, valamint rosszul meghatározott szívbetegségek és szövődmények
I51, I97

AN

AN

AN

AN

AN

AN

054

Perifériás érbetegségek
I60–I99, G45–G46

 

 

 

 

 

 

054/1

A központi idegrendszer keringési zavarai
G45–46, I60–I69

AN

AN

AN

AN

AN

AN

054/2

Érelmeszesedés; aneurysma; verőeres embólia és thrombosis
I70, I71–I72, I74

AN

AN

AN

AN

AN

AN

054/3

Egyéb perifériás érbetegségek
I73, I77–I79

AN

AN

AN

AN

AN

AN

054/4

A visszerek, a nyirokerek és nyirokcsomók megbetegedései
I80–I84, I86–I87, I88–I89

E

E

E

E

AN

E

055–061

A légzőrendszer betegségei
J00–J99

 

 

 

 

 

 

055

Légzőrendszer veleszületett rendellenességei A mellkas deformitásai
Q30–Q34, Q67.5–Q67.8

E

E

E

E

AN

E

056

Az orrnyálkahártya idült betegségei
J30–J39

AN

AN

AN

AN

AN

AN

057

Idült melléküreg-gyulladás; orrpolypus; egyéb rendellenességek
J32–J34

E

E

E

E

AN

E

058

A gége, légcső idült betegségei; a hangszalagok és a gége bénulása
J37–J38

AN

AN

AN

AN

AN

AN

059

Tüdő, mellhártya és mellkasi nyirokcsomó tbc; tbc-s eredetű izzadmányos mellhártyagyulladás utáni állapot
A15–A16, A19, B90

 

 

 

 

 

 

059/1

Bizonyítottan inaktív állapot minden funkciózavar nélkül

AS

AS

AS

AS

AS

E

059/2

Egyéb minden esetben

AN

AN

AN

AN

AN

AN

060

Idült alsó légúti betegségek
J40–J45

 

 

 

 

 

 

060/1

Idült hörghurut és hörgőtágulat
J40–J42, J44

AN

AN

E

E

AN

AN

060/2

Tüdőtágulat
J43

AN

AN

AN

AN

AN

AN

060/3

Asthma bronchiale
J45

AN

AN

AN

AN

AN

AN

061

A mellhártya és a légzőrendszer egyéb megbetegedései
J85–J99

 

 

 

 

 

 

061/1

Mellhártyagyulladás utáni állapot
J85–J92

E

E

AS

AS

E

AS

061/2

Spontán légmell utáni állapot
J93

AN

AN

E

E

AN

AN

061/3

Mellkasi szervek csonkolás nélküli műtéte utáni állapot, légzésfunkciós zavar nélkül
J95

AN

E

E

E

AN

E

061/4

Tüdőműtétek utáni állapot
J98

AN

AN

AN

AN

AN

AN

062–077

Az emésztőrendszer betegségei
K00–K93

 

 

 

 

 

 

062

Ajak- és szájpadhasadék
Q35–Q37

E

E

E

E

E

E

063

Az emésztőrendszer veleszületett rendellenességei
Q38–Q45

E

E

E

E

E

E

064

Foghiány; fogszuvasodás
K00–K02

IAN

IAN

IAN

IAN

IAN

IAN

065

Gingivitis és periodontium betegségei
K05

E

E

E

E

E

E

066

Fog-, arcanomáliák
K06–K07

AN

AN

AN

AN

AN

AN

067

Az állcsontokon és a szájüregi szerveken végzett műtétek utáni állapot, ezen szervek sérülései és sérüléseit követő állapot
K09–K14

E

E

E

E

E

E

068

A nyelőcső, gyomor és nyombél betegségei
K20–K31

 

 

 

 

 

 

068/1

A nyelőcső betegségei és műtét utáni állapota
K20–K23

AN

AN

AN

AN

AN

AN

068/2

A gyomor- és nyombélfekély
K25–K28

AN

AN

AN

AN

AN

AN

068/3

Gyomorműtét utáni állapot
K91.1

AN

AN

E

E

AN

AN

068/4

Idült gyomor- és nyombélhurut
K29–K31

AN

AN

AN

AN

AN

AN

069

Hasfali és hasüregi sérv
K40–K46

E

E

E

E

E

E

070

Nem fertőző eredetű idült vékony- és vastagbélgyulladás; belek egyéb betegségei
K50–K52, K57–K59, K90

AN

AN

AN

AN

AN

AN

071

Bélelzáródás műtéte utáni állapot, funkciókárosodás nélkül
K56

E

E

AS

AS

AN

AN

072

Egyéb hasüregi szervek műtéte utáni állapot; hashártyagyulladás utáni állapot
K63, K65, K91–K93

E

E

E

E

E

E

073

A végbél és végbélnyílás betegségei
K60–K62

E

E

E

E

E

E

074

Máj betegségei
K70–K77, B15–B19

AN

AN

AN

AN

AN

AN

075

Az epehólyag, epeutak betegségei; epehólyag-eltávolítás utáni állapot
K80–K82, K83, K91.5

E

E

E

E

E

E

076

A hasnyálmirigy betegségei
K85–K86, K87.1

AN

AN

AN

AN

AN

AN

077

A lép betegségei; sérüléses és egyéb eredetű lépkiirtás utáni állapot
D73, S36

AN

AN

AN

AN

AN

AN

078–091

A bőr és bőr alatti szövet betegségei
L00–L99

 

 

 

 

 

 

078

Veleszületett rendellenességek
Q80–Q82, Q84–Q85

AN

AN

AN

AN

AN

AN

079

A bőr és a bőr alatti szövet gümőkórja
A18.4

AN

AN

AN

AN

AN

AN

080

A bőr és bőr alatti szövet fertőződései
L00–L08

E

E

E

E

E

E

081

Gombák okozta betegségek
B35–B49

E

E

E

E

E

E

082

Hólyagos bőrbetegségek
L10–L14

AN

AN

AN

AN

AN

AN

083

Ekzema és contact dermatitis
L20–L30

E

E

E

E

E

E

084

Lichen
L28, L43

AN

AN

AN

AN

AN

AN

085

Pikkelysömör és hasonló kóros elváltozások
L40

AN

AN

AN

AN

AN

AN

086

Urticaria (csalánkiütés)
L50

E

E

E

E

E

E

087

Erythemás állapotok
L51–L54

AN

AN

AN

AN

AN

AN

088

A haj, a hajtüszők, a verejtékmirigyek és a faggyúmirigyek betegségei
L63–L70, L72–L75

E

E

E

E

E

E

089

A bőrfestenyzettség rendellenességei; bőr túltengéses és sorvadásos állapotai
L80–L85, L90–L91

E

E

E

E

E

E

090

A kötőszövet diffúz autoimmun betegségei
L93, L95

AN

AN

AN

AN

AN

AN

091

A bőr és a bőr alatti szövetek egyéb betegségei
L97–L99

E

E

E

E

E

E

092–111

A mozgásszervek és a csontok betegségei
M00–M99

 

 

 

 

 

 

092

A medence fejlődési rendellenességei
Q65

E

E

E

E

E

E

093

A lábak veleszületett rendellenességei
Q66

AN

AN

AN

E

AN

AN

094

A gerinc veleszületett rendellenességei
Q67.5, Q76

AN

AN

AN

AN

AN

AN

095

A végtagok egyéb veleszületett torzulásai
Q69–Q74

AN

AN

AN

AN

AN

AN

096

A csontváz-, izomrendszer egyéb, veleszületett anomáliái, rendszerbetegségei
Q67.0–Q67.4, Q75, Q76.5–Q76.9

AN

AN

AN

AN

AN

AN

097

Arthopathia
A18.0, M00–M25

AN

AN

AN

AN

AN

AN

098

Rheumatoid arhritis és egyéb gyulladásos polyarthropathia
M05

AN

AN

AN

AN

AN

AN

099

Osteoarthrosis és hasonló állapotok, arthropathiák
M15–M19

AN

AN

AN

AN

AN

AN

100

Az ízületek egyéb betegségei és működési zavara
M20–M25

E

E

E

E

AN

E

101

Szokványos ficam
S43, S53, S63, S83, S93

E

E

E

E

AN

E

102

Spondylitis ankylopoetica
M45

AN

AN

AN

AN

AN

AN

103

Spondylosis és a csigolyák közötti porckorong betegségei
M47–M50, M96.1, M96.3, M96.4

AN

AN

AN

AN

AN

AN

104

Gerincferdülés és egyéb szerzett torzulások
M40–M42

AN

E

E

E

AN

E

105

A gerinc egyéb betegségei
M43, M46, M53–M54

AN

AN

AN

AN

AN

AN

106

Az izmok, a szalagok és a fasciák betegségei
M60–M63, M72

AN

AN

E

E

AN

E

107

A synovialis hártyák, az inak, ínhüvelyek és nyálkatömlők betegségei
M65–M68, M70–M79

AN

AN

E

E

AN

E

108

Csontvelő- és csonthártyagyulladás, és a csontok egyéb fertőzései
A18.0, M86

AN

AN

AN

AN

AN

AN

109

Osteochondrosisok, valamint a porc és a csont betegségei
M91–M99

AN

AN

AN

E

AN

AN

110

Pes planus. A lábujjak szerzett torzulásai
M21.4, M20.1–M20.6

AN

E

E

E

E

E

111

A végtagok egyéb szerzett torzulásai
M20–M21, M25, M92.5, M95, M89

AN

E

E

E

E

E

112–132

Az urogenitalis rendszer megbetegedései
N00–N99

 

 

 

 

 

 

112

A vese fejlődési rendellenességei
Q60–Q63

AN

AN

AN

AN

AN

AN

113

A nemi szervek egyéb veleszületett anomáliái
Q50–Q52, Q53, Q54–Q56

AN

AN

AN

AN

AN

AN

114

Vesegyulladás és nephrosis syndroma
N00–N05

AN

AN

AN

AN

AN

AN

115

Vesefertőzések
N10–N16

AN

AN

E

E

AN

E

116

A húgy- és ivarrendszer tuberculosisa
A18.1

AN

AN

AN

AN

AN

AN

117

Veseelégtelenség
N17–N19

AN

AN

AN

AN

AN

AN

118

Vesekőbetegség
N20–N23

E

E

E

E

E

E

119

A vese és ureter egyéb rendellenességei
N13, N25–N29

AN

AN

E

E

E

E

120

A húgyrendszer egyéb betegségei
N30–N39

E

E

E

E

E

E

121

A férfi nemi szervek betegségei
N41–N49

E

E

E

E

E

E

122

A húgyszervek sebészi kezelésének következményei
N32, N99, T83

E

E

E

E

E

E

123

A méh, petevezeték, petefészek, medencei kötőszövet és hashártya gyulladásos betegségei
N70–N71, N73

E

E

E

E

E

E

124

A méh, petevezeték, petefészek egyéb nem gyulladásos megbetegedései
N82–N83, N85

E

E

E

E

E

E

125

A méhnyak, a hüvely és a vulva gyulladásos és nem gyulladásos betegségei
N72, N75–N77, N86–N89

IAN

IAN

IAN

IAN

IAN

IAN

126

Nemi szervek endometriosisa
N80

AN

AN

AN

AN

AN

AN

127

Méh-, hüvelyelőesés
N81

AN

AN

AN

AN

AN

AN

128

A méh rendellenes helyzete
N85.4

AS

AS

AS

AS

AS

AS

129

A menstruáció zavarai és egyéb rendellenes vérzések
N91–N95

AS

AS

AS

AS

AS

AS

130

A belső nemi szervek postoperatív összenövések által előidézett helyzetváltozásai; csonkolással járó nőgyógyászati műtét utáni állapot
N99, T87

E

E

E

E

E

E

131

Graviditás
O00–O99

IAN

IAN

IAN

IAN

IAN

IAN

132–149

Sérülés, mérgezés és külső okok bizonyos egyéb következményei
S00–T98

 

 

 

 

 

 

132

A fej sérülései
S00–S09

AN

AN

AN

E

AN

AN

133

A nyak és a törzs sérülései – a gerinc kivételével
S10–S19, S20–S29, S30–S39

AN

AN

AN

E

AN

AN

134

A gerinc sérülése
S12–S14, S22–S24, S32–S34, T08, T02.1, T09.3

AN

AN

AN

E

AN

AN

135

Polytrauma
T00–T07

AN

AN

AN

AN

AN

AN

136

A felső végtag sérülésének végleges utókövetkezménye
S40–S49, S50–S59, S60–S69

 

 

 

 

 

 

136/1

Funkciókárosodás nélkül

AS

AS

AS

AS

AS

AS

136/2

Enyhe, közepes és súlyos funkciókárosodással

AN

AN

AN

AN

AN

AN

137

Az alsó végtag sérülésének végleges utókövetkezménye
S70–S79, S80–S89, S90–S99

 

 

 

 

 

 

137/1

Funkciókárosodás nélkül

AS

AS

AS

AS

AS

AS

137/2

Enyhe, közepes és súlyos funkciókárosodással

AN

AN

AN

AN

AN

AN

138

A kézujjak traumás vagy műtéti csonkolása
S68

AN

AN

AN

AN

AN

AN

139

A kar és kéz traumás vagy műtéti csonkolása
S58, S86.9

AN

AN

AN

AN

AN

AN

140

A lábujjak traumás vagy műtéti csonkolása
S98.1, S98.4

AN

AN

AN

AN

AN

AN

141

A láb és lábszár traumás vagy műtéti csonkolása
S98

AN

AN

AN

AN

AN

AN

142

A központi idegrendszer traumás károsodás után véglegesen kialakult állapota
S04, S06, S14, S24, S34

 

 

 

 

 

 

142/1

Panasz- és tünetmentesség esetén, funkciókárosodás nélkül

E

E

AS

AS

E

AS

142/2

Panaszmentes, maradványtünetekkel és funkciókárosodással

AN

AN

AN

AN

AN

AN

143

A mellkas, a hasüreg és a medence belső sérülésének és egyéb sérüléseinek végleges utókövetkezménye
S25–S27, S35–S39

 

 

 

 

 

 

143/1

Funkciókárosodás nélkül

AS

AS

AS

AS

AS

AS

143/2

Enyhe, közepes és súlyos funkciókárosodással

AN

AN

AN

AN

AN

AN

143/3

A külső nemi szervek sérülése, traumás vagy műtéti csonkolása
S30.2, S31.2–5, S38.2

AN

AN

AN

AN

AN

AN

144

Égések
T20–T35

E

E

E

E

E

E

145

Sugárzás okozta ártalmak
T66

AN

AN

AN

AN

AN

AN

146

Trasplantatio vagy egyéb módon pótolt szerv vagy szövet esetei
T82–T86

AN

AN

AN

AN

AN

AN

147

Plasztikai sebészeti műtétek előtti és utáni állapot
T88

E

E

E

E

E

E

148

Mesterséges testnyílás állapota
T98.3

AN

AN

AN

AN

AN

AN

149

Sérülések, mérgezések, toxicus ártalmak, külső okok és műtétek nem végleges utókövetkezményei
T90–T98

IAN

IAN

IAN

IAN

IAN

IAN

150–158

Egyéb, más betegségcsoportokba osztályozott betegségek, fogyatékosságok, elváltozások

 

 

 

 

 

 

150

A normális élettani fejlődés elmaradása
R62.8

AN

E

E

E

E

E

151

Öngyilkossági kísérlet
X60–X84

AN

AN

AN

AN

AN

AN

152

Chromosoma-rendellenességek és egyéb veleszületett anomáliák
Q90–Q99

AN

AN

AN

AN

AN

AN

153

Heveny fertőző betegségek
A00–A99, B00–B99

IAN

IAN

IAN

IAN

IAN

IAN

154

Idült fertőző betegségek
A00–A99, B00–B99

AN

AN

E

E

E

E

155

Kórokozó-ürítő és -hordozó állapotok
Z22

AN

IAN

IAN

IAN

IAN

IAN

156

Egyéb megbetegedések és elváltozások amelyek a Táblázat rovataiba nem sorolhatók be

E

E

E

E

E

E

 

Pszichikai kontraindikációk, ellenjavallatok, kizáró tényezők megnevezése

 

 

 

 

 

 

157

Személyiségbeli tulajdonságok, képességbeli hiányosságok és zavarok

 

 

 

 

 

 

157/1

Személyiségbeli tulajdonságok

 

 

 

 

 

 

157/1.1

Patológiás személyiségképek, személyiségzavarok

AN

AN

AN

AN

AN

AN

157/1.2

Devianciára, korrupcióra utaló személyiségjegyek

AN

AN

AN

AN

AN

AN

157/1.3

Szorongásra vagy túlzott agresszivitásra utaló személyiségjegyek

AN

AN

AN

AN

AN

AN

157/1.4

Önkontroll hiánya, zavara

AN

AN

AN

AN

AN

AN

157/1.5

Pszichés terhelhetőség alacsony szintje

AN

AN

AN

AN

AN

AN

157/1.6

Alkalmazkodási készség alacsony szintje

AN

AN

AN

AN

AN

AN

157/1.7

Alacsony fokú szociábilitás, a szociábilitás zavara

AN

AN

AN

AN

AN

AN

157/1.8

Pályamotiváció hiánya

AN

AN

AN

AN

AN

AN

157/2

Képességbeli szintek

 

 

 

 

 

 

157/2.1

Képességbeli hiányosságok, zavarok

AN

AN

AN

AN

AN

AN

157/2.2

Mentális képességek csökkent volta, zavara

AN

AN

AN

AN

AN

AN

157/2.3

Figyelmi képességek csökkent volta, zavara

AN

AN

AN

AN

AN

AN

157/2.4

Szenzomotoros képességek csökkent volta, zavara

E

E

E

E

AN

E

157/2.5

Kommunikációs készségek hiánya, zavara

AN

AN

AN

E

AN

AN

 

 

A Táblázat 156 kódszámához tartozó kiegészítő táblázat, amely – a BNO XVIII. Főcsoportjában található
és onnan kiemelt, leggyakrabban előforduló ,,tünetek, valamint kóros klinikai és laboratóriumi leletek'' –
egyes megnevezéseit tartalmazza.



Alkódszám

Tünetek, valamint kóros klinikai és laboratóriumi leletek megnevezése
R00–R99

I

II

III

IV

S

K

R 00.0

Tachycardia

IAN

IAN

IAN

IAN

IAN

IAN

R 01

Szívzörejek és egyéb szíveredetű hangjelenségek

IAN

IAN

IAN

IAN

IAN

IAN

R 03.0

Emelkedettnek mért vérnyomás, a hypertonia diagnózisa nélkül

IAN

IAN

IAN

IAN

IAN

IAN

R 16

Májmegnagyobbodás

IAN

IAN

IAN

IAN

IAN

IAN

R 17

Sárgaság

IAN

IAN

IAN

IAN

IAN

IAN

R 21

Kiütések és egyéb nem specifikus bőrjelenségek

IAN

IAN

IAN

IAN

IAN

IAN

R 25.1

Tremor

IAN

IAN

IAN

IAN

IAN

IAN

R 31

Vérvizelés

IAN

IAN

IAN

IAN

IAN

IAN

R 42

Szédülékenység (vertigo)

AN

AN

AN

AN

AN

AN

R 47

Beszédzavarok

AN

AN

AN

AN

AN

AN

R 51

Fejfájás

IAN

IAN

IAN

IAN

IAN

IAN

R 55

Syncope és collapsus

AN

AN

AN

AN

AN

AN

R 59

Nyirokcsomó megnagyobbodás

IAN

IAN

IAN

IAN

IAN

IAN

R 73

Emelkedett vércukorszint

IAN

IAN

IAN

IAN

IAN

IAN

R 74

Abnormis szérum-enzimszintek

IAN

IAN

IAN

IAN

IAN

IAN

R 80

Izolált fehérjevizelés

IAN

IAN

IAN

IAN

IAN

IAN

R 81

Cukorvizelés

IAN

IAN

IAN

IAN

IAN

IAN

R 82

A vizelet egyéb kóros leletei

IAN

IAN

IAN

IAN

IAN

IAN

R 91

A tüdő diagnosztikus képalkotó vizsgálatával talált kóros leletek

IAN

IAN

IAN

IAN

IAN

IAN

 

 

Magyarázat a Betegségek és Fogyatékosságok Táblázata egyes kódszámaihoz



001 kódszámhoz: Malignus tumor bármilyen eredetű vagy localisatiojú esetei, függetlenül a kezelési eljárásoktól. Itt minősítendők non Hodgkin lymphomák, Hodgkin-kór, myeloma multiplex, különböző leukaemiák, valamint a nyirok- és vérképzőrendszer egyéb rosszindulatú daganatai. A semimalignusként jelölt daganatok szintén ide tartoznak.

002 kódszámhoz: A benignus tumor bármilyen eredetű vagy localisatiojú esetei, valamint ezek kezelése utáni állapotai.
002/1 Sok esetben a jóindulatú daganat radicalis műtéttel történő eltávolítása teljes gyógyulást és ,,Alkalmas'' minősítést eredményez. 002/3 Műtét után visszamaradt functiokárosodás esetén a minősítés csak ,,AN'' lehet a functiokiesés mértéke szerint. Halasztható a minősítés egyes olyan műtétek (pl. myoma uteri) esetén, amelyek általában sikeres megoldást eredményeznek; a minősítés ilyenkor – a functiokárosodás mértékétől, valamint a hystológiai lelettől függően – ,,AS'' lehet.

003/1 kódszámhoz: Diabetes mellitus minden formája, beleértve a csökkent glukóz tolerantiát és a latens diabetest. A cukorbaj szövődményei: glomerulosclerosis intracapillaris, Kimmelstiel–Wilson-féle syndroma, nephropathia diabetica, cataracta diabetica, retinopathia diabetica, angiopathia diabetica, gangraena diabetica. Kórházilag bizonyított renalis glycosuria minősítése ,,AS'' lehet.

003/2 kódszámhoz: Egyszerű (nem toxicus) struma, functió zavar nélkül, valamint kezelése utáni állapotai. Struma maligna esetén a minősítés a 001 kódszám szerint történik. Elbíráláskor elsősorban a kezelés szükségességét, a kezelés után kialakult functionális állapotot és annak tartósságát, valamint az egyes elváltozások (pl. exophthalmus, vagy a nyak jelentősen megnövekedett körfogata) és az egyenruha-viselés esztétikai vonatkozásait kell mérlegelni. ,,AS'' minősítés csak a kezelést nem igénylő euthyreoid struma esetén hozható a III–IV kategóriákban.

003/3 kódszámhoz: Műtét után normofunctios állapot esetén ,,AS'' minősítés az I–IV és K kategóriákban három év eltelte után hozható, addig ,,IAN''.

003/4 kódszámhoz: Ezen megbetegedések minősítésénél a kórisme kórházi kivizsgálás (zárójelentés) alapján fogadható el. Ide sorolható: a hasnyálmirigy endokrin tevékenysége (diabetes mellitus kivételével); a pajzsmirigy egyéb betegségei (a 003/2 és a 003/3 kivételével), a mellékpajzsmirigy, a hypothalamo-hypophyseális rendszer zavarai, mellékvese betegségek; hyperparathyreoidismus (beleértve a Recklinghausen-betegséget) és hypoparathyreoidismus minden formája, acromegalia, Marfan-syndroma, Sheehan-féle syndroma, Simmonds-féle betegség, hypophysis eredetű törpeség, diabetes insipidus, iatrogén hypophysis zavarok, a hypophysis és diencephalo-hypophysealis rendszer egyéb zavarai, Cushing-féle syndroma, Conn-féle syndroma, adrenogenitalis zavarok, Addison-kór, Waterhouse-Friderichsen syndroma. Pheochromocytoma esetén a minősítés 001 szerint is történhet.

004 kódszámhoz: A porfirin és a porfirin anyagcsere zavarai, arthritis urica, köszvényesek nephropathiája és a köszvény egyéb manifestatioja az I–K kategóriákban ,,AN'' Az aminosav-anyagcsere és -transport (pl. Fanconi syndroma), a szénhidrát-anyagcsere és -transport (pl. diabetes renalis), a zsíranyagcsere (pl. hypercholesterolaemia, hyperlipidaemia), a plazmafehérjék anyagcsere (pl. Waldenström-féle hypergammaglobulinaemiás purpura, macroglobulinaemia), az ásványi anyagcsere (pl. haemochromatosis, degeneratio hepatolenticularis, calcinosis), a folyadék – electrolit – és a savbázis egyensúly (pl. hyper- és hyponatraemia, acidosis, alkalosis, hyper- és hypopotassaemia), enzimopathiák és az anyagcsere egyéb zavarai (pl. amyloidosis, Gilbert-féle hyperbilirubinaemia).
A vitaminok, a humoralis immunitás, a sejt immunitás hiánya, kevert típusú immundeficit (AIDS).
A diabetes renalis, hypercholesterolaemia, hyperlipidaemia az I–IV és a K kategóriában ,,AS'' lehet; Gilbert-féle hyperbilirubinaemia, panaszmentes és objektív elváltozás nélküli esetekben, csak laboratóriumi értékek alapján, az anyagcsere enyhe zavarának tekinthető és a III–IV kategóriában ,,AS'', az I–II és az S, K kategóriákban ,,AN''. Az immundeficit (AIDS, HIV positivitas) minősítése minden esetben ,,AN''

005 kódszámhoz: Obesitas, localis zsírfelrakódás. Az elhízás mértékének mennyiségi meghatározására a testtömegindexet (TTI ; BMI) használjuk. A testtömegindex, a Brocaindexnél pontosabban tükrözi a zsírfelesleget. A testtömegindex kiszámítása: a (kg-okban) mért testsúlyt osztjuk a (méterben) mért testmagasság négyzetével. A ,,normális'' TTI ; BMI 20–25 kg/m2.
Az elhízás extrém mértéke, a kóros alultápláltság kizáró ok lehet. A vizsgálatkor feltétlen figyelembe kell venni az egyén testalkatát, fizikumát, méreteit, felépítését. Fejlett, kidolgozott izomzattal rendelkező egyéneknél ,,AS'' minősítés hozható – ebben az esetben jelezni kell, hogy a döntés milyen okból történt.
A has körfogata nem lehet nagyobb a csípő, derék körfogatánál. Has és csípő, derék arány nőknél 1-ig; ffi.-nál 0,8-ig lehetséges.
BMI mértéke: túlsúlyos 26–30 kg/m2 súlyosan elhízott 36–40 kg/m2 elhízott 31–35 kg/m2 betegesen elhízott 40 felett kg/m

006 kódszámhoz: Vashiány-vérszegénység (a III–IV kategóriában csak a therápia rezisztens esetekben ,,AN'', egyébként ,,AS''); anaemia perniciosa, fólsav-anaemia, egyéb hiány-vérszegénységek. Öröklődő sphaerocytosis, anaemia enzimdeficit miatt, thalassaemia, sarlósejtes anaemia, haemoglobinopathiák, autoimmun és nem autoimmun haemolyticus anaemia, haemoglobinuria exogen okú haemolysis miatt. Anaemia aplastica, anaemia sideroblastica, heveny posthaemorrhagias anaemia, és egyéb secunder anaemiak. (Heveny posthaemorrhagiás anaemia és egyéb secunder anaemiak a kiváltó ok szerint, annak figyelembevételével minősítendők.) Haemophylia, egyéb véralvadási faktorok congenitalis hiánya, von Willebrand-féle betegség, vérzéses zavarok keringő anticoagulansok miatt, defibrinatiós syndroma, véralvadási factorok szerzett hiánya. Purpura allergica (Henoch–Schönlein-féle purpura, vasculitis allergica), thrombasthenia haemorrhagica hereditaria, thrombocytopathia, elsődleges és másodlagos thrombocytopenia, agranulocytosis, leukaemoid reactio.

007 kódszámhoz: Praesenilis dementia Alzheimer-betegségben, Pick-féle agyi megbetegedésben és Kraepelin-syndroma esetén, továbbá azok az állapotok, ahol az organicus ok vagy agykárosodás következtében maradandó psychiatriai tünetek alakulnak ki (pl. pseudoneurasthenia, pseudopsychopathia, személyiség- és viselkedési zavarok).

008 kódszámhoz: Az alkoholizmuson és a drogfüggőségen kívül, a drog – és alkohol – abususokat, a drog és alkohol rendszeres kombinált élvezetét, a rendszeres oldószerbelégzést, a gyógyszerek nem előírt használatát (amennyiben tudatának befolyásolására használja, ezáltal egészségét és/vagy szociális, interperszonális egzisztálását károsítja) minősítjük.

009 kódszámhoz: A rendszeres, mértéktelen alkoholfogyasztás, illetve ezt követő alkoholelvonás következtében fellépő elmezavarral járó kórképek tartoznak ide. Delírium tremens, Korszakov-psychosis, alkoholos dementia vagy hallucinosis, kóros részegség, alkoholos féltékenység. Itt minősítendők az acut és subacut organicus psychosyndromák, a gyógyszermegvonási psychosisok, bármely okból (fertőzés, anyagcserezavar, agysérülés után) fellépő delíriumok.

010 kódszámhoz: Ide tartoznak az összes schizophreniás kórformák.

011 kódszámhoz: Az indukált psychosisok, ide sorolandó az acut paranoid reactio és a psychogen paranoid psychosis.

012 kódszámhoz: Az ide tartozó endogen psychoticus kórképektől el kell különíteni a reactiv neuroticus és psychogen depressiós állapotokat és a hangulat, kedélyélet enyhébb zavarait (ezt a 013 alapján minősítjük). Alapvető a hangulat vagy az érzelmek zavara a depressiótól (szorongással vagy anélkül) az emelkedettségig (mániáig). A hangulatváltozás rendszerint együtt jár az aktivitás szintjének a változásával. Az ide tartozó zavarok többsége ismétlődő, és az egyes epizódok kezdete gyakran stresszt okozó eseményekhez köthető. Mániás epizódok, hypománia, bipoláris affectiv zavar, depressiós epizódok, ismétlődő depressiós állapotok, persistaló hangulati rendellenesség, zavar, cyclothymia, dysthymia.

013 kódszámhoz: Szorongásos állapotok (epizodikus, rohamokban jelentkező szorongás), hysteria, phóbiás állapotok, rögeszmés-kényszeres betegség, neuroticus depressió, neurasthenia, deperszonalizációs syndroma, hypochondria, foglalkozási neurósis, egyéb neurotikus rendellenességek, psychasthenia, stresszreakció.

014 kódszámhoz:29 A psychopathia minden formája – kivéve a pseudo-psychopathiát, amely a 007-es kódszámhoz tartozik – a sajátos és szituatív fejlődési elmaradottság, az éretlen személyiség, idetartoznak a specifikus személyiségi rendellenességek (paranoid, schizoid, disszociális, érzelmileg labilis anancasticus, szorongó stb. személyiségzavarok), a személyiség tartós változása katasztrófa átélése után, a szexuális élet zavarai, mint például exhibicionizmus, pedophilia, a pszichoszexuális identitás zavarai stb.

015 kódszámhoz: Dadogás, hebegés, pöszeség, raccsolás, enuresis nocturna, psychogen torticollis és tetania, ásítás, légszomj, köhögés, szív-érrendszeri zavar, pruritus, aerophagia, hányás, fogcsikorgatás, anorexia nervosa, tic, köröm-rágás és egyéb, a fentiekben fel nem sorolt kórformák.

016 kódszámhoz: Az agyhártyák és a központi idegrendszer tuberculosisos activ folyamatai és késői hatásai, meningitis, encephalitis, poliomyelitis, valamint a koponyaűri, agyvelő-, gerincvelő-gyulladás egyéb esetei. A 016/1-ben megadott minősítések – kórház és gondozóintézet által igazoltan – csak 3 év panasz – és tünetmentes időszak eltelte után hozhatók.

017 kódszámhoz: A Parkinson-betegség, valamint az összes extrapyramidalis eredetű kórkép (Hallervorden–Spatz-féle betegség, olivo-pontocereballis degeneratio, ophtalmoplegia progressiva supranuclearis, Shy–Drager-féle syndroma, strionigralis degeneratio, benignus essenciális tremor, myoclonusok, organicus eredetű tic, Huntington-féle chorea, hemiballismus, paroxysmalis choreo-athetosis, torsios dystonia, organicus sírógörcs).

018 kódszámhoz: A spinocerebelláris betegségek, Friedrich-féle ataxia, paraplegia spastica hereditaria, elsődleges cerebelláris degeneratio, gyermekkori agyi bénulás maradványállapota, idegrendszeri localizatiojú tuberculoma, granuloma. Sclerosis multiplex, neuromyelitis optica, Schilder-féle betegség, Little-kór. Atrophia musculorum spinalis, sclerosis lateralis amyotrophica, syringomyelia, syringobulbia, ér eredetű myelopathia.

019 kódszámhoz: 019/1: Az általánosult, nem görcsös és általánosult görcsös epilepsiák minden formája. Itt minősítjük az alkalmi epilepsiás rohamot is, ha az alapbetegség egyébként nem minősíthető. 019/2 Ide tartoznak az összes, rohamokban jelentkező fejfájások, vertebrobasillaris syndroma. 019/3 Csak a klinikailag igazolt narcolepsia, somnambulismus és alvási apnoe minősíthető mint kóros alvászavar.

020 kódszámhoz: 020/1 Az I., V., VII., IX., X., XI., XII. agyidegek betegségei a kóroktól függetlenül. A II., III., IV., VI. működési zavarait szemészet, a VIII. betegségeit fülészet bírálja el. Nem ismétlődő enyhe, jó remissziójú perifériás facialis paresis panasz-, tünetmentesség és megfelelő funkció esetén a klinikai gyógyulástól számított 3 év után III, IV. kategóriákban ,,E'' minősítés alapján alkalmas lehet. 020/2 A porckorongsérv és annak műtéte utáni állapota, a gerincműtét utáni állapot maradványtünet, illetve funkciózavar nélkül 3 év panasz- és tünetmentesség esetén a III–IV kategóriában ,,AS'' lehet; a plexus brachialis (pl.TOS) és a plexus lumbosacralis betegségei, a nyaki- és háti ideggyök laesio. 020/3 Az alagút-syndromák, a periphériás idegtörzskárosodások a causalgia, meralgia paraesthetica, az örökletes, idiopathias és gyulladásos (pl. Guillain–Barré-syndroma) neuropathiák.

021 kódszámhoz: A myasthenia gravis, a toxicus myopathiák, a dystrophia musculorum progressiva, a myotoniák, a paralysis familiaris periodica.

022 kódszámhoz: Trachoma és a kötőhártya vírus vagy chlamydia okozta betegségei és azok késői hatásai.

023 kódszámhoz: A szemhiány, kisszeműség, buphthalmus, glaucoma congenitum, hydrophtalmus, keratoglobus congenitus, aphakia congenita, cataracta congenita, sphaerophakia, coloboma, valamint az elülső és hátsó segment veleszületett anomáliái, a szemhéjak, a könnyszervek, a szemüreg és a szem egyéb veleszületett anomáliái.

024 kódszámhoz: Szemüreg törése, szemfüggelékek és szemgolyó nyílt sebe, a szem égésének és látóideg sérülésének késői hatása, a szem és függelékeinek felületes sérülése vagy zúzódása, idegen test a szemben, a szemre és függelékeire korlátozott égés, a látóideg és a látópályák sérülése.
A minősítés függ az adott sérülés jellegétől, időbeni történéstől. Amennyiben ilyen kórelváltozással jelentkeznek alkalmassági vizsgálatra, a minősítés ,,IAN'' Az egyértelmű esetekben, amikor, már az alkalmassági vizsgálatkor tudható, hogy a gyógyulás és a végső állapot kialakulása után sem lesz alkalmas a személy, az ,,AN'' minősítést a vizsgálat alkalmával is meg lehet hozni. Más esetekben csak a véglegesen kialakult állapot után lehet a minősítést meghozni. A szemgolyón áthatoló visszamaradt (régi) idegen test esetén a minősítés 027 és 028 kódszámok szerint történik.

025 kódszámhoz: A blepharitis és a szemhéjak egyéb mély gyulladásai, a szemhéj parazitás, fertőzéses és nem fertőzéses, valamint torzulást eredményező bőrbetegségei. A fekélyes, kiújulásra hajlamos szemhéjszél-gyulladás eredményes kezelés után a III–IV kategóriában ,,AS'' lehet. A kezelésnek ellenálló és/vagy pillaszőrök elpusztulásával járó esetek mindegyik kategóriában ,,AN''.
A szemhéj entropium és -trichiasis, ectropium, lagophthalmus, a szemhéj ptosisa és működését érintő egyéb zavar, a szemhéj és a periocularis terület degeneratív betegségei. Műtéti correkció után (ez vonatkozik a ptosisra is, amelynek műtéti megoldása esztétikailag és funkcionálisan is elfogadható) látásromlást nem okozó esetekben S kategória kivételével ,,AS'' minősítés hozható.

026 kódszámhoz: Ide sorolandók a könnyelvezetés akadályozottsága következtében fellépő makacs könnycsorgás, valamint a szárazszem-syndroma. Gyógyíthatónak tekinthető a könnyutak szűkülete, a könnypontok rendellenes állása, heveny vagy idült könnytömlőgyulladás. Gyógyíthatatlannak tekinthető a könnytömlő hiánya, vagy a könnyutak olyan fokú hegesedése, mely kórházban korszerű módszerekkel sem befolyásolható. A gyógyítható esetek végleges elbírálása csak a kórházi kivizsgálás és kezelés után, zárójelentésben leírtak ismeretében lehetséges, de ebben az esetben is csak a III–IV kategóriában hozható ,,AS'' minősítés.

027 kódszámhoz: Az orbita heveny és idült gyulladásai, az endokrin és egyéb exophthalmus, az orbita deformitásai, enophthalmus, az orbita áthatoló sérülése után visszamaradt idegentest.

028 kódszámhoz: Endophtalmitis purulenta és egyéb endopthalmitis, a bulbus degeneratív és elfajulásos állapotai, áthatoló szemsérülés után visszamaradt, nem eltávolítható fém vagy nem fémes idegentest. A látásromlást nem okozó szemsérülések maradványtünetekkel.

029 kódszámhoz: Retinopathia diabetica, retina érelváltozásai, degeneratio et dystrophia retinae, chorioretinitis, iritis, iridocyclitis, scleritis, episcleritis. Ablatio retinae a retina sérülésével és a retina sérülése nélkül, retinasérülés ablatio nélkül, retinoschisis és cysta retinae. Az elsődleges látóhártya-leválás eredményes műtét után is ,,AN'' a hivatásos, szerződéses állományba vétel, az S kategóriában vagy külföldi szolgálatra jelentkezés esetén. Másodlagos leválás az alapbetegség (sérülés, érproliferatio stb.) szerint értékelendő, de így is ,,AN''.

030 kódszámhoz: Keratitis, ulcus corneae, keratoconjunctivitis, opacitas corneae, dystrophia corneae hereditaria, keratoconus, keratoglobus és a cornea egyéb betegségei, conjunctivitis, pterygium, a kötőhártya degeneratív elváltozásai. Felszínes gyulladás ritka recidívák esetén I–IV, S, K kategóriákban ,,AS''. Hypertrophiaval járó idült kötőhártya-gyulladás, gyakran recidiváló gyulladás, progrediáló degeneratív elfajulás esetén minden kategóriában ,,AN''.

031 kódszámhoz: Határeset-glaucoma, nyílt zugú glaucoma, elsődleges zárt zugú glaucoma, egyéb betegségekhez társult glaucoma. A glaucoma kórismét csak kórházi kivizsgálás alapján lehet elfogadni.

032 kódszámhoz: Cataracta, aphakia, dislocatio lentis, subluxatio és luxatio lentis. Műlencse beültetése utáni állapot (artephakia) a III–IV kategóriákban, valamint a II kategóriában, a csak irodai munkakörben ,,AS'' lehet.

033 kódszámhoz: Oedema papillae, atrophia nervi optici, neuritis nervi optici, neuritis retrobulbaris, neuropathia nervi optici, a látópályák egyéb megbetegedése, a látóhártya organikus megbetegedése, a központi idegrendszer károsodása, a fenti betegségek által okozott látótérkiesések.

034 kódszámhoz: Strabismus, heterotropia intermittens, heterophoria, a conjugált szemmozgás bénulása vagy görcse, a convergentia fokozódása vagy elégtelensége, a szemmozgás deviatiojának elégtelensége, ophthalmoplegia, nystagmus (a fiziológiás nystagmusnál a végállási nyst.-ra kell megfelelő figyelmet fordítani) és egyéb szabálytalan szemmozgások. Microstrabismus esetén vagy a strabismus műtéti corrigálása után – párhuzamos szemállás mellett – irodai munkakörbe, valamint saját szakmájába ,,AS'' lehet, de minden körülmények között ,,AN'' az I, S kategóriákban.

035 kódszámhoz: Ophthalmoplegia interna totalis, az alkalmazkodás bénulása, az alkalmazkodás görcse.

036 kódszámhoz: Színlátás zavara (deuteranomal, -anop; protanomal,-anop;). A polychromatikus táblákkal való vizsgálat csak tájékoztató jellegű lehet, a színtévesztés mértékét és milyenségét anomaloszkóppal kell pontosan megállapítani, az anomalis quociens megadásával.
a) A színtévesztés azokban a beosztásokban, munkakörökben jelenti a legnagyobb problémát, ahol nem megfelelő fényviszonyok között is kell dolgozni, feladatokat ellátni, valamint ha olyan anyaggal, technikával, dokumentumokkal találkozik, dolgozik az illető személy, amelyekkel kapcsolatban a színárnyalatoknak is nagy jelentősége van.
b) ,,AN'' bármely olyan munkakörben, beosztásban, amelyben 2. gépjárművezetői egészségi alkalmassági csoportba tartozó gépjárművezetői jogosítvány megszerzése, valamint megkülönböztető jelzéssel ellátott gépjármű vezetése szükséges.
c) A III–IV kategóriában is csak a deuteranomál lehet ,,AS'' abban az esetben ha csak irodai munkakört lát el és részére a.) és b.) pontban meghatározottak nem feltételek.
Minden más esetben ,,AN'', és ,,AN'' az I, II, S kategóriákban.

037 kódszámhoz: A fénytörési rendellenességeken kívül az amblyopia, a nystagmus, a törőközegek állandó homálya vagy a szemfenék tartós elváltozása okozta látóélesség-csökkenés. Egyes beosztásokhoz teljes, nem korrigált látóélesség szükséges.
A szemészeti alkalmassági vizsgálatoknál meg kell határozni a nyers (szemüveg nélkül) és a korrigált (szemüveggel) visust. Kontaktlencse viselése esetén is a nyers visus meghatározása szükséges.
037/1 amblyopia esetén mindegyik kategóriában ,,AN''.
A nyers látóélesség megengedhető alsó határa 0,3 mindkét szemen.
A látóélesség javított értékét a lehető legjobb correkcióval kell megadni, a megengedhető alsó határ mindkét szemen 0,8. A két szem között maximum 3,0 D különbség lehet. A javítás mértéke a ±3,0 D sphaericus és a ±1,0–1,5 D cylinderes üvegerősséget nem haladhatja meg.
Kérdéses esetben – amennyiben a szembogár tágításának nincs ellenjavallata – a fénytörési hibát az alkalmazkodás bénításával kell meghatározni.
Azokban a munkakörökben, beosztásokban, amelyekben adott esetben légzőkészülék vagy gázálarc viselése szükséges, valamint a tűzoltásban részt vevő személyeknél az állandó jelleggel történő szemüveg-, illetve kontaktlencse viselés esetén a minősítés ,,AN''.
Az S kategóriában a kötelezően meghatározó egészségi követelményekben és ellenjavallatokban meghatározottakat kell figyelembe venni, a kontaktlencse és a különböző dioptriaszám-csökkentő műtétek esetén ,,AN'' a minősítés.
A radiális keratotomia utáni állapot visustól függetlenül – a maradvány szaruhártya-hegek okozta fokozottabb sérülékenység és a főleg gépjárművezetés közben fellépő káprázás miatt – minden kategóriában ,,AN''.
Az excimer laser keratectomia utáni állapot a műtét előtti dioptriaszámtól függően – tehát csak a – 4.0 D-nél kisebb fénytörési hibánál – lehet ,,AS'', a műtét idejétől számított hat hónap eltelte után, a szaruhártya és a szemfenék állapotától függően (oedema). A dioptriaszám mértékét a műtét előtti szemorvosi vizsgálat leletével kell igazolni. A dioptriahatár oka, hogy az ennél nagyobb fokú rövidlátó szem retinaleválásra való veszélyeztetettsége nagyobb, és ez a műtét után is megmarad. A IV kategóriában a műtét előtti fénytörési hiba mértéke – 6,0 D-ig elfogadható szakszolgálati, illetve saját szakmájában, amennyiben a szemfenéken nem láthatók centrális, illetve perifériás myop degeneratív elváltozások.

038 kódszámhoz: A meatus acusticus externus atresiája, a fülkagyló veleszületett deformitásai (microtia, macrotia), absentia auriculae, absentia meatus acustici externi. Nem jelentenek alkalmatlanságot azok a fejlődési rendellenességek, amelyek műtéttel úgy oldhatók meg, hogy semmilyen működészavar vagy torzulás nem marad vissza. Minősítésnél vegyük figyelembe az elváltozás nagyságát és elhelyezkedését. Kísérő halláscsökkenés esetén a 044-os kódszám szerint is minősítendő.

039 kódszámhoz: Perichondritis cartilaginis auriculae, a külsőfül fertőzései (erysipelas, herpes, impetigo, furunculosis meati acustici externi, otitis externa, cholesteatoma et ekema auris externae), a fülkagyló szerzett deformitása, collapsus et exostosis canalis acustici externi. Therápiára resistens vagy gyakran recidíváló ekematizált külső hallójárat-gyulladás. Gyógyult otitis externa minden kategóriában ,,AS'' lehet, minden más esetben ,,AN''.

040 kódszámhoz: Otitis media acuta nonsuppurativa, otitis media chronica (serosa, mucoides, allergica, exudativa), salpingitis tubae Eustachii, az Eustach-kürt elzáródása és egyéb betegségei.
Kezelésre resistens, gyakran ismétlődő vagy elhúzódó lefolyású középfülhurutok hallásromlással járó esetei minden kategóriában ,,AN'', ellenkező esetben a beosztás jellegétől függően ,,AS'' lehet.

041 kódszámhoz: Otitis media acuta et chronica suppurativa, mastoiditis acuta et chronica, perforatio membranae tympani, tympanosclerosis, a középfül adhaesiv betegségei, a hallócsontok egyéb szerzett rendellenességei, a középfül és a csecsnyúlvány cholesteatomája, radicalis fülműtét, tympanoplastica és stapedectomia utáni állapot. Gyermekkorban, ritkán felnőtt korban előfordult otitis media acuta suppurativa utáni, mastoiditis acuta utáni állapot, gyógyultság, tünetmentesség és jó hallásfunkció esetén minden kategóriában ,,AS'' minősítés hozható.

042 kódszámhoz: Otosclerosis. Az otosclerosis viszonylag gyakori megbetegedés, progrediáló folyamat, minden életkorban előfordul.

043 kódszámhoz: Méniére-betegség, benignus paroxysmalis vertigo vagy nystagmus, neuronitis vestibularis, centralis positionalis nystagmus, labyrinthitis, a labyrinthus fistulája és sikeres műtét utáni állapota, a labyrinthus működésének egy- vagy kétoldali kiesése, a labyrinthus hypersensitivitása, kinetosis.
Ide tartoznak a hajó, a repülőgép és a gépjárművek mozgásával szembeni fülérzékenységek, valamint a kifejezett Méniére-betegség, amelyre a rohamokban jelentkező és fülzúgással járó szédüléses és perceptios jellegű – a roham alatt erősen romló – halláscsökkenés a jellemző. Oki kezelése nem megoldott, tüneti kezelése mellett bármikor jelentkezhet Méniéres-roham, ezért minősítése ,,AN''. Labyrinthus működési zavarok, amelyek gyógykezelésre sem reagálnak (mozgásbetegség, kinetosis).

044 kódszámhoz: Presbyacusis, múló ischaemiás süketség, a fül zajtraumája, zaj okozta hallásvesztés, a hallás hirtelen elvesztése, a vezetéses halláscsökkenés, sensorineuralis surditas, kevert típusú halláscsökenés, süketnémaság.
A hallás elbírálásánál a beszéd megértése a döntő. A beszédfrekvenciában észlelt küszöbérték-csökkenésnek megfelelő dB-értékek súgott beszéd hallás (sb) távolságában kifejezve:
20 dB = 4 m sb
30 dB = 2 m sb
40 dB = fül melleti sb

40 dB-nél rosszabb, vagy magas hangfrequentiánál is meglévő küszöbérték-csökkenés esetén a súgott beszédet nem hallja. A halláscsökkenés fokát súgott beszéd hallás, illetve audiogramm esetén decibel (dB) értékben határozzuk meg. Az egészségi alkalmasság elbírálásánál döntő jelentősége van a beszédmegértésnek.


A halláscsökkenés fokát minden esetben audiométerrel decibel (dB) értékben kell meghatározni. A beszédhang tartományban (500–2000 Herz) audiométerrel kimutatható halláscsökkenés fokozatai:
– enyhe = 20–30 dB
– közepes = 30–60 dB
– súlyos = 60 dB felett
A magashang tartományban (4000 Herz és felette) a zaj okozta halláskárosodás fokozatainak dB értékei azonosak a fentiekkel. Zajterheléssel járó munkahelyekre csak teljesen ép hallású egyén alkalmazható.

045 kódszámhoz: A minősítés előtt ECHO és PKG vizsgálatok, kardiológus szakvéleménye is szükséges az esetleges elváltozásról. Amennyiben semmilyen további kezelést, gondozást vagy valamilyen tevékenységtől való eltiltást, korlátozást nem igényel, ,,E'' lehetséges, minden egyéb esetben ,,AN''. Ez vonatkozik mindegyik alkódszámra is. A 045/1 szerint minősíthetők azok a shunt nélküli acyanoticus anomáliák, amelyek nem gátolják a keringést, mint pl. a positios anomáliák (pl. dextrocardia), a nagyerek congenitalis corrigált transpositioja, továbbá a pitvari septumdefectus, ha nem áll fenn a pulmonális hypertonia, valamint a 4 éven túli, tökéletesen megoldott műtét utáni állapotok. Itt minősítendő a mitralis prolapsus syndroma, amennyiben Echo–CG vizsgálattal haemodinamikai zavart ugyan nem okoz, lényegében kezelést nem igényel, de rendszeres ellenőrzése szükséges: a minősítés ,,AN''. A 045/2 szerint minősíthetők a műtéttel ugyan egyszerűen megoldható, a felnőttkorban kb. 95%-ban észlelt anomáliák (egymagában fennálló ductus Botalli, coarctatio aortae, kamrai, pitvari septumdefectus, pulmonalis stenosis, Fallot-tetralógia). Ezek nagy része a csecsemő- és gyermekkorban már műtétel megoldott. Legtöbbször ezekkel az esetekkel találkozunk (kifogástalan állapot és keringés mellett az 1-es alkódszám szerint minősíthetők) Haemodinamikai vizsgálattal műtétet indikáló mitralis prolapsus syndroma. Az anoxia mértéke meghatározó, a keringés-dynamikai következményeket figyelembe kell venni.

046 kódszámhoz: Febris rheumatica, pericarditis, endocarditis, myocarditis és pancarditis acuta rheumatica, myopericarditis chronica rheumatica, rheumás vitustánc, pericarditis acuta, endocarditis bacterialis et lenta, myocarditis. A lezajlott myacarditis után kórházi zárójelentéssel igazolt 5 évi teljesen panasz- és tünetmentesség esetén (vitium és minden maradványtünet nélkül) az S kategóriát kivéve ,,AS'' minősítés hozható, bármilyen más esetben ,,AN''.

047 kódszámhoz: Stenosis mitralis, insufficientia valvulae mitralis, stenosis aortae, insufficientia aortae, stenosis ostii venosi dextri, insufficientia valvulae tricuspidalis. Mitralis prolapsus syndroma a 045 kódszám szerint minősül. A vitium kórjelzése során a fizikális leleten (a relatív szívtompulat nagysága, a zörej punctum maximuma, vezetődése, jellege, időtartama, a nagyerek második hangjának viselkedése, jellege stb.) kívül a kórelőzmény adatait (lezajlott rheumás láz, tonsillitis follicularisok stb.) is értékelnünk kell. Az aorta vitium megítélése szigorúbb, hiszen itt az első decompensatio már súlyos bal szívfélelégtelenséget jelenthet. Minősítés előtt ECHO és PKG vizsgálatok, valamint kardiológus szakvéleménye szükséges az esetleges elváltozásról.

048 kódszámhoz: Hypertonia essentialis, hypertonia secundaria, hypertoniás szív- és vesebetegség. A IV kategóriában, saját szakmájában az enyhe, kivizsgált, gondozott, minden más szervi kórelváltozás nélküli, therápiára reagáló, jól beállított vérnyomással ,,E'' minősítés alapján alkalmas lehet, minden más esetben ,,AN''. A magasvérnyomás minősítésénél, ha többszöri mérés után is a megengedettnél magasabb értékek mutatkoznak, az elbírálásnál figyelembe kell venni az anamnesisben esetleg szereplő genetikai tényezőket. Amennyiben az örökletes lehetőség fennáll (mater, pater hypertonias; egyik, vagy mindkettő) az alkalmasság megítélése ,,AN''. Ugyanilyen elbírálás alá esik, az ún. ,,fehérköpenyes'' magasvérnyomás megítélése is.

049 kódszámhoz: Infarctus myocardii, coronaria insufficientia, intermediaer coronaria syndroma, Dressler-féle syndroma, angina pectoris, coronaria sclerosis, aneurysma cordis. Egészségügyi dokumentáció ismerete szükséges.

050 kódszámhoz: Cor pulmonale acutum, embolia pulmonum, hypertensio pulmonalis idiopathica, cor pulmonale chronicum, a pulmonalis keringés egyéb zavarai. Tüdőembólia lezajlása után functiokárosodás nélküli esetben is szigorú elbírálás szükséges. Minősítésnél figyelembe kell venni, ha valakinek végtag-thrombosisból eredő tüdőembóliája volt, mert ez bármikor ismétlődhet. Műtét utáni embólia vagy vetélés utáni embólia enyhébb megítélés alá eshet.
Primaer és secundaer cardiomyopathiák tartoznak ide. Congenstiv cardiomyopathia (COCM) progresszív jellegénél fogva szigorúbb elbírálás alá esik, mint az obstuctív formák – HOCM (hypertrophiás obtructiv cardiomyo-pathia); IHSS (idiopathias hypertrophiás subaorticus stenosis); ASH (assimmetricus septumhypertrophia betegség).
Pangásos szívelégtelenség, jobb szívfél-elégtelenség, bal szívfél-elégtelenség (asthma cardiale, balkamra-elégtelenség, oedema pulmonum acutum).

051 kódszámhoz: Atrioventricularis block, bal Tawara-szár block, bal anterior hemiblock, bal posterior hemiblock, arborisatios block, jobb Tawara-szár block, sinoatrialis és sinoauricularis block, WPW-syndroma, LGL-syndroma, supraventricularis paroxysmalis tachycardia, ventricularis paroxysmalis tachycardia, auricularis fibrillatio és flutter, ventricularis fibrillatio és flutter, extrasystolia és egyéb ingerképzési és ingervezetési zavarok.
Az ingerképzési, ingervezetési zavar súlyosságának megítélésénél mindenekelőtt az aetiologiát kell mérlegelni.
,,AS'' minősítés hozható az S kategória kivételével a LGL-syndroma, sinus coronarius ritmus, intraventricularis-intraauricularis-interauricularis vezetési zavar, ritkán fellépő nodalis ritmus, monotop pitvari extrasystolia, jobb Tawara-szár block eseteiben.

052 kódszámhoz: Itt minősítendők azok az elváltozások, amelyeknek organikus háttere bizonyított, egyébként csak tünetként a 156 kódszám szerint minősítendők. Általában az alapbetegség figyelembevétele, illetve tisztázása szükséges. A haemodynamicai zavart okozó arrhythmiák közé tartoznak a brady- és tachycardiák. Nem ritkák a velük járó szívdobogásérzés, szédülés, illetve ájulásérzés. Kisfokú bradycardiának nincs jelentősége egészséges egyénekben, főleg a kiváló fizikai állapotban lévőkben tekintendő normálisnak. A jelentős sinusbradycardia azonban sinuscsomó-betegség jele lehet. Gyengeséget, zavartságot és – ha az agyi keringés romlik – syncopét okozhat. Pitvari és kamrai extrasystolék is gyakrabban fordulnak elő lassú kamrafrequencia esetén.
Sinustachycardiáról beszélünk, ha a sinuscsomóból származó impulsusok hatására a szívfrequenctia meghaladja a 100/perc-et. Kezdete és vége egyenletesen fokozódó, illetve csökkenő, nem hirtelen. Előfordulhat normális variánsként nyugalomban is, de ebbe csak akkor lehet belenyugodni, ha kizárható volt minden kóros lehetőség. A sinus-tachycardia magában nem betegség, mindig csak tünet, és az alapbetegségre utalhat, ha ezt tartjuk szem előtt, akkor a minősítésben az alapbetegség kizárása érdekében az ,,AN'' hozható. A sinus-tachycardia és egyéb supraventricularis tachycardiák gyakori oka az alkohol és az alkoholmegvonás lehet. Egyes kategóriákban, pl. az S, csak az ,,AN'', de az I-ben is ez ajánlott.
A normálisnál alacsonyabb vérnyomásértékek gyakran előfordulhatnak, de ezeket csak akkor tekintsük kórosnak, ha az klinikai tünetekhez vezet. Ebben az esetben is az alapbetegség tisztázása a cél. Bizonyos munkakörökbe, beosztásokba az alacsony vérnyomás ellenjavallt.

053 kódszámhoz: Szívműtét utáni functionalis zavarok, postcardiotomiás syndroma, myocarditis (arteriosclerosis említésével), arteriosclerosis cardiovascularis, cardiomegalia, chorda tendinea szakadása, szemölcsizmok szakadása.
A zárt műtétek közül a pitvari és kamrai sövény zárása, a ductus Botalli persistens megszüntetése az esetek nagy részében teljes gyógyulást eredményez. A nyitott vagy motoros műtéteknél a coronaria bypass esetén mindig sorsdöntő a nem operált ágak állapota (coronarographia), továbbá a szívizom károsodása (ventriculographia). A billentyűpótlással járó műtétek utáni állapot szigorúan ítélendő meg, mert a műtétek már a NYHA (New York Heart Association) szerinti II–III. stádiumban történnek. A minősítések: ,,AN''. A pacemakerrel végzett WPW sy. ,,kiütés'' sikere esetén ,,AS'' minősítés hozható.

054 kódszámhoz: 054/1: Itt minősítjük a nyaki verőerek, agyi erek szűkületét, elzáródását, thrombosisát, illetve az emiatt fellépő kórképeket, a subarachnoidális vérzéseket, agyi embóliát, thrombosist stb., valamint az általános tünetekkel járó agyérelmeszesedést, a hypertensiv encephalopathiát, az agyi aneurysmákat, az arteritis cerebralist, Moyamoya-betegséget és a cerebrális vénás synusok thrombosisát, az intermittaló keringési zavarokat, Barre–Lieou és pseudo-menier syndromákat, a localisalható vasomotoros zavarokat, az ismétlődő collapsusokat, steel syndromákat, vertebrobasilaris syndromát, agyi artéria görcsét (TIA).
054/2 Arteriosclerosis, atheroma, endarteritis obliterans, az aorta, a vesék verőerei, a végtagok verőerei, egyéb verőerek arteriosclerosisa.
Lényeges az érintett szervek vérkeringési zavarainak mértéke és következménye. Aorta-aneurysma (hasi, mellkasi, dissecans), egyéb aneurysma (felső végtagok verőerei, vese verőerek, arteria iliaca, alsó végtagok verőerei). A cerebralis aneurysma a 054/1, a szív aneurysma 049 kódszámok szerint minősítendő.
054/3 Angiopathiák, thromboangitis obliterans (Bürger-féle betegség,TOA),
M. Raynaud, Raynaud-syndroma, acrocyanosis, erythrocyanosis, erythromegalia, arteria-spasmus, perifériás érbetegség, thromboangitis obliterans.
Erythromegalia rohamokban jelentkező megbetegedés meleg hatására.
Periarteritis nodosa, MCL-syndroma, angiitis hypersensitiva, granuloma lethale mediolineare, Wegener-féle granulomatosis, arteritis temporalis, microangio-pathia thrombotica, Takayasau-féle betegség. Teleangiectasia hereditaria haemorrhagica, naevus (nem daganatos).
054/4 Endophlebitis, inflammatio venorum, periphlebitis, phlebitis suppurativa, thrombophlebitis, vena portae thrombosis, Budd–Chiari-féle syndroma, thrombophlebitis migrans.
Egyszeri alkalommal előfordult, nem ismétlődő, jól gyógyult, felületes vénagyulladás és thrombosis esetén egy év panasz- és tünetmentességgel – varicositas és végtagoedema nélkül – a III és IV kategóriában ,,AS'' lehet.
Phlebectasia, varicositas, varix, ulcus varicosum (alsó végtagon vagy egyéb lokalizációjú).
Az alsó végtagon eredményes visszérműtét utáni állapot 2 év panasz- és tünetmentességgel, keringési zavar, végtag-oedema és recidiva nélkül a II, III, IV, K kategóriába ,,AS'' lehet. A primer és recidiv varicositás, ulcus crusis lábszár-oedemával vagy anélkül minden kategóriában ,,AN''.
Nodus haemorrhoidalis recti internus et externus (thromboticus, haemorrhagicus, prolapsus, strangulatus, ulcerosus).
Gyakori kiújulással, vérzéssel, kifekélyesedéssel járó nodus minősítése ,,AN''. A tünetet, panaszt nem okozó, szövődménymentes esetekben ,,AS'' lehet.
Eredményes műtét után 1 évvel tünet- és panaszmentesség esetén, recidiva nélkül S kategória kivételével – ,,AS'' lehet.
Varicocele műtéti megoldás nélkül ,,AN'', eredményes műtét után ,,AS''.
Visszérgyulladás utáni tünetegyüttes megléte esetén ,,AN''.
Itt minősítendő a nem specifikus, nyirokerek és nyirokcsomók gyulladásos, valamint a nem gyulladásos megbetegedései. Lymphadenitis, lymphangitis, lymphoedema, lymphangiectasia esetében a kórlefolyástól, a szövődménytől, a szerv funkciójától, valamint a megbetegedés jellegétől, időbeli lefolyásától függően, az egészségügyi dokumentáció leírása ismeretében kell a minősítést meghozni.
A 054/4 kódszám meg nem nevezett és külön nem minősített eseteiben ,,AN''.

055 kódszámhoz: Veleszületett gégeszűkület, légcsőszűkület, lépsejttüdő, cystás tüdő, absentia, aplasia, hypoplasia, sequestratio pulmonum, bronchiectasia congenita. Pectus carinatum, pectus excavatum, a gerinc betegségeihez csatlakozó mellkasi deformitások, egyéb világra hozott deformitást okozó mellkasi elváltozások, a fenti betegségek esetleges műtéte(i) utáni állapotok, neurovascularis vállöv-syndroma (,,TOS''), ha nyaki borda vagy egyéb fejlődési rendellenesség okozza.
A fenti fejlődési rendellenességek panaszokat okozó formáit többnyire sebészetileg már megoldották. Ezekben az esetekben a 061/3, illetve 061/4 szerint kell minősíteni.
Amennyiben sebészeti beavatkozásra a beteg panaszai hiányában nem került sor, a minősítés a kórelváltozástól, a terhelhetőségtől, a funkció működésétől az egészségügyi dokumentáció (szakkivizsgálás, zárójelentés) ismeretében hozható meg.
Nem jelentenek alkalmatlanságot azok a fejlődési rendellenességek, melyeket műtéttel úgy oldottak meg, hogy semmilyen működészavar vagy torzulás nem maradt vissza. Minősítésnél figyelembe kell venni az elváltozás nagyságát és elhelyezkedését, a funkció zavartalanságát.
A mellkas deformitásait enyhének tekintjük és aszerint minősítjük azokat az eseteket, ahol cardio-respiratoricus zavar nincs (pectus carinatum, pectus excavatum). Legtöbb esetben a minősítés ,,AS''. Közepesen súlyosnak akkor vesszük az elváltozást, ha a terheléses EKG és légzésfunctios vizsgálat mérsékelt fokú működészavart igazolt; súlyosnak a kifejezett légzési és keringési zavarral járó esetek tartandók, ezekben az esetekben minden kategóriában ,,AN'' a minősítés. Minden világra hozott mellkasi deformitást komolyan kell mérlegelni és a minősítést ennek megfelelően kell meghozni, mivel az életkor előrehaladásával a cardio-respiratoricus functiók romlanak. A mellkasi deformitások eseteiben – beleértve az esetleges műtét utáni állapotokat is – az egészségügyi dokumentációkban leírt, további conservativ kezeléssel, gondozással, fizikai és egyéb korlátozásokkal kapcsolatos javaslatok esetén a minősítés minden kategóriában ,,AN''. A mellkasi deformitásoknál az egyenruha viselhetősége a minősítések meghozatalánál mérlegelendő.

056 kódszámhoz: Rhinitis chronica, rhinitis allergica (allergiás rhinitis pollentől, szezonális allergiás rhinitis, állandósult, évszaktól független), vasomotoros rhinitis, ozaena.
Egészségügyi dokumentáció ismerete szükséges; allergológiai vizsgálati eredmény vagy kórházi kivizsgálás, annak zárójelentése szükséges a betegség kizárásához, a minősítés csak ezek ismeretében lehet pozitív. Az alkalmasság megítélésében a klinikai képet, az allergiára szedett gyógyszert, a betegség fennállásának idejét is figyelembe kell venni!
Enyhe forma esetén a betegnek kevés panasza van: időnként tüsszögés, szemviszketés, enyhe nátha. Orvoshoz nem fordult, mert annyira nem zavarta a panasz, gyógyszert nem szedett. A vizsgálatok során a bőrpróba mérsékelt, ++ érzékenységet mutat nyár eleji vagy nyár végi pollenekre vagy háziporra. A minősítés III, IV, kategóriákban ,,E'' alapján alkalmas lehet, minden más kategóriában ,,AN'', a szenzibilizáció növekedésének és kiteljesedésének az esélye igen nagy és bizonyos beosztások ellátását idővel lehetetlenné teszi.
Közepesen súlyos esetekben legfőbb tünet a tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás. Általában a beteget már korábban is kezelték, tüneti kezeléssel egyensúlyban volt, illetve van, kezeléssel állapota bizonytalanul befolyásolható. Több allergénre pozitív a bőrpróba, de döntően tavasszal, illetve a nyár elején (fű-, különböző pollenszezon), vagy a nyár végén (parlagfűszezon) van komolyabb panasz.
Súlyosnak számít a gyerekkor óta, vagy több mint 3 éve fennálló betegség, amelyet korábban kivizsgáltak, kezeltek, esetleg hyposensibilizáló kezelésben részesült a beteg. Orr- és szempanasz mellett szezonálisan köhögés, terhelésre vagy éjjelente nehézlégzés lép fel. Szabadban, fűben fekve testszerte kiütés, esetleg Quincke-oedema jelentkezik. Súlyos allergiás állapot a méh- vagy darázscsípést követő anaphylaxiás reakció. Súlyos a betegség, ha a tavaszi és nyár végi növények virágporára egyaránt erős +++ vagy ++++ érzékenysége van a Prick teszttel, s ez összevetve a klinikai képpel, gyakorlatilag fél éven át tartó tüneteket jelent. Súlyosnak számít, évszaktól független panaszok esetén a ++++ háziporatka és penészgomba érzékenység, súlyos tünetekkel. Légzésfunkciós vizsgálatnál szezonban a jelzett légúti obstrukció áll fenn. Súlyosnak számít az a pollinosis is, amely olyan tünetekkel kezdődik, hogy akut ellátásra szorul.
Gyógyszeres kezelés mellett minden esetben ,,AN''.
A fenti fokozatokat nem lehet mereven figyelembe venni, hiszen az egyes kórmegállapítások, vizsgálati leletek, eredmények nem mindig a leírtakat tartalmazzák, azok keverten is előfordulhatnak. Csak az egyértelműen bizonyított negatív esetben alkalmazható ,,E'' minősítés!

057 kódszámhoz: Sinusitis maxillaris chronica, sinusitis frontalis chronica, sinusitis ethmoidalis chronica, sinusitis sphenoidalis chronica, pansinusitis chronica, torzító műtét utáni állapotok, amelyek az arc, homlok alaki elváltozásával járnak (pl. Riedl-műtét). Polypus cavi nasi, conchae, nasopharyngis, polypus sinus ethmoidalis, frontalis, maxillaris, sphenoidalis, septumdeviatiok, orrkagyló-hypertrophia, mindkét orrfél nehezített légzése vagy teljes elzártsága.
Eredményes műtéti kezelés után S kategória kivételével a többi kategóriában ,,AS'' lehet, kivéve, ha egyéb chronicus légzőszervi megbetegedéshez társul; valamint a recidiváló sinusitiseket; recidiváló, gyakran operált orrpolyp eseteit és ha a recidiváló orrpolyp allergiás eredetű.

058 kódszámhoz: Laryngitis chronica hypertrophica, laryngitis chronica sicca, laryngotracheitis chronica, laryngoplegia, paralysis glottidis.
Mindegyik betegségcsoportban figyelembe kell venni a légzési zavar, hangképzési zavar súlyosságát, a beszéd érthetőségét, bár ezek a megadott minősítést nem befolyásolják.

059 kódszámhoz: Ide tartoznak a mycobactérium tuberculosis okozta megbetegedések (a tüdő, mellhártya, hörgő, gége és nyirokcsomó tuberculosis) activ és inactiv formái, légzőszervi tuberculosis késői hatásai, valamint a fiatalkori pleuritis azon esetei, amikor nem mutatható ki az aethiológiai factor.
A tbc-s állapot kórház, tüdőgyógyintézet, gondozóintézet által igazolt inaktivitásának 2 éven keresztüli fennállása után minősíthető ,,AS''-nak abban az esetben, ha rtg, We, tenyésztés, légzésfunkció is bizonyítottan negatív, ellenkező esetben ,,AN''.
A tüdősebészeti műtét utáni állapot értékelése a 061/3 és 061/4 szerint történik.
059/1: Az inactiv gümőkóros tüdőfibrosis kis kiterjedésű, functiokárosodás nélkül; inactiv gümőkóros tüdőfibrosis calcificatioval enyhe formában, functiozavar nélkül; maradvány nélkül vagy minimális residuummal gyógyult gümőkóros pleuritis; maradvány nélkül gyógyult gümős nyirokcsomó-gyulladás.
059/2: Az activ formák: tüdőtuberculosis (infiltratív, nodularis, cavernosus), hörgők gümős megbetegedése, gümőkóros pneumonia, gümőkóros ptx., gümőkóros mellhártyagyulladás, gümőkóros nyirokcsomó- (hilusi, mediastinalis, tracheo-bronchialis)gyulladás, glottis tuberculosis, miliáris tuberculosis disseminált és generalizált formája.
Ide tartozik az inactív gümőkóros tüdőfibrosis kp. kiterjedésű enyhe functiozavarral; inactív gümőkóros tüdőfibrosis calcificatioval, enyhe functiozavarral; közepes fokú kiterjedt maradvánnyal és mérsékelt functiozavarral gyógyult gümőkóros pleuritis; kp. fokban kiterjedt maradvánnyal és mérsékelt functiokárosodással gyógyult gümőkóros nyirokcsomó-gyulladás.
Ide tartozik az inactív gümőkóros tüdőfibrosis kiterjedt formája súlyos functiozavarral; inactív gümőkóros tüdőfibrosis calcificatioval, kifejezett functiozavarral; kiterjedt meszesedéssel, zsugorodással, jelentős functiozavar hátrahagyásával gyógyult gümőkóros nyirokcsomó megbetegedések; inactív kiterjedt maradvánnyal és jelentős functiozavarral gyógyult gümőkóros pleuritis.

060 kódszámhoz: Bronchitis chronica (simplex, mucopurulenta, obstructi-va), bronchiectasia (fusiformis, postinfectiosa, recurrens). Emphysema pulmo-num, emphysemás hólyag, Mac–Leod-féle syndroma. Extrinsic, illetve intrinsic asthma bronchiale.
060/1: Minden esetben a betegségek megítéléséhez, a minősítés meghozatalához egészségügyi dokumentáció (kórházi zárójelentés, gondozóintézeti leletek) ismerete szükséges. Az egy helyen történő minősítés miatt különös figyelmet kell fordítani a két betegségcsoport elkülönítésekor adódó sajátosságokra. A két kórkép együttes tárgyalására a bronchiectasia előfordulásának ritkasága miatt került sor. Az obstructioval nem járó chr. bronchitis, illetve a kevés panaszt okozó bronchitis deformans minősítésekor azt kell figyelembe venni, hogy az állapotot további megterheléssel ne rontsuk. Bronchiectasiáknál a kiterjedés nagysága és tüneti megnyilvánulása mellett a minősítéskor a folyamatot előidéző egyéb tüdőbetegséget is figyelembe kell venni. Tekintettel az irreverzibilis állapotokra, a minősítés ,,AN''. A III, IV kategóriákban egészségügyi dokumentációval igazolt enyhe, mérsékelt, kevés köpettel, cardiorespiratoricus zavar nélküli esetekben ,,AS'' lehet.
A légzőszervi megbetegedések minősítésének irányelvei.
A restrictiv, obstructiv, illetve vegyes jellegű légzészavarral járó tüdőmegbetegedések súlyosságának megítélésekor az alábbiakat kell figyelembe venni:
1. Restrictiv zavarok: A légzészavarok súlyosságának mértékét a statikus légzésfunctios paraméterek: totálkapacitás (TC) és vitálkapacitás (VC) határozzák meg. Pl. a TC és VC a kell – érték százalékában:
– enyhe fokú 76–60,
– kp. fokú 60–50,
– nagyfokú 50 alatt.
2. Obstructiv zavarok: A légzészavar mértékét a dinamikus légzésmechanikai vizsgálatok (Tiffenau, IGV) határozzák meg. A légúti obstructio lényeges kritériuma a légúti áramlási ellenállás fokozódása. A légzészavar megítélésekor arról is tájékozódni kell, hogy a nyugalomban, illetve különböző megterhelés mellett a pulmonális gázcsere megfelelő-e, ami vérgáz analitikai vizsgálatok segítségével határozható meg.
060/2: A kompenzatorikus és ventil formáknál az alapbetegség minősítéséből kell kiindulni. A folyamat súlyosságának megítélésénél azt kell figyelembe venni, hogy az RV/TC és IGV, az RV milyen mértékben emelkedett, illetve a FEV 1 mennyivel csökkent.
060/3: Ide sorolandó rhinitis allergica talaján vagy más allergiás folyamat esetén kialakuló asthma is. Az anamnesisben szereplő gyermekkori asthma (pl. asthma thymicum) a spasticus légzés asthmának minősített esetei. Gyógyult, minimum 10 éve tünet- és panaszmentes, gyógyszerszedés nélküli, jó légzésfunkciókkal, szakintézet által igazolt esetekben ,,AS'' minősítés hozható.

061 kódszámhoz: 061/1: A nem tbc-s eredetű mellhártyagyulladások (pl. pleuritis sicca, Bornholm-betegség formái, pleuritis diaphragmatica, pleuritis interlobaris, pleuritis fibrinosa). Maradványállapotok: adhaesio pulmonis et pleurae, calcificatio pleurae, pleuramegvastagodás.
Izzadmányos mellhártyagyulladások: pleuritis exsudativa bacterialis, nem gümőkóros, nem bacteriális (pl. haemothorax, haemopneumothorax, hydropneu-mothorax). Empyema fistulával vagy fistula nélkül.
A felsorolt betegségek: izzadmány vagy aktív tbc nélkül, valamint izzadmánnyal, szövődmény nélkül, egyéb bakteriális ok említésével ,,AS''. Minden más esetben ,,AN''.
061/2: Pneumothorax (acuta, chronicus, spontaneus, tensivus, congenitalis, traumaticus). Lényeges, hogy miként és mikor alakult ki, figyelembe kell venni a gyakoriságot, valamint a ptx. és az alkalmassági vizsgálat között eltelt időt. A III és IV kategóriában a konzervatíve vagy műtétileg megoldott ptx. csak a traumás eredetű esetekben lehet ,,AS''.
061/3: Itt minősítendők a mellkas, a pleura, a mediastinum, a nyelőcső, a rekesz benignus betegségei, fejlődési rendellenességei miatt, és diagnosztikai vagy therápiás célból történő sebészi beavatkozások (pl. pectus excavatum, recurvatum, carinatum, rekeszrelaxatio, rekesz és pleura jóindulatú daganatai, nyaki borda, reflux oesophagei, mediastinum benigus elváltozásai, thymuselváltozások, mediastinoscopia, pleuroscopia, pericardialis cysta).
A minősítés meghozatalakor figyelembe kell venni a 059 kódszám alatti megállapításokat is. Minden esetben kórházi zárójelentés szükséges, amelyből egyértelműen kideríthető, hogy az elvégzett beavatkozás milyen okból, milyen kórelváltozás miatt történt. Ha ez olyan jellegű, amelynél szövettani diagnosis is indokolt, akkor hystológiai lelet is szükséges a minősítés meghozatalához. (Nem mindegy ugyanis, hogy a beavatkozást ,,csak'' diagnosztikai vagy therápiás okból, illetve valamilyen mediastinumi elváltozás miatt végezték el.) A minősítésnél a sebészi beavatkozás jellegét, valamint az utána esetlegesen fennálló panaszokat, tüneteket, funkcióváltozásokat, légzésfunctiós eltéréseket, mozgáskorlátozottságokat is figyelembe kell venni, és ezek ismeretében kell a kategóriákra a minősítést meghozni.
061/4: Segmentectomia, lobectomia vagy pulmonectomia utáni állapot.

062 kódszámhoz: A lágy- és keményszájpad egy-, és kétoldali hasadékai; ajakhasadék egy-, és kétoldali; a szájpad- ajakhasadék egy- és kétoldali elváltozásai. Mivel ezek a fejlődési rendellenességek csecsmő-, kisgyermekkorban legnagyobb százalékban műtéti megoldáson esnek keresztül, fiatal felnőtt korban általában a maradványtüneteivel találkozunk. Ilyenek lehetnek a esztétikai szépséghibák a nem teljesen sikeres műtét következtében, esetleges beszédhibák a nem megfelelő és kielégítő logopaediai foglalkozás következményeként. Amennyiben az elváltozást eredményes műtétel szanálták és esztétikailag, valamint beszédképzésileg is kifogástalan a személy állapota úgy minden kategóriába ,,AS'' lehet. Zárt lágy- és keményszájpad és esztétikailag nem éppen sikeres ajakhasadék – egyesítés –, ha a beszédképzés,- érthetőség kifogástalan – szintén minden kategóriában ,,AS'' lehet. Minden egyéb esetben – főleg a beszédképzési hibák esetén – ,,AN''.

063 kódszámhoz: Stenosis seu strictura oesophagei congenita, oesophagus dilatatio et diverticulum congenitum, stenosis seu strictura pylori congenita, cardiospasmus congenita, diverticulum ventriculi congenitum, Meckel-féle diverticulum, megacolon congenitum.
Kórházi zárójelentések, rtg. és egyéb szakvizsgálati leletek szükségesek. A rekeszsérv, a gyomordiverticulumok kimutatására elsősorban a gyomor rtg. vizsgálat hivatott. Sok panasz, vashiányos vérszegénység esetén az ,,AN'' minősítést kell alkalmazni. A vékony- és vastagbél felszívódási zavarai (malabsorptios syndroma), sprue betegség klinikailag emésztési zavarokat, hiányállapotok tüneteit okozzák. Biztos diagnosis esetén, mivel sok esetben igazolhatóan gluténérzékenységről van szó, ,,AN''.
Meckel-diverticulum klinikai jelentősége, hogy időnként súlyos szövődményeket okozhat. Fiataloknál bélelzáródást is előidézhet, vagy vakbélgyulladás tüneteit utánozhatja. A megoldás sebészi, a diverticulum eltávolítása.
Megacolon veleszületett formája ritkán kezdődik felnőtt korban, de ha igen, a minősítés ,,AN'',
Csecsemő- és kisgyermekkorban történt eredményes műtéti megoldás után panasz- és tünetmentesség esetén, jó funkcióval ,,AS'' minősítés hozható.

064 kódszámhoz: Anodontia, hypodontia és oligodontia. Caries dentis.
A foghiányok minősítésénél mindenkor figyelembe kell venni a rágóképesség csökkenését. A rágóképesség csökkenését %-os értékben határozzuk meg Agapov szerint. A rögzített fogpótlással pótolt fogak a minősítés szempontjából nem számítanak hiánynak, a radixok viszont hiányként számolandók. A 76%-os és a 76% feletti rágóképesség-csökkenésnél ,,AN'' minősítés hozható. Egy állcsonton belüli nyolc rágófog hiánya, vagy a felső állcsont négy egymás melletti rágófogának hiánya az ellenkező oldali négy alsó rágófog hiányával.
Alapszabályként kell elfogadni: minden olyan esetben, amikor a frontális fogak hiánya (egy vagy több), valamint a frontális fogak szuvasodása (egy vagy több) áll fenn, minden kategóriában csak ,,IAN'' minősítés hozható, ami azt jelenti, amennyiben a fogazat sanatioja megtörtént, igazolás vagy bemutatás alapján ,,AS'' minősítés adható. Egyes kategóriákban, beosztásokban csak rögzített fogpótlás engedhető meg. Ezzel kapcsolatban, amennyiben a személy kivehető fogpótlással rendelkezik, csak ,,IAN'' minősítés adható addig, amíg rögzített fogpótlásra nem cseréli. A pre-, illetve molaris fogak súlyos carieses, sok esetben radixos állapota miatt csak szintén ,,IAN'' minősítés hozható. A fogazat állapotát nem csak egészségi, hanem esztétikai szempontból is figyelembe kell venni. Ezért is szigorúak a minősítésükkel kapcsolatos álláspontok.

065 kódszámhoz: Gingivitis marginalis chronica (gingivitis simplex); gingivitis ulceronecrotica acuta; abscessus gingivalis, parodontalis; pericoronaritis chronica; parodontitis chronica; parodontosis.
A fogazat, illetve a fogágy állapotának elbírálásához fogszakorvosi, szájsebészeti vizsgálati eredmény, illetve szakvélemény ismerete szükséges
Az íny gyulladását duzzanat, pirosság, a normális kontúrok megváltozása, exudatum és vérzés jellemzi. A duzzanat kimélyíti az ínybarázdát az íny és a fog között, és ínytasakok alakulnak ki. Az ínygyulladás igen gyakori, lehet acut, chronicus vagy visszatérő.
Parodontitis chronica esetében az ínytasak az egyik jellemző lelet. Előrehaladott fogágygyulladásnak a fokozott fogmozgás a másik jellemző tünete. Főleg a felső frontális fogak ,,elvándorolnak''. Kopogtatásra érzékenyek. A fognyak közeli csontállomány elpusztul (I. fokozat), II. fokozatban a középső, III. fokozatban az apicalis harmadba eső csontot is érinti a pusztulás. A parodontosis rendszerint 25. élet év alatt kezdődik. Jellemző a frontfogak fokozott mozgathatósága, elvándorlása, dőlése. Fogágytályog, csontpusztulás. Az ,,AS'' minősítés szakvélemény ismeretében a megnyugodott parodontium károsodáskor, csontpusztulást nem mutató esetekben hozható, ha legalább 1 éve az elváltozás remisszióban van. A csontpusztulással és a rágófunctio jelentős romlásával járó parodontium károsodás minősítése ,,AN''.

066 kódszámhoz: Az arc, a fogazat és az állcsontok tartós, veleszületett vagy szerzett elvátozásai, torzulásai, amelyek plasztikai műtéttel nem korrigálhatók. Azok az elváltozások tartoznak ide amelyek már functiozavart, valamint az elvégzett műtétek utáni hegesedések működési zavart okoznak, vagy torzítják az arcot. Ide tartoznak azok a súlyos torzulások vagy elváltozások is, amelyeknél a beszéd- és a rágófunctió jelentős zavara jelentkezik, illetve korlátozott, akadályozott.

067 kódszámhoz: Az állcsontok és a szájüreg sérüléseinek, betegségeinek következményei, valamint az állcsontokon és a szájüreg szervein végzett műtétek utáni állapotok.
Minden esetben gyógyintézeti zárójelentés, fogszakorvosi, szájsebészeti szakvélemény ismeretében, a sérülés, a betegség jellegétől függően kell a végső minősítést meghozni, Teljes tünet- és panaszmentesség esetén, kifogástalan funkció mellett az esettől függően, a történéstől számítottan 2 év után ,,AS'' minősítés is hozható. A szájüreg és állcsontok sérülései, valamint betegségei miatt végzett műtétek után ,,AN'' minősítést kell hozni, ha az elváltozások, műtétek és sérülések után torzulások és functiozavarok állnak fenn.

068 kódszámhoz: 068/1: Achalasia cardiae, cardiaspasmus, oesophagitis, gastro-oesophagealis reflux, ulcus oesophagei, obstructio oesophagei, perforatio oesophagei, diverticulum oesophagei acquisita, Mallory–Weiss-féle syndroma.
Gastroenterologiai kivizsgálási szakvélemény, egészségügyi dokumentáció, zárójelentések szükségesek a minősítések meghozatalához.
A nyelőcsőgyulladások stádiumait nyelőcső tükrözéses vizsgálattal lehet eldönteni. Ennek eredményét, valamint a fájdalom és a nyelési zavar fokát egybevetve kell minősíteni, de a minősítés ,,AN''. Idült nyelőcsőgyulladás utáni állapot, szűkülettel járó hegesedés esetén ,,AN'' a minősítés. A ,,reflux''-nyelőcsőgyulladást, melyet a savanyú gyomornedv visszacsorgása okoz, nyelőcső-tükrözéssel kell igazolni, és a látott elváltozások, valamint a panaszok súlyossága szerint kell minősíteni, bár ez minden esetben ,,AN''.
Az idiopathiás nyelőcső-tágulat különböző fokú nyelési zavarokkal jár. A kórismét elsősorban röntgenvizsgálat biztosítja. Ha tágítás vált szükségessé, vagy az elvégzett műtét eredménytelen, ,,AN'' a minősítés. A nyelőcső fekélyeinek prognosisa sokkal komolyabb, mint a gyomor- vagy nyombélfekélyé, elsősorban a várható szövődmények miatt, ,,AN'' a minősítés.
A nyelőcső-diverticulumok (gurdélyok) elsősorban röntgenvizsgálattal, oesophagoscoppal igazolhatók. Még a panaszt sem okozó, de a nyelőcső-bennéket visszatartó diverticulumok esetén is a minősítés ,,AN''. Panaszokat okozó, valamint esetleg rejtett vérzés következtében vashiányt, illetve vérszegénységet okozó rekeszsérv esetén ,,AN''.
068/2: Ulcus seu erosio pylori, ventriculi, et perforata; duodeni, gastrointes-tinale, ulcus pepticum.
Anamnesztikus adatok fontosak. A gyomor- és nyombélfekély bármely formájánál minden kategóriában ,,AN''.
Az inactív, recidiva nélküli fekélybetegség teljesen panaszmentes esetei, valamint a panasszal járó, de jelenleg sem rtg. vizsgálattal, sem gastroscopiával activitást vagy hegesedést nem mutató esetek, helikobacter pilori gyógykezelése után, 5 év panasz- és tünetmentesség esetén az S kategória egyes beosztásait kivéve ,,E'' minősítés szerint alkalmas lehet a többi kategóriában.
Bizonyítottan valamilyen kémiai anyag, gyógyszerek vagy egyéb külső ártalom okozta, gyorsan gyógyult fekélynél, ha a típusos ,,fekélybetegség'' nem nyilvánvaló, ,,IAN'' minősítés adható, 1 év után negatív esetben minősíthető.
068/3: Dumping-syndroma, postvagotomiás-syndroma, postgastrectomiás-syndroma. Anamnesis, gyógyintézeti zárójelentések, szakvizsgálati leletek szükségesek a minősítés meghozatalához. Perforátiót követő sutura esetét követően 5 év után, minden vonatkozásban negatív esetben ,,E'' elbírálással mérlegelendő az egyes kategóriákba való alkalmasság. Egyéb esetekben a III és IV kategóriánál az elbírálás – minden panasz-, tünet- és funkciózavar nélkül – lehet ,,AS'' is. Szükség esetén passage- vagy egyéb szakvizsgálatok elvégezhetők, amennyiben ezek a döntés meghozatalához szükségesek. Idegen test eltávolítása céljából végzett gastrotomia utáni állapot esetén az egészségügyi dokumentációban foglaltak ismeretében, panasz- és tünetmentességnél, jó funkciónál ,,AS'' minősítés adható minden kategóriában.
068/4: Gastritis chronica (atrophica), gastritis hypertrophica, dyspepsia, duodenitis, gastroduodenitis, pylorus spasmus.
Anamnesis és egészségügyi dokumentáció szükséges az elbíráláshoz.

069 kódszámhoz: Hernia inguinalis, hernia scrotalis, hernia femoralis, hernia umbilicalis, hernia diaphragmatica. Kórházi zárójelentés, műtéti leírás szükséges.
Eredményes műtéttel megoldott esetekben 1 év panasz- és tünetmentesség esetén, recidiva nélkül, az anamnesisben korábbi recidiva említése nélküli esetekben a – hernia diaphragmatica kivételével – gyakorlatilag minden kategóriában ,,AS'' lehet. Ismételten kiújuló, a tartószövetek gyengülésével járó esetekben, valamint a hernia diaphragmatica esetén a minősítés ,,AN''.

070 kódszámhoz: Enteritis regionalis (Crohn-betegség), enterocolitis chronica (colitis ulcerosa), proctocolitis idiopathica ulcerosa, belek diverticulosisa, irreitabilis bél syndroma, coeliakia, sprue, steatorrhoea, egyéb nem fertőző eredetű gyomor-, bél- és vastagbélhurut. Kórházi zárójelentések, szakvizsgálati leletek szükségesek.
Az enyhe formák gyakran functionális eredetűek lehetnek, elsősorban panaszokkal és kevés vagy semmi kóros vizsgálati eredménnyel járnak. Közepesen súlyos formáknál a panaszok mellett főleg bélpasszázs-zavarok mutathatók ki a bélfal szervi elváltozásai nélkül. A súlyosabb formák esetében a bélfal szervi károsodása röntgennel vagy vastagbéltükrözéssel mutatható ki. A Crohn-betegség és a colitis ulcerosa enyhe esetei passzázs-zavart nem okoznak, műtétet nem igényelnek gyógyszeres kezelés általában szükséges. A súlyos formákhoz testi leromlás, passzázs-zavar, műtét igénye és septicus állapot tartozhat.
Minden kategóriában, az enyhe esetekben is ,,AN''.

071 kódszámhoz: Invaginatio intestini seu coli, ileus intestini paralyticus enterolithiasis, adhaesiones intestinalis cum obstructione, volvulus, egyébb okú bélelzáródások.
Kórházi zárójelentésben leírtak és az utókezelés ismerete szükséges ahhoz, hogy tünet- és panaszmentesség, valamint jó funkció esetén, a történéstől számított 1 év után ,,AS'' minősítés legyen hozható, kivéve az S és K kategóriákat.

072 kódszámhoz: Itt minősítendők az enterocolitis acuta ischaemica, gangraena intestini, abscessus abdomini, abscessus intestini, adhaesiones intestinalis stb. miatt végzett műtétek utáni állapotok. (A hasi sérülések utáni állapotok a 143 kódszám szerint minősítendők) Peritonitis acuta (generalisata, pelvica, subphrenica, suppurativa), peritonitis chronica proliferativa. Peritonitis tuberculosa.
Kórházi zárójelentés, vizsgálati leletek, műtéti leírás, gondozóintézeti igazolás szükségesek a minősítésekhez.
A lényegében maradandó károsodás, panaszok és tünetek, valamint működési zavar nélkül gyógyult, műtétek utáni állapotok minősítése a III, IV, K kategóriákban lehet ,,AS''. A kiterjedt bélresectio utáni állapotok, a recidivára, progressiora hajlamos elváltozások minősítése ,,AN''.
Peritonitis után a lényegében maradandó károsodás nélküli gyógyulás, panasz- és tünetmentesség esetén, működési zavar nélküli, állapotok minősítése minden kategóriában ,,AS'' lehet. ,,AN'' minősítést kell hozni a műtéti vagy tartós konzervatív kezelést igényelt esetekben. A peritonitis tuberculosa esetén AS minősítés hozható a S kategória egyes beosztásait kivéve, abban az esetben, ha a gyógyulást követően 2 éven keresztül inactív a folyamat, panasz- és tünetmentes, valamint működési zavar nem áll fenn. Ellenkező esetekben, különböző adhéziók megléte esetén a minősítés ,,AN''.

073 kódszámhoz: 1. fissura ani, fistula analis, abscessus ani, sacrococcydeális dermoid, sinus pilonidalis (műtét után), 2. prolapsus canalis analis, prolapsus mucosae recti, 3. strictura (sphincter) ani.
Kórházi zárójelentés, műtéti leírás, szakvizsgálati leletek ismerete szükséges.
1. műtéti megoldással 2 éves panasz- és tünetmentesség esetén, recidíva nélkül I, S, K kategóriákban ,,E'' elbírálás az egyén állapotától függően (valamint a külszolgálat helyétől függően). A II, III, IV kategóriákban a fenti megkötésekkel ,,AS'' minősítés lehet.
2. minden kategóriában ,,AN''. Műtét elvégzése után 3 év elteltével funkciózavar nélkül lehet ,,AS'', a K kategóriát kivéve, ahol ,,E'' elbírálás szükséges a külszolgálat helyétől függően.
3. szakvizsgálati eredménytől függően, ha kompenzált állapotot regisztrálnak és az állapot műtétet nem igényel, az I kategóriában ,,AN'', a többi kategóriában ,,AS'' minősítés hozható.
Minden olyan esetben, ami a fentiektől kedvezőtlen irányban eltér, az elváltozások panaszokat és tüneteket, valamint funkcionális zavarokat okoznak, a minősítés ,,AN''.

074 kódszámhoz: Degeneratio hepatis lipomatosa alcoholica, hepatitis acuta alcoholica, cirrhosis hepatis alcoholica, steatosis hepatis, hepatitis chronica, cirrhosis hepatis, atrophia hepatis flava, abscessus hepatis, portalis hypertensio, hepatorenalis syndroma, májinfarctus, hepatosis, cholangitis. Egyéb infectiok, mérgek, keringési zavarok, táplálkozási hiány, mechanikus tényezők okozta májbetegségek elbírálása. Hepatitis infectiosa (A, B, C, D, E); inoculatios hepatitis, mononucleosis eredetű hepatitis, valamint a chronicus hepatitis azon esetei, melyek kialakulását bizonyíthatóan vírus hepatitis előzte meg.
Egészségügyi dokumentációk (kórházi zárójelentések, szakorvosi, laboratóriumi leletek, diagnosztikai eszközös vizsgálat lelete) ismerete szükséges.
Bármilyen májelváltozás, a szövettanilag is igazolt zsírmáj, az idült májgyulladás enyhe, közepes és súlyos formái, az actív ún. agresszív májgyulladás esetén, az idült kötőszövetes májgyulladás decompensalt állapotában a típusos klinikai kép és a kóros laboratóriumi, rtg., biopsiás vizsgálati eredmények igazolásai alapján, valamint a nyelőcsővisszér-tágulással, illetve -vérzéssel járó májcirrhosisokban ,,AN'' minősítést kell alkalmazni.
A lezajlott hepatitis infectiosa megbetegedés esetén kórházi zárójelentés, valamint UH és laboratóriumi májenzimvizsgálatok ismerete szükséges. Legtöbb esetben a betegség öt hét alatt lezajlik. A betegek egy részének azonban még ezután is maradnak panaszai (posthepatitis syndroma), vagy epefesték conjugatiós, illetve kiválasztási zavarai (posthepatitis hyperbilirubinaemia). Ha az acut hepatitis elhúzódik, figyelembe kell venni, hogy az elhúzódó virusos hepatitis (és a hepatitis recidiva) persistaló chronicus, illetve progressiv chronicus hepatitis kialakulásához vezethet. A minősítés ,,AN''.
A klinikailag bizonyítottan gyógyultnak minősített esetben 1 év után (a K kategóriában 2 év után) – tünet- és panaszmentesség, funkciókárosodás és maradványtünetek nélkül – ,,AS'' minősítés hozható mindegyik kategóriában.

075 kódszámhoz: Cholelithiasis, cholecystitis acuta calculosa, cholecystitis acuta et chronica, occlusio, stenosis, strictura ductus seu vesicae felleae, hydrops vesicae felleae, dyskinesia biliaris, postcholecystectomias syndroma.
Az epekő vagy epehólyag-, epeútgyulladás okozta ritka rohamok, illetve tünetszegény formák amelyeket gyógyszeresen kezelnek, az epehólyag, epeutak gyulladását kiváltó vagy fenntartó betegség esetén, illetve ezek következményeit is figyelembe véve, a minősítés minden kategóriában ,,AN''. Dyskinesia esetén, epehólyag-betegségre utaló mérsékelt panaszok, kimutatható szervi betegség nélkül, ,,E'' elbírálás alapján kell a minősítést meghozni. Ígazolt epekövesség esetén, ha annak javallatai megvannak, a műtét jöhet számításba, el kell végeztetni. Addig minden kategóriában ,,IAN''. Az epehólyag-eltávolítás műtéti beavatkozása után a klinikai gyógyulást követően – panasz- és tünetmentesség esetén, jó funkció mellett – 1 év után minden kategóriában ,,AS'' minősítés hozható. Panasz és funkciózavar, valamint postcholecystectomias syndroma esetén a minősítés minden kategóriában ,,AN''.

076 kódszámhoz: Pancreatitis acuta et chronica, pancreas necrosis, abscessus pancreatis, a hasnyálmirigy cystája és pseudocystája, a hasnyálmirigy egyéb betegségei, cytomegalovirus okozta pancreatitis, mumpszhoz társuló pancreatitis.
A hasnyálmirigy-gyulladás minden formáját komolyan kell értékelni. Kórházi zárójelentésben foglaltak ismerete szükséges. Az akut és chronicus pancreatitisnek legtöbb esetben kiváltó oka az epeútbetegség vagy az alkoholizmus. Az alkoholos pancreatitis első nyílt fellángolása során klinikailag a betegséget ,,akut''-nak, szövettanilag azonban már ,,chronicus''-nak kell tekinteni. A pancreatitis tünetei, formái az enyhe hasi és emésztési panaszoktól a viharos, súlyos formának minősülő, nagyfokú típusos panaszokkal, klinikai képpel és a hasnyálmirigy működési zavaraival, valamint anatómiai elváltozásával járó kórképekig terjedhetnek. A hasnyálmirigy-megbetegedések minősítése minden esetben ,,AN''. Bármilyen hasnyálmirigy-betegség miatt végzett részleges vagy teljes hasnyálmirigy-eltávolítás utáni állapot minősítése ,,AN''.

077 kódszámhoz: Hypersplenia, hyposlenia, cysta splenis, abscessus splenis, infarctus splenis, perisplenitis, splenitis, anaemia splenica (Banti-syndroma), status post splenectomiam.
A lép betegségei mint önálló betegségek ritkák, a lép bántalma rendszerint valamely alapbetegség tünete, és ilyen szempontból kell a minősítést is nézni. A belgyógyászati javaslat alapján eltávolított lép esetében szintén az alapbetegséget kell általában figyelembe venni.
A lép eltávolításnak legfőbb indikációja a hereditaer sphaerocytosis, az idiopathias thrombopenias purpura (Werlhof-kór). Splenectomia történik a lép rupturája, abscessusa, daganata, a lép izolált tuberculosisa, lépvéna-thrombosisa, Gaucher-kór esetén. A lép egyes betegségeinél, valamint a splenectomia esetén – függetlenül attól, hogy az milyen okból történt – a minősítés minden kategóriában ,,AN''. Secunder, átmeneti hypersplenia megítélésekor az alapbetegségtől függően ,,AS'' minősítés is hozható.

078 kódszámhoz: Keratosissal, hólyagképződéssel, kötőszöveti rendellenességgel vagy tumorképződéssel járó öröklődő bőrbetegségek.
Ichthyosis congenita -ichthyosis vulgaris, -x-kromoszómához kötött ichthyosis, urticaria pigmentosa, bőrpigment-túltengés, veleszületett, nem daganatos anyajegy -nevus flammeus, jóindulatú familiaris pemphigus (Hailey–Hailey), örökölt tenyér- és talpszarusodás, cutis laxa hyperelastica, follicularis keratosisok, veleszületett alopecia, haj és szőrzet veleszületett rendelenességei, anonychia, a kültakaró egyéb veleszületett rendellenességei, neurofibromatosis (morbus Recklinghausen).

079 kódszámhoz: Tuberculosis cutis luposa (lupus vulgaris), tub. verrucosa cutis, tub. cutis colliquativa (scrophuloderma), tuberculidek – lichen scrophulosorum, erythema indurativum Bazin, erythema nodosum tuberculoticum.
Bőr- és tbc-gondozói szakkonzultáció szükséges. Általában a belső szervi tbc-vel kapcsolatosak a bőr és bőr alatti szövet specifikus kórelváltozásai, de lehet foglalkozással összefüggő is (állatgondozás).

080 kódszámhoz: Carbunculus, furunculus, panaritium, paronychia, abscessus, cellulitis diffusa, lymphangitis acuta, lymphadenitis acuta, impetigo, cysta pilonidalis, pyoderma, pyogen granuloma, a bőr és a bőr alatti szövet egyéb localis fertőzései.
Szükség esetén bőrgyógyászati szakkonzílium szükséges.
A heveny lefolyású körülírt vagy kiterjedt felszínes vagy mély pyodermák esetén, amelyek maradványtünetek nélkül gyógyultak ,,AS'' minősítés hozható minden kategóriában. Amennyiben a vizsgálat alkalmával a fenti elváltozásokkal, még gyógyulás előtt a heveny állapotot észleljük, a minősítés lehet ,,IAN'' és csak a teljes gyógyulás után hozható más minősítés. Bőrgyógyászati szakvélemény szükséges a kórelváltozásról és gyógytartamáról, illetve a várható progresszióról. A kiterjedt furunculosis, hegesedéssel gyógyuló, kiújulási hajlamot mutató pyogen fertőzések, tartós therápia szükségessége esetén ,,AN'' minősítés hozható. Az egyenruha viselését vagy a mozgást gátló és esztétikailag is problémát jelentő idült bőrfertőzések esetén, amelyek gyógyulás után is maradandó functiózavart (lymphostasis, keloidképződés, contractura stb.) okoznak, a minősítés minden kategóriában ,,AN''.

081 kódszámhoz: Dermatophytosis, tinea, candidiasis, coccidiomycosis, histoplasmosis, sarjadzógomba-fertőzések és egyéb szisztémás gombás betegségek.
A kórelváltozás minősítéséhez szükséges igénybe venni bőrgyógyászati szakkonzíliumot, megtudakolva a kórelváltozás gyógytartamát, a várható progressziót, azt, hogy gyógykezelés esetén várható-e a kórelváltozás recidívája. Ennek ismeretében kell a minősítéseket az egyes kategóriákon belül az egyes munkakörökre meghozni. Superficiális fertőzések (pityriasis versicolor), valamint az enyhe fertőzések esetén ,,AS'' minősítés hozható. A tartós, kezelést igénylő közepes és súlyos bőr-, köröm-, szőrzetmycosisok esetén, valamint azokban az esetekben is, amelyekben gyakori a recidiva, a minősítés minden kategóriában ,,AN''.

082 kódszámhoz: Dermatitis herpetiformis (Duhring), subcornealis pustularis dermatosis, pemphigus, pemphigoid, impetigo herpetiformis, egyéb hólyagos bőrbetegség, hólyagos photodermatosisok.
A kórelváltozás minősítéséhez javasolt igénybe venni bőrgyógyászati szakkonzíliumot.

083 kódszámhoz: Dermatitis contacta, ekema acutum et chronicum.
Szakvizsgálati lelet ismerete szükséges. Bőrgyógyászati szakkonzílium igénybe vehető.
A contact dermatitis, a neurodermatitis, az atopiás dermatitis gyakori mikróbás felülfertőződéssel vagy extracutan szövődményekkel járó eseteiben, az egyenruha-viselés vagy a szakfeladat ellátásának akadályoztatása is felmerül. A folyamat súlyosságának megítélésénél figyelembe kell venni az esztétikai szempontokat is.

084 kódszámhoz: Lichen planus, lichen nitidus, lichen ruber moniliformis, lichen striatus, pruritus, prurigo, lichenificatio és lichen simplex chronicus Vidal, dermatitis factitia. Bőrgyógyász szakkonzílium szükséges. Minden kategóriában ,,AN'' a minősítés.

085 kódszámhoz: Arthropathia psoriatica, acrodermatitis continua Hallopeau, parapsoriasis, pityriasis rosea, pityriasis rubra pilaris.
A pityriasis rosea esetei – amennyiben megfelelő egészségügyi dokumentáció alátámasztja – minden kategóriában ,,AS'' lehetnek. A psoriasis minden formájának cután vagy extracután szövődmény nélkül is, a parapsoriasis körülírtabb formáinak, valamint a psoriasis szövődményes (erythrodermia, arthropathia, neurosis) eseteinek, a pityriasis rubra pilarisnak, acrodermatitis continua Hallopeaunak a minősítése minden kategóriában ,,AN''.

086 kódszámhoz: Urticaria allergica, urticaria idiopathica, hő urticaria, urticaria chronicum, urticaria periodica recurrens. Allergológiai vizsgálati lelet szükséges.
A különböző kóreredetű urticariák közül az acut lefolyásúak jó gyógyhajlamúak. Az élet folyamán egy két esetben ismert vagy ismeretlen agyagtól kis kiterjedésben, körülírt formában megjelent urticaria esetén ,,AS'' minősítés hozható minden kategóriában. Minden egyéb esetben ,,AN'' mindegyik kategóriában.

087 kódszámhoz: Erythema toxicum, erythema exsudativum multiforme, erythema nodosum, rosacea, lupus erythematosus (discoides) non disseminatus, egyéb erythemás állapotok. Bőrgyógyász szakkonzíliuma szükséges a rosacea és a periorális dermatitis diagnózisainak felállításához, hogy a minősítést korrektül lehessen meghozni.
A rosacea, perioralis dermatitis diagnózisai esetén a III, IV kategóriákban ,,AS'' lehet. Egyéb esetekben és kategóriákban ,,AN''.

088 kódszámhoz: Alopecia, hirsutismus, folliculitis, anhidrosis, miliaria rubra, acne, atheroma cutis, seborrhea, hypertrichosis.
A kórelváltozásokat oly módon kell szemlélni, hogy az egyén beosztásának, munkakörének ellátása kapcsán milyen esztétikai benyomást kelt, nem visszataszító-e, az egyenruha viselésével milyen módon egyeztethető össze a kóros elváltozás megléte, az egyenruhában nevetség tárgyává, gúnytárgyává nem válik-e.
A minősítéseket ezek mérlegelésével, valamint a kórelváltozások súlyosságától függően kell meghozni.

089 kódszámhoz: Leucodermak (albinismus, vitiligo), gyulladást követő hyperpigmentatio, chloasma, ephelis, melanin hyperpigmentatio (lentigo), egyéb veleszületett és szerzett pigmentatio – rendelleneségeik (különböző endokrinológiai kórképek diffus hyperpigmentátiot okoznak (morbus Addison, hyperthyreosis), bizonyos gyógyszerek és kémiai anyagok hyperpigmentációt, más tényezők depigmentatiót idéznek elő), tetoválás. Seborrhoeas keratosis, acanthosis nigricans acquisita, dermatosclerosis localisata, lichen sclerosus et atrophicus, elastosis perforans serpiginosa, hyperkeratosis, keratoderma, ichthyosis acquisita, atrophia degenerativa colloidalis, keloid, excessiv granulatio, atrophia cutis, clavus, callus, keratosis palmaris et plantaris, xeroderma, a bőr egyéb túltengéses és sorvadásos állapotai.
Ismeretlen eredetű hyper- és hypopigmentatio esetén kivizsgálás, szakkonzultációs vélemény szükséges az esetleges más jellegű kórképek kizárása érdekében. A fenti kórelváltozások minősítésénél legtöbb esetben az esztétikai szempontokat kell figyelembe venni, valamint egyes beosztásoknál azt, hogy a kezek keratotikus elváltozása a tapintás által történő érzékelést csökkentheti. A minősítések a pigmentációs defectusoknál a IV kategóriában lehet ,,AS'', valamint az I, II, III, S, K kategóriában abban az esetben lehet ,,AS'', ha az elváltozás nem generalizált, de ha igen az főleg a ruhával fedett testrészen helyezkedik el, de adott esetben a rövidujjú ruházat még eltakarja (a fenti megállapítások vonatkoznak a tetoválásokra is). A tetoválásoknál figyelembe kell venni annak elhelyezkedését (fedett testrész), nagyságát, témáját, jellegét (szakma- és közerkölcsi szempontok); amennyiben a leírt követelményeknek nem felel meg, ,,AN'' minősítés szükséges. A keloidos bőrelváltozás, ha kis kiterjedésű, fedett testrészen elfogadható, valamint abban az esetben, amennyiben a functiót nem befolyásolja, a felszerelés viselését nem akadályozza, a felszerelés, az elváltozást nem irritálja. Amennyiben a fenti követelménnyekkel ellentétes, a minősítés ,,AN''. Minden egyéb esetben és elváltozásnál, minden kategóriában a minősítés ,,AN''.

090 kódszámhoz: Lupus erythematosus systemicus, scleroderma, Sjögren-féle betegség, dermatomyositis, polymyositis. Henoch–Schönlein-féle purpura, vasculitis allergica elbírálása a 006 kódszám alatt és szerint történik.
Minden kategóriában ,,AN'' a minősítés.

091 kódszámhoz: Dermatitis infectiosa eckematoides, dermatitis seborrhoica, eckema seborrhoicum, parakeratosis, pityriasis capitis, a köröm betegségei, a bőr vascularis zavarai, hegesedése és fibrosisa, (fibromák, lipomak), a bőr degeneratív és egyéb betegségei.
Esetleg kiegészítő szakkonziliáriusi szakvélemény szükséges. A körmök betegségeinél a kisméretű, körülírt formák esztétikai és funkciozavar nélküli eseteiben – gyógykezelés folytatása mellett – ,,AS'' minősítés hozható. A fibromák, lipomák kis kiterjedésű, a különböző funkciókat, a felszerelés viselését nem befolyásoló eseteiben ,,AS'' minősítés hozható, esetleg műtéti indikáltság jöhet számításba, ha nem sok elváltozásról van szó. Az ichthyosis congenita, epidermolysis bullosa hereditaria, dyskeratosis follicularis Darier, urticaria pigmentosa, ectodermalis dysplasiák, poikilodermák, xeroderma pigmentosum és egyéb kiterjedt bőrtünetekkel járó veleszületett bőranomáliák minősítése minden esetben és kategóriánál ,,AN''.

092 kódszámhoz: Luxatio coxae congenita, dysplasia coxae congenita, coxa vara infantum, protrusio acetabuli, coxa valga, coxa vara, os pubis és os ischii fejlődési zavara. Esetleg szakkonziliárusi vizsgálati leletek szükségesek.
Az egészségi alkalmassági vizsgálatok alkalmával legtöbbször a felsorolt betegségek utáni állapotaival találkozunk. Figyelembe kell azonban venni, hogy ezek az elváltozások az életkor előrehaladtával rendszerint rosszabbodnak, még szakkezelés és fizikai tehermentesítés esetén is. Az elváltozások súlyossági fokát a deformitások és functiózavarok együttes megítélése alapján határozzuk meg. A kórelváltozásokkal bíró személyek megfelelő fizikai korlátozásokra szorulhatnak ezért a munkakörüktől, beosztásuktól függően ,,E'' elbírálás szükséges.
A csecsemő- és kisgyermekkorban konzervatívan vagy műtéttel eredményesen kezelt, teljesen panasz- és tünetmentes, kifogástalan funkciójú esetekben, ha nincs a közelmúltban végzett összehasonlító, mk. csípőízületi felvétel, ennek elkészítetése szükséges, és ennek alapján (összevetve a fizikális vizsgálat eredménnyével) hozható meg a minősítés. Amennyiben ezek negatív eredménnyel zárulnak, minden kategóriában ,,AS'' minősítés hozható. Egyéb más esetben bármilyen mértékű elváltozás esetén ,,AN'' minden kategóriában, kivéve a IV kategóriát, vagy kimondottan csak irodai munkakörben dolgozó személy minősítése lehet bármely kategóriában ,,AS''.

093 kódszámhoz: Pes equinovarus congenitus (dongaláb), pes varus congenitus, pes excavatus, pes calcaneovalgus, a lábujjak világra hozott deformitásai, talus verticalis, szám feletti csontok a lábon. Szükség esetén szakkonzíliárusi vizsgálati leletek szükségesek.
A felsorolt betegségek egy része kisgyermekkorban végzett műtét(ekkel) gyógyítható, vagy javítható. A gyakorlatban rendszerint már a postoperatív, kialakult állapottal találkozunk. Amennyiben a vizsgált személy eredményes műtéti megoldás után tünet- és panaszmentes, jó működési funkcióval rendelkezik, saját szakmájában a IV kategóriában, vagy kimondottan csak irodai munkakörben bármely kategóriában, ,,AS'' lehet.

094 kódszámhoz: Congenitalis scoliosisok, sacralisatio, lumbalisatio (félcsigolya, blokkcsigolya), spondylolysis-spondylolisthesis, spina bifida occulta (csigolyaív-záródási hiány).
Szükség esetén szakkonzíliárusi vizsgálati lelet, álló helyzetben készült, kétirányú rtg. felvétel szükséges.
A congenitalis scoliosisok, ha jelentősebb deformitással járnak, csak kivételes esetekben kerülnek alakmassági vizsgálatra. Ezek tekintetében minden esetben és kategóriában ,,AN'' a minősítés. Enyhe, nem jelentős scoliosis esetén minden kategóriában ,,AS'' minősítés hozható. A spina bifida, valamint a sacralisatio és a lumbalisatio igen gyakori. Bár a fent megnevezett elváltozások gyakran nem okoznak semmilyen panaszt, esetleg mellékleletként kerülnek észlelésre, de az esetek felében 30–40. életév körül – de esetleg korábban is – panaszokat okozhatnak. Fáradékonyság, ismétlődő tompa deréktájéki, keresztcsonti fájdalom, (izomfájdalmak, illetve húzó jellegű fájdalmak, amelyek mozgásra, megterhelésre, megerőltetésre, hideg hatására, gyakran hátrahajláskor fokozódnak, járási nehézségeket is okozhatnak). A spondylolysis-olisthesisre jellemző a fentieken kívül, hogy a gerinc extrém flexióval, extenzióval járó tartós mozgására, valamint hosszabb ideig történő álláskor a fájdalom fokozódik. Gyakran a fájdalom a farpofákba és a combokba sugárzik. A M. Scheuermannra jellemző, hogy a fenti panaszok mellett a háti fájdalom az érintett szakaszon álláskor, üléskor és fizikai aktivitáskor fokozódik. A kóros elváltozások egyéb gerincbetegségekkel, fejlődési rendellenességgel együtt fordulhatnak elő (spondylolysis-olisthesis, spina bifida, M. Scheuerman stb.) és gyöki tüneteket is okozhatnak. A panaszok miatt minden kategóriában a minősítés ,,AN''.

095 kódszámhoz: A felső végtag fejlődési rendellenességei és fejlődési zavarai, a felső végtag reductios torzulásai, congenitalis clavicula-álízület, Sprengel-deformitás (scapula magas állás), congenitalis radiusfej-luxatio, synosthosis radioulnaris, congenitalis térdficam, aplasia patellae, patella bipartita, a patella congenitalis dislocatioja, a felső és az alsó végtagok reductios torzulásai, a felső és az alsó végtagok egyéb világrahozott deformitásai, betegségei. Szükség esetén szakkonziliárusi vizsgálati leletek szükségesek.
A felsorolt betegségek jelentős része gyermekkorban műtéttel gyógyítható vagy javítható. A gyakorlatban inkább a késői maradványpanaszokkal és -tünetekkel lehet találkozni. A felsorolt kórképek esetén minden kategóriában a minősítés ,,AN''. Egyetlen kivétel a patella bi- vagy tripartita, ha semmilyen panaszt vagy functíozavart nem okoz: az I kategória kivételével ,,AS'' minősítés adható.

096 kódszámhoz: Veleszületett izomhiányok, Klippel–Feil syndroma, dystrophiás törpenövés, achondroplasia (chondrodystrophia), enchondromatosis, osteopetrosis, exostosis cartilaginea multiplex, osteogenesis imperfecta, progressiv diaphysealis dysplasiák, mucopolysaccharidosisok, homocystinuria, Ehlers–Danlos syndroma, az ízületek világra hozott lazasága, arthrogryposis, egyéb világra hozott rendszerbetegségek. Szükség esetén szakkonziliárusi vizsgálati leletek szükségesek.
A felsorolt, súlyosabb rendszerbetegségek a gyakorlatban nem vagy csak elvétve fordulnak elő. Természetesen a minősítés minden kategóriában ,,AN''. Izomhiányoknál a functiokárosodás mértéke a döntő. Klippel–Feil syndrománál – a mozgáskorlátozottság megítélésén túl – mérlegelendő az egyenruha viselhetősége is. Az exostosis cartilaginea multiplex, az állandó végtagfájdalmak, valamint a progressio veszélye miatt, az enchondromatosis, a pathológiás fracturák veszélye miatt is ,,AN''-nak tekintendők.

097 kódszámhoz: Ízületi gyulladás (arthritis seu polyarthritis) pyogen kórokozók, tbc miatt, arthropathia Reiter-féle betegségben, arthropathia Behcet-féle syndromában, postdysenteriás arthropathia, egyéb bacteriális, vírusos vagy gombás betegséghez társult arthropathia, ásványi anyagok lerakódása miatti arthropathiák, egyéb, máshova osztályozott betegségekkel társult arthropathia, Kaschin–Beck-féle betegség, traumás arthropathia, allergiás arthritis, polyarthopathia, monoarthritis. Szakkonziliárusi vizsgálati leletek szükségesek.
A nem önálló, kísérőbetegségként szereplő arthropathiák az alapbetegséggel együtt minősítendők. A mozgásszervek megbetegedéseiben az alkalmasság kérdését elsősorban a functio csökkenése dönti el. Figyelembe kell venni a folyamat localizatioját, kiterjedtségét, progressioját is.

098 kódszámhoz: Rheumatoid arthritis, Felty-féle syndroma, polyarthritis chronica juvenilis, gyulladásos polyarthropathia vagy polyarthritis, Jaccoud-féle syndroma.
A heveny ízületi folyamatok lezajlása után az alkalmasság kérdését elsősorban a functio csökkenése és a várható progressio dönti el.

099 kódszámhoz: Elsődleges vagy másodlagos, a felső és az alsó végtagok egy vagy több ízületét érintő, esetleg általánosult arthrosisok. Polyarthrosis, coxarthrosis, gonarthrosis, carpometacarpalis ízület arthrosisa. Egyéb, főként másodlagos arthropathiák.
A minősítésnél irányadó a functiozavar, a solitaer vagy multiplex localisatio, a fizikális vizsgálattal vagy a rtg. felvételeken észlelhető torzulás.

100 kódszámhoz: A térdízület medialis és lateralis meniscusainak kopása, működési zavara, elülső vagy hátsó szarvainak sérülése. Chondromalatia patellae. A térd- és az egyéb ízületek porcának betegségei, szabad testek. Mozgáskorlátozottságok, zsugorodások, ankylosisok Ízületi folyadékgyülem (haemarthros). Synovitis villonodosa.
Az ide tartozó betegségek egy része műtéttel javítható vagy gyógyítható. Panasz- és tünetmentesség, jó functió esetén, a klinikai gyógyulástól számított 1 év után minősíthető. A státustól függően az S kategória bizonyos beosztásai kivételével ,,AS'' minősítés hozható. Egyéb esetekben ,,AN''. A conservatív kezeléssel gyógyítható esetek minősítése az elváltozás súlyosságától és a várható gyógytartamtól függ. A Táblázathoz tartozó 1. számú melléklet, valamint ábrák gyűjteménye az ízületek vizsgáló módszereit, mozgáshatárait tartalmazzák.

101 kódszámhoz: Habitualis vállficam, habitualis patellaficam, egyéb ízületek szokványos ficama. Úgynevezett ,,akaratlagos'' vállficam. Egyes ízületek pathológiás ficama.
A szokványos vállficam külön figyelmet érdemel. A diagnosis csak a luxatiók és a repositiók ismétlődését bizonyító gyógyintézeti, orvosi igazolás és a terheléses rtg. felvétel pozitivitása esetén állítható fel. Az elváltozás – indokolt esetben – műtéttel corrigálható. Amennyiben ez nem történt meg, minden kategóriában ,,AN'' a minősítés. Műtét után, a klinikai gyógyulástól számított 1 év elteltével minősíthető; amennyiben panasz- és tünetmentes, jó funktióval rendelkezik, a minősítés lehet ,,AS'' (lásd lent S kategória).
A habitualis vállficam nem ritkán kifejezetten dysplasiás vápa következtében alakul ki. Ilyenkor reconstructiós műtéttől nem várható biztosan jó eredmény, ezért a minősítést a kiugrások gyakorisága alapján adjuk meg. Ha a kiugrás évente egy alkalomnál többször jelentkezik, gyakorinak kell tekinteni. Az ún. ,,akaratlagos'' vállficam nem képez műtéti indicatiót, a minősítése a műtét után kiújuló szokványos vállficammal együtt: ,,AN''.
A habitualis patellaficam műtéti gyógykezelése és minősítése nagyjából a szokványos vállficamnál leírt elvek alapján történik.
Az egyéb szokványos vagy pathológiás ficamok minősítése az elváltozás súlyosságától, a kóros mozgathatóságtól, valamint attól függ, hogy az állapot műtéttel gyógyítható-e vagy sem.
Az S kategória bizonyos beosztásaiban a minősítés minden esetben ,,AN''.

102 kódszámhoz: Bechterew-kór diagnosisának ,,sine qua non''-ja a kétoldali sacroileitis.
Bechterew-kór kezdeti formájában is minden kategóriában ,,AN'' a minősítés.

103 kódszámhoz: Spondylosis myelopathiával vagy myelopathia nélkül. Baastrup-syndroma (arthrosis interspinosa), traumás eredetű spondylopathiák, discus-degeneratiók és – herniatiók, postlaminectomiás syndroma, postlaminectomiás kyphosis, műtét utáni lordosis.
A minősítés minden kategóriában ,,AN''.

104 kódszámhoz: Kyphosis dorsalis adolescentium (M. Scheuermann) a 105 kódszám szerint minősítendő. Szerzett kyphosis és lordosis. Functionalis scoliosisok. Idiopathias structuralis scoliosisok. Paralyticus és egyéb szerzett, ismert aethiologiájú scoliosisok. A nyak szerzett torzulásai. A mellkas és a bordák szerzett torzulásai. Csigolyacsuszamlás a 105 kódszám szerint minősítendő. A medence szerzett torzulásai. A Táblázathoz tartozó 1. számú melléklet, valamint ábrák gyűjteménye az ízületek vizsgáló módszereit, mozgáshatárait tartalmazzák.
A leggyakoribb elváltozást a scoliosisok alkotják, a következményes mellkas-deformitásokkal. A gerinc legminimálisabb, akár csak rtg.-felvétellel kimutatható oldalirányú görbülete kóros. A görbület nagysága Cobb módszerével, a rtg.-felvételeken fokokban mérhető. A 30–40 fokos görbületet közepesen súlyosnak vesszük. Az idiopathiás scoliosisok a csontváz növekedésének befejeződése után már általában nem rosszabbodnak, a minősítésnél a kialakult állapottal kell számolnunk. A mellkas-deformitásokat a 055 kódszám alatt tárgyaljuk. Funkcionális a ferdülés, ha a csontrendszeren nincs elváltozás. A gerinc oldalirányú ferdülése (scoliosis) decompensált, ha a VII. nyakcsigolyától a talajra ejtett merőleges az L5 csigolyától legalább 2 cm-re eltér. A nyílirányú ferdülések közül a kyphosis dekompezált, ha a koponya protuberantia occipitalis a szegycsont síkja előtt helyezkedik el. A lordosis decompensált, ha a medence előredőlése a 30°-ot meghaladja. A minősítést a mindenkori kóros elváltozás létrejötte, mértéke, kompenzált vagy decompenzált volta, a funkcionális állapot, a testtartás milyensége határozza meg. Enyhe torzulásos állapotokra is ,,AN'' minősítés hozható. Objektív megítélés rtg.-lelet, valamint a végzendő munkakör, beosztás ismeretében lehetséges.
A fentiek alapján az I és S kategória bizonyos munkaköreibe ,,AN'' minősítés javasolt.

105 kódszámhoz: Cervicobrachialis syndroma, brachialis neuritis vagy radiculitis, torticollis, a nyaki szakaszon levő egyéb elváltozások. Myalgiák, lumbago, ischias-syndroma, a keresztcsont és a farokcsont betegségei. Kyphosis dorsalis adolescentium (Scheuermann-féle betegség). Szerzett, egyéb kyphosisok és lordosisok. A scoliosisok és a kyphoscoliosisok ismeretlen és ismert aethiológiájú formái. Spondylolysis. Szerzett spondylolisthesis. A gerinc egyéb torzulásai.
A scoliosisok és kyphoscoliosisok esetén kétirányú, álló helyzetben készült rtg. felvétel, spondylolysis-olisthesis gyanújánál kétirányú Dittmar-felvétel szükséges. A Táblázathoz tartozó 1. számú melléklet, valamint ábrák gyűjteménye az ízületek vizsgáló módszereit, mozgáshatárait tartalmazzák.
Ebben a betegségcsoportban a kyphosis dorsalis adolescentium (Scheuermann-féle betegség) és a spondylolysis – spondylolisthesis okozza a legtöbb minősítési problémát. A Scheuermann-féle betegség általában 10–16 éves kor között kezdődik és a csontváz növekedésének megállásakor a folyamat lezajlik. Maga a csontosodási zavar nem folytatódik, ezért a gyakorlatban már döntően a betegség következtében kialakult állapotokkal találkozunk. (Kóros, főként nyílirányú gerincgörbületek, álláskor, járáskor, üléskor háti, deréktáji fájdalmak stb.). A III, IV kategóriákban a kóros elváltozás mértékétől és a munkakörtől illetve beosztástól függően ,,E'' alkalmas lehet. A többi kategóriákban a minősítés minden esetben ,,AN''.
A spondylolysisben szenvedő beteg szintén megfelelő fizikai korlátozásokra szorul. A spondylolisthesis (csigolyacsuszamlás) maximális fizikai kíméletet igényel. A deréktáji fájdalmakon túl gyöki, neurológiai tünetek is fellépnek, vagy a komoly fájdalmakkal, izomspasmussal, antalgiás tartással járó periódusok ismétlődhetnek. A minősítés minden kategóriában ,,AN''. Még rosszabb a helyzet, ha a spondylolisthesis egyéb fejlődési zavarokkal (pl. spina bifida) társul. A csigolyacsuszamlás műtéttel javítható vagy gyógyítható, de ez után is minden kategóriában a minősítés ,,AN''.
A különböző scoliosis-fajták az általuk okozott mellkasi deformitással együtt ítélendők meg (055 kódszám). ,,AN'' a minősítés. Az egyenruha viselhetősége is mérlegelendő.

106 kódszámhoz: Fertőzéses izomgyulladások. Myositis ossificans. inactivitási izomatrophiák. Laza ízületi szalagok. Hypermobilitásos syndroma. Coxa saltans. Tenyéri és talpi fibromatosisok. Dupuytren-contractura. Izomsérvek. Az alkar és a kéz Volkmann-féle ischaemias contracturája. Az ízületek myogeneticus és desmogeneticus contracturái. A Táblázathoz tartozó 1. számú melléklet, valamint ábrák gyűjteménye az ízületek vizsgáló módszereit, mozgáshatárait tartalmazzák.
A kórelváltozások ismeretében kell a minősítést az adott kategóriára, munkakörre meghozni. Minden konzervatív és műtéti kezelést igénylő elváltozás, sportsérülések, minősítése a klinikai gyógyulástól számított 1 év után lehetséges (laza ízületi szalagok, izomsérvek stb.). A funkciótól függően bármely kategóriában ,,E'' alapon alkalmasnak minősíthető. Vannak olyan kórelváltozások, amelyeknél a sikeres műtéti megoldás után is ,,AN'' minősítés hozható, ismerve a kór jellegét (pl. Dupuytren-contractura). Ritkán ugyan, de előforduló súlyos állapotok (myositis ossificans, recidiváló izomsérvek, nagyfokú mozgáskorlátozottsággal járó ízületi contractúrák stb.) minősítései is minden kategóriában ,,AN''.

107 kódszámhoz: Synovitisek és tendosynovitisek. Stenotisaló tendovaginitisek, bursitisek. Ínhüvely falából vagy ízületi tokból kiinduló ganglionok és cysták, beleértve a poplitealis (Baker) cystát is. Az inak nem traumás rupturája.
A kórelváltozás ismeretében kell a minősítést meghozni, minden esetben a klinikai gyógyulástól számított 1 év után, a panaszok és tünetek, valamint a funkció ismeretében. ,,AS'' minősítés hozható a fenti megkötöttségek mellett annak ellenére, hogy a Táblázatban adott esetben ,,AN'' minősítések szerepelnek.

108 kódszámhoz: Osteomyelitis acuta, osteomyelitis chronica. Brodie-tályog. Garré-féle osteomyelitis. A csontot is érintő gennyes ízületi gümőkór és egyéb specificus csontelváltozások (pl. syphilis stb.). Periostitisek. Gyermekbénulásból eredő osteopathia.
A fertőző csontízületi betegségek minősítése a gyógyulást követően, 1, illetve 2 év után a maradványpanaszok és -tünetek elbírálása alapján történhet. Minden kategóriában ,,AN'' a minősítés.

109 kódszámhoz: Osteochondrosis spinae juvenilis (M. Scheuermann) a 105 kódszám szerint minősítendő. A medence és a csípő osteochondrosisa (M. Perthes). Epiphyseolysis capitis femoris non traumatica. A felső és alsó végtagok juvenilis osteochondrosisai (pl. Schlatter–Osgood-féle kór). Vertebra plana (Calvé-féle deformitás); osteochondritis dissecans. Pathologiás csonttörés. Csontcysta. Csontsűrűsödés. Tietze-syndroma (chondrocostalis junctio syndroma). Álízület. Asepticus csontelhalás.
A kórelváltozás ismeretében kell a minősítést meghozni, minden esetben a klinikai gyógyulástól számított 1 év után, a panaszok és tünetek, valamint a funkció ismeretében.

110 kódszámhoz: Pes transversoplanus, pes planovalgus, pes planus inflammatus, pes planus fixatus. Hallux valgus, hallux varus, hallux rigidus, hallux malleus. Kalapácsujjak. A lábujjak szerzett karomállása.
A Táblázathoz tartozó 1. számú melléklet, valamint ábrák gyűjteménye az ízületek vizsgáló módszereit, mozgáshatárait tartalmazzák.
A lúdtalp enyhe formái esetében ,,E'' elbírálás alapján bármely kategóriába alkalmas lehet. Megfelelően megválasztott betéttípusokkal jól corrigálhatók. A középsúlyos esetekben a minősítés ,,AN''. Egyébként lúdtalpbetétekkel a III, IV kategóriához tartozóknál, valamint kifejezetten csak irodai munkakörben dolgozóknál a szükségletnek megfelelően felépített orthopaed cipőtípusokkal compenzálhatók a középsúlyos formák, így ezekben az esetekben ,,AS'' minősítés hozható. A pes planus inflammatus anamnesisben előfordult eseteiben ,,AN'' minősítés szükséges minden kategóriában. Súlyosnak az arthrosisos, lábtőízületi merevséget okozó formák tekinthetők. Ezek már orthopaed cipővel sem compensalhatók teljesen, esetleg műtéti beavatkozás is szükséges lehet. Az ilyen esetek minősítése ,,AN'' minden kategóriában.
A lábujjak felsorolt, szerzett torzulásai általában műtéttel corrigálhatók, klinikai gyógyulástól számított 1 év után panasz- és tünetmentesség, valamint jó funkció ismeretében ,,AS'' minősítés is hozható a III, IV kategóriákban, valamint kimondottan irodai munkakörben dolgozóknál. Az összes többi esetben és kategóriában a minősítés ,,AN''.

111 kódszámhoz: A felső és az alsó végtagok szerzett torzulásai, kivéve a kezet. Paralysis obstetricalis, Madelung-deformitas. Tendovaginitis crepitans. A felső végtag posttraumás dystrophiája (Sudeck). Egyéb, balesetek utáni állapotok. A csípő szerzett torzulásai. Genu valgum, genu varum, genu recurvatum. Tibia vara epyphysarea. Extensiós térd- vagy csípőcontractura. A láb Sudeck-dystrophiája. A Táblázathoz tartozó 1. számú melléklet, valamint ábrák gyűjteménye az ízületek vizsgáló módszereit, mozgáshatárait tartalmazzák.
A felsorolt elváltozások egy része műtéttel gyógyítható vagy javítható, de az egészségi alkalmaság így is kérdőjeles. A súlyos formák jelentős mértékű deformitással és mozgáskorlátozottsággal járnak. Genu valgum (,,X''-láb) akkor minősíthető súlyosnak, ha álló helyzetben, összezárt térdek mellett a belbokák közötti távolság 15 cm-nél. A tibia vera epyphysarea, genua vara, crura-femora vara (,,O''-láb) hasonló módon, összezárt bokák mellett a mediális femurcondylusok közötti távolság mérésével (szintén 15 cm) ítélhető meg.
A felsorolt kórelváltozások mindegyike olyan, hogy ,,AN'' minősítés szükséges minden kategóriában.

112 kódszámhoz: Absentia, agenesis, atrophia, hypoplasia renis, ren polycysticus, dilatatio ureteris, ren accessorius, -duplicatus, -giganticus, soleiformis, ectopia, -dislocatio, -fusio renis.
Ren duplicatus, az ureter duplicata, rendellenes érbenyomat, mérsékelt pyeloectasia és egyéb műtétet nem igénylő anomáliák, valamint a műtétet igénylő hydronephrosis, vagy pangást okozó rendellenes érleszorítás, pangást okozó vese ptosis, pangást okozó ureter szűkület, nagyfokú pyeloectasia, patkóvese, aplasia, hypoplasia renis congenita. Ezen elváltozások minősítése minden kategóriában ,,AN''.

113 kódszámhoz: Anaspadiasis, epispadiasis, hypospadiasis, absentia funiculi spermatici, -penis, -prostatae, aplasia prostatae, -testis, atresia ductus ejaculatorii, ductus deferentis, fusio testis, hypoplasia penis, testis, cryptorchismus, descensus testis imperfectus, ectopia testis.
,,E'' minősítés hozható pl. a hypospadiasis esetében, ha a húgycsőnyílás kb. 1 cm-rel tér el a normálistól, továbbá a phimosis, frenulum breve, meatus szűkület, valamint az egyoldali rejtetheréjűség esetében, ha sérv nem áll fenn és műtétileg megoldottak. A minősítes ,,AN'' a hypospadiasis esetében, ha a húgycsőnyílás a penis proximalis harmadában helyezkedik el, nőknél ha a vaginába nyílik, a cryptorchismus egyéb eseteiben, valamint egyéb más kórelváltozásoknál.

114 kódszámhoz: Itt minősítendő a poststreptococcalis glomerulonephritis acuta, a nephritis chronica különböző formái, továbbá vizelet eltéréssel (haematuria, proteinuria) és a vesefunctio romlásával, illetve nephrosis syndroma klinikai képével járó egyéb betegségek. Kivétel a pyelonephritis (115. kódszám), a vesekőbetegség (118. kódszám), a vese fejlődési rendellenességei (112. kódszám).
Laboratóriumi leletek, vizsgálatok, biopsiás vizsgálati eredmények ismerete szükséges
Defect állapotnak, illetve idült vesegyulladás enyhe formájának tekinthető kisfokú microscopos haematuria (10–15 vvt/látótér), illetve 0,5–1,0 g közötti napi fehérjeürítés, valamint a glomeruláris vesefunctió beszűkülése (Se kreatinin 120 (mmol/l), illetve a koncentrálóképesség csökkenésével járó tünetek. Idült vesegyulladás közép súlyos formájának tekinthető, ha a beteg vesefunctiója az előzőekben említetteknél fokozottabb mértékben beszűkült (Se kreatinin 200 (mmol/l), illetve egyidejűleg jelentős mértékű proteinuria (1,0 g/24 óra), és/vagy haematuria (50 vvt/látótér) észlelhető rendszeresen. Idült vesegyulladás súlyos formájának tekinthető, ha a beteg vesefunctiója erősen beszűkült (Se kreatinin 400 (mmol/l), ha a betegnek jelentős proteinuriája (2,5 g/24 óra), és/vagy haematuriája (100 vvt/látótér) van rendszeresen. Hasonló a proteinuria fokozata a nephrosis syndroma klinikai képének fennállása esetén is. Minden kategóriában a minősítés ,,AN''.

115 kódszámhoz: Pyelonephritis chronica, pyelonephritis acuta, abscessus renis et perirenalis, pyeloureteritis cystica, pyonephrosis.
Laboratóriumi leletek, esetleg urológiai vizsgálatok szükségesek.
Heveny pyelonephritis utáni következmény nélküli, gyógyult állapot esetében, 2 évet meghaladó megfigyelés és rendszeres kontroll mellett, minden megkötöttség nélkül – S kategória megfelelő beosztásait kivéve – ,,E'' minősítés alapján kell dönteni. Minden idült formánál ,,AN'' a ninősítés.
Idült pyelonephritis enyhe formájának tekinthető, ha kóros vizeleteltérés (leukocyturia, bacteriuria) van, az i.v. pyelographiás képen jellegzetes kehelyelváltozás látható, ugyanakkor nem jár a vesefunctio beszűkülésével, illetve hypertoniával.
Idült pyelonephritis közepesen súlyos formájának tekinthető, ha a kóros vizeleteltérés mellett vagy anélkül, a jellegzetes radiologiai leleten kívül, a vesefunctio mérsékelt beszűkülése (Se kreatinin 200–400 (mmol/l), továbbá kísérő hypertonia észlelhető.
Idült pyelonephritis súlyos formájának tekinthető, ha a kóros vizeleteltérés és a jellegzetes radiologiai lelet mellett a vesefunctio kifejezett beszűkülése (Se kreatinin 400 mmol/l felett) vagy progrediáló hypertonia észlelhető.

116 kódszámhoz: Pyelonephritis tuberculosa, cystitis tuberculosa, ureteritis tuberculosa, mellékhere és egyéb férfi nemi szervek tuberculosisa, oophoritis tuberculosa, salpingitis tuberculosa. A nagy kiterjedésű destructio miatt végzett veseresectio, nephrectomia vagy egyéb urológiai műtéti beavatkozás utáni állapot értékelése a 122. kódszám szerint történik.
Sok esetben a chemotherapia eredményeként elért gyógyulás csak tünetmentességet jelent, mert a folyamat letokolt gócokban továbbra is fennáll, és bármikor kiújulhat. Klinikai gyógyulás megállapításához hosszas megfigyelés válhat szükségessé. Végleges gyógyulás esetén a functiokárosodás mértéke meghatározó.

117 kódszámhoz: Itt minősítendő az uraemia acuta et chronica necrosis tubularissal, vesekéreg- vagy substantia medullaris elhalással.
Az idült veseelégtelenség enyhe formájának tekinthető a vesefunctio beszűkülésével járó, de még jól compensalt veseelégtelenség szakasza (Se kreatinin 200–400 (mmol/l), függetlenül az alapbetegségtől. Idült veseelégtelenség súlyos formájának tekinthető a vesefunctio fokozottabb beszűkülésével (Se kreatinin 400 (mmol/l felett) járó veseelégtelenség.

118 kódszámhoz: Nephrolithiasis, calculus ureteris, calculus vesicae urinariae, calculus urethrae.
Laboratóriumi leletek, urologiai, hasi UH, esetleg egyéb diagnosztikai vizsgálatok szükségesek.
A kórelőzményben szereplő ritka, 2 éven belül nem ismétlődő vesekőroham esetén, függetlenül attól, hogy az kőürítéssel vagy anélkül zajlott-e le, ha maradványtünetek nem észlelhetők, illetőleg kőhordozás esetében panaszok és tünetek nem jelentkeznek, a minősítés: ,,AS''. Egyéb esetekben a minősítés minden kategóriában ,,AN''.

119 kódszámhoz: Hydronephrosis, atrophia renis, törpevese ismeretlen ok miatt. (Vesefejlődési rendellenességek a 112. kódszám szerint minősítendők.)
Egyoldali, plasticai műtéttel jól corrigálható parenchyma károsodást okozó hydronephrosis esetében, veseelégtelenség tünetei nélkül is ,,AN'' minősítés adható.
A minősítést döntően a folyamat (elváltozás), a vesefunctio mértéke, károsodása határozza meg, a III, IV, S, K kategóriákban ,,E'' a minősítés.

120 kódszámhoz: Cystitis acuta et chronica, trigonitis, fistulák, divertikulosisok, urethritis, abscessus urethralis, strictura urethrae, strictura meati urinariae.
A kórelváltozások acut eseteinek gyulladása után, ha tünet- és panaszmentesség áll fenn és a jó funkció, minden kategóriában ,,AS'' minősítés hozható. Chronikus folyamatoknál, gyakran kiujuló, tüneteket és panaszokat okozó esetekben a minősítés minden kategóriában ,,AN''.
A stricturák vizeletürítést enyhén gátló, vizeletretentiót nem okozó eseteiben, műtéti megoldás nélkül ,,AN'' minősítés hozható minden kategóriában.
Műtéttel megoldott, a klinikai gyógyulást követően 2 év után, panasz- és tünetmentesség, jó funkció esetén ,,AS'' minősítés hozható minden kategóriában.
A fenti minősítéseken kívül ,,E'' elbírálás lehetséges a kórelváltozástól függően.

121 kódszámhoz: Prostatitis acuta et chronica, epididymitis, orchitis, abscessus, hydrocele encystica et infectiosa, spermatocele, phimosis, paraphimosis, balanitis, atrophia testis, haematocele.
Laboratóriumi leletek, urologiai vizsgálatok szükségesek.
Acut kórelváltozás után, ha jó a gyógyhajlam, későbbi recidiva, – tünet- és panaszmentesség esetén ,,AS'' minősítés hozható.
Recidiváló, rosszul kezelhető, valamint chronikus esetekben a minősítés csak ,,AN'' lehet.
Hydrocele kisfokú, mozgást nem gátló, műtétet nem igénylő esetében a minősítés ,,E.'' Ajánlatos a műtéti correctió, de ebben az esetben a minősítés 1 év után hozható, amely a gyógyulástól függően ,,AS'' is lehet. Minden olyan kórelváltozás esetén, amely súlyos, jelentős kiterjedésű, vagy ismételten, több alkalommal is műtéti megoldás vált szükségessé, minősítésként minden kategóriában csak ,,AN'' hozható.

122 kódszámhoz: Itt minősítendők a húgyszervek külső nyílásának szövődményei, húgyszervek (belső) anastomosisának és ,,elterelő áthidalás''-ának (bypass shunt) szövődményei, implantált és átültetett húgyszervi eszközök mechanicus szövődményei, egyéb húgyszervi műtét utáni szövődmények. Urologiai szakkonzíliumi vizsgálatok szükségesek.
Pyelotomia, ureterotomia utáni állapotban pyuria, recidiva és működési zavar nélkül, műtét után 1 évvel, tünet- és panaszmentesség esetén minden kategóriában ,,AS'' minősítés hozható. Pyuria, haematuria, üregi deformitás, ürülési zavarok esetén, veseresectio, pyeloplastica, valamint más húgyszervi műtétek utáni súlyos szövődményeknél, vagy más esetekben a minősítés minden kategóriában ,,AN''.

123 kódszámhoz: Salpingo-oophoritis (adnexa uteri) chronica, abscessus ovarii, salpingitis, pyosalpinx, parametritis chronica, abscessus cavi Douglasi, peritonitis chronica pelvicis femininae, adhaesiones peritoneales pelvicis femininae, endomyometritis, uterus abscessus.
Laboratóriumi leletek, UH, nőgyógyászati szakkonzíliumi vizsgálatok szükségesek.
A betegnek alhasi, deréktáji fájdalmai vannak, amelyek fizikai megerőltetéskor is igen kifejezettek. Az acut és subacut adnexitis ,,IAN'', és csak akkor lehet ,,AS'', ha teljesen meggyógyult, tünet és panaszmentes, diagnostikailag és fizikalisan is negatív. A minősítéshez nélkülözhetetlennek a 2 hétnél nem régebbi laboratóriumi vizsgálati leletek, 1 hónapnál nem régebbi váladék- és 2 hónapnál nem régebbi colposcopos és cytologiai lelet (ez vonatkozik a chronicussá vált esetekre is, amelyeknél a minősítés minden esetben és kategóriában ,,AN''). Műtéti kezelés esetén a klinikai gyógyulástól számított 1 év elteltével lehet a minősítést ,,E'' elbírálásként megadni, tekintettel a kategórián belüli beosztásokra, munkakörülményekre.

124 kódszámhoz: Fistulák, retenciós cysták, atrophia ovarii et tubae, polyposis.
Cytológia, nőgyógyászati szakkonzíliumi vizsgálatok szükségesek.
Amennyiben nem kerül felismerésre, valamint tüneteket, panaszokat nem okoz, – a fistulák kivételével – ,,AS'' minősítés hozható. A fistulák esetében, valamint azokban az esetben, amikor a többi fenn megnevezett kórelváltozás műtéti megoldást igényel, a klinikai gyógyulástól számított 6 hónap után, tünet- és panaszmentesség esetén, szakkonzultációs vélemény ismeretében ,,AS'' minősítés adható.

125 kódszámhoz: Cervicitis, endocervicitis, vaginitis, vulvitis, a Bartholin-mirigy cystája vagy tályogja, erosio és ectropion cervicis, dysplasia cervicis uteri, leukoplakia cervicis uteri, a méhnyak idült repedése, a méhnyak szűkülete, polypus mucosus cervicis, a hüvely elzáródása, szűkülete vagy idült repedése.
Cytológia, nőgyógyászati szakkonzíliumi vizsgálatok szükségesek.
Gyógykezelést igénylő esetekben, vagy addig, amíg a gyógyítás folyamatban van, csak ,,IAN'' minősítés hozható. A gyógykezelést követően tünet- és panaszmentesség esetén, a gyógyulással kapcsolatban szakkonziliárius véleményét figyelembe véve, a klinikai gyógyulástól számított 6 hónap után ,,AS'' minősítés adható. Minden egyéb esetben a minősítés ,,AN''.

126 kódszámhoz: Adenomyosis, endometriosis ovarii, tubae uterinae, peritonei, septi rectovaginális, intestini, cutis.
Laboratóriumi leletek, cytológia, nőgyógyászati szakkonzíliumi vizsgálatok szükségesek.
Az endometriosisok enyhe formái gyógyszeres kezelésre többnyire jól reagálnak. Ennek ellenére, ismerve a kórelváltozás által okozott tüneteket, panaszokat, a minősítés ,,AN''. A súlyosabb esetek, még ha műtéti megoldásra alkalmasak is, összenövésekkel járnak, és a kiújulás elkerülésére huzamos gyógyszeres utókezelést és fokozott ellenőrzést igényelnek, így a minősítés ,,AN''.

127 kódszámhoz: Prolapsus vaginae, prolapsus uteri, prolapsus uterovaginalis. Nőgyógyászati szakkonzíliumi vizsgálatok szükségesek.
A megfelelő műtéti eljárással többnyire teljes működőképesség érhető el. A minősítés csak a műtét elvégzése után, a klinikai gyógyulástól számított 1 év elteltével lehetséges. Az alkalmasság elbírálása függ az ellátásra kerülő munkakörtől, beosztástól. Alkalmas minősítés fizikai megterhelést jelentő munkakörbe, beosztásba még sikeres műtét után sem ajánlatos. Így csak a IV kategóriába, valamint kifejezetten csak irodai munkakörbe lehet a minősítés ,,E'' alkalmas.

128 kódszámhoz: Anteroversio, retroflexio, retroversio uteri, inversio uteri chronica. Nőgyógyászati szakkonzíliumi vizsgálat szükséges.
A méh rendellenes helyzete rendkívül gyakori elváltozás, amely sok esetben panaszokat sem okoz. Igy a minősítés ,,AS'' minden kategóriában. Tünetek és panaszok esetén a minősítés minden kategóriában ,,AN''. Panaszok esetén, ha műtétet végeztek, a műtét után, a klinikai gyógyulástól számított 1 év elteltével tünet- és panaszmentesség esetén a kialakult állapot, valamint a beosztás, a munkakör milyensége dönti el az alkalmasságot, ezekben az esetekben a minősítés ,,E''.

129 kódszámhoz: Amenorrhoea, hypomenorrhoea, oligomenorrhoea, menometrorrhagia, szabálytalan menstruáció, ovulatiós vérzés, praemeno-pausalis menorrhagia, postmenopausalis vérzés, menopausa vagy női climax. Nőgyógyászati szakkonzíliumi vizsgálat szükséges.
A menstruációs zavarok oka kizárólag intézetben, hystológiai vizsgálattal tisztázható, ezért alkalmassági döntés csak ennek birtokában hozható. E mellett az elbíráláshoz szükséges 1 hónapnál nem régebbi váladék – és 2 hónapnál nem régebbi colposcopos és cytológiai lelet. Általában a minősítés, az S kategória bizonyos beosztásait kivéve, ,,AS''.
A praemenopausalis menorrhagia esetén a minősítésnél mindenekelőtt az életkort és a panaszok súlyosságát kell értékelni: ,,E''.

130 kódszámhoz: Adhaesiones pelvicis femininae. Késői amputatiós csonkszövődmény, belső női nemi szervek részleges vagy teljes eltávolítása.
Hystológiai lelet, nőgyógyászati szakkonzíliumi vizsgálat szükséges.
A nőgyógyászati, valamint más jellegű hasi műtétek után a belső nemi szervek esetleges összenövések következtében létrejött, helyzetváltozásai állnak a minősítés előterében, ennek megfelelően a klinikai gyógyulás után, tünet- és panaszmentesség esetén.
A belső női nemi szervek részleges vagy teljes eltávolítását követően a klinikai gyógyulás után, tünet- és panaszmentesség esetén a műtétet követő 2 év elteltével ,,AS'' minősítés hozható az alapbetegség, valamint a hystológiai lelet ismeretében; ,,AS'' minősítés hozható, amennyiben a műtét elvégzése ,,jóindulatú'' kórelváltozás miatt történt. ,,AN'' minősítést kell hozni, amennyiben enyhe panaszok vannak, ,,fantom'' fájdalom áll fenn, ha a csonkolásos nőgyógyászati műtéttel nem értek el végleges gyógyulást, valamint a műtétet rosszindulatú daganat eltávolítása miatt végezték.

131 kódszámhoz: Szabályos terhesség, veszélyeztetett terhesség.
Nőgyógyászati szakkonzíliumi vizsgálat szükséges.
A terhesség ugyan élettani folyamat, ennek ellenére a terhes nő szervezete ideiglenesen élettani változásokon megy keresztül. E változások lehetnek teljesen normális, vagy egy ideig normális, majd kóros lefolyásúak. Ezek következtében a terhes nő egészségi alkalmasságát, amely a szülés utáni időszakra vonatkozna, megítélni nem lehet, hiszen vannak olyan kórelváltozások, amelyek a szülés után, esetleg azzal összefüggésben alakulnak ki, de vannak olyanok is, amelyek már a terhesség ideje alatt jönnek létre, és nem lehet tudni, hogy a szülés után ezek a kórképek hogyan alakulnak (pl. hypertonia, thrombosis, thrombophlebitis, psychosis puerperalis). E miatt a gravidánál ,,IAN'' minősítés hozható bármelyik kategóriába, munkakörbe, beosztásba. Minősítése csak a szülés megtörténte után 3 hónap múlva lehetséges.

132 kódszámhoz: Itt minősítendők a fej csontjainak és lágyrészeinek mechanikus sérülései, valamint az égés, fagyás, vegyszer okozta károsodás utókövetkezményei.
Egészségügyi dokumentációra, részletes anamnesisre (heteroanamnesis), fizikális vizsgálat eredményének rögzítésére, műtéti leírásra, koponyaröntgen-felvételre (ennek eredményétől függően szükség lehet a kórképnek megfelelő speciális rtg. felvételekre is), esetleg koponya CT-re, EEG-re, neurológiai, szemészeti, fül-orr-gégészeti, szájsebészeti és plasztikai sebészeti szakkonziliárusi vizsgálatra lehet szükség.
,,Enyhe'' sérülésnek tekinthetők az agy- és az arckoponya vonalas, roncsolt, lebenyes, égett, fagyott, vegyszer stb. okozta lágyrészsérülései, melyek szövődmény nélkül gyógyulnak. Az agykoponya csontjainak csak a külső lemezére terjedő törések. Orrcsonttörés, járomcsonttörés, a melléküregek csontjainak törései, valamint állkapocscsonttörés szövődmény nélkül. Érzékszervi, érrendszeri, idegrendszeri érintettség nélküli esetekben, ha jó a gyógyhajlam és torzulások nem fordulnak elő, a klinikai gyógyulástól számított 1 év után és ,,E'' alapján alkalmas minősítés hozható minden kategóriában, a Táblázatban leírtakkal szemben.
,,Közepes'' sérülésnek tekinthetők az agy- és az arckoponya mechanikus sérülését, égését, fagyását, vegyszer okozta károsodását követő, lágyrészhiánnyal gyógyuló elváltozások, amelyek plasztikai beavatkozással rendezhetők (sapkaviselés, esztétikai vonatkozások). Koponyaboltozat- és a zárt koponyaalapi törések utókövetkezmények nélkül. Járomcsonttörés rágási zavarral, a n. infraorbitalis sérülésével (érzéketlenség az arcon és a felső ajkon). Állcsonttörések (Le Fort I. és II. típusúak). A szemüreg csontos falának sérülései mérsékelt ideg- vagy izomkárosodással. Az állkapocs olyan típusú ficama, törése, mely a rágási functiót befolyásolja. A Táblázat szerint minősítendő.
,,Súlyos'' sérülésnek tekintendők az agy- és arckoponya mechanikus, égési, fagyási vagy vegyszer okozta olyan lágyrész sérülései, melyeknél a functio vagy a torzító deformitás plasztikai módszerekkel kielégítően nem rendezhető. Az arcideg ágainak károsodását okozó sérülések következményei (arcizombénulás, szaruhártya kiszáradása, nyálcsorgás, csüngő szemhéj). Az arc sérüléseinek azon formái, melyek koponyaűri gyulladásos szövődményt okoztak (sinus thrombosis, szemüregbe terjedő phlegmone). Deformitást okozó koponyacsont-sérülések. Vénás öböl kitüremkedés a koponyaüregből (sinus pericranii). Koponyasérülést követő csontállomány-gyulladás (osteomyelitis). Többszörös vonalas, darabos, benyomatos boltozati törések. Veleszületett vagy szerzett koponyacsonthiány (a diagnosticus furatok is). Azon koponyaalapi törések, amelyek agyfolyadékszivárgással, agyidegkárosodásokkal, kp. idegrendszeri (pl. frontalpsyche, pneumocephalus stb.) eltérésekkel vagy érsérülésekkel (fistula carotideo-cavernosa) járnak. Az orrmelléküregek töréseihez társuló koponyaűri gyulladásos szövődmények. Az arc-agykoponya szétválásos törése (Le Forte III. típusú állcsonttörés). A rágási functiot lehetetlenné tevő állkapocstörések. A szemüreg súlyos sérülései. Az arcidegek ágainak károsodása esetén micro-neurochirurgiai módszerek hozhatnak némi eredményt, melyek a minősítést befolyásolják. A súlyos csontsérülések vagy deformitást okoznak, vagy a koponyacsont védelmi functioját csökkentik. A vénás öböl kitüremkedés bizonyos esetekben sebészileg megoldható. Az osteomyelitis intracranialis fertőzéses szövődmény veszélyét hordozza. Az agykoponya töréseihez, valamint az ezen csoportba tartozó koponyaalapi törésekhez szövődmények (epileptiform rosszullétek, koponyaűri fertőzés) társulhatnak. A Táblázat szerint minősítendő.

133 kódszámhoz: A tarkó, kulcscsont feletti tájék, torok és ehhez tartozó képletek, a gége felületes és nyílt sérülése, a bordák, a szegycsont, a medence törései, a csípő-keresztcsonti tájék, a hát, a farpofák és közeli területek nyílt sebei, a törzs felületes sérülései, zúzódása, összenyomatása. Rándulások és húzódások.
A minősítéshez szükséges az egészségügyi dokumentáció részletes anamnesissel, a fizikális vizsgálat leírásával (amely magában foglalja a mozgások vizsgálatát, az izomzat tömegének, tónusának vizsgálatát, a periphériás idegek motoros és érzésvizsgálatát). Szükséges az érintett terület kétirányú rtg. felvétele, és amennyiben neurológiai eltérés észlelhető, a ferde, célzott, speciális rtg. felvételekkel való kiegészítés. A trachea sérüléseinél gégészeti vizsgálat, a mellkas statikáját megbontó, vagy a tüdőt is érintő sérülésnél a rtg.-vizsgálat mellett légzésfunctios vizsgálatok szükségesek, amelyek eredményét szakorvos ítélje meg. A szervült vérömleny okozta callusnál súlyos működészavarnak tekintjük a bronchospirometriás értéknek az egészséges oldallal szembeni 50%-nál nagyobb beszűkülését. Szív-contusio gyanúja vagy mellkasi traumás deformitás esetén terheléses EKG vizsgálat és ennek szakorvos által történő megfelelő értékelése szükséges. A medence sérüléseinek vizsgálatához szükséges az áttekintő medence- és az oldalirányú csípőízületi rtg.-felvétel készítése. A felvételen rajta kell lennie a lumbosacralis szakasznak mindkét oldali crista széleivel együtt. Amennyiben urológiai elváltozás is észlelhető, akkor annak vizsgálata szükséges.
A sérülések utáni nem véglegesen kialakult állapotok minősítése egységesen a 149 kódszám szerint történik. Ugyancsak ott minősítendők a reconstructios műtéttel javítható esetek.
A sérülések után megfelelő minősítések a sérülések milyenségétől, jellegétől függően a klinikai gyógyulást követő állapotban, tünet- és panaszmentesség, jó funkció esetén hozhatók, minimum 1 év elteltével. A foglalkozás-egészségügyi orvosi általános szemlélet szerint kell minősíteni a sérülések utáni állapotokat. Igy ennek megfelelően ,,E'' alapján alkalmas vagy alkalmatlan minősítés hozható a különböző kategóriákban. Rendező elv lehet, hogy ha a vizsgált személy a saját szakmájának gyakorlására a polgári életben megfelelt, ilyen jellegű munkakör, beosztás ellátására alkalmas lehet, viszont más jellegű – hivatásos állománnyal járó – munkakörre, beosztásra való minősítés kérdéses.
Minden más esetben, tünetek, panaszok és funkciókárosodás bármilyen mértéke esetén a minősítés minden kategóriában a Táblázat szerint történik.

134 kódszámhoz: A gerinc törése, gerincvelősérülés nélkül vagy gerincvelősérüléssel, nyaki, háti és ágyéki csigolyák ficama, rándulása és húzódása.
A minősítéshez szükséges az egészségügyi dokumentáció részletes anamnesissel, a fizikális vizsgálat leírásával (amely magában foglalja a mozgások vizsgálatát, az izomzat tömegének, tónusának vizsgálatát, a periphériás idegek motoros és érzésvizsgálatát). Szükséges az érintett terület kétirányú rtg.-felvétele, és amennyiben neurológiai eltérés észlelhető, a ferde, célzott, speciális rtg.-felvételekkel való kiegészítés.
A gerinc védett helyzetében ritkán sérül direkt traumára (lövés, szúrás). A jellegzetes mechanizmus szerint indirekt módon olyan nagy erő hat, amelynek az általa éppen terhelt struktúrák nem tudnak ellenállni (pl. egyszerű ülepre esés elég lehet ahhoz, hogy osteoporoticus csigolyán compressiós jellegű összeroppanás keletkezzék; a fejtámasz nélküli autózáskor a nyaki gerincen szalagszakadás keletkezhet, ha ütközéskor a fej előre-hátra csapódik).
Megkülönböztetünk zömítéses, túlhajlításos, túlfeszítéses vagy csavarásos traumákat. Mindezek közös jellemzője, hogy ritkán lokalizálható a sérülés következménye csak egy szövetre (pl. csontra), mert a gerinc olyan működési egységekre oszlik, ahol a károsodások is kombinációban jönnek létre (pl. csont + szalag, csont + porckorong).
A gerinctörések mintegy fele a thoracolumbalis átmenetre esik, amely igen mozgékony segmentum. A negyede a nyaki gerincre lokalizálható, és ugyanannyi a valódi bordát hordozó csigolyákon észlelt törés is. A csigolyatest törései létrejöhetnek ,,tengelyirányban'' axialis erő hatására (Burst-törés), hyperflexióra (ékcsigolya képződik, Chance-törés) vagy hyperextensióra (translatiós sérülések). Ezek bármelyike rotatióval is kombinálódhat.
A darabos testtörések szövődhetnek a zárólemez(ek) törésével és porckorong-sérüléssel. A nyúlványok (haránt-, tövisnyúlványok) sérülhetnek egyenként vagy sorozatban (szakításos törések). A kisízületek és az ívek törhetnek egyszerűen vagy többszörösen. A kombinált sérülés jellegzetes formája a luxatiós törés (gerincvelő sérülés!).
A gerinctörések kezelése lehet konzervatív vagy műtéti. Műtéttel konszolidált sérülés valamivel korábban gyógyul, de így is 6–10 hónap gyógytartam jósolható. A Táblázathoz tartozó 1. számú melléklet, valamint ábrák gyűjteménye az ízületek vizsgáló módszereit, mozgáshatárait tartalmazzák. Az ízületek mozgáskorlátozottságainak vizsgálata a gerincfunctiók minősítésénél nyújthat segítséget.
A gerinctörések közel 10%-ában sérül a gerincvelő is, valamint az idegfonat. A minősítéseknél nem csak a gerincsérülésre, hanem annak következményes állapotára is oda kell figyelni. Ilyen posttraumás károsodások: az immobilizatiós syndroma; posttraumás reflexdystrophia (Sudeck atrophia); tarsalis alagút syndroma stb.
A gerincsérülések utáni megfelelő minősítések a sérülések milyenségétől, jellegétől függően a klinikai gyógyulást követő állapotban, tünet- és panaszmentesség, jó funkció esetén hozhatók, minimum 2 év elteltével. A foglalkozás-egészségügyi orvosi általános szemlélet szerint kell minősíteni a sérülések utáni állapotokat. Igy ennek megfelelően ,,E'' alapján alkalmas vagy alkalmatlan minősítés hozható a különböző kategóriákban. Rendező elv lehet, hogy ha a vizsgált személy a saját szakmájának gyakorlására a polgári életben megfelelt, ilyen jellegű munkakör, beosztás ellátására alkalmas lehet, viszont más jellegű – hivatásos állománnyal járó – munkakörre, beosztásra ,,AN''.
Gerincsérülés a gerincvelő vagy idegfonat sérülése esetén: a minősítés minden kategóriában ,,AN''.

135 kódszámhoz: Több testtájra terjedő sérülések, leggyakoribb a koponya + mellkas; a koponya + végtag; igen súlyosnak ítélhető a mellkas + hasi és még ehhez társuló más jellegű sérülés.
Az összes zárójelentés, vizsgálati, rehabilitációval kapcsolatos leletek szükségesek.
Polytraumáról akkor van szó, ha legalább egy testüreg súlyos sérüléséhez más sérülések is társulnak, amelyek együttes kedvezőtlen hatásának elhárítására csak az azonnal megkezdett és szakszerű kezelés nyújt reményt. Ha háromnál több a sérült testüreg, illetve a súlyos végtagsérülések száma, a gyógyulás esélye meredeken esik. Igen lényeges a shockos állapot mértéke, a vitális funkciók heveny zavarainak alakulása, a tudatlan állapot tartóssága.
A minősítés mindenkor, minden kategóriában ,,AN''.

136 kódszámhoz: Kulcscsont, lapocka, felkarcsont, orsócsont, singcsont, kéztőcsontok, kézközépcsontok, a kéz ujjpercének törése. Váll, könyök, csukló és kézujjficam. Váll, felkar, könyök, alkar, csukló és kéz rándulása és húzódása. Váll, felkar, könyök, alkar, csukló, kéz, kézujjak nyílt sebe. A felső végtag ereinek sérülése. A felső végtagok törésének, nyílt sebének, idegei sérülésének késői hatásai. Váll, felkar, könyök, alkar, csukló, kéz, ujjak felületes sérülése. A felső végtag zúzódása. A felső végtag összenyomatása. A vállöv és a felső végtag idegeinek sérülése.
A minősítéshez szükséges az egészségügyi dokumentáció, amelyben az anamnesis és az eddigi kezelések részletes leírása szerepel. Szükséges az érintett rész klinikai és functióvizsgálata; az ép oldallal összehasonlító hosszmérés és az egyes ízületek mozgásainak vizsgálata; a periphériás keringés (oscillometria, Doppler), érzés és motoros tevékenység részletes vizsgálata; kétirányú rtg.-felvétel készítése; kivételesen összehasonlító kétirányú vizsgálat pl. Sudeck-atrophiánál; kéztő sérülésénél négyirányú típusos felvétel készítése. Az előző vizsgálati eredményeket szükséges bekérni, és figyelembe venni. Amennyiben az acromioclavicularis ízület sérülést és a megfelelő rtg.-vizsgálat nem történt meg, úgy az ízület instabilitásának meghatározásához összehasonlító terheléses felvétel készítése szükséges. Ehhez álló helyzetű sérültnél mindkét felső végtagot 10-10 kg-mal terheljük meg a felvétel készítéséhez. Ugyanezen felvétel alkalmazható habitualis vállficam vizsgálatához is (minősítése 101 kódszám alatt történik). Merevnek tekinthető a nagyízület akkor, ha az alapmozgások 70%-nál kisebbek.
A Táblázathoz tartozó 1. számú melléklet, valamint ábrák gyűjteménye az ízületek vizsgáló módszereit, mozgáshatárait tartalmazzák. Az ízületek mozgáskorlátozottságainak vizsgálata a gerinc-, az alsó és felső végtagi functiók minősítésénél nyújthat segítséget.
136/1 A felső végtag olyan enyhe sérülései, amelyek kórtörténetéből, vizsgálati leleteiből, vizsgálatából megállapítható, hogy functionális és esztétikai szempontból jelentős károsodás nem történt; ha 4 cm-nél kisebb a rövidülés, a klinikai gyógyulástól számított 1 év után, tünet- és panaszmentesség, jó funktió esetén ,,AS'' minősítés hozható minden kategóriában.
136/2 Mérsékelt (enyhe) működési zavarokat az alábbiak szerint kell meghatározni (ezekben az esetekben már a minősítés az I, II, S (egyes beosztásainál), K kategóriákban ,,AN'', a III, IV kategóriákban a jobb- vagy balkezességtől függően ,,E'' alapján alkalmas vagy alkalmatlan):
– Vállízület: mind a nyílirányú, mind a homlokirányú síkban a neutrális vonaltól számított 110°-ig terjedő mozgás. Emellett elfogadható a könyökízület enyhe mozgáskorlátozottsága.
– Könyökízület: a neutrális vonaltól számított 30–90°-ig terjedő mozgás, az alkarsupinatio és -pronatio csekély korlátozásával, amelyet kompenzálnak a vállízület megfelelő mozgásai, a kéz normális fogókészsége mellett.
A megadott értékektől számított szűkebb mozgástartományok jelentős, a nagyobbak jelentéktelen mozgászavarnak minősülnek.

137 kódszámhoz: Combnyak, combcsont, térdkalács, boka, lábtő, lábközépcsont, lábujjperc törése. Csípő,- térd,- boka,- lábficam. Csípő, comb, térd, alszár, boka rándulása, húzódása, nyílt sebe. Az alsó végtag ereinek, idegeinek sérülése. Az alsó végtag zúzódása, összenyomatása, törésének késői hatása, felületes sérülése. Többszörös sérüléssel társult egyéb alsó végtagi sérülések.
A minősítéshez szükséges az egészségügyi dokumentáció amelyben az anamnesis és az eddigi kezelések részletes leírása szerepel. Szükséges az érintett rész klinikai, és functióvizsgálata; az ép oldallal összehasonlító hosszmérés és az egyes ízületek mozgásainak vizsgálata; a periphériás keringés (oscillometria, Doppler), érzés és motoros tevékenység részletes vizsgálata; kétirányú rtg.-felvétel készítése; a végtagkörfogat összehasonlító mérése, a gyengült izomcsoportok működésének meghatározása. Az érintett ízületről kétirányú rtg.-felvételt, panasz esetén az alatta és felette levő ízületről is rtg.-felvételt kell készíteni.A térdsérüléseknél a kivetített patellafelvétel, térd- és bokaízületi sérülés esetében tartott rtg.-vizsgálat az esetleges szalagsérülés igazolására vagy kizárására. A térdízületi sérüléseknél: arthroscopiás, illetve arthrographiás vizsgálati leletek.
Merevnek tekinthető a nagyízület akkor, ha az alapmozgások 70%-nál kisebbek.
A Táblázathoz tartozó 1. számú melléklet, valamint ábrák gyűjteménye az ízületek vizsgáló módszereit, mozgáshatárait tartalmazzák.Az ízületek mozgáskorlátozottságainak vizsgálata a gerinc-, az alsó és felső végtagi functiók minősítésénél nyújthat segítséget.
137/1 Az alsó végtag olyan enyhe sérülései, amelyek kórtörténetéből, vizsgálati leleteiből, vizsgálatából megállapítható, hogy functionális és esztétikai szempontból jelentős károsodás nem történt. A klinikai gyógyulástól számított 1 év után tünet- és panaszmentesség, jó functió esetén ,,AS'' minősítés hozható minden kategóriában.
137/2 Mérsékelt (enyhe) működési zavarokat az alábbiak szerint kell meghatározni (ezekben az esetekben a minősítés az I, II, III, S (egyes beosztásainál), K kategóriákban ,,AN'', a IV kategóriákban ,,E'' alapján alkalmas vagy alkalmatlan).
– Csípőízület: a neutralis vonaltól számított 20–110°-ig terjedő mozgás, amennyiben a többi ízület működése zavartalan.
– Térdízület: a neutrális vonaltól számított 10–110°-ig terjedő fájdalommentes mozgás.
– Bokaízület: a lábfej 10°-os dorsal flexiója és a 20°-os plantar flexiója, ép funkciójú térdízület mellett.
A megadott értékektől szűkebb mozgástartományok jelentős, a nagyobbak jelentéktelen mozgászavarnak minősülnek.
,,AN'' minősítést kell hozni minden kategóriában, ha valamely alsó végtagon 4 cm-nél kisebb (illetve nagyobb) a rövidülés, a láb befelé görbülése esetén 15 cm-nél kisebb a belső térd-, illetve kifelé görbülése esetén 15 cm-nél kisebb a belső boka távolság.

138 kódszámhoz: A hüvelykujj és egyéb kézujj teljes vagy részleges traumás vagy műtéti csonkolása, merevsége, fogásképtelensége idegrendszeri tünetek nélkül. A kézen ujjhiánynak kell számítani a hüvelykujjnál a körömperc, más ujjaknál két ízület hiányát.
Szükséges az anamnesis, az eddigi kezelések ismerete. A peripheriás keringés, érzés és motoros tevékenység, a csonkolás magasságának és a maradék ujjak, illetve az egész kéz részletes functionális vizsgálata. A sérülések sajátosságainál figyelembe kell venni a sérültnek a jobb-, illetve balkezességét.
A csonkolás milyensége mellett, fontos, hogy melyik kézen (domináns oldal, jobbkezes, balkezes) melyik ujjak érintettek, az érintett ujj, ujjak hány ujjperce hiányzik, mi maradt vissza az eredeti funkcióból. Ezeket a kérdéseket kell vizsgálni, a minősítésnél alapvetően az ökölképzési és fogási képességet kell figyelembe venni. ,,E'' minősítés alapján alkalmas lehet az a személy, akinek a dominás oldallal ellentétes oldalú kéz V. vagy IV. ujj körömperce vagy esetleg az V. ujj I. és II. ujjperce hiányzik.
A IV. kategóriában a saját szakmájában vagy kifejezetten csak irodai beosztásban, munkakörben dolgozó alkalmasságát ,,E'' minősítés alapján kell elbírálni, ha a munkakör ellátásához a kéz, illetve az ujjak funkcionálisan alkalmasak. A Táblázathoz tartozó 1. számú melléklet, valamint ábrák gyűjteménye az ízületek vizsgáló módszereit, mozgáshatárait tartalmazzák. A kéz, ujj-ízületek mozgáskorlátozottságainak vizsgálata a kezek, az ujjak functióinak minősítésénél nyújthat segítséget.
A Táblázat alapján kell a minősítést meghozni, amennyiben
1. bal kézen két ujj hiánya,
2. jobb kézen mutatóujj hiánya, vagy a mutatóujj körömperc hiánya, vagy a mutatóujj második ujjperc hiánya,
3. a körömpercek hiánya bármely kézen kettő vagy több ujjon, (ha a kéz működését akadályozza),
4. hüvelykujj hiánya bármelyik kézen,
5. jobb kézen a II. és III. ujjak hiánya,
6. három vagy több ujj hiánya egy kézen, mutatóujj és hüvelykujj hiánya jobb kézen, vagy négy ujjé mindkét kézen

észlelhető. (A jobb- vagy balkezességtől függően).



139 kódszámhoz: A kar és kéz könyöknél, könyök alatt vagy fölött történő egyoldali (kétoldali) traumás vagy műtéti csonkolása szövődménnyel vagy szövődmény említése nélkül.
A minősítés a Táblázat szerint történik.

140 kódszámhoz: Az egyik vagy mindkét láb ujjainak részleges vagy teljes traumás vagy műtéti csonkolása.
Esetleg orthopaed szakorvosi konzílium szükséges. A sérülések sajátosságainál figyelembe kell venni a járás functionális és esztétikai feltételeit.
1. Járászavart nem okozó egy ujj hiánya, de az lehetőleg ne az öregujj legyen, mert akkor a járás stabilitása nem megfelelő.
2. Jelentéktelen járászavart okozó ujjhiány.
3. A járást vagy a lábbeliviselést akadályozó ujjhiány.
Az 1. esetben minden kategóriában ,,E'' minősítés alapján alkalmas lehet, amennyiben nem az öregujj hiányzik; ha igen, akkor csak a IV. kategóriába, illetve kifejezetten csak irodai beosztásba, munkakörbe lehet ,,E'' alapján alkalmas. A 2. esetben a IV. kategóriába, illetve kifejezetten csak irodai beosztásba, munkakörbe lehet ,,E'' alapján alkalmas, a többi kategóriába ,,AN'' a minősítés.

141 kódszámhoz: A láb és a lábszár egyoldali vagy kétoldali, részleges vagy teljes, traumás vagy műtéti csonkolása, szövődménnyel vagy szövődmény nélkül. A minősítés a Táblázat szerint történik.

142 kódszámhoz: Commotio cerebri, contusio et laceratio cerebri, sérülést követő haematoma subdurale, haemorrhagia cerebri (extraduralis, subduralis, intrameningealis, subarachnoidalis), a központi idegrendszer sérüléseinek késői hatásai, gerincvelő, ideggyökök vagy gerincvelői idegfonatok sérülése.
142/1 2–3 hét alatt panaszmentessé váló sérültek. Idegrendszeri vizsgálat során kórjelző eltérés nincs. A kórisme feltétele a néhány perces eszméletvesztés ténye. A subdurális haematomát kiváltó trauma jelentéktelen mértékű is lehet. A craniocerebralis traumák gyakori késői szövődménye a posttraumás epilepsia. Többek között ezért az ,,AS'' minősítés a traumától eltelt 1 év után adható. Ambuláns dokumentáció, illetve kórházi zárójelentés ismerete a commotio súlyosságának megítélését, esetleges késői posttraumás kórkép kialakulásának mérlegelését teszi lehetővé.
142/2 Az agyrázkódás és a gerincvelő-sérülés 1 év után is fennálló vegetatív vagy psychés utókövetkezményei, illetve gyöki maradványtünetei.
Ide tartoznak az idegrendszeri kóros tünetekkel járó agyzúzódások és -roncsolódások, a kemény agyburok feletti és alatti, valamint állományon belüli vérzések, továbbá a kemény agyburok alatti, térszűkítő méretű kóros agyfolyadékgyülemek a fertőzéses szövődmények és traumás eredetű agyhártya- és agyvelőgyulladások, valamint az agytályogok. A végleges, részleges és teljes traumás gerincvelői károsodások (teljes gerincvelői harántlaesio, elülső gerincvelői syndroma, hátsóköteg syndroma, Brown–Sequard syndroma, különböző mértékű gerincvelői zúzódások). A posttraumás epilepsia, személyiségzavarok, psychés zavarok vagy endokrin zavarok esetén a minősítés ideggyógyászati és psychiatriai, illetve belgyógyászati kódszámok figyelembevételével történik

143 kódszámhoz: Haemothorax, pneumothorax, szív- és tüdősérülés, a gyomor-, béltraktus sérülése, májsérülés, lépsérülés, vesesérülés, a medencei szervek sérülése, egyéb hasüregi szervek sérülése (epehólyag, epevezeték, hashártya, mellékvese). Egyéb, belső szervek sérülése. A külső nemiszervek – scrotum, testis, penis, vulva, vagina – sérülései.
Az összes zárójelentés, vizsgálati, rehabilitációval kapcsolatos leletek szükségesek.
A mellkas statikáját megbontó vagy tüdőt is érintő sérülésnél a rtg. vizsgálat mellett légzésfunctiós vizsgálatok is szükségesek. A szervült vérömleny okozta callusnál súlyos működészavarnak tekintjük a bronchospirometriás értéknek az egészséges oldallal szembeni 50%-nál nagyobb beszűkülését. Szív-contusio esetén vagy mellkasi contusió során terheléses EKG-vizsgálat és ennek kardiológus szakorvos által történő értékelése szükséges. A kórképeknek megfelelő laboratóriumi vizsgálati, szükség esetén kiegészítő kontrasztos rtg. vizsgálati, angiographiai, echographiai leletek, eredmények, megfelelő szakorvosi konzíliumok szükségesek a minősítésekhez.
143/1 A mellkas, a hasüreg és a medence szerveinek enyhe sérülései, amelyek kórtörténetéből, vizsgálati leleteiből, vizsgálatából megállapítható, hogy functionális és esztétikai szempontból jelentős károsodás nem történt. A klinikai gyógyulástól számított 1 év után tünet- és panaszmentesség, jó functió esetén ,,AS'' minősítés hozható minden kategóriában.
143/2 Mérsékelt (enyhe) működési zavarokat az alábbiak szerint kell meghatározni (ezekben az esetekben a minősítés az I, II, III, S (egyes beosztásainál), K kategóriákban ,,AN'', a IV kategóriákban ,,E'' alapján alkalmas vagy alkalmatlan).
143/3 Enyhe sérülések esetén (ideértve az egyik testis elvesztését), amelyek kórtörténetéből, vizsgálati leleteiből, vizsgálatából megállapítható, hogy functionális és esztétikai szempontból jelentős károsodás nem történt. A klinikai gyógyulástól számított 1 év után tünet- és panaszmentesség, jó funktió esetén ,,AS'' minősítés hozható minden kategóriában.
Minden kategóriában ,,AN'' minősítést kell hozni, ha a kűlső nemiszervek közepes és súlyos sérülést szenvedtek, funkciókárosodással és anélkül, mindkét testis elvesztése, valamint a penis részleges vagy teljes csonkolása szövődménnyel járó vagy szövődmény nélküli eseteiben.

144 kódszámhoz: Különböző megjelölt localizációjú égések, a belső szervek égése, a megégett testfelület kiterjedése szerint osztályozott égések, valamint a fagyások következményeivel kapcsolatos minősítési információk.
Az összes zárójelentés, vizsgálati, rehabilitációval kapcsolatos leletek ismerete szükséges.
Az alábbiak ennél a kódszámnál elsősorban nem az égési sérülések következtében kialakult állapotok, hegesedések, contracturák minősítésével foglalkoznak, hanem az égési sérülések utókövetkezményeként kialakuló kórelváltozások minősítéséhez adnak informatív tájékoztatást.
A régebbi sérüléseknél a vizsgálatok a functionális károsodás mértékének eldöntésére (mozgáskorlátozottság ízületi eredetének kimutatása stb.) irányulnak.
Az égési sérülés következményei elsősorban a hegesedések. A jelenlegi ismereteink szerint a sérüléstől számított 1 év alatt nyerik el végleges állapotukat. Tehát a minősítések a klinikai gyógyulástól számított 1 év eltelte után jöhetnek számításba. (Gyógytartam 1 év + 1 év, tehát 2 év után adható minősítés szövődménymentes, reconstrukciós, plasztikai műtétet nem igénylő esetekben.) A 2 évnél régebbi égési sérülések következményes állapotait más kódszámok vonatkozó részeinél kell minősíteni (pl. sérülések következményei, csonkolás, tartós hegek stb.).
A minősítéseknél meghatározó, hogy az égési sérülés következményeként kialakult, kórelváltozás (bőrpigmentáció, hegesedés, zsugorodás, valamint az elvégzett plasztikai műtét) kiterjedésétől, nagyságától függetlenül tünet- és panaszmentes-e, valamint a szervek funkcióját befolyásolja-e, mozgáskorlátozottságot okoz-e, egyenruha, felszerelés viselését kontraindikálja-e (olyan testfelületen helyezkedik-e el az elváltozás, ahol állandó és fokozott súrlódás, dörzsölés, nyomás érheti), egyéb mechanikai és vegyi behatásnak ki van-e téve, esztétikai ellenjavallatai vannak-e. Égési sérüléseknél nemcsak a bőr sérülhet, hanem a légzőrendszer is, az ezzel kapcsolatos utókövetkezményeket a megfelelő kódszámok szerint kell minősíteni.
A minősítés általában ,,E'' elbírálás alapján történhet.
Elektromos áramütés utáni egészségi alkalmassági minősítéseknél – kórházi zárójelentés ismeretében – az áramütés következményes állapotaira kell figyelemmel lenni, és az érintett szerv, szervrendszerek kórelváltozásai ismeretében kell a minősítést meghozni (cardialis, neurológiai, psychiatriai).
Hidegártalmak is jelenthetnek minősítési problémákat (hideg-urticaria, Raynaud-jelensség, pernio). Egyes kórelváltozások minősítése a megfelelő kódszám alatt történik.

145 kódszámhoz: Sugárbetegség, a sugárzás késői hatása.
A kapott sugárdósis mértékének, vérkép vizsgálati leleteinek, sugárártalomnak (röntgen-, radioaktív sugárzás) kitett személyek kórhází kivizsgálási, kezelési eredményeinek ismerete szükséges. Az alkalmasság elbírálásakor nemcsak a vérképet kell alapul venni, hanem az idegrendszer, továbbá az egyéb szervek és szervrendszerek elváltozásait is (gastro-intestinalis syndroma, neuro-psychiatriai syndroma, haematologiai syndroma). A bőr sugártolerantiáját meghaladó sugárdósis okozta irreversibilis sérülések (dermatitis, atrophia és hegesedés), a még súlyosabb sérülés okozta nehezen gyógyuló fekélyek ismeretében kell a minősítést meghozni. Az egésztest-besugárzás sérültje heveny sugárártalom után a chronikus sugárártalom, majd a sugárbetegség késői hatásainak lesz kitéve, és ezek, amit figyelembe kell venni.

146 kódszámhoz: A homológ (emberi) vagy heterológ (állati) transplantatió szervi állapotát, továbbá a mesterséges és mechanikus eszközökkel, valamint prothesissel pótolt szervi állapotot foglalja magába.
A transplantált szerv functiozavara mértékének meghatározására irányuló vizsgálatok szükségesek.
A transplantatio utáni immunválasz erőssége, hevessége és a pótolt szerv functiozavarának mértéke határozza meg az alkalmasságot (pl. sikeres szaruhártya-, csont- vagy más szövet-transplantatió). A klinikai gyógyulás után 2 év teljes tünet- és panaszmentesség, jó funkció esetén a IV kategóriában csak a saját szakmájában ,,E'' alapján lehet alkalmas minősítést is hozni.

147 kódszámhoz: Sebészeti műtéti átültetés, implantátumként természetes vagy mesterséges szövetek használatával. Nem az egészségi állapot helyreállítását célzó kozmetikai műtétek. A plasztikai sebészet igénybevételét is magába foglaló utókezelés.
Az anamnesis és a fizikális vizsgálat eredményeinek, műtéti leírásnak ismerete szükséges.
Véglegesen kialakult állapotok elfogadható külsővel, enyhe maradandó elváltozással; az arcműtétek utáni állapotok, ha a keletkezett hegesedés az egyenruha viselésével nem összeegyeztethetetlen, nem okoz beszéd-, táplálkozási zavart, illetve esztétikai problémákat; a különböző testtájakon végzett szabad és lebenyes bőrátültetések utáni állapot kisfokú érzészavarral, mérsékelt működészavarral, amennyiben az egyenruha, a hadiruházat, a felszerelés viselését nem akadályozza (törzsön, combokon, felkaron stb.): a klinikai gyógyulástól számított 1 év után panaszmentesség esetén minden kategóriában ,,E'' elbírálás alapján lehet a minősítést meghozni.
Nem véglegesen kialakult állapot; kiterjedt – műtét utáni – hegesedések; véglegesen kialakult állapot, de elfogadhatatlan a külső, súlyos maradandó elváltozás áll fenn; az arc erősen torzító hegesedése, amely az egyenruha viselésével esztétikailag összeegyeztethetetlen, beszéd- és táplálkozási zavar is fennállhat; bőrátültetések utáni állapotok a lábfejen, lábszáron, alkaron, kézen, az egyenruha, a hadiruházat, a felszerelés viselését kizárva, illetve kifekélyesedést, állapotromlást okozva; nagy kiterjedésű műtéti heg; nem javítható hegesedések: a minősítés minden kategóriában ,,AN''.

148 kódszámhoz: Tracheostomia, gastrostomia, ileostomia, colostomia, a gyomor-bélrendszer egyéb mesterséges nyílása, cystostomia, a húgyszervek egyéb mesterséges nyílása.
Műtéti leírás szükséges.
Minden kategóriában a minősítés ,,AN''.

149 kódszámhoz: Itt minősítendők a sérülések, mérgezések, toxicus ártalmak, külső okok következtében kialakult elváltozások és műtétek nem végleges utókövetkezményei.
A minősítésre csak a véglegesen kialakult állapot, illetőleg a teljes gyógyulás után kerülhet sor. Nem minősíthető a kórházban, betegállományban, adaptációs szabadságon lévő személy. Szintén ,,IAN'' minősítést kell adni a műtét előtt lévők, begipszelt végtagok, lemezes, csavaros osteosynthesisek esetén (a minősítés az utóbbi esetben a fémkivétel után átépült csontszerkezet jó funkciója esetén lehetséges).
Az egyes, folyamatban levő betegségek kórismézése, illetve a folyamatok súlyosságának megítélése más-más vizsgálatokat kíván. Ennek megfelelően szakorvosi konzílium szükséges. A helyreállító műtét (szövetátültetés) esetén szükséges ismerni az esetlegesen várható mozgásszervi működéscsökkenést (érzéscsökkenést), amely a beosztás ellátását, a munkavégzést gátolja, esetleg balesetveszélyt is rejt magában. A csonttörés esetén az eredeti rtg. film, valamint leírásának, a várható gyógytartamnak és a functionális helyreállítás várható prognosisának ismerete szükséges.
A törések, ficamok gyógyulása és a maradványtünetek végleges kialakulása általában 1 év alatt következik be. Fissurák, elmozdulás nélküli egyszerű törések általában 6 hónap után gyógyultnak tekinthetők. Szövődményes törések és ficamok végleges állapotukat 2 év után érhetik el.

150 kódszámhoz: E kódszám alapján minősítjük a normális élettani fejlődéstől eltérő állapotokat. (pl. az alacsony vagy extrém testmagasság, szembeötlő alkati elváltozások).
Egészségügyi dokumentáció ismerete szükséges arról, hogy esetleges kivizsgálás történt-e már korábban, hogy a vizsgált személy az életkornak megfelelő normális élettani fejlődés értékeinek megfelel-e, és az elmaradásnak nincsenek- e organikus okai. Testsúly, testmagasság, terheléses EKG, kétirányú mellkas rtg.-felvétel, vitálkapacitás mérése szükséges.
A normális élettani fejlődés mértékének a korhoz és a nemhez tartozó testarányok átlagos értékeit kell elfogadni. Az átlagtól való eltérés nem jelent ugyan kóros állapotot, de a felállított követelményeknek e vonatkozásban nem felel meg.
Testalkaton az ember morfológiai alkatát értjük, amely a genetikus adottságok érvényre jutása (manifesztálódása) nyomán és a környezeti hatásokhoz történő alkalmazkodás (adaptációs) folyamatok eredményeképpen alakul ki.
A testalkaton belül a testmagasság és a testsúly határozza meg az egyes személyek testarányos, fizikai, esztétikai milyenségét.
Szükségesnek tartjuk, hogy a minimumként előírt testmagassági szintek követelményként szerepeljenek. Ennek meghatározására a MAVO-n alkalmassági vizsgálatra megjelent 1000 személy (700 férfi és 300 nő) testmagassági adatait dolgoztuk fel.
Számításaink alapján a férfiak átlaga 174 cm; a nők átlaga 165 cm volt. Ezek az adatok közel egyeznek az ELTE Embertani Tanszék 1986-ban közölt adataival (18 éves férfi 175 cm; 18 éves nő 162 cm).
Hiába rendelkezik valaki megfelelő fizikai erővel és fogó-technikával, erőfölényt általában csak a hasonló testmagasságú vagy alacsonyabb személlyel szemben tud szerezni.
A testmagasság esztétikailag is tekintélyt kölcsönöz az egyenruha viselőjének. Ezért az egészségi alkalmassági vizsgálatoknál férfiak esetében 168 cm és e feletti; nők esetében 162 cm és efeletti testmagasság a megkövetelt. Ezen értékek alatt az I. kategóriában csak ,,AN'' minősítés hozható.
Lehetségesek olyan szakmai területek, ahol speciális feladatokat kell ellátni, és a testmagasság meghatározó lehet. Ennek érdekében az említett értékektől pozitív és negatív irányban eltérés lehetséges.
A testsúly értékeinek megítélésénél már nem ilyen egyértelmű az álláspont. E tekintetben figyelembe kell venni a BMI értéket is. Egy ,,kidolgozott'' izomzattal, ,,nehéz'' csontozattal rendelkező személy BMI értékei az elhízás mértékét mutatják. Ezekben az esetekben BMI érték mellett meg kell jegyezni: ,,erőteljes izomzat'' stb. Kellő testmagassággal rendelkező személy astheniás alkata is jobb benyomást kelt, mint az átlagként megnevezett testmagassági értékek alattiak esetében.
Kórosnak tekinthető extrém soványság esetében az ,,AN'' minősítés végleges is lehet.

151 kódszámhoz: Szándékos önmérgezés, önsértés.
Öngyilkossági szándék és kísérlet, függetlenül az elkövetés eszközétől és módjától. Minden kategóriában a minősítés a Táblázat szerint.

152 kódszámhoz: Ide igen különböző klinikai megjelenési formájú betegségek tartozhatnak: az ún. enzimopathiák, methaemoglobinaemia, porphyria, Wilson-betegség (hepatolenticularis degeneratio), mongolizmus, Marfan-syndroma, Klinefelter-syndroma stb.
A kifejezett klinikai formák rendszerint olyan anomáliát okoznak, amellyel a beteg – ha egyáltalán megéri a felnőttkort – katonának sem alkalmas. Enyhébb klinikai formák esetében (pl. hyperbilirubinaemia) a minősítés alapját a fizikai vagy szellemi teljesítőképesség, egészségkárosodásra vezető elváltozások, esetleg a rendellenességgel együttjáró psychés károsodás képezheti (gynecomastia mintájára). Ha egy szerv elváltozása uralja a képet, ennek megfelelő kódszám alapján is minősíthető (pl. szív fejlődési rendellenességei a 045-ös, a színlátás zavarai a 036-os kódszám szerint).

153 kódszámhoz: Heveny fertőzés esetén a minősítést a betegség viszonylag elhúzódó jellege, illetve a panaszok vagy a functiózavar tartós volta határozza meg.
A fennálló megbetegedés ismerete mellett ,,IAN'' vagy ,,AN'' minősítés hozható.
A betegség jellegétől függően a klinikai gyógyulás után az ,,IAN'' minősítés megváltoztatható abban az esetben, ha a heveny fertőzés véglegesen meggyógyult, tünet- és panaszmentes, a megbetegedés olyan jellegű volt, hogy nem várható ismételt kiújulása, valamint kóros következményei nem lettek. Abban az esetben, amikor a heveny fertőző betegség jellegét, kórlefolyását ismerve teljes gyógyulás nem várható, maradványelváltozások maradnak vissza, a heveny fertőzés chronikus lefolyásúvá válik: a minősítés ,,AN''.

154 kódszámhoz: Itt minősítendők a több mint 1 éve tartó, sőt évekre vagy évtizedekre elhúzódó fertőző betegség azon esetei, amikor az idült folyamat (pl. dysenteria, malaria, salmonellosis chronikus, idült parasitás megbetegedés, syphilis) nem minősíthető az alkalmassági Táblázat más kódszámai szerint. Itt minősülnek továbbá a functiokárosodás mértékének, az ismert és várható progressziónak megfelelően az idült fertőző betegség okozta szövődmények és defectusok.
A betegség jellegéből, a kórlefolyásból adódóan ,,IAN'', esetleg ,,AS'' minősítés is hozható.

155 kódszámhoz: Typhus abdominális, paratyphus, salmonellosis gastoen-teritica, bacillaris dysenteria (Shigella csoport), amoebás dysenteria (entamoeba hystolytica).
Mikrobiológiai vizsgálati, duodenum-nedv mikrobiológiai tenyésztési eredmények szükségesek.
A kórokozó-ürítők, kórokozógazdák minősítése minden kategóriában a Táblázat szerint.

156 kódszámhoz: Olyan egyéb megbetegedéseket, kórelváltozásokat kell e kódszám szerint minősíteni, amelyek a Táblázat egyéb kódszámai közzé sem sorolhatók.
A minősítéseknél figyelembe kell venni a megbetegedés jellegét, milyenségét, a munkavégzést befolyásoló tényezőket a folyamat várható progresszióját. Amennyiben a kóros elváltozás összeegyeztethetetlen bármelyik kategóriához tartozó beosztással ,,AN'' minősítést kell hozni.
Itt kerülnek minősítésre azok a tünetek, kóros klinikai és laboratóriumi leletek, elváltozások, amelyek a vizsgálatok alkalmával gyakran fordulnak elő és a Táblázat valamely kódszámához, betegséghez, betegségcsoportokhoz ugyan besorolhatók, de teljes biztonsággal nem állítható és bizonyítható, hogy az észlelt tünet, elváltozás egy bizonyos organikus megbetegedéshez tartozik, ezért ahhoz a kódszámhoz való besorolás helytelen lenne. Amíg a jelenség – a tünet, elváltozás – tisztázása nem történik meg, ,,IAN'' minősítés hozható. Javasolni kell az illető személynek, hogy saját érdekében a kórosnak minősített elváltozást háziorvosát felkeresve tisztázza. Ha tisztázódott, hogy az elváltozás csak funkcionális vagy valamilyen ,,végtermék'' és ismétlődése nem valószínű, ,,AS'' minősítés adható. Ha organikus kórelváltozás diagnosztizálódik, a minősítés ,,AN''. Tisztázatlan esetekben, valamint a tünetek, kóros elváltozások további fennállása esetén a minősítés végső meghozatalakor a folyamat milyensége, a kategóriákon belül a beosztás, munkakör jellege a meghatározó.
Vannak olyan tünetek, elváltozások, amelyeknek az egyszeri előfordulása esetén is ,,AN'' minősítés szükséges, nem vállalható fel az esetleges ismételt megjelenésük, mert végzetes következményekkel járhat. Ezek közzé tartozik a syncope, collapsus, szédülékenység.
A teljesség igénye nélkül megnevezünk olyan organikus kórelváltozásokat, amelyek esetleg lehetségesek a megjelölt tünetek, illetve elváltozások mögött.
Ezért joggal felmerül az az igény, hogy a vizsgálatkor észlelt tünetek, elváltozások esetén – a végleges minősítés meghozatala előtt – tisztázni kell, hogy nincs-e organikus kórkép az említett esetek mögött.
R00.0 Tachycardiát okozhatnak a szív különböző arrhythmiái (WPW), hyperthy-reosis, carditis, anaemia stb.
R01 Szívzörejek és egyéb szíveredetű hangjelenségek esetén lehetséges, hogy funkcionális eredetű szívzörejekről van szó, de nagyon sok esetben organikus elváltozás kórismézhető. Igen gyakori a szívbillentyű prolapsus. PKG, UH és kardiológiai vizsgálati eredmény szükséges a végső minősítés meghozatalához.
R03.0 Emelkedetnek mért vérnyomás, hypertonia diagnósis nélkül. A hypertonia betegség bizonyítására kórházi vizsgálatok szükségesek, csak így lehet kizárni vagy elfogadni a magasvérnyomás-betegséget. A magasvérnyomás minősítésénél, ha többszöri mérés után is a megengedettnél magasabb értékek mutatkoznak, az elbírálásnál figyelembe kell venni az anamnesisben esetleg szereplő genetikai tényezőket. Amennyiben az örökletes lehetőség fennáll (mater, pater hypertonias: egyik vagy mindkettő) az alkalmasság megítélése ,,AN''.
R16 Májmegnagyobbodás is sok mindenre utalhat, rosszindulatú folyamattól kezdve a máj toxikus kórelváltozásáig (pl. alkohol).
R17 Sárgaság a máj megbetegedésének, enzimopathiának (hyperbilirubinaemia), fertőző megbetegedéseknek, haematológiai kórképeknek következményes tünete lehet.
R21 Bőrgyógyászati megbetegedések egész tárháza járhat kiütéses bőrelváltozással, a legbanálisabbtól az agresszívig. Sok belgyógyászati megbetegedésnek tüneti megnyilvánulásai lehetnek a különböző bőrelváltozások. Ezek tisztázása csak kivizsgálással lehetséges.
R25.1 A fiziológiás tremortól kezdve az alkoholos eredetűn keresztül, thyreotoxicosis, valamint cerebellaris betegségek tünete lehet.
R31 Vérvizelés okaként az egyszerű húgycsőgyulladástól a tumorig minden lehetséges.
R42 A szédülés, vertigo lehet otogén, toxikus, psychogen, környezeti, szemészeti, vérkeringési, haematológiai, daganatos eredetű. Az illető saját mozgásának zavarát éli meg a térben (szubjektív vertigo), vagy a tárgyak mozognak körülötte (objektív vertigo). A tünetet rendszerint egyensúlyzavar is kíséri. Ebből is kitűnik az elváltozás jelentősége, ezért szükséges a mielőbbi kivizsgálás, mert az állapot igen belesetveszélyes. Ebben az esetben is a minősítés ,,AN''.
R47 Beszédzavar anomália lehet organikus, funkcionális és ezen belül pszichés. Az I–IV valamint S és K kategóriákban a minősítés ,,AN''
R51 Fejfájás is igen sok organikus kórkép kísérője, keringési rendszeri, neurogén, psziches, tumoros elváltozások kísérő, jelző tünete lehet.
R55 A syncope hirtelen rövid ideig tartó eszméletvesztés. Számos cardiovascularis és nem cardiovascularis ok eredményezhet eszméletvesztéses állapotot. Epilepszia differenciál diagnosztikájánál figyelemmel kell venni. Reflexes, idiopathias orthostaticus hypotensió, vertebrobasillaris keringési insufficiencia, pszichogén eredetű lehet. Sok egyéb más kórelváltozás is okozhatja. A minősítés ,,AN''.
R59 Nyirokcsomó megnagyobbodás általában mindig valamilyen zajló folyamat következménye. Feltétlenül kivizsgálást igényel.
R73, R81 Emelkedett vércukorszint, cukorvizelés. Jól kivizsgálhatók és a végleges minősítések ezt követően hozhatók.
R74 A szérum-enzimszintek az egyes szervek állapotáról adnak felvilágosítást, így pl. a máj állapotát mutathatják a normális, illetve emelkedett májenzim – értékek (alkohol). UH és ismételt laboratóriumi vizsgálatok szükségesek.
R80 A vese kóros elváltozásáról adhat információt. Kivizsgálás szükséges.
R82 Az üledék vizsgálata utalhat vesekövességre, fertőzésekre (heveny, idült elváltozások). A vér alakos elemei közül főleg a vörösvértestek üledéki megjelenése – de másoké is – urológiai kivizsgálást tesz szükségessé.
R91 A tüdő kerek vagy más kóros árnyékai további kivizsgálást tesznek szükségessé.

157 kódszámhoz: Személyiségbeli tulajdonságok, képességbeli hiányosságok és zavarok. Pszichológiai vizsgálatok alapján kell a fentieket megállapítani, és a minősítéseket a Táblázatban megadottak alapján meghozni.
157/1 Személyiségbeli tulajdonságok: 1. A pathológiás személyiségképekhez és személyiségzavarokhoz tartoznak mindazok a személyiségjegyek és személyiségtulajdonságok, amelyek hatásmechanizmusuknál fogva gátolják és kontraindikálják az adott munkakörbe való alkalmasságot és beválást, negatívan hatnak a munkavégzés hatékonyságára és előrevetítik az egyén pszichés státuszának jövőbeni romlását. 2. A vizsgálat során feltárt személyiségproblémák csak a teljes személyiségképbe ágyazva értelmezhetők. (például az önkontroll kimutatott dominanciája esetén agresszivitásra, alacsony fokú szociábilitásra utaló személyiségjegyeknél a II, III és IV kategóriában az ,,AN'' minősítés ,,E''-re változhat; ugyanez vonatkozik az I kategóriában a devinacia kérdésében.
157/2 Képességbeli szintek: 1. A képességbeli hiányosságokhoz, zavarokhoz tartozik a munkakör által követelményként támasztott mindazon képességek, készségek hiánya vagy zavara ami gátolja a munkavégzés hatékonyságát, és így az alkalmasságot kizáró tényező lehet. 2. A képességbeli alkalmasság elbírálásánál figyelembe kell venni az adott képesség fejleszthetőségének lehetőségét, valamint a kompenzálási lehetőségeket is. Ennek megfelelően mentális képességek kimutatott magas szintje esetén a figyelmi képességek vagy a kommunikációs képességek esetleges ,,AN'' minősítése az I–IV és K kategóriákban ,,E''-re módosulhat.

A Táblázat ábrái

 

Az egyes ízületek mozgáshatárait a neutrális 0° rendszerben



A hosszúság és a körfogat mérésének
jellegzetes helyei a végtagokon



A váll abductiója (a), 90 fokon túl kifelé rotatióval és a lapocka forgásával együtt történik (b). A váll flexiója és extensiója (c), a flexio és extensio a horizontális síkban (d). Kifelé és befelé rotatio a vállízület neutralis állásban (e) és 90 fokos abdukált helyzetben (f)



A könyök flexiója és extensiója (a), az alkar supinatiója és pronatiója (b)



A nyaki gerinc előre-hátra (a), oldalra (b), hajlása és fordulása (c)



A törzs előrehajlása csípőflexióval együtt (a) és törzs hátrahajlása (b)



A törzs oldalra hajlítása (c) és fordulása



A csípőízület flexiója és extensiója háton (a) és oldalfekvésben vizsgálva (b). A csípőízület abductiója és adductiója: nyújtott (c) és 90 fokig behajlított csípőben (d), kifelé és befelé rotatio nyújtott (e) és 90 fokig hajlított (f) csípőben



A térdízület flexiója és extensiója



A bokaízület (plantar-) flexiója és extensiója



A csukló extensiója és flexiója (a), ulnaris és radialis deviatiója (b). A metacarpophalangealis és interphalangealis ízületek flexiója szöggel és az ujjbegy távolságát meghatározva (c)



A láb eversiója és inversiója (a), pronatiója és supinatiója (b)

 

HÁTI ÉS ÁGYÉKI GERINC
(FLEXIO)




A gerinc flexiós mérésére talán a legegyszerűbb és igen pontos módszer a rugalmas acél, vagy a műanyag mérőszalag alkalmazása. Álló helyzetben megmérjük a C7–S1 közötti távolságot.
A. ábra.

B. ábra: Amikor a személy előrehajlik, ha a lumbalis görbület kiegyenesedik és a porc. spinosusok közti távolságok megnőnek, ezt a szalag meghosszabbodása jelzi. Normális, egészséges személyeknél átlagosan az előre flexio kb. 10 cm. Növekedést jelent. Ha a beteg egyenes háttal hajlik előre (mint rheumatoid spondylitisben), a szalag nem jelez mozgást. A háti gerincoszlop mozgása izoláltan is regisztrálható úgy, hogy lemérjük a C7 porc. spinosusáttól a T 12-ig a távolságot. Hasonlóképpen az ágyéki gerincoszlop mozgása is mérhető a t 12 porc. stiloideusától az S 1-ig. Rendszerint, ha teljes a gerincflexio 10 cm a vizsgáló azt tapasztalja, hogy ebből a mozgásból 2,5 cm esik a háti és 7,5 cm az ágyéki szakaszra.

HÁTI ÉS ÁGYÉKI GERINC
OLDALRA HAJLÁS




A. és B. ábra: oldalhajlítás.
A vertikális acélszalag, ha azt erősen és egyenesen tartják, segít az oldalra hajlás nagyságának mérésében is.
1. A törzs oldalra hajlás fokának, vagy
2. A c7 csigolya medencéhez viszonyított helyzetének mérésével.
3. Jegyezzük meg a lumbalis gerinc szintjét az oldalmozgás alapjához viszonyítva. Ez a szint lehet lumbosacralis vagy magasabb, és eltérhet ugyanazon személy jobb és bal oldala között.
4. A térdízület fix pontként használható. Rögzítjük az ujjhegyek és a térdízület közötti távolságot az oldalhajlásnál.

HÁTI ÉS ÁGYÉKI GERINC
(EXTENSIO)




Az extensio úgy mérhető, hogy a személy áll, vagy kemény felületen hason fekszik.

A. ábra: EXTENSIO ÁLLVA
Az extensio mérvét fokokban regisztráljuk.

B. ábra: EXTENSIO HASON FEKVE
A mozgás mértékét ebben a helyzetben fokokban mérjük a C7 processus spinosusa helyzetéhez viszonyítva.

GERINC
ROTATIO





A. ábra: ROTATIO
A gerinc rotatiójának mérése céljából a medencét a vizsgálónak kézzel erősen kell tartania és a személyt felszólítani, hogy forogjon jobbra vagy balra. Ezt a mozgást fokokban vagy hasonló korú és testi felépítésű egyének mozgásának százalékában regisztráljuk.

B. ábra: NYÚJTOTT LÁBEMELÉSI PRÓBA
Bár ez nem gerincmozgás regisztrálása, mégis ebben a részben tárgyaljuk, mivel hasznos a hát vizsgálatában. A személy kemény, vízszintes vizsgálóasztalon háton fekszik. A nyújtott lábszár felfelé mozgatása passzív mozgás és fokokban mérjük a 0 kiindulási helyzettől. A mozgás mérve az egyéni testalkattól függően igen különböző. Az egyik alsó végtag mozgását a másikéhoz kell viszonyítani. A medence rotatiója egy bizonyos pont elérése után következik be, és ,,tévedést'' okozhat az aktuális nyújtott lábemelés mértékében. (Ez passzív próba, a személy teljesen ellazított izomzatával. Aktívan is végezhető, de az emelés szintje így nem mindig állapítható meg pontosan.)

A Táblázat melléklete

 

A végtagok működésének vizsgáló módszerei



A sérülések felismerése érdekében és azok következményeinek helyes értékeléséhez nélkülözhetetlen annak ismerete, hogyan változott meg a végtag (egyes ízületek) aktív és passzív mozgathatósága a normálishoz (és az ellenoldalihoz, nem sérült oldalihoz) képest.
Egy konvención alapuló neutrális 0°-rendszer alkalmazásával, annak ismeretében a vizsgálat adatait tartalmazó 3 szám leírásával meghatározható a vizsgált ízület (aktív vagy passzív). A konvenció az, hogy 0°-nak jelöljük az emberi test minden ízületének állását abban a helyzetben, melyet az ízület lógó felső végtaggal egyenesen álló emberen elfoglal. A mozgáshatárokat innen indulva fokokban mérjük le. A leírást azzal a mozgással kezdjük, amelyben a vizsgált ízület a test tengelyétől távolodik, majd a 0° leírása következik, és ezután jelöljük azt a mozgást, amely a test tengelye felé irányul, és az előbbivel ellentétes (lásd a Táblázat ábráit).
Példaként: a felső ugróízület 0° állása a plantigrad helyzet. Ebből normálisan 20° feszítés és 50° hajlítás lehetséges. Ez jelölve 20–0–50. Ha a boka nem feszíthető (extensio nincs), jelölése 0–0–50. Ha a felső ugróízület hajlított helyzetben zsugorodott, mozgása során a plantigrad helyzet nem érhető el, és a mozgástartománya (amplitudó) mindössze 20°-nyi, ezt így jelöljük: 0–5–25. Ha ugyanez az ízület 20°-os flexiós tartásban merev, ennek leírása 0–20–20. A sérült (vizsgált) ízület aktív és passzív mozgásait külön-külön írjuk le, vagy erre nézve tegyünk feljegyzést (pl. béna végtagon aktív mozgás nincs, de contractura lehetséges!)
Az izomtónus a normálistól eltérően lehet csökkent (hypotoniás) vagy fokozott (hypertóniás).
A contracturák okai lehetnek: –> bőr hegei; –> az izmok zsugorodása, bénulása; –> az ízületek elváltozásai.
Az érzőkör. A vizsgálatoknál a normális működést is szükséges feljegyezni, mert későbbi kórlefolyás (és állapotértékelés) szempontjából nagy jelentőségű lehet, hogy mikor volt ép működés, és mikor észlelt valaki kórosat. Minden olyan esetben, ahol központi idegrendszer vagy perifériás idegsérülés történt a testrészek, végtagok mozgáskorlátozottsága is létrejöhet. A motoros funkciónak van jelentősége. (pl. a n. peroneus károsodása alkalmával jelentéktelen érzéskiesés van, mozgászavar mellett; ,,lólábállás'', ,,kakasjárás'').
A végtagok ún. valódi hosszát megegyezés szerint a jól tapintható csontrészek közötti távolsággal jellemezzük. A végtag hosszméréseket a végtagok nyújtott helyzetében vagy ezen lehetőség hiányában a végtagokat azonos helyzetbe állítva a mérést közbülső pontok közbeiktatásával végezzük.
A felső végtag valódi hosszát az acromion és a processus styloideus radii közötti távolsággal mérjük, közbeiktatott pontként a humerus lateralis epicondylusat vesszük. Az alsó végtag valódi hosszát a spina iliaca anterior superior és a belboka közti távolság adja, közbeiktatott pont a femur medialis epicondylusa lehet ( lásd a Táblázat ábráját).
A végtag körfogatának (általában összehasonlító) indirekt mérése az izomzat tömegére vonatkoztatható legjobban, de hasznos információ akkor is, ha ideg- vagy érsérülés, ízületzsugorodás okozta működési zavart akarunk elemezni.

A következő helyeket tartják irányadónak a körfogat mérésnél:
---------------
felső végtagon:
---------------
– 15 cm-rel az olecranon csúcstól proximalisan (felkar)
– a két epicondylus humeri fölött (könyök)
– 10 cm-re az olecranon csúcstól distalisan (alkar)
– a két processus styloideus fölött (csukló)
– a tenyér redő fölött (kéz)

--------------
alsó végtagon:
--------------
– 20 cm-re a térdízületi rés fölött (comb)
– 10 cm-re a térdízületi rés fölött (comb)
– a térdkalács közepe fölött (térd)
– 15 cm-re a térdízületi rés alatt (lábszár)
– a két bokanyúlvány fölött (boka)
– a lábon a V. metatarsus basisa fölött (láb)

Az Alkalmassági követelmények
1. számú függeléke



I. Kategória:
Ide tartoznak az alábbi munkakörökbe, beosztásokba tartozó személyek, akik közterületen, külső helyszínen vagy intézményekben közvetlenül biztonsági, biztosítási, határőrizeti, mentési, illetve felügyeleti tevékenységet látnak el és így közvetlen, állandó kapcsolatuk van az állampolgárokkal.

RENDŐRSÉG
-------------
Munkakör (beosztás)
-------------
alosztályvezető*
alosztályvezető (kiképző)
alosztályvezető-helyettes*
bevetésirányító
bevetésparancsnok
csoportvezető*
fogdaőr
fogdaparancsnok
főelőadó*
főtechnikus*
főügyeletes (KÖE)
gépjárművezető*
hajóvezető
helyszínbiztosító
helyszínelő
helyszínelő és balesetvizsgáló
járőr
járőr (KÖE)
járőrvezető
kiképzésszervező
kiképzésvezető
kiképző
kísérőőr
kiemelt főmérnök*
körzeti megbízott (KÖE híradó és biztonságtechnikai terület)
kutyavezető
kutyavezető (KÖE)
lakásbiztosító (KÖE)
mérnök (KÖE híradó és biztonságtechnikai terület)
motorcsónak vezető
mozgóőr
objektumőr
osztályvezető (KÖE híradó és biztonságtechnikai terület)
osztályvezető-helyettes (KÖE híradó és biztonságtechnikai terület)
őrsparancsnok-helyettes
őrsparancsnok-helyettes (alosztály jogállású)
őrsparancsnok-helyettes (osztály jogállású)
pályakezdő I.*
PSZH lövész
PSZH parancsnok
PSZH vezető
rejtjelző (KÖE híradó és biztonságtechnikai terület)
szakaszparancsnok
szolgálatvezető*
szolgálatvezető (KASZ)
szolgálatvezető (KRE)
technikus (KÖE híradó és biztonságtechnikai terület)
ügyeletes
váltásparancsnok
váltásparancsnok (KRE)
vízágyú-gépkocsi kezelő
vízágyú-gépkocsi parancsnok

HATÁRŐRSÉG30
Munkakör (beosztás)
főosztályvezető (bevetési)
főosztályvezető-helyettes (bevetési)
osztályvezető (bevetési)
alosztályvezető (bevetési)
kiemelt főreferens (bevetési)
kiemelt főelőadó (bevetési)
főelőadó (bevetési)
akciószolgálati beosztott
bevetési csoportvezető
előadó (HÖK, HFK)
főútlevélkezelő
gépjárművezető
hajótechnikus
hajóvezető
hallgató
határvadász
igazgatóhelyettes (rendészeti)
járőr
járőrvezető
kirendeltségvezető
kirendeltségvezető-helyettes
kutató
kutyavezető
kutyavezető (robbanó- vagy kábítószer-kereső)
objektumőr
pályakezdő
rajparancsnok
szakaszparancsnok (határvadász)
szakaszparancsnok-helyettes
századparancsnok (határvadász)
századparancsnok-helyettes
századparancsnok-helyettes (határvadász)
szolgálati csoportvezető
szolgálatvezető*
szolgálatvezető-helyettes*
technikai tiszt
technikai ügyeletes
testnevelő tiszt
útlevélkezelő
ügyeletes
vizsgáló

KATASZTRÓFAVÉDELEM31
Munkakör (beosztás)
Veszélyhelyzeti Felderítő Csoport tagjai (beosztottjai)
beosztott tűzoltó (Országház, repülőtér)
csoportvezető*
hallgató (tűzoltótechnikus képzés)
különleges szerkezelő (repülőtér)
szerparancsnok (repülőtér)

HIVATÁSOS ÖNKORMÁNYZATI TŰZOLTÓSÁG
-------------
Munkakör (beosztás)
-------------
beosztott tűzoltó
előadó (gyakornok)*
gépész
gépkocsivezető*
hallgató (tűzoltótechnikus képzés)
hajóskapitány (kerületi)
háttérparancsnok (fővárosi)
híradós
kormányos
különleges szerkezelő
matróz
pályakezdő*
rohamparancsnok (fővárosi)
rohamparancsnok-helyettes (fővárosi)
szerparancsnok
szolgálatparancsnok
szerződéses
szolgálatparancsnok-helyettes
törzstiszt (fővárosi)
tűzoltási csoportvezető (fővárosi)

BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁS
-------------
Munkakör (beosztás)
-------------
biztonsági tiszt
biztonságtechnikus
fegyvermester
felügyelő
foglalkoztatási előadó
főfelügyelő
gépkocsivezető
konyhavezető
mosodavezető
művezető
ügyeletes tiszt

Megjegyzés:
A *-gal jelzett munkakörökbe, beosztásokba történő minősítést mindig az adott szakterülettől függően, illetve a szakterülethez kapcsolódóan kell meghozni.

Az Alkalmassági követelmények
2. számú függeléke



II. Kategória:
Ide tartoznak az alábbi munkakörökbe, beosztásokba tartozó személyek, akik az I. kategóriába tartozók közvetlen irányítását végzik, illetve munkafeladataik jellegét tekintve csak közvetve vagy alkalmanként végeznek az I. kategóriába sorolt munkatevékenységet.

RENDŐRSÉG
-------------
Munkakör (beosztás)
-------------
alosztályvezető*
alosztályvezető-helyettes*
bevetési parancsnok (KRE I.)
bevetési parancsnok (KRE II.)
csoportvezető*
csoportvezető (kiemelt)*
díszőrségparancsnok (KÖE)
díszőrségparancsnok-helyettes (KÖE)
díszőr (KÖE)
előadó*
fogdaparancsnok
főelőadó*
főnyomozó
főreferens*
főtechnikus*
főügyeletes
főügyeletes (kiemelt)
fővizsgáló
futár
garázsmester (KÖE)
garázsügyeletes
gépjárművezető*
hajóvizsgáló
igazgató (parancsnokhelyettes KRE)
indító
indító (KÖE)
koronaőrző parancsnok (KÖE)
koronaőrzőparancsnok-helyettes (KÖE)
koronaőrző (KÖE)
közbiztonsági igazgató (parancsnokhelyettes KRE)
kiemelt főelőadó*
kiemelt főnyomozó
kiemelt főtechnikus*
kiemelt fővizsgáló
kiképzésszervező (RKSZ)
kutyavezető (bűnügyi)
mesterlövő
műveleti irányító (KRE I.)
műveleti irányító (KRE)
műveleti irányító (MRFK)
műveleti parancsnok-helyettes
nyomozó
objektumőr (KÖE)
őrségparancsnok
őrsparancsnok (alosztály jogállású)
őrsparancsnok (osztály jogállású)
őrsparancsnok-helyettes
őrsparancsnok-helyettes (alosztály jogállású)
őrsparancsnok-helyettes (osztály jogállású)
raktárvezető*
részlegvezető*
segédelőadó*
segédtechnikus*
szolgálatparancsnok (KRE)
szolgálatparancsnok-helyettes (KRE)
szolgálatvezető (RSZKI)
távírász
technikus*
ügyeletes*
ügyeletes tiszt*
ügyeletvezető*
ügyeletvezető (RKSZ)
ügyeletvezető-helyettes*
váltásparancsnok
vizsgáló
zászlóaljparancsnok (BRFK)

HATÁRŐRSÉG32
Munkakör (beosztás)
alosztályvezető*
főügyeletes
főügyeletes-helyettes
fővizsgáló
kiemelt főügyeletes
kiemelt fővizsgáló
kísérő
idegenrendészeti központvezető
idegenrendészeti központvezető-helyettes
központvezető
központvezető-helyettes
osztályvezető*
osztályvezető-helyettes*
őr (RSZKI)
technikus*
szakértő (HÖK, HFK, RSZKI)
vezetőügyeletes
vizsgáló

KATASZTRÓFAVÉDELEM
-------------
Munkakör (beosztás)
-------------
oktató* KOK
szolgálatvezető (RSZKI)
szolgálatparancsnok (Országház)
szolgálatvezető (Országház)

HIVATÁSOS ÖNKORMÁNYZATI TŰZOLTÓSÁG
-------------
Munkakör (beosztás)
-------------
csoportvezető
előadó (fővárosi, megyeszékhelyi, kerületi, városi)*
főelőadó (kerületi, városi)*
főelőadó (megyeszékhelyi, fővárosi) +
főosztályvezető (fővárosi) +
főgépész (kerületi)
gépjárművezető (fővárosi)
hírközpontvezető-helyettes (fővárosi)
kiemelt főelőadó (fővárosi) +
kiemelt főelőadó (kerületi, városi)
osztályvezető (parancsnokhelyettes) (kiemelt kerületi, megyeszékhelyi)
osztályvezető (kiemelt kerületi, megyeszékhelyi)
osztályvezető (parancsnokhelyettes) (kerületi, városi)
osztályvezető (kerületi, városi) +
osztályvezető (önálló) +
osztályvezető (fővárosi)
osztályvezető-helyettes fővárosi +
tűzoltóparancsnok (fővárosi)
tűzoltóparancsnok (kiemelt kerületi, megyeszékhelyi)
tűzoltóparancsnok (kerületi, városi)
tűzoltóparancsnok-helyettes (fővárosi)
tűzoltóparancsnok (készenléti egység nélkül)

Megjegyzés:
A + jellel megjelölt beosztásokban tűzoltási, műszaki mentési, tűzmegelőzési és tűzvizsgálati feladatokban is részt vesznek.

BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁS
-------------
Munkakör (beosztás)
-------------
egészségügyi szakdolgozó*
élelmezési dolgozó*
előadó*
főelőadó*
nevelő
orvos
pszichológus
raktáros*

Megjegyzés:
A *-gal jelölt munkakörökbe, beosztásokba történő minősítést mindig az adott szakterülettől függően, illetve a szakterülethez kapcsolódóan kell meghozni.

Az Alkalmassági követelmények
3. számú függeléke



III. Kategória:
Ide tartoznak az alábbi munkakörökbe, beosztásokba tartozó személyek, akik adminisztratív tevékenységük folytán állnak kapcsolatban az állampolgárokkal, illetve irányítói, vezetői, parancsnoki feladatokat látnak el, amelyek csak közvetve kapcsolódnak az operatív munkafeladatokhoz.

RENDŐRSÉG
-------------
Munkakör (beosztás)
-------------
alosztályvezető*
bűnügyi főigazgató (országos főkapitány-helyettes)
bűnügyi igazgató (főkapitány-helyettes)
csoportvezető (RSZKI)
csoportvezető*
ellátó (KÖE)
évfolyamparancsnok
főigazgató (országos főkapitány-helyettes) (KBI)
főigazgató-helyettes (KBI)
főkapitány
főkapitány (BRFK)
főkapitány-helyettes (bűnügyi) (BRFK)
főkapitány-helyettes (közbiztonsági)
főosztályvezető*
főosztályvezető (BRFK)
főosztályvezető (KÖE)
főosztályvezető-helyettes*
futárszolgálat-vezető
gazdasági főigazgató (országos főkapitány gazdasági helyettes)
gazdasági igazgató (főkapitány gazdasági helyettes)
gazdasági igazgató (KÖE)
gazdasági igazgató (KRE)
hivatalvezető
hivatalvezető (BRFK)
hivatalvezető (KRE II.)
igazgató (NBEK, RSZKI, RSZKK, KVKI, HTSZ, GEI)
igazgató-helyettes (KVKI, RSZKI)
irodavezető (BRFK)
irodavezető (sajtó és társadalmi kapcsolatok)
kiemelt főellenőr* (kiemelt szakirányítók)
kiemelt főelőadó* (kiemelt szakirányítók)
kiemelt főmérnök* (kiemelt szakirányítók)
kiemelt főreferens* (kiemelt szakirányítók)
kiemelt főrevizor* (kiemelt szakirányítók)
kollégiumparancsnok
közbiztonsági főigazgató (országos főkapitány-helyettes)
közbiztonsági igazgató (főkapitány-helyettes)
lőtérvezető
műhelyvezető (KRE)
országos rendőrfőkapitány
osztályvezető*
osztályvezető (kiemelt, önálló)*
osztályvezető-helyettes*
osztályvezető-helyettes (kiemelt, önálló)*
parancsnok (KRE)
parancsnok (országos főkapitány-helyettes) (KÖE)
rendészeti attasé
személyi titkár
szolgálatvezető
szolgálatvezető (személyügyi) (KÖE)
szolgálatvezető-helyettes
szakcsoportvezető (RSZKI)
titkárságvezető*
titkárságvezető (főkapitányi)
vezető (logisztika) (BRFK)

HATÁRŐRSÉG33
Munkakör (beosztás)
alosztályvezető*
főigazgató-helyettes
főosztályvezető*
főosztályvezető-helyettes*
gazdasági főigazgató (országos parancsnok gazdasági helyettes)
gazdasági főigazgató-helyettes (technikai főosztályvezető)
hallgatói századparancsnok-helyettes
igazgató (határőr)
igazgatóhelyettes (gazdasági)
központvezető
központvezető-helyettes
műhelyparancsnok
műmester
országos parancsnok
rendészeti főigazgató (országos parancsnokhelyettes)
rendészeti főigazgató-helyettes (határőrizeti főosztályvezető)
századparancsnok (felsőoktatási)
szolgálatvezető* (felsőfokú tanintézet)
tanszékvezető (katonai főiskola, RTF)
titkárságvezető*
vezetőtechnikus*

KATASZTRÓFAVÉDELEM
-------------
Munkakör (beosztás)
-------------
előadó*
főelőadó*
főigazgató
főosztályvezető*
főosztályvezető (KJÜ)
főosztályvezető-helyettes*
gazdasági főigazgató-helyettes
hatósági főigazgató-helyettes
hírközpontvezető (repülőtér)
igazgató (fővárosi polgári védelmi, KOK)
igazgató
igazgatóhelyettes
igazgatóhelyettes (KOK)
irodavezető
kiemelt főelőadó*
kirendeltségvezető
kirendeltségvezető (fővárosi kiemelt és megyeszékhelyi)
osztályvezető*
parancsnok (KJÜ)
parancsnok (Országház)
titkárságvezető
ügyeletes*
ügyeletvezető*
veszélyhelyzet-kezelési főigazgató-helyettes
vezetőügyeletes

HIVATÁSOS ÖNKORMÁNYZATI TŰZOLTÓSÁG
-------------
Munkakör (beosztás)
-------------
hírközpontvezető (fővárosi)
ügyeletvezető (fővárosi)

BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁS
-------------
Munkakör (beosztás)
-------------
vezető

Megjegyzés:
A *-gal jelölt munkakörökbe, beosztásokba történő minősítést mindig az adott szakterülettől függően, illetve a szakterülethez kapcsolódóan kell meghozni.

Az Alkalmassági követelmények
4. számú függeléke



IV. Kategória:
Ide tartoznak az alábbi munkakörökbe, beosztásokba tartozó személyek, akik hivatásos szolgálati viszonnyal rendelkeznek és képzettségüknek, szakmájuknak megfelelő, illetve nagyrészt adminisztratív munkát látnak el.

RENDŐRSÉG
-------------
Munkakör (beosztás)
-------------
alosztályvezető-helyettes*
belső ellenőr
belső ellenőr (KRE)
beszerző*
csoportvezető*
ellátó*
ellenőr*
előadó*
épületkezelőség-vezető
felcser
fogorvos
főellenőr
főelőadó*
főmérnök
főorvos
főorvos (KRE, RSZKI)
főorvos-helyettes
főreferens
főrevizor
főrevizor (főiskola)
főszakács
főszakács-helyettes
főszakértő*
főszerkesztő
főszerkesztő-helyettes
főtanár
garázsmester
gépjárművezető*
gondnok
hajógépész
hygienikus
jogtanácsos
karmester
karmesterhelyettes
kiemelt főellenőr
kiemelt főelőadó*
kiemelt főreferens
kiemelt főszakértő*
kiemelt főtanár
mérnök*
mérnök (HTSZ)
műhelyvezető*
műhelyvezető-helyettes*
műmester
műmester (fegyver, vegyivédelmi)
műszerész (KÖE)
olvasószerkesztő
orvos
pszichológus
pszichológus (KRE)
raktáros*
raktárvezető*
rendszerszervező
részlegvezető*
revizor
rovatvezető
rovatvezető-helyettes
segédelőadó*
segédtechnikus*
szakács
szakcsoportvezető*
szakértő*
szakoktató
szakorvos
szakreferens (KRE)
szállóvezető
szerelő
szertárvezető (HTSZ)
szólamvezető
tanár
távírász
technikus*
titkárnő
TÜK ügyiratkezelő
TÜK vezető
ügyintéző gépkocsifelelős
vezető főorvos
vezető jogtanácsos
vezetőorvos
zenész

HATÁRŐRSÉG34
Munkakör (beosztás)
belső ellenőr
ellenőr
előadó*
előadó (igazgatóság)
étteremvezető
fegyvermester*
felcser
felelős szerkesztő
fotóriporter
főellenőr
főelőadó*
főorvos
főrevizor
főszerkesztő
főszerkesztő-helyettes
gépjárművezető*
jogtanácsos
karmester
kiemelt főellenőr (kiemelt szakirányítók)
kiemelt főelőadó* (kiemelt szakirányítók)
kiemelt főmérnök (kiemelt szakirányítók)
kiemelt főrevizor (kiemelt szakirányítók)
kiemelt főtanár (kiemelt szakirányítók)
menetvezető
mérnök
műhelyvezető
oktató (felsőoktatási)
olvasószerkesztő
raktáros*
raktárvezető*
részlegvezető
rovatvezető
segédelőadó*
segédelőadó (élelmezési)
stúdióvezető
szakoktató
szakorvos
századparancsnok (felsőoktatási)
századparancsnok-helyettes (felsőoktatási)
szólamvezető
szóvivő
szóvivőhelyettes
tanársegéd
tanszékvezető-helyettes
újságíró
vezető jogtanácsos
vezetőorvos
vezetőoktató (felsőoktatási)
zenekarvezető-helyettes
zenész

KATASZTRÓFAVÉDELEM
Munkakör (beosztás)
csoportvezető*
előadó*
előadó (Országház)
főiskolai docens
főorvos (KOK)
gépjárművezető*
kiemelt főtanár (KOK)
kapus (KOK)
karmester
karmesterhelyettes
koncertmester
múzeumvezető
segédelőadó*
szakcsoportvezető (KOK)
szólamvezető
szolgálatvezető (KOK)
titkárságvezető (KOK)
zenész

HIVATÁSOS ÖNKORMÁNYZATI TŰZOLTÓSÁG
-------------
Munkakör (beosztás)
-------------
fényképész (fővárosi)
főorvos
fűtő
kapus
mérnök
segédelőadó
szakorvos
vezető orvos

BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁS
-------------
Munkakör (beosztás)
-------------
előadó*
főelőadó*

Megjegyzés:
A *-gal jelzett munkakörökbe, beosztásokba történő minősítést mindig az adott szakterülettől függően, illetve a szakterülethez kapcsolódóan kell meghozni.

Az Alkalmassági követelmények
5. számú függeléke



Speciális kategória:
Ide tartoznak az alábbi munkakörökbe, beosztásokba tartozó személyek, akik munkavégzésük során fokozott és tartós egészségi és pszichés terheléseknek vannak kitéve.

RENDŐRSÉG
-------------
Munkakör (beosztás)
-------------
alosztályvezető
biztonsági főtiszt
biztonsági tiszt
csoportvezető
felszámolók
főmérnök
gépjárművezető
gépjárművezető (biztonsági)
helikoptervezető
kiképző
kiemelt biztonsági főtiszt
kiemelt főmérnök
KÖE személyvédelmi terület
mesterlövő
mérnök
osztályvezető
parancsnok (RKSZ, Légirendészet)
parancsnokhelyettes (Légirendészet)
parancsnok (KRE bombaadat)
rendszerszervező (RKSZ)
rohamcsoportos
támogató kommandó
távírász
technikus
tűzszerész-búvár
tűzszerész

HATÁRŐRSÉG35
Munkakör (beosztás)
alosztályvezető (speciális bevetési)
szolgálati csoportvezető (speciális bevetési)
járőrvezető (speciális bevetési)

HIVATÁSOS ÖNKORMÁNYZATI TŰZOLTÓSÁG
-------------
Munkakör (beosztás)
-------------
búvár
búvárszolgálat-vezető (kerületi)
merülésvezető (kerületi)
merülésvezető-helyettes

Az Alkalmassági követelmények
6. számú függeléke36

 

Az egyes speciális szolgálatokra, valamint a külföldi szolgálatra jelentkezőkre, illetve azok tagjaira vonatkozó egyéb egészségi követelmények



Terrorelhárító szolgálat
– rendelkezzen az átlagosnál nagyobb erőfeszítést igénylő feladatok elvégzéséhez szükséges fizikai erőnléti állapottal, ennek megfelelő izomzattal, kiváló reflexekkel;
– a családi és saját anamnesisében krónikus, örökletes megbetegedések ne szerepeljenek;
– veleszületett és szerzett belgyógyászati, bőrgyógyászati, idegrendszeri, pszichiátriai, mozgásszervi, sebészeti elváltozásai nem lehetnek;
– normális légzésfunkciós értékekkel rendelkezzen;
– érzékszervi (látás, hallás, szaglás, egyensúly) fogyatékossága nem lehet;
– testsúlytöbblete ne legyen (testtömegindex);
– ép, szanált fogazata legyen.
Ellenjavallatok:
– a pszichés funkció károsodása;
– neuro-pszichiátriai vagy egyéb szervrendszeri megbetegedésekre utaló panaszok miatt történt kezelés;
– gyógyszer-, alkohol-, valamint drogfüggőség;
– szemüveg vagy más korrekciós eszköz viselése, bármilyen keratotomiás vagy keratektomiás műtét utáni állapot; artephakia (műlencse beültetés utáni állapot), látótérkiesés; kancsalság bármilyen mértéke; színlátás bármilyen mértékű zavara;
– a limfadenoid szövetek és az orr nyálkahártyájának az orrlégzést zavaró hipertrófiája (rhinitis allergica, orrpolyposis, deviatio septi nasi kifejezett formája, concha nasalis hypertrophia stb.);
– a beszéd-, illetve a magas hang tartományban bármilyen mértékű halláscsökkenés;
– elhízás;
– kivehető, nem rögzített fogpótlás.

Tűzszerész szolgálat
– az idegrendszer kifogástalan állapota;
– kifogástalan látás és színlátás;
– audiometriával igazolt ép hallás;
– a kéz ujjainak teljes épsége.
Ellenjavallatok:
– a pszichés funkciók károsodása;
– gyógyszer-, alkohol-, valamint drogfüggőség;
– mozgáskoordinációs zavar, végtag tremor;
– látóélesség-csökkenés, a színlátás zavara;
– a limfadenoid szövetek és az orr nyálkahártyájának hipertrófiája; a kielégítő orrlégzést akadályozó tényező (rhinitis allergica, orrpolyposis, deviatio septi nasi kifejezett formája, concha nasalis hypertrophia stb.);
– halláscsökkenés.
A vizsgálatok eredményét a beosztás ellátásához szükséges személyiségbeli, képességi és egészségi követelmények szerint kell elbírálni.

Búvár szolgálat
– az 1. számú függelék I. kategóriájába sorolt beosztásokhoz szükséges egészségi követelményeken kívül:
– 0,6 látóélesség mindkét szemen, javítás nélkül;
– ép hallás, teljesen ép hallójáratok, Eustach-kürt átjárhatósága.
Ellenjavallatok:
– systolés vérnyomás 100 Hgmm alatt és 150 Hgmm felett, pulzus 100/min felett nyugalomban;
– a tüdő vitálkapacitása 3000 köbcentiméter alatt;
– tüdőgümőkór (inaktív szakban is);
– visszérbetegség csomóképzéssel vagy anélkül;
– sérvek, hasi műtétek utáni állapotok;
– idült bőrbetegségek, kiterjedt bőrgombásodás, torzító hegek a bőrfelületeken;
– vestibuláris ingerek iránti kifejezett és tartós érzékenység;
– koponyaműtét utáni csonthiány;
– idült középfülgyulladás;
– a limfadenoid szövetek és az orr nyálkahártyájának hipertrófiája, a kielégítő orrlégzést akadályozó tényezők (rhinitis allergica, orrpolyposis, deviatio septi nasi kifejezett formája, concha nasalis hypertrophia stb.);
– szemüveg, illetve kontaktlencse viselése;
– kiújulásra hajlamos homlok- és arcüreggyulladás;
– a szemhéjak, a kötőhártya és a könnyutak idült megbetegedései;
– szanálatlan fogazat, kivehető, nem rögzített fogpótlás.

A külföldi szolgálatra jelentkező személyek
– a jelentkező egészségi, pszichikai és fizikai állapota az élettani tűréshatárokon belül legyen, ebben az esetben a külföldi szolgálat teljesítésére nagy valószínűséggel alkalmas;
– az idegrendszer kifogástalan állapota, teljesen ép reflexek, harmonikus életvezetés, jó beilleszkedési és tűrőképesség, káros szenvedély hiánya;
– a légző-, valamint a szív-érrendszer kifogástalan állapota, ép légzés, tiszta szívhangok (a jelölt még funkcionális zörejek esetén is alkalmatlan), normális vérnyomás, szív- és légzési frekvencia;
– ép, szanált fogazat;
– az emésztőrendszer kifogástalan állapota, dyspepsiás panaszok hiánya, rendezett székletürítés;
– a mozgásszervek funkcionálisan ép állapota és teljes panaszmentesség;
– 0,6 látóélesség mindkét szemen, javítás nélkül, amennyiben a fogadó ettől eltérő feltételeket nem határoz meg;
– teljesen ép hallás és hallójáratok.
Ellenjavallatok:
– megállapított betegség vagy elváltozás következtében a hivatásos szolgálatra való egészségi alkalmasság módosításának indokoltsága;
– a szolgálat teljesítése során neuro-pszichiátriai vagy egyéb szervrendszeri megbetegedésre utaló panaszok miatti kezelés;
– túltápláltság vagy súlycsökkenés mellett gyenge fizikai teherbíróképesség;
– aktuális neuro-pszichiátriai panasz, egyenetlen életvezetés, vagy a beilleszkedési és tűrőképesség nem kielégítő;
– kórelőzményben bármilyen anyagcserezavar, vagy meglévő, illetve recidiváló allergiás folyamat;
– szívzörej vagy szívritmuszavar van;
– a vérnyomás ismételt ellenőrzés során magasabb 150/95 Hgmm-nél, nyugalmi állapotban 100/min-nál szaporább pulzus;
– visszértágulatok;
– szanálatlan fogazat;
– dyspepsiás panaszok, étvágy- vagy székletürítési zavarok;
– bármilyen sérv;
– mozgásszervi elváltozások (a kórelőzményben szereplő vagy aktuálisan jelentkező panasz, funkciókárosodás);
– krónikus nőgyógyászati megbetegedés;
– graviditás.

Az Alkalmassági követelmények
7. számú függeléke

 

Rendvédelmi munkakörök pszichológiai alkalmassági vizsgálatának követelményrendszere


------------------
Követelményszintek
Vizsgálandó képesség faktorok
Vizsgálandó személyiség faktorok
------------------
Az alkalmasságot alapvetően meghatározó követelmények
– logikai-kombinatív készség
– helyzetfelismerő készség
– döntési készség

– személyiség dominanciája (határozottság, asszertivitás)
– érzelmi-indulati élet kiegyensúlyozottsága,
– deviancia, krimininalitásra hajlam,
– pályamotiváció
– korruptív magatartásmód

Az alkalmasságot másodlagosan meghatározó követelmények
– kommunikációs készség
– figyelmi képesség

– szociabilitás
– konfliktuskezelés

Az alapvető alkalmasságot kiegészítő követelmények
– kreativitás
– szervezőkészség

– aktivációs szint
– kockázatvállalás

2. számú melléklet
a 21/2000. (VIII. 23.) BM–IM–TNM
együttes rendelethez

 

Egészségi alkalmassági vizsgálatot kérő lap

 

(Rendészeti szakközépiskola)



 

................................................
a vizsgálatot kérő szerv megnevezése

 

Egészségi alkalmassági
vizsgálatot kérő lap
(R e n d é s z e t i s z a k k ö z é p i s k o l a)
A szelvény

 

BM Központi Kórház és Intézményei
Munkaköri Alkalmasságot Vizsgáló Osztály
B u d a p e s t

 

 

Kérem ....................................................... [szül. év: ......... anyja neve: ..............................................
lakcíme (irányítószámmal): ..................................................................... lakos] Rendészeti szakközép-
iskolai tanuló (jelöltnek) – hivatásos állományba, Felvétel előtti egészségi alkalmasságának vizsgálatát, elbírálását.

 

Megjegyzés:
Dátum: ..............................................

 

A kívánt részt aláhúzni, illetve beírni.
(A véleményt kérő szerv tölti ki.)

P. H.

......................................
vizsgálatot kérő aláírása

 

K É R D Ő Í V

B szelvény

 

(Saját kézírással, igennel, nemmel, beírással, aláhúzással a kérdésekre válaszolva töltse ki.)

 

TAJ szám: ..................................

 

1. Név (asszonyoknál leánykori név is): .................................................................................................
2. Szül. év, hó, nap, hely: ............................................ Anyja neve: ......................................................
3. Lakcíme (irányítószámmal): ............................................................................................................
4. Foglalkozása, szakképzettsége: ........................................................................................................
5. Szüleinél előfordult-e: magas vérnyomás, cukorbetegség, ideg- és pszichiátriai betegség, szívbetegség, daganat,
alkoholizmus, öngyilkosság, egyéb éspedig: ............................................................................. Nem.
6. Kezelték-e, illetve kezelik-e (műtét is ide értendő) a következő betegségekkel igen – nem (Írja be, húzza alá.)

 

a. mozgásszervi betegség: ..........................
c. szív- és érbetegség: ...............................
e. vese, májbetegség: .................................
g. magas vérnyomás: ................................
j. allergia, szénanátha: ..............................
m. nőgyógyászati betegség: ........................
p. öngyilkossági kísérlet: ...........................

b. tüdo- és mellhártyagyulladás, tüdőasztma: ..........................
d. fekélybetegség (gyomor, nyombél): .................................
f. görcsrohamok, eszméletvesztés, ágybavizelés: .....................

 

h. cukorbetegség: ............
k. tüdogümőkór (tbc): .......
n. urológiai betegség: .......
r. idegkimerültség: ...........

i. szem, fül betegség: .................
l. fertőző betegség: ....................
o. nemibetegség: ......................
s. van-e tériszonya: ...................
u. egyéb betegségek: ..................
x. mitől fél, illetve iszonyodik: ......

t. van-e félelme zárthelyen való tartózkodástól, utazástól: ..........................
v. fél, illetve iszonyodik-e: tűztől, víztől, halottól, vértől: ..........................

 

7. Szedett-e, illetve szed-e rendszeresen valamilyen gyógyszert (mit): ............................................................
8. Fogyasztott-e, illetve fogyaszt-e valamilyen kábítószert, drogot: ................................................................
9. Kezelték-e kórházban, szanatóriumban (mikor, miért): ...........................................................................
10. Rendszeres orvosi ellenőrzés alatt áll-e, illetve állt-e (miért): ....................................................................
11. Kezelték-e ideg-, pszichiátriai gyógyintézetben (mikor, miért): ..................................................................
12. Volt-e balesete (csonttörése, fej-, mellkasi, hasi, gerinc-, végtagsérülése, mikor): ............................................
13. Volt-e beteg az elmúlt egy évben (mi baja volt): ...................................................................................
14. Volt-e orvosszakértői vizsgálata (mikor, milyen okból): ..........................................................................
15. Megállapítottak-e munkaképesség-csökkenést (hány %-ot): ......................................................................
16. Volt-e már hivatásos szolgálatban (mettől-meddig és hol): .......................................................................
17. Orvosi felülvizsgálat előtt állott-e (FÜV, mikor, hol): .............................................................................
18. Egészségi okok miatt szerelték-e le: ............. 19. Volt-e már felvétel előtti orvosi alkalmassági vizsgálaton: .........

 

 

 

..................... hol: ................................ mikor (év, hónap) ................................... eredmény: ..................

 

 

 

Dátum: ......................................................

 

 

 

Tudomásul veszem, hogy az általam ismert betegségem vagy egészségi elváltozásom elhallgatása, utólag is ALKALMATLAN minősítést vonhat maga
után! A KÉRDŐÍVET a valóságnak megfelelően töltöttem ki!

 

 

 

 

..........................................................
vizsgálandó személy aláírása

 

 

 

 

 


minta

 

BM Központi Kórház és Intézményei
Munkaköri Alkalmasságot Vizsgáló Osztály
Postacím: Budapest, Postafiók 23 1046

Sorszám: .........................................
Melléklet: A vizsgálati leleteket
tartalmazó boríték.

......................................................
(címzett)
......................................................

......................................................

......................................................
(minősítés)

Elsőfokú

Másodfokú


vizsgálat; minősítés

 

 

 

 

Név: ...................................................... szül. év: .................. anyja neve: ..........................................

Rendészeti szakközépiskolai tanulót (jelöltet) – hivatásos állományba történő – Felvétele előtt megvizsgáltuk.
Nevezettet a jelzett beosztásba a fent megjelöltek alapján minősítettük.
NEM ALKALMAS az Eü. Alkalmassági követelmények ....................................................... pontja(i) alapján.

 

 

 

 

Megjegyzés:
Dátum: ...............................................................
(A kívánt részt aláhúzni, beírni, bekeretezni.)

P. H.

...........................................................
orvos aláírása, pecsétje

 

 

 

Előzetes orvosi vélemény:

Sorszám: ...........................................

 

ORVOSI VIZSGÁLATOK

Minősítés, kód

Ideggyógyászat
Pszichiátria

 

 

Sebészet
Mozgásszervek
Urológia

 

 

Fül-orr-gégészet
Audiológia

 

 

Szemészet

 

 

Bőrgyógyászat

 

 

Nőgyógyászat

 

 

Keringési rendszer
EKG

 

P

 

 

 

 

RR

 

 

 

Légzőrendszer

 

 

 

 

Hasi szervek

 

Ts.

 

 

 

 

 

TTI

 

 

 

Fogazat

 

H/CS

 

 

 

Egyéb

 

Tm.

 

 

 

Labor

 

Röntgen

 

Másodfokú minősítés és vélemény:

 

 

Légzésfunkció

 

 

H/CS: has, csípő körfogat cm-ben
TTI: Test-tömeg index

 

 


Dátum:


P.H.

..................
orvos aláírása

ÖSSZESÍTŐ VÉLEMÉNY

Rendészeti szakközépiskolai tanuló (jelölt) – hivatásos állományba történő – Felvétele előtti, egészségi vizsgálata
alapján Alkalmas
NEM ALKALMAS az Eü. Alkalmassági követelmények ....................................................... pontja(i) alapján.

 

 

 

Dátum: ...............................................................
Megjegyzés:

P. H.

...........................................................
orvos aláírása, pecsétje

 

 


minta

3. számú melléklet
a 21/2000. (VIII. 23.) BM–IM–TNM
együttes rendelethez

 

Egészségi alkalmassági vizsgálatot kérő lap

 

(Rendőrtiszti Főiskola)



 

Rendőrtiszti Főiskola Tanulmányi Hivatala

Budapest, Farkasvölgyi út 12. 1121

 

Egészségi alkalmassági
vizsgálatot kérő lap
(R e n d ő r t i s z t i F ő i s k o l a)
A szelvény

 

.............................................. Osztály / Főorvosának

B u d a p e s t

 

Kérem ....................................................... [szül. év: ......... anyja neve: ..............................................
lakcíme (irányítószámmal): ..................................................................... lakos] Rendőrtiszti Főiskola
hallgató jelölt hivatásos állományba, a rendőrség – büntetés végrehajtás – vám- és pénzügyőrség – határőrség
(.....................) szakra Felvétel – Véglegesítés előtti egészségi alkalmasságának vizsgálatát, elbírálását.

 

Megjegyzés:
Dátum: ..............................................

 

A kívánt részt aláhúzni, illetve beírni.
(A véleményt kérő szerv tölti ki.)

P. H.

......................................
vizsgálatot kérő aláírása

 

K É R D Ő Í V

B szelvény

 

(Saját kézírással, igennel, nemmel, beírással, aláhúzással a kérdésekre válaszolva töltse ki.)

 

TAJ szám: ..................................

 

1. Név (asszonyoknál leánykori név is): .................................................................................................
2. Szül. év, hó, nap, hely: ............................................ Anyja neve: ......................................................
3. Lakcíme (irányítószámmal): ............................................................................................................
4. Foglalkozása, szakképzettsége: ........................................................................................................
5. Szüleinél előfordult-e: magas vérnyomás, cukorbetegség, ideg- és pszichiátriai betegség, szívbetegség, daganat,
alkoholizmus, öngyilkosság, egyéb éspedig: ............................................................................. Nem.
6. Kezelték-e, illetve kezelik-e (műtét is ide értendő) a következő betegségekkel igen – nem (Írja be, húzza alá.)

 

a. mozgásszervi betegség: ..........................
c. szív- és érbetegség: ...............................
e. vese, májbetegség: .................................
g. magas vérnyomás: ................................
j. allergia, szénanátha: ..............................
m. nőgyógyászati betegség: ........................
p. öngyilkossági kísérlet: ...........................

b. tüdo- és mellhártyagyulladás, tüdőasztma: ..........................
d. fekélybetegség (gyomor, nyombél): .................................
f. görcsrohamok, eszméletvesztés, ágybavizelés: .....................

 

h. cukorbetegség: ............
k. tüdogümőkór (tbc): .......
n. urológiai betegség: .......
r. idegkimerültség: ...........

i. szem, fül betegség: .................
l. fertőző betegség: ....................
o. nemibetegség: ......................
s. van-e tériszonya: ...................
u. egyéb betegségek: ..................
x. mitől fél, illetve iszonyodik: ......

t. van-e félelme zárthelyen való tartózkodástól, utazástól: ..........................
v. fél, illetve iszonyodik-e: tűztől, víztől, halottól, vértől: ..........................

 

7. Szedett-e, illetve szed-e rendszeresen valamilyen gyógyszert (mit): ............................................................
8. Fogyasztott-e, illetve fogyaszt-e valamilyen kábítószert, drogot: ................................................................
9. Kezelték-e kórházban, szanatóriumban (mikor, miért): ...........................................................................
10. Rendszeres orvosi ellenőrzés alatt áll-e, illetve állt-e (miért): ....................................................................
11. Kezelték-e ideg-, pszichiátriai gyógyintézetben (mikor, miért): ..................................................................
12. Volt-e balesete (csonttörése, fej-, mellkasi, hasi, gerinc-, végtagsérülése, mikor): ............................................
13. Volt-e beteg az elmúlt egy évben (mi baja volt): ...................................................................................
14. Volt-e orvosszakértői vizsgálata (mikor, milyen okból): ..........................................................................
15. Megállapítottak-e munkaképesség-csökkenést (hány %-ot): ......................................................................
16. Volt-e már hivatásos szolgálatban (mettől-meddig és hol): .......................................................................
17. Orvosi felülvizsgálat előtt állott-e (FÜV, mikor, hol): .............................................................................
18. Egészségi okok miatt szerelték-e le: ............. 19. Volt-e már felvétel előtti orvosi alkalmassági vizsgálaton: .........

 

..................... hol: ................................ mikor (év, hónap) ................................... eredmény: ..................

 

Dátum: ......................................................

 

Tudomásul veszem, hogy az általam ismert betegségem vagy egészségi elváltozásom elhallgatása, utólag is ALKALMATLAN minősítést vonhat maga
után! A KÉRDŐÍVET a valóságnak megfelelően töltöttem ki!

 

 

..........................................................
vizsgálandó személy aláírása

 

 

 


minta

 

.......................................................
a vizsgálatot végző szerv megnevezése

 

Sorszám: .........................................
Melléklet: A vizsgálati leleteket
tartalmazó boríték.

......................................................
(címzett)
......................................................

......................................................

......................................................
(minősítés)

Elsőfokú

Másodfokú


vizsgálat; minősítés

 

 

 

 

Név: ...................................................... szül. év: .................. anyja neve: ..........................................

Rendőrtiszti iskola hallgató jelöltet hivatásos állományba a rendőrségbüntetés-végrehajtás – vám- és pénzügyőr-ség – határőrség (.......................) szakra Felvétel – Véglegesítés előtt megvizsgáltuk. Nevezettet a jelzett beosztásba
a fent megjelöltek alapján minősítettük.
NEM ALKALMAS az Eü. Alkalmassági követelmények ....................................................... pontja(i) alapján.

 

 

 

 

Megjegyzés:
Dátum: ...............................................................
(A kívánt részt aláhúzni, beírni, bekeretezni.)

P. H.


...........................................................
orvos aláírása, pecsétje

 

 

 

Előzetes orvosi vélemény:

Sorszám: ...........................................

 

ORVOSI VIZSGÁLATOK

Minősítés, kód

Ideggyógyászat
Pszichiátria

 

 

Sebészet
Mozgásszervek
Urológia

 

 

Fül-orr-gégészet
Audiológia

 

 

Szemészet

 

 

Bőrgyógyászat

 

 

Nőgyógyászat

 

 

Keringési rendszer
EKG

 

P

 

 

 

 

RR

 

 

 

Légzőrendszer

 

 

 

 

Hasi szervek

 

Ts.

 

 

 

 

 

TTI

 

 

 

Fogazat

 

H/CS

 

 

 

Egyéb

 

Tm.

 

 

 

Labor

 

Röntgen

 

Másodfokú minősítés és vélemény:

 

 

Légzésfunkció

 

 

H/CS: has, csípő körfogat cm-ben
TTI: Test-tömeg index

 

 


Dátum:


P.H.

..................
orvos aláírása

ÖSSZESÍTŐ VÉLEMÉNY

RTF hallgató jelölt, hivatásos állományba a rendőrség – büntetés-végrehajtás – vám- és pénzügyőrség – határőrség
(.......................) szakra Felvétel – Véglegesítés elött egészségi vizsgálata alapján Alkalmas
NEM ALKALMAS az Eü. Alkalmassági követelmények ....................................................... pontja(i) alapján.

 

 

 

Dátum: ...............................................................
Megjegyzés:

P. H.

...........................................................
orvos aláírása, pecsétje

 

 


minta

4. számú melléklet
a 21/2000. (VIII. 23.) BM–IM–TNM
együttes rendelethez

 

Egészségi alkalmassági vizsgálatot kérő lap

 

(rendőrség)



 

..........................................................
a küldő szerv megnevezése

 

Egészségi alkalmassági
vizsgálatot kérő lap
(r e n d ő r s é g)
A szelvény

 

.............................................. Osztály / Főorvosának

.................................

 

Kérem ....................................................... [szül. év: ......... anyja neve: ..............................................
lakcíme (irányítószámmal): .............................................................................. lakos] Felvétel előtti – Vég-
legesítéshez – Átminősítéshez – Időszakos (szűrő) egészségi alkalmasságának vizsgálatát, elbírálását: hivatásos
bűnügyi (nyomozó, vizsgáló) – közrendvédelmi – terrorelhárító – operatív – őr – ig.rend. – szakszolgálati
(személyügyi, anyagi, pénzügyi, eü.); egyéb éspedig: ....................................... beosztott
A felsoroltakon kívül egyéb: ............................................. köztisztviselői – közalkalmazotti beosztásba.

 

Megjegyzés:
Dátum: ..............................................

 

A kívánt részt aláhúzni, illetve beírni.
(A véleményt kérő szerv tölti ki.)

P. H.

......................................
vizsgálatot kérő aláírása

 

K É R D Ő Í V

B szelvény

 

(Saját kézírással, igennel, nemmel, beírással, aláhúzással a kérdésekre válaszolva töltse ki.)

 

TAJ szám: ..................................

 

1. Név (asszonyoknál leánykori név is): .................................................................................................
2. Szül. év, hó, nap, hely: ............................................ Anyja neve: ......................................................
3. Lakcíme (irányítószámmal): ............................................................................................................
4. Foglalkozása, szakképzettsége: ........................................................................................................
5. Szüleinél előfordult-e: magas vérnyomás, cukorbetegség, ideg- és pszichiátriai betegség, szívbetegség, daganat,
alkoholizmus, öngyilkosság, egyéb éspedig: ............................................................................. Nem.
6. Kezelték-e, illetve kezelik-e (műtét is ide értendő) a következő betegségekkel igen – nem (Írja be, húzza alá.)

 

a. mozgásszervi betegség: ..........................
c. szív- és érbetegség: ...............................
e. vese, májbetegség: .................................
g. magas vérnyomás: ................................
j. allergia, szénanátha: ..............................
m. nőgyógyászati betegség: ........................
p. öngyilkossági kísérlet: ...........................

b. tüdo- és mellhártyagyulladás, tüdőasztma: ..........................
d. fekélybetegség (gyomor, nyombél): .................................
f. görcsrohamok, eszméletvesztés, ágybavizelés: .....................

 

h. cukorbetegség: ............
k. tüdogümőkór (tbc): .......
n. urológiai betegség: .......
r. idegkimerültség: ...........

i. szem, fül betegség: .................
l. fertőző betegség: ....................
o. nemibetegség: ......................
s. van-e tériszonya: ...................
u. egyéb betegségek: ..................
x. mitől fél, illetve iszonyodik: ......

t. van-e félelme zárthelyen való tartózkodástól, utazástól: ..........................
v. fél, illetve iszonyodik-e: tűztől, víztől, halottól, vértől: ..........................

 

7. Szedett-e, illetve szed-e rendszeresen valamilyen gyógyszert (mit): ............................................................
8. Fogyasztott-e, illetve fogyaszt-e valamilyen kábítószert, drogot: ................................................................
9. Kezelték-e kórházban, szanatóriumban (mikor, miért): ...........................................................................
10. Rendszeres orvosi ellenőrzés alatt áll-e, illetve állt-e (miért): ....................................................................
11. Kezelték-e ideg-, pszichiátriai gyógyintézetben (mikor, miért): ..................................................................
12. Volt-e balesete (csonttörése, fej-, mellkasi, hasi, gerinc-, végtagsérülése, mikor): ............................................
13. Volt-e beteg az elmúlt egy évben (mi baja volt): ...................................................................................
14. Volt-e orvosszakértői vizsgálata (mikor, milyen okból): ..........................................................................
15. Megállapítottak-e munkaképesség-csökkenést (hány %-ot): ......................................................................
16. Volt-e már hivatásos szolgálatban (mettől-meddig és hol): .......................................................................
17. Orvosi felülvizsgálat előtt állott-e (FÜV, mikor, hol): .............................................................................
18. Egészségi okok miatt szerelték-e le: ............. 19. Volt-e már felvétel előtti orvosi alkalmassági vizsgálaton: .........

 

..................... hol: ................................ mikor (év, hónap) ................................... eredmény: ..................

 

Dátum: ......................................................

 

Tudomásul veszem, hogy az általam ismert betegségem vagy egészségi elváltozásom elhallgatása, utólag is ALKALMATLAN minősítést vonhat maga
után! A KÉRDŐÍVET a valóságnak megfelelően töltöttem ki!

 

 

..........................................................
vizsgálandó személy aláírása

 

 

 


minta

 

.......................................................
a vizsgálatot végző szerv megnevezése

 

Sorszám: .........................................
Melléklet: A vizsgálati leleteket
tartalmazó boríték.

......................................................
(címzett)
......................................................

......................................................

......................................................
(minősítés)

Elsőfokú
Másodfokú
Időszakos


vizsgálat; minősítés

 

 

 

 

Név: ...................................................... szül. év: .................. anyja neve: ..........................................

Hivatásos bűnügyi (nyomozó, vizsgáló) – közrendvédelmi – terrorelhárító – operatív – őr – ig.rend. – szakszolgá-
lati (személyügyi, anyagi, pénzügyi, egészségügyi, egyéb ......................................) beosztott, a felsoroltakon kívül
egyéb ...................................... köztisztviselői – közalkalmazotti beosztásba Felvétel – Véglegesítés – Átmi-
nősítés elött megvizsgáltuk. Nevezettet a jelzett beosztásba a fent megjelöltek alapján minősítettük.
NEM ALKALMAS az Eü. Alkalmassági követelmények ....................................................... pontja(i) alapján.
IDŐSZAKOS egészségi alkalmassági vizsgálat: ALKALMAS – IDEIGLENESEN ALKALMATLAN – ALKALMATLAN

Pszichológia:

 

 

 

Megjegyzés:

Dátum: ...............................................................
(A kívánt részt aláhúzni, beírni, bekeretezni.)

P. H.


...........................................................
orvos aláírása, pecsétje

 

Előzetes orvosi vélemény:

Sorszám: ...........................................

 

Pszichológia:

ORVOSI VIZSGÁLATOK

Minősítés, kód

Ideggyógyászat
Pszichiátria

 

 

Sebészet
Mozgásszervek
Urológia

 

 

Fül-orr-gégészet
Audiológia

 

 

Szemészet

 

 

Bőrgyógyászat

 

 

Nőgyógyászat

 

 

Keringési rendszer
EKG

 

P

 

 

 

 

RR

 

 

 

Légzőrendszer

 

 

 

 

Hasi szervek

 

Ts.

 

 

 

 

 

TTI

 

 

 

Fogazat

 

H/CS

 

 

 

Egyéb

 

Tm.

 

 

 

Labor

 

Röntgen

 

Másodfokú minősítés és vélemény:

 

 

Légzésfunkció

 

 

H/CS: has, csípő körfogat cm-ben
TTI: Test-tömeg index

 

 


Dátum:


P.H.

..................
orvos aláírása

ÖSSZESÍTŐ VÉLEMÉNY
Felvétel előtt – Véglegesítés – Átminősítés – Időszakos

Hivatásos bűnügyi (nyomozó, vizsgáló) – közrendvédelmi – terrorelhárító – operatív – őr – ig.rend. – szakszol-
gálati (személyügyi, anyagi, pénzügyi, egészségügyi, egyéb ...................................) beosztott; a felsoroltakon kívül
egyéb .............................. köztisztviselői – közalkalmazotti beosztásra ALKALMAS – Ideiglenesen alkalmatlan
NEM ALKALMAS az Eü. Alkalmassági követelmények ....................................................... pontja(i) alapján.

Dátum: ...............................................................
Megjegyzés:

P. H.

...........................................................
orvos aláírása, pecsétje

 

 


minta

5. számú melléklet
a 21/2000. (VIII. 23.) BM–IM–TNM
együttes rendelethez

 

Egészségi alkalmassági vizsgálatot kérő lap

 

(határőrség)



 

..........................................................
a küldő szerv megnevezése

 

Egészségi alkalmassági
vizsgálatot kérő lap
(h a t á r ő r s é g)
A szelvény

 

.............................................. Osztály / Főorvosának

.................................

 

Kérem ....................................................... [szül. év: ......... anyja neve: ..............................................
lakcíme (irányítószámmal): .............................................................................. lakos] Felvétel előtti –
Véglegesítéshez – Átminősítéshez – Időszakos egészségi alkalmasságának vizsgálatát, elbírálását: hivatásos operatív
– járőrőrútlevélkezelő – kísérő – határvadász század beosztott – informatikai – harcjármű kezelő
igazgatásrendészeti – hadtáp – oktatói – irodai – egészségügyi – egyéb: .............................................
köztisztviselői – közalkalmazotti beosztásba.

 

Megjegyzés:

Dátum: ..............................................

 

A kívánt részt aláhúzni, illetve beírni.
(A véleményt kérő szerv tölti ki.)

P. H.

......................................
vizsgálatot kérő aláírása

 

K É R D Ő Í V

B szelvény

 

(Saját kézírással, igennel, nemmel, beírással, aláhúzással a kérdésekre válaszolva töltse ki.)

 

TAJ szám: ..................................

 

1. Név (asszonyoknál leánykori név is): .................................................................................................
2. Szül. év, hó, nap, hely: ............................................ Anyja neve: ......................................................
3. Lakcíme (irányítószámmal): ............................................................................................................
4. Foglalkozása, szakképzettsége: ........................................................................................................
5. Szüleinél előfordult-e: magas vérnyomás, cukorbetegség, ideg- és pszichiátriai betegség, szívbetegség, daganat,
alkoholizmus, öngyilkosság, egyéb éspedig: ............................................................................. Nem.
6. Kezelték-e, illetve kezelik-e (műtét is ide értendő) a következő betegségekkel igen – nem (Írja be, húzza alá.)

 

a. mozgásszervi betegség: ..........................
c. szív- és érbetegség: ...............................
e. vese, májbetegség: .................................
g. magas vérnyomás: ................................
j. allergia, szénanátha: ..............................
m. nőgyógyászati betegség: ........................
p. öngyilkossági kísérlet: ...........................

b. tüdo- és mellhártyagyulladás, tüdőasztma: ..........................
d. fekélybetegség (gyomor, nyombél): .................................
f. görcsrohamok, eszméletvesztés, ágybavizelés: .....................

 

h. cukorbetegség: ............
k. tüdogümőkór (tbc): .......
n. urológiai betegség: .......
r. idegkimerültség: ...........

i. szem, fül betegség: .................
l. fertőző betegség: ....................
o. nemibetegség: ......................
s. van-e tériszonya: ...................
u. egyéb betegségek: ..................
x. mitől fél, illetve iszonyodik: ......

t. van-e félelme zárthelyen való tartózkodástól, utazástól: ..........................
v. fél, illetve iszonyodik-e: tűztől, víztől, halottól, vértől: ..........................

 

7. Szedett-e, illetve szed-e rendszeresen valamilyen gyógyszert (mit): ............................................................
8. Fogyasztott-e, illetve fogyaszt-e valamilyen kábítószert, drogot: ................................................................
9. Kezelték-e kórházban, szanatóriumban (mikor, miért): ...........................................................................
10. Rendszeres orvosi ellenőrzés alatt áll-e, illetve állt-e (miért): ....................................................................
11. Kezelték-e ideg-, pszichiátriai gyógyintézetben (mikor, miért): ..................................................................
12. Volt-e balesete (csonttörése, fej-, mellkasi, hasi, gerinc-, végtagsérülése, mikor): ............................................
13. Volt-e beteg az elmúlt egy évben (mi baja volt): ...................................................................................
14. Volt-e orvosszakértői vizsgálata (mikor, milyen okból): ..........................................................................
15. Megállapítottak-e munkaképesség-csökkenést (hány %-ot): ......................................................................
16. Volt-e már hivatásos szolgálatban (mettől-meddig és hol): .......................................................................
17. Orvosi felülvizsgálat előtt állott-e (FÜV, mikor, hol): .............................................................................
18. Egészségi okok miatt szerelték-e le: ............. 19. Volt-e már felvétel előtti orvosi alkalmassági vizsgálaton: .........

 

..................... hol: ................................ mikor (év, hónap) ................................... eredmény: ..................

 

Dátum: ......................................................

 

Tudomásul veszem, hogy az általam ismert betegségem vagy egészségi elváltozásom elhallgatása, utólag is ALKALMATLAN minősítést vonhat maga
után! A KÉRDŐÍVET a valóságnak megfelelően töltöttem ki!

 

 

..........................................................
vizsgálandó személy aláírása

 

 

 


minta

 

.......................................................
a vizsgálatot végző szerv megnevezése

 

Sorszám: .........................................
Melléklet: A vizsgálati leleteket
tartalmazó boríték.

......................................................
(címzett)
......................................................

......................................................

......................................................
(minősítés)

Elsőfokú
Másodfokú
Időszakos


vizsgálat; minősítés

 

 

 

 

Név: ...................................................... szül. év: .................. anyja neve: ..........................................

hivatásos operatív – járőr – őr – útlevélkezelő – kísérő – határvadász század beosztott –– harcjármű kezelő –
informatikai – igazgatásrendészeti – hadtáp – oktatói – irodai – egészségügyi – egyéb: .......................................);
köztisztviselői – közalkalmazotti beosztásba, Felvétel – Véglegesítés – Átminősítés előtt megvizsgáltuk. Nevezettet
a jelzett beosztásba a fent megjelöltek alapján minősítettük.
NEM ALKALMAS az Eü. Alkalmassági követelmények ....................................................... pontja(i) alapján.
IDŐSZAKOS egészségi alkalmassági vizsgálat: ALKALMAS – IDEIGLENESEN ALKALMATLAN – ALKALMATLAN

Pszichológia:

 

 

 

Megjegyzés:

Dátum: ...............................................................
(A kívánt részt aláhúzni, beírni, bekeretezni.)

P. H.


...........................................................
orvos aláírása, pecsétje

 

Előzetes orvosi vélemény:

Sorszám: ...........................................

 

Pszichológia:

ORVOSI VIZSGÁLATOK

Minősítés, kód

Ideggyógyászat
Pszichiátria

 

 

Sebészet
Mozgásszervek
Urológia

 

 

Fül-orr-gégészet
Audiológia

 

 

Szemészet

 

 

Bőrgyógyászat

 

 

Nőgyógyászat

 

 

Keringési rendszer
EKG

 

P

 

 

 

 

RR

 

 

 

Légzőrendszer

 

 

 

 

Hasi szervek

 

Ts.

 

 

 

 

 

TTI

 

 

 

Fogazat

 

H/CS

 

 

 

Egyéb

 

Tm.

 

 

 

Labor

 

Röntgen

 

Másodfokú minősítés és vélemény:

 

 

Légzésfunkció

 

 

H/CS: has, csípő körfogat cm-ben
TTI: Test-tömeg index

 

 


Dátum:


P.H.

..................
orvos aláírása

ÖSSZESÍTŐ VÉLEMÉNY
Felvétel előtt – Véglegesítés – Átminősítés – Időszakos

Hivatásos operatív – járőr – őr – útlevélkezelő – kísérő – határvadász század beosztott –– harcjármű kezelő –
informatikai – igazgatásrendészeti – hadtáp – oktatói – irodai – egészségügyi – egyéb: .......................................);
köztisztviselői – közalkalmazotti beosztásra ALKALMAS – Ideiglenesen alkalmatlan
NEM ALKALMAS az Eü. Alkalmassági követelmények ....................................................... pontja(i) alapján.

Dátum: ...............................................................

Megjegyzés:

P. H.

...........................................................
orvos aláírása, pecsétje

 

 


minta

6. számú melléklet
a 21/2000. (VIII. 23.) BM–IM–TNM
együttes rendelethez

 

Egészségi alkalmassági vizsgálatot kérő lap

 

(büntetés végrehajtás)



 

..........................................................
a küldő szerv megnevezése

 

Egészségi alkalmassági
vizsgálatot kérő lap
(b ü n t e t é s – v é g r e h a j t á s)
A szelvény

 

.............................................. Osztály / Főorvosának

.................................

 

Kérem ....................................................... [szül. év: ......... anyja neve: ..............................................
lakcíme (irányítószámmal): .............................................................................. lakos] Felvétel előtti –
Véglegesítéshez – Átminősítéshez – Időszakos egészségi alkalmasságának vizsgálatát, elbírálását: hivatásos (őr –
felügyelő – fogvatartottakkal közvetlen foglalkozó – irodai – vezető – egyéb, éspedig: .......................................)
köztisztviselői – közalkalmazotti beosztásba.

 

Megjegyzés:

Dátum: ..............................................

 

A kívánt részt aláhúzni, illetve beírni.
(A véleményt kérő szerv tölti ki.)

P. H.

......................................
vizsgálatot kérő aláírása

 

K É R D Ő Í V

B szelvény

 

(Saját kézírással, igennel, nemmel, beírással, aláhúzással a kérdésekre válaszolva töltse ki.)

 

TAJ szám: ..................................

 

1. Név (asszonyoknál leánykori név is): .................................................................................................
2. Szül. év, hó, nap, hely: ............................................ Anyja neve: ......................................................
3. Lakcíme (irányítószámmal): ............................................................................................................
4. Foglalkozása, szakképzettsége: ........................................................................................................
5. Szüleinél előfordult-e: magas vérnyomás, cukorbetegség, ideg- és pszichiátriai betegség, szívbetegség, daganat,
alkoholizmus, öngyilkosság, egyéb éspedig: ............................................................................. Nem.
6. Kezelték-e, illetve kezelik-e (műtét is ide értendő) a következő betegségekkel igen – nem (Írja be, húzza alá.)

 

a. mozgásszervi betegség: ..........................
c. szív- és érbetegség: ...............................
e. vese, májbetegség: .................................
g. magas vérnyomás: ................................
j. allergia, szénanátha: ..............................
m. nőgyógyászati betegség: ........................
p. öngyilkossági kísérlet: ...........................

b. tüdo- és mellhártyagyulladás, tüdőasztma: ..........................
d. fekélybetegség (gyomor, nyombél): .................................
f. görcsrohamok, eszméletvesztés, ágybavizelés: .....................

 

h. cukorbetegség: ............
k. tüdogümőkór (tbc): .......
n. urológiai betegség: .......
r. idegkimerültség: ...........

i. szem, fül betegség: .................
l. fertőző betegség: ....................
o. nemibetegség: ......................
s. van-e tériszonya: ...................
u. egyéb betegségek: ..................
x. mitől fél, illetve iszonyodik: ......

t. van-e félelme zárthelyen való tartózkodástól, utazástól: ..........................
v. fél, illetve iszonyodik-e: tűztől, víztől, halottól, vértől: ..........................

 

7. Szedett-e, illetve szed-e rendszeresen valamilyen gyógyszert (mit): ............................................................
8. Fogyasztott-e, illetve fogyaszt-e valamilyen kábítószert, drogot: ................................................................
9. Kezelték-e kórházban, szanatóriumban (mikor, miért): ...........................................................................
10. Rendszeres orvosi ellenőrzés alatt áll-e, illetve állt-e (miért): ....................................................................
11. Kezelték-e ideg-, pszichiátriai gyógyintézetben (mikor, miért): ..................................................................
12. Volt-e balesete (csonttörése, fej-, mellkasi, hasi, gerinc-, végtagsérülése, mikor): ............................................
13. Volt-e beteg az elmúlt egy évben (mi baja volt): ...................................................................................
14. Volt-e orvosszakértői vizsgálata (mikor, milyen okból): ..........................................................................
15. Megállapítottak-e munkaképesség-csökkenést (hány %-ot): ......................................................................
16. Volt-e már hivatásos szolgálatban (mettől-meddig és hol): .......................................................................
17. Orvosi felülvizsgálat előtt állott-e (FÜV, mikor, hol): .............................................................................
18. Egészségi okok miatt szerelték-e le: ............. 19. Volt-e már felvétel előtti orvosi alkalmassági vizsgálaton: .........

 

..................... hol: ................................ mikor (év, hónap) ................................... eredmény: ..................

 

Dátum: ......................................................

 

Tudomásul veszem, hogy az általam ismert betegségem vagy egészségi elváltozásom elhallgatása, utólag is ALKALMATLAN minősítést vonhat maga
után! A KÉRDŐÍVET a valóságnak megfelelően töltöttem ki!

 

 

..........................................................
vizsgálandó személy aláírása

 

 

 


minta

 

.......................................................
a vizsgálatot végző szerv megnevezése

 

Sorszám: .........................................
Melléklet: A vizsgálati leleteket
tartalmazó boríték.

......................................................
(címzett)
......................................................

......................................................

......................................................
(minősítés)

Elsőfokú
Másodfokú
Időszakos


vizsgálat; minősítés

 

 

 

 

Név: ...................................................... szül. év: .................. anyja neve: ..........................................

hivatásos (őr – felügyelő – fogvatartottakkal közvetlen foglalkozó –– irodai – vezető – egyéb, éspedig:
: .......................................); köztisztviselői – közalkalmazotti beosztásba Felvétel – Véglegesítés – Átminősí-
tés előtt megvizsgáltuk. Nevezettet a jelzett beosztásba a fent megjelöltek alapján minősítettük.
NEM ALKALMAS az Eü. Alkalmassági követelmények ....................................................... pontja(i) alapján.
IDŐSZAKOS egészségi alkalmassági vizsgálat: ALKALMAS – IDEIGLENESEN ALKALMATLAN – ALKALMATLAN

Pszichológia:

 

 

 

Megjegyzés:

Dátum: ...............................................................
(A kívánt részt aláhúzni, beírni, bekeretezni.)

P. H.


...........................................................
orvos aláírása, pecsétje

 

Előzetes orvosi vélemény:

Sorszám: ...........................................

 

Pszichológia:

ORVOSI VIZSGÁLATOK

Minősítés, kód

Ideggyógyászat
Pszichiátria

 

 

Sebészet
Mozgásszervek
Urológia

 

 

Fül-orr-gégészet
Audiológia

 

 

Szemészet

 

 

Bőrgyógyászat

 

 

Nőgyógyászat

 

 

Keringési rendszer
EKG

 

P

 

 

 

 

RR

 

 

 

Légzőrendszer

 

 

 

 

Hasi szervek

 

Ts.

 

 

 

 

 

TTI

 

 

 

Fogazat

 

H/CS

 

 

 

Egyéb

 

Tm.

 

 

 

Labor

 

Röntgen

 

Másodfokú minősítés és vélemény:

 

 

Légzésfunkció

 

 

H/CS: has, csípő körfogat cm-ben
TTI: Test-tömeg index

 

 


Dátum:


P.H.

..................
orvos aláírása

ÖSSZESÍTŐ VÉLEMÉNY
Felvétel előtt – Véglegesítés – Átminősítés – Időszakos

Hivatásos (őr – felügyelő – fogvatartottakkal közvetlen foglalkozó –– irodai – vezető – egyéb, éspedig:
....................................); köztisztviselői – közalkalmazotti beosztásba ALKALMAS – Ideiglenesen alkalmatlan
NEM ALKALMAS az Eü. Alkalmassági követelmények ....................................................... pontja(i) alapján.

Dátum: ...............................................................

Megjegyzés:

P. H.

...........................................................
orvos aláírása, pecsétje

 

 


minta

7. számú melléklet
a 21/2000. (VIII. 23.) BM–IM–TNM
együttes rendelethez

 

Egészségi alkalmassági vizsgálatot kérő lap

 

(katasztrófavédelem tűzoltó)



 

..........................................................
a küldő szerv megnevezése

 

Egészségi alkalmassági
vizsgálatot kérő lap
(k a t a s z t r ó f a v é d e l e m t ű z o l t ó)
A szelvény

 

.............................................. Osztály / Főorvosának

.................................

 

Kérem ....................................................... [szül. év: ......... anyja neve: ..............................................
lakcíme (irányítószámmal): .............................................................................. lakos] Felvétel előtti –
Véglegesítéshez – Átminősítéshez – Időszakos egészségi alkalmasságának vizsgálatát, elbírálását: hivatásos (von.
tűzoltóitü. gk. vezetőitü. megelőzési – igazgatási – irodai – hadtáp – műszaki – egyéb, éspedig:
...........................) köztisztviselői – közalkalmazotti beosztásba.

 

Megjegyzés:

Dátum: ..............................................

 

A kívánt részt aláhúzni, illetve beírni.
(A véleményt kérő szerv tölti ki.)

P. H.

......................................
vizsgálatot kérő aláírása

 

K É R D Ő Í V

B szelvény

 

(Saját kézírással, igennel, nemmel, beírással, aláhúzással a kérdésekre válaszolva töltse ki.)

 

TAJ szám: ..................................

 

1. Név (asszonyoknál leánykori név is): .................................................................................................
2. Szül. év, hó, nap, hely: ............................................ Anyja neve: ......................................................
3. Lakcíme (irányítószámmal): ............................................................................................................
4. Foglalkozása, szakképzettsége: ........................................................................................................
5. Szüleinél előfordult-e: magas vérnyomás, cukorbetegség, ideg- és pszichiátriai betegség, szívbetegség, daganat,
alkoholizmus, öngyilkosság, egyéb éspedig: ............................................................................. Nem.
6. Kezelték-e, illetve kezelik-e (műtét is ide értendő) a következő betegségekkel igen – nem (Írja be, húzza alá.)

 

a. mozgásszervi betegség: ..........................
c. szív- és érbetegség: ...............................
e. vese, májbetegség: .................................
g. magas vérnyomás: ................................
j. allergia, szénanátha: ..............................
m. nőgyógyászati betegség: ........................
p. öngyilkossági kísérlet: ...........................

b. tüdo- és mellhártyagyulladás, tüdőasztma: ..........................
d. fekélybetegség (gyomor, nyombél): .................................
f. görcsrohamok, eszméletvesztés, ágybavizelés: .....................

 

h. cukorbetegség: ............
k. tüdogümőkór (tbc): .......
n. urológiai betegség: .......
r. idegkimerültség: ...........

i. szem, fül betegség: .................
l. fertőző betegség: ....................
o. nemibetegség: ......................
s. van-e tériszonya: ...................
u. egyéb betegségek: ..................
x. mitől fél, illetve iszonyodik: ......

t. van-e félelme zárthelyen való tartózkodástól, utazástól: ..........................
v. fél, illetve iszonyodik-e: tűztől, víztől, halottól, vértől: ..........................

 

7. Szedett-e, illetve szed-e rendszeresen valamilyen gyógyszert (mit): ............................................................
8. Fogyasztott-e, illetve fogyaszt-e valamilyen kábítószert, drogot: ................................................................
9. Kezelték-e kórházban, szanatóriumban (mikor, miért): ...........................................................................
10. Rendszeres orvosi ellenőrzés alatt áll-e, illetve állt-e (miért): ....................................................................
11. Kezelték-e ideg-, pszichiátriai gyógyintézetben (mikor, miért): ..................................................................
12. Volt-e balesete (csonttörése, fej-, mellkasi, hasi, gerinc-, végtagsérülése, mikor): ............................................
13. Volt-e beteg az elmúlt egy évben (mi baja volt): ...................................................................................
14. Volt-e orvosszakértői vizsgálata (mikor, milyen okból): ..........................................................................
15. Megállapítottak-e munkaképesség-csökkenést (hány %-ot): ......................................................................
16. Volt-e már hivatásos szolgálatban (mettől-meddig és hol): .......................................................................
17. Orvosi felülvizsgálat előtt állott-e (FÜV, mikor, hol): .............................................................................
18. Egészségi okok miatt szerelték-e le: ............. 19. Volt-e már felvétel előtti orvosi alkalmassági vizsgálaton: .........

 

..................... hol: ................................ mikor (év, hónap) ................................... eredmény: ..................

 

Dátum: ......................................................

 

Tudomásul veszem, hogy az általam ismert betegségem vagy egészségi elváltozásom elhallgatása, utólag is ALKALMATLAN minősítést vonhat maga
után! A KÉRDŐÍVET a valóságnak megfelelően töltöttem ki!

 

 

..........................................................
vizsgálandó személy aláírása

 

 

 


minta

 

.......................................................
a vizsgálatot végző szerv megnevezése

 

Sorszám: .........................................
Melléklet: A vizsgálati leleteket
tartalmazó boríték.

......................................................
(címzett)
......................................................

......................................................

......................................................
(minősítés)

Elsőfokú
Másodfokú
Időszakos


vizsgálat; minősítés

 

 

 

 

Név: ...................................................... szül. év: .................. anyja neve: ..........................................

hivatásos (von. tűzoltói – tü. gk. vezetői – tü. megelőzési – igazgatási – irodai – hadtáp – műszaki – egyéb, éspedig:
..........................................); köztisztviselői – közalkalmazotti beosztásba Felvétel – Véglegesítés – Átminő-
sítés előtt megvizsgáltuk. Nevezettet a jelzett beosztásba a fent megjelöltek alapján minősítettük.
NEM ALKALMAS az Eü. Alkalmassági követelmények ....................................................... pontja(i) alapján.
IDŐSZAKOS egészségi alkalmassági vizsgálat: ALKALMAS – IDEIGLENESEN ALKALMATLAN – ALKALMATLAN

Pszichológia:

 

 

 

Megjegyzés:

Dátum: ...............................................................
(A kívánt részt aláhúzni, beírni, bekeretezni.)

P. H.


...........................................................
orvos aláírása, pecsétje

 

Előzetes orvosi vélemény:

Sorszám: ...........................................

 

Pszichológia:

ORVOSI VIZSGÁLATOK

Minősítés, kód

Ideggyógyászat
Pszichiátria

 

 

Sebészet
Mozgásszervek
Urológia

 

 

Fül-orr-gégészet
Audiológia

 

 

Szemészet

 

 

Bőrgyógyászat

 

 

Nőgyógyászat

 

 

Keringési rendszer
EKG

 

P

 

 

 

 

RR

 

 

 

Légzőrendszer

 

 

 

 

Hasi szervek

 

Ts.

 

 

 

 

 

TTI

 

 

 

Fogazat

 

H/CS

 

 

 

Egyéb

 

Tm.

 

 

 

Labor

 

Röntgen

 

Másodfokú minősítés és vélemény:

 

 

Légzésfunkció

 

 

H/CS: has, csípő körfogat cm-ben
TTI: Test-tömeg index

 

 


Dátum:


P.H.

..................
orvos aláírása

ÖSSZESÍTŐ VÉLEMÉNY
Felvétel előtt – Véglegesítés – Átminősítés – Időszakos

Hivatásos (von. tűzoltói – tü. gk. vezetői – tü. megelőzési – igazgatási – irodai – hadtáp – műszaki – eü., egyéb:
....................................); köztisztviselői – közalkalmazotti beosztásba ALKALMAS – Ideiglenesen alkalmatlan
NEM ALKALMAS az Eü. Alkalmassági követelmények ....................................................... pontja(i) alapján.

Dátum: ...............................................................

Megjegyzés:

P. H.

...........................................................
orvos aláírása, pecsétje

 

 


minta

8. számú melléklet
a 21/2000. (VIII. 23.) BM–IM–TNM
együttes rendelethez

 

Egészségi alkalmassági vizsgálatot kérő lap

 

(katasztrófavédelem PV)



 

..........................................................
a küldő szerv megnevezése

 

Egészségi alkalmassági
vizsgálatot kérő lap
(k a t a s z t r ó f a v é d e l e m P V)
A szelvény

 

.............................................. Osztály / Főorvosának

.................................

 

Kérem ....................................................... [szül. év: ......... anyja neve: ..............................................
lakcíme (irányítószámmal): .............................................................................. lakos] Felvétel előtti –
Véglegesítéshez – Átminősítéshez – Időszakos egészségi alkalmasságának vizsgálatát, elbírálását: hivatásos [parancs-
noki – havária (vegyi végzettséget igénylő munkakör – irányító) – főelőadói (irodai) – egyéb: ...........................]
köztisztviselői – közalkalmazotti beosztásba.

 

Megjegyzés:

Dátum: ..............................................

 

A kívánt részt aláhúzni, illetve beírni.
(A véleményt kérő szerv tölti ki.)

P. H.

......................................
vizsgálatot kérő aláírása

 

K É R D Ő Í V

B szelvény

 

(Saját kézírással, igennel, nemmel, beírással, aláhúzással a kérdésekre válaszolva töltse ki.)

 

TAJ szám: ..................................

 

1. Név (asszonyoknál leánykori név is): .................................................................................................
2. Szül. év, hó, nap, hely: ............................................ Anyja neve: ......................................................
3. Lakcíme (irányítószámmal): ............................................................................................................
4. Foglalkozása, szakképzettsége: ........................................................................................................
5. Szüleinél előfordult-e: magas vérnyomás, cukorbetegség, ideg- és pszichiátriai betegség, szívbetegség, daganat,
alkoholizmus, öngyilkosság, egyéb éspedig: ............................................................................. Nem.
6. Kezelték-e, illetve kezelik-e (műtét is ide értendő) a következő betegségekkel igen – nem (Írja be, húzza alá.)

 

a. mozgásszervi betegség: ..........................
c. szív- és érbetegség: ...............................
e. vese, májbetegség: .................................
g. magas vérnyomás: ................................
j. allergia, szénanátha: ..............................
m. nőgyógyászati betegség: ........................
p. öngyilkossági kísérlet: ...........................

b. tüdo- és mellhártyagyulladás, tüdőasztma: ..........................
d. fekélybetegség (gyomor, nyombél): .................................
f. görcsrohamok, eszméletvesztés, ágybavizelés: .....................

 

h. cukorbetegség: ............
k. tüdogümőkór (tbc): .......
n. urológiai betegség: .......
r. idegkimerültség: ...........

i. szem, fül betegség: .................
l. fertőző betegség: ....................
o. nemibetegség: ......................
s. van-e tériszonya: ...................
u. egyéb betegségek: ..................
x. mitől fél, illetve iszonyodik: ......

t. van-e félelme zárthelyen való tartózkodástól, utazástól: ..........................
v. fél, illetve iszonyodik-e: tűztől, víztől, halottól, vértől: ..........................

 

7. Szedett-e, illetve szed-e rendszeresen valamilyen gyógyszert (mit): ............................................................
8. Fogyasztott-e, illetve fogyaszt-e valamilyen kábítószert, drogot: ................................................................
9. Kezelték-e kórházban, szanatóriumban (mikor, miért): ...........................................................................
10. Rendszeres orvosi ellenőrzés alatt áll-e, illetve állt-e (miért): ....................................................................
11. Kezelték-e ideg-, pszichiátriai gyógyintézetben (mikor, miért): ..................................................................
12. Volt-e balesete (csonttörése, fej-, mellkasi, hasi, gerinc-, végtagsérülése, mikor): ............................................
13. Volt-e beteg az elmúlt egy évben (mi baja volt): ...................................................................................
14. Volt-e orvosszakértői vizsgálata (mikor, milyen okból): ..........................................................................
15. Megállapítottak-e munkaképesség-csökkenést (hány %-ot): ......................................................................
16. Volt-e már hivatásos szolgálatban (mettől-meddig és hol): .......................................................................
17. Orvosi felülvizsgálat előtt állott-e (FÜV, mikor, hol): .............................................................................
18. Egészségi okok miatt szerelték-e le: ............. 19. Volt-e már felvétel előtti orvosi alkalmassági vizsgálaton: .........

 

..................... hol: ................................ mikor (év, hónap) ................................... eredmény: ..................

 

Dátum: ......................................................

 

Tudomásul veszem, hogy az általam ismert betegségem vagy egészségi elváltozásom elhallgatása, utólag is ALKALMATLAN minősítést vonhat maga
után! A KÉRDŐÍVET a valóságnak megfelelően töltöttem ki!

 

 

..........................................................
vizsgálandó személy aláírása

 

 

 


minta

 

.......................................................
a vizsgálatot végző szerv megnevezése

 

Sorszám: .........................................
Melléklet: A vizsgálati leleteket
tartalmazó boríték.

......................................................
(címzett)
......................................................

......................................................

......................................................
(minősítés)

Elsőfokú
Másodfokú
Időszakos


vizsgálat; minősítés

 

 

 

 

Név: ...................................................... szül. év: .................. anyja neve: ..........................................

hivatásos (parancsnoki – havária (vegyi végzettséget igénylő munkakör – irányító) – főelőadói (irodai) – egyéb: .........
............); köztisztviselői – közalkalmazotti beosztásba Felvétel – Véglegesítés – Átminősítés előtt megvizsgáltuk.
Nevezettet a jelzett beosztásba a fent megjelöltek alapján minősítettük.
NEM ALKALMAS az Eü. Alkalmassági követelmények ....................................................... pontja(i) alapján.
IDŐSZAKOS egészségi alkalmassági vizsgálat: ALKALMAS – IDEIGLENESEN ALKALMATLAN – ALKALMATLAN

Pszichológia:

 

 

 

Megjegyzés:

Dátum: ...............................................................
(A kívánt részt aláhúzni, beírni, bekeretezni.)

P. H.


...........................................................
orvos aláírása, pecsétje

 

Előzetes orvosi vélemény:

Sorszám: ...........................................

 

Pszichológia:

ORVOSI VIZSGÁLATOK

Minősítés, kód

Ideggyógyászat
Pszichiátria

 

 

Sebészet
Mozgásszervek
Urológia

 

 

Fül-orr-gégészet
Audiológia

 

 

Szemészet

 

 

Bőrgyógyászat

 

 

Nőgyógyászat

 

 

Keringési rendszer
EKG

 

P

 

 

 

 

RR

 

 

 

Légzőrendszer

 

 

 

 

Hasi szervek

 

Ts.

 

 

 

 

 

TTI

 

 

 

Fogazat

 

H/CS

 

 

 

Egyéb

 

Tm.

 

 

 

Labor

 

Röntgen

 

Másodfokú minősítés és vélemény:

 

 

Légzésfunkció

 

 

H/CS: has, csípő körfogat cm-ben
TTI: Test-tömeg index

 

 


Dátum:


P.H.

..................
orvos aláírása

ÖSSZESÍTŐ VÉLEMÉNY
Felvétel előtt – Véglegesítés – Átminősítés – Időszakos

Hivatásos [parancsnoki – havária (vegyi végzettséget igénylő munkakör – irányító) – főelőadói (irodai) – egyéb:
....................................]; köztisztviselői – közalkalmazotti beosztásba ALKALMAS – Ideiglenesen alkalmatlan
NEM ALKALMAS az Eü. Alkalmassági követelmények ....................................................... pontja(i) alapján.

Dátum: ...............................................................

Megjegyzés:

P. H.

...........................................................
orvos aláírása, pecsétje

 

 


minta

9. számú melléklet
a 21/2000. (VIII. 23.) BM–IM–TNM
együttes rendelethez



......................................
a tájékoztatást kérő szerv megnevezése

Tisztelt Háziorvos Asszony/Úr !

Kérem ........... nevű, szül. idő: ...............
anyja neve: ............. lakcíme: ...............
lakos egészségi adatainak közlését és azt nevezettnek zárt, lepecsételt borítékban átadni szíveskedjék.
Nevezett egészségi állapotáról történő tájékozódás a belügyminisztériumi munkaviszony létesítése előtti, egészségi alkalmassági vizsgálathoz szükséges.

Egészségi adataim közléséhez hozzájárulok.

Köszönettel:

...................

 

jelentkező aláírása

 

P. H.

 

...................

 

a tájékoztatást kérő aláírása



Dátum: .....................

1. Eddigi megbetegedései (gyógykezelés, illetve keresőképtelenség oka):
............................
............................

2. Kórházi, gyógyintézeti, szanatóriumi ellátás, kezelés helye, ideje, kórisme:
............................
............................

3. Sérülések, balesetek:
............................
............................

4. Fertőző megbetegedések:
............................

5. Allergia: ...............

6. Családi anamnézisben szereplő örökletes vagy egyéb betegségek:
............................
............................

7. Egy évre visszamenőleg betegállományban töltött napok száma: ..... nap.

Dátum: ..................

P. H.

 

...............................

 

területileg illetékes háziorvos



Megjegyzés:

10. számú melléklet
a 21/2000. (VIII. 23.) BM–IM–TNM
együttes rendelethez



......................................
a tájékoztatást kérő szerv megnevezése

Tisztelt Háziorvos Asszony/Úr !

Kérem ........... nevű, szül. idő: ...............
anyja neve: ............. lakcíme: ...............
lakos egészségi adatainak közlését, és azt nevezettnek zárt, lepecsételt borítékban átadni szíveskedjék.
Nevezett egészségi állapotáról való tájékozódás a rendészeti szakközépiskolába történő felvétel előtti, egészségi alkalmassági vizsgálathoz szükséges.

Egészségi adataim közléséhez hozzájárulok.

Köszönettel:

...................

 

jelentkező aláírása

 

P. H.

 

...................

 

a tájékoztatást kérő aláírása



Dátum: .....................

1. Eddigi megbetegedései (gyógykezelés, illetve keresőképtelenség oka):
............................
............................

2. Kórházi, gyógyintézeti, szanatóriumi ellátás, kezelés helye, ideje, kórisme:
............................
............................

3. Sérülések, balesetek:
............................
............................

4. Fertőző megbetegedések:
............................

5. Allergia: ...............

6. Családi anamnézisben szereplő örökletes vagy egyéb betegségek:
............................
............................

7. Egy évre visszamenőleg betegállományban töltött napok száma: ..... nap.

Dátum: ..................

P. H.

 

...............................

 

területileg illetékes háziorvos



Megjegyzés:

11. számú melléklet
a 21/2000. (VIII. 23.) BM–IM–TNM
együttes rendelethez.



......................................
a tájékoztatást kérő szerv megnevezése

Tisztelt Háziorvos Asszony/Úr !

Kérem ........... nevű, szül. idő: ...............
anyja neve: ............. lakcíme: ...............
lakos egészségi adatainak közlését, és azt nevezettnek zárt, lepecsételt borítékban átadni szíveskedjék.
Nevezett egészségi állapotáról való tájékozódás a Rendőrtiszti Főiskolára történő felvétel előtti, egészségi alkalmassági vizsgálathoz szükséges.

Egészségi adataim közléséhez hozzájárulok.

Köszönettel:

...................

 

jelentkező aláírása

 

P. H.

 

...................

 

a tájékoztatást kérő aláírása



Dátum: .....................

1. Eddigi megbetegedései (gyógykezelés, illetve keresőképtelenség oka):
............................
............................

2. Kórházi, gyógyintézeti, szanatóriumi ellátás, kezelés helye, ideje, kórisme:
............................
............................

3. Sérülések, balesetek:
............................
............................

4. Fertőző megbetegedések:
............................

5. Allergia: ...............

6. Családi anamnézisben szereplő örökletes vagy egyéb betegségek:
............................
............................

7. Egy évre visszamenőleg betegállományban töltött napok száma: ..... nap.

Dátum: ..................

P. H.

 

...............................

 

területileg illetékes háziorvos



Megjegyzés:

12. számú melléklet
a 21/2000. (VIII. 23.) BM–IM–TNM
együttes rendelethez



......................................
a tájékoztatást kérő szerv megnevezése

Tisztelt Háziorvos Asszony/Úr !

Kérem ........... nevű, szül. idő: ...............
anyja neve: ............. lakcíme: ...............
lakos egészségi adatainak közlését, és azt nevezettnek zárt, lepecsételt borítékban átadni szíveskedjék.
Nevezett egészségi állapotáról való tájékozódás a rendőrséghez történő jelentkezés, munkaviszony létesítés előtti, foglalkozás-egészségügyi vizsgálathoz szükséges.

Egészségi adataim közléséhez hozzájárulok.

Köszönettel:

...................

 

jelentkező aláírása

 

P. H.

 

...................

 

a tájékoztatást kérő aláírása



Dátum: .....................

1. Eddigi megbetegedései (gyógykezelés, illetve keresőképtelenség oka):
............................
............................

2. Kórházi, gyógyintézeti, szanatóriumi ellátás, kezelés helye, ideje, kórisme:
............................
............................

3. Sérülések, balesetek:
............................
............................

4. Fertőző megbetegedések:
............................

5. Allergia: ...............

6. Családi anamnézisben szereplő örökletes vagy egyéb betegségek:
............................
............................

7. Egy évre visszamenőleg betegállományban töltött napok száma: ..... nap.

Dátum: ..................

P. H.

 

...............................

 

területileg illetékes háziorvos



Megjegyzés:

13. számú melléklet
a 21/2000. (VIII. 23.) BM–IM–TNM
együttes rendelethez



......................................
a tájékoztatást kérő szerv megnevezése

Tisztelt Háziorvos Asszony/Úr !

Kérem ........... nevű, szül. idő: ...............
anyja neve: ............. lakcíme: ...............
lakos egészségi adatainak közlését, és azt nevezettnek zárt, lepecsételt borítékban átadni szíveskedjék.
Nevezett egészségi állapotáról való tájékozódás a határőrséghez történő jelentkezés, munkaviszony létesítés előtti, foglalkozás-egészségügyi vizsgálathoz szükséges.

Egészségi adataim közléséhez hozzájárulok.

Köszönettel:

...................

 

jelentkező aláírása

 

P. H.

 

...................

 

a tájékoztatást kérő aláírása



Dátum: .....................

1. Eddigi megbetegedései (gyógykezelés, illetve keresőképtelenség oka):
............................
............................

2. Kórházi, gyógyintézeti, szanatóriumi ellátás, kezelés helye, ideje, kórisme:
............................
............................

3. Sérülések, balesetek:
............................
............................

4. Fertőző megbetegedések:
............................

5. Allergia: ...............

6. Családi anamnézisben szereplő örökletes vagy egyéb betegségek:
............................
............................

7. Egy évre visszamenőleg betegállományban töltött napok száma: ..... nap.

Dátum: ..................

P. H.

 

...............................

 

területileg illetékes háziorvos



Megjegyzés:

14. számú melléklet
a 21/2000. (VIII. 23.) BM–IM–TNM
együttes rendelethez



......................................
a tájékoztatást kérő szerv megnevezése

Tisztelt Háziorvos Asszony/Úr !

Kérem ........... nevű, szül. idő: ...............
anyja neve: ............. lakcíme: ...............
lakos egészségi adatainak közlését, és azt nevezettnek zárt, lepecsételt borítékban átadni szíveskedjék.
Nevezett egészségi állapotáról való tájékozódás a büntetés-végrehajtáshoz történő jelentkezés, munkaviszony létesítés előtti, foglalkozás-egészségügyi vizsgálathoz szükséges.

Egészségi adataim közléséhez hozzájárulok.

Köszönettel:

...................

 

jelentkező aláírása

 

P. H.

 

...................

 

a tájékoztatást kérő aláírása



Dátum: .....................

1. Eddigi megbetegedései (gyógykezelés, illetve keresőképtelenség oka):
............................
............................

2. Kórházi, gyógyintézeti, szanatóriumi ellátás, kezelés helye, ideje, kórisme:
............................
............................

3. Sérülések, balesetek:
............................
............................

4. Fertőző megbetegedések:
............................

5. Allergia: ...............

6. Családi anamnézisben szereplő örökletes vagy egyéb betegségek:
..................