AKTUÁLIS, HÍREK
FIGYELEMFELHÍVÁS
RENDEZVÉNYEK
ÉRDEKEGYEZTETÉS
KÉPVISELŐI FÓRUMOK
EURÓPAI UNIÓ
JOGI ISMERETEK
MUNKABIZTONSÁG
MUNKAEGÉSZSÉGÜGY
KÉMIAI BIZTONSÁG
SZABVÁNYOSÍTÁS
BALESETBIZTOSÍTÁS
EGYÉNI VÉDŐESZKÖZ
MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐK

MAGYAR FÓKUSZPONT
TAPASZTALATCSERE
KÉRDÉSEK-VÁLASZOK
HÍRLEVÉL
KIADVÁNYOK, SEGÉDLETEK
KIADVÁNYOK, SEGÉDLETEK
KAPCSOLATOK

Intézmények
Folyóiratok
Civil kapcsolatok

JOGSZABÁLYOK
RENDELET-TERVEZETEK
ÜZLETI VILÁG
Főcze Lajos Alapítvány a Munkavédelmi Képviselőkért
Székhelye: Budapest, 1068 Benczur u. 45. Telefon: 413-13-51, Fax: (36-1) 461-2485
E-mail: mvkepviselo@t-online.hu
Az alapítvány kuratóriumának elnöke: dr. Váró György

FÓKUSZPONT


 

Nemzeti Partnerségi Találkozó

Egészséges munkahelyek – Jó Önnek, jó a vállalkozásoknak

 

 

Az OMMF és az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség
Magyarországi Fókuszpontja 2009. szeptember 23-án tartotta meg Nemzeti Partnerségi
Találkozóját.

A találkozó az Ügynökség 2008-2009-es kockázatértékelési kampányának rendezvénye volt.

Az EU-ban minden 3 és fél percben életét veszti valaki munkavégzéssel kapcsolatos okokból.
Ez évente közel 167 000 halálesetet jelent, ebből közvetlen munkavégzéssel kapcsolatos
baleset 7 500, a munkakörülményekre visszavezethető megbetegedések száma pedig 159 500.

Az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) által szervezett 23008-2009-es kampány
témája a kockázatkezelés alapját jelentý kockázatértékelés, mely a munkáltatókat segíti a
munkahelyek biztonságosabbá és egészségesebbé tételében, ugyanakkor elýsegíti a
termelékenység növelését is. A kampány az Európai Unió 27 tagállamának munkavállalóit és
munkáltatóit célozza meg.

Az ügynökség kampánystratégiájának fő erőssége, hogy aktívan támogatja és együttműködik
a hálózat tagjaival a Nemzeti Fókuszponton keresztül. A kis- és középvállalkozások
eredményes elérése érdekében fel kell kutatnunk és meg kell győznünk nemzeti szinten más
partnereket, így a kisvállalkozásokat és a nagy kockázattal bíró ágazatokat, hogy a 2007-
2012-es stratégia céljait és elérni kívánt eredményeit biztosítani tudjuk.

A Nemzeti Partnerségi Találkozón a következő előadások hangzottak el:

1.) Dr. Kápolna Ferenc, EGIS üzembiztonsági főosztályvezető:
Vegyi kockázatok – REACH

A REACH, az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete.
A rendelet 2006. december 18-án került kihirdetésre és 2007. június 1-én lépett
hatályba.
A rendelet a következő kérdésekkel foglalkozik:
- A vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról
(REACH)
- Az Európai Vegyi anyag – Ügynökség létrehozásával.

A REACH céljai a következők:
- Az emberi egészség és környezet magasabb fokú védelme.
- Az európai vegyipar versenyképességének fenntartása, fejlesztése.
- Az Európai Unió belső piacának védelme.
- Az ellátási lánc minden szereplőjének információval való ellátása.
- A nemzetközi törekvésekhez (GHS) való integráció lehetősége.
- Az állatkísérletek mennyiségének minimalizálása.

A REACH-ban foglalt kötelezettségek teljesítése érdekében fontos annak az ismerete,
hogy kinek kell az előírt regisztrációt teljesíteni.
A közösségen belüli gyártó esetén: a gyártónak. Ha a gyártónak nem éri meg a
regisztráció teljesítése, de a tovább feldolgozónak szüksége van az anyagra, kénytelen
átvállalni a költségeket.
Import esetén:
o a közösségen kívüli gyártónak, az EU-ban letelepített képviselőjén
keresztül;
o a felhasználónak – importálónak (pld. saját behozatal esetén).

Az előadó részletesen ismertette a regisztrációs kérelem benyújtásával, esetleges
hiánypótlással kapcsolatos kötelezettségeket. Ismertette továbbá az információk
áramlásának menetét a gyártótól kezdődően, egészen a fogyasztókig.
Az előadó a REACH-al kapcsolatos legfontosabb ismereteket a következőkben
foglalta össze:
A REACH elýírásai a vegyi anyagok regisztrálására, értékelésére, engedélyezésére és
korlátozására vonatkoznak. Az előírások új típusúak a gyártó és az importáló teljes
köro felelősségével, valamint a felhasználói lánc teljes körű követésével és oda-vissza
történő informálásával.
A GHS 2009. január 20-tól hatályos. Új osztályozási és címkézési rendszer. Az átállás
fokozatos a GHS-re.
2010. december 1-ig át kell sorolni az anyagokat
o biztonsági adatlapokon a régi és új besorolás együtt,
o új címkézés az új csomagolásokon.
2015. június 1-ig a keverékeket is át kell sorolni, ezután egyedül a GHS lesz
érvényben.
A szabályozás a globalizáció egyik látványos eredménye.

2.) Dr. Virág László főorvos, vezető szakpszichológus:
Pszichoszociális kockázatok.

A munkaképesség fenntartásában, fejlesztésében központi kérdés az emberi szervezet
alkalmazkodóképessége, vagyis a stresszre való reakció módja és mértéke. Az eddigi
pszichológiai kutatások igazolják, hogy a pszichés erőkifejtés a legnagyobb mértékben
a vezetőket érinti, hiszen a döntések előkészítése és meghozatala igényli a legnagyobb
mennyiségű pszichikai energiát. Másik oldalról viszont a munkahelyek
pszichoszociális tényezőinek feltárása és pozitív befolyásolása is a vezetői felelősség
része, sőt napjainkban már a munkaerý-kiválasztási folyamat során is egyre inkább a
pszichikai alkalmasságot helyezi előtérbe a munkahelyi vezetés.

A munkahelyi stressz okai lehetnek pszichoszociális veszélyek, mint például a munka
jellege, szervezése és irányítása, magas elvárások a munkában, alacsony szintű
ellenőrzés, megfélemlítés (pszichoterror), továbbá fizikai-, kémiai- és biológiai
expozíciók (zaj, hýmérséklet, levegőszennyezettség, káros anyagok, stb.).

A munkahelyi stressz vizsgálata szempontjából lényeges tisztáznunk a munka és a
pszichés állapot fogalomkörének két alapvető tényezőjét. Pszichológiai
megterhelésnek számít „minden olyan külső (tárgyi, környezeti, feladatfüggő,
szervezési, vezetýi, pszichoszociális, munkatársi, ösztönzési, kommunikációs, stb.)

hatás és belső (emocionális, akarati, hangulati, igényszintfüggő, stb.) állapotváltozás,
amely a (munka) tevékenység végrehajtását kíséri. Pszichológiai igénybevétel az
individuumot érő valamennyi (munkahelyi és azon kívüli) megterhelésre adott
összegzett egyéni reakció.

A pszichológiai igénybevétel lehet optimális, vagy legalábbis normális, ha a
megterhelés kellý idejo alvással, pihenéssel, illetve kikapcsolódással kompenzálható.
Azonos megterhelés különbözý mértékű igénybevételhez vezet, az egyes
individuumok életkora, szakmai képzettsége és gyakorlata, egészségi állapota,
pihentsége, munkamotivációja és a teljesítménydiszpozíció egyéb személyes
meghatározói függvényében. Fizikai és szellemi munkánál egyaránt alapvető
körülmény, hogy a normát, teljesítménykövetelményt az átlagos képességű, készségű
és teljesítménydiszpozíciójú egyénekhez kell méretezni, mert – amint a balesetek,
selejtes terméke, hibás megoldások elemzése bizonyítja – stresszhelyzetekben a kiváló
képességű, készségű és teljesíménydiszpozíciójú ember is gyakran csak közepes
teljesítmény nyújt.

A bevezető előadásokat követýen a résztvevők szekcióülésekben vitatták meg az
elhangzottakat.
A Nemzeti Partnerségi Találkozón a levezető elnök összefoglalta a szekcióüléseken
elhangzottakat. Zárszavával ért véget a program.