AKTUÁLIS, HÍREK
FIGYELEMFELHÍVÁS
RENDEZVÉNYEK
ÉRDEKEGYEZTETÉS
KÉPVISELŐI FÓRUMOK
EURÓPAI UNIÓ
JOGI ISMERETEK
MUNKABIZTONSÁG
MUNKAEGÉSZSÉGÜGY
KÉMIAI BIZTONSÁG
SZABVÁNYOSÍTÁS
BALESETBIZTOSÍTÁS
EGYÉNI VÉDŐESZKÖZ
MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐK

MAGYAR FÓKUSZPONT
TAPASZTALATCSERE
KÉRDÉSEK-VÁLASZOK
HÍRLEVÉL
KIADVÁNYOK, SEGÉDLETEK
KIADVÁNYOK, SEGÉDLETEK
KAPCSOLATOK

Intézmények
Folyóiratok
Civil kapcsolatok

JOGSZABÁLYOK
RENDELET-TERVEZETEK
ÜZLETI VILÁG
Főcze Lajos Alapítvány a Munkavédelmi Képviselőkért
Székhelye: Budapest, 1068 Benczur u. 45. Telefon: 413-13-51, Fax: (36-1) 461-2485
E-mail: mvkepviselo@t-online.hu
Az alapítvány kuratóriumának elnöke: dr. Váró György

FÓKUSZPONT


Beszámoló

a 2009. november 16-17-én Bilbaoban tartott rendezvényekről

 

A)   Fókuszpont ülés, Bilbao, 2009. november 16.

 

Az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) 2009. november 16-án tartotta Bilbaoban

a fókuszpontok (FOP) 2009. évi harmadik értekezletét. Az ülésre a szokásos körön kívül

meghívták Albánia, Horvátország, Macedónia, Montenegro és Törökország képviselőjét is. A

rendezvény ezúttal némileg rendhagyó formában zajlott: a helyszín nem az EU-OSHA

szokásos tárgyalója volt, hanem a bilbaoi Kongresszusi Központ, ahol a fókuszpont üléssel

egy időben több más, szintén az EU-OSHA közreműködésével szervezett esemény is folyt,

valamennyi a „hálózat” fogalma köré csoportosítva. A fókuszpont értekezletet követően egy

plenáris ülés keretében a fókuszpontok vezetői is találkoztak több, a munkavédelemhez

kapcsolódó szervezet (hálózat) képviselőivel.

 

A fókuszpont ülés napirendjén a következő programpontok szerepeltek.

-  Az előző ülés jegyzőkönyvének elfogadása

-  Tájékoztatás az Ügynökség legutóbbi tevékenységeiről

-  A 2009. évi FOP-munkaterv helyzete

-  A 2010. évi FOP-munkaterv (tervezet)

-  Tájékoztató kampány-tevékenységekről

  o Fotópályázat

  o Dokumentumfilm pályázat

  o Kockázatértékelés

  o Karbantartás

  o Megelőzés

-  Beszámolók tagállami tapasztalatokról az Európai Hét kapcsán

-  Vállalati felmérés (ESENER)

-  Az EU-OSHA web-fejlesztése

-  Tájékoztató elnökségi tevékenységekről, ill. előkészületekről

  o Svédország

  o Spanyolország

  o Belgium

  o Magyarország

-  A fókuszpont ülések javítása

-  Plenáris ülés (hálózatépítés)

 

Az ülés első napirendi pontja az előőı Fókuszpont ülés jegyzőkönyvének elfogadása volt, ezt

az igazgató beszámolója követte az EU-OSHA legutóbbi tevékenységeiről és eredményeiről.

Ezek közül említést érdemel részvételük számos konferencián és rendezvényen (Düsseldorf,

Drezda, Lipcse, Helsingör, Luxemburg; ILO, ISSA, SLIC stb.). Decemberben egy indiai

delegációt fogadnak Bilbaoban. A fókuszpontok számára 2009-re kitőzött munkaterv

nagyrészt megvalósult, három feladat van még hátra (tájékoztató anyagok véleményezése),

többet időközben töröltek, néhány pedig átkerül 2010-re. A 2010. évi munkatervet az irányító

testület a közeljövőben fogja megvitatni, és várhatóan jóváhagyni.

 

 

 

Az EU-OSHA 2009-ben nemzetközi fotópályázatot hirdetett meg, munkavédelem témában. A

pályázaton 804 pályázó vett részt 27 tagállamból, összesen 1672 fényképpel. A honlapon

lehetett szavazni, itt több, mint 82.900 látogatót regisztráltak.

 

A pályázati képeket egy 4 hivatásos fényképészből és egy munkavédelmi szakemberből álló

zsűri bírálta el, végül 3 nyertes és 8 kiváló pályázatot emeltek ki. A díjazott pályázatokat

(köztük 2 magyar!) kiállították a rendezvénynek helyet adó Kongresszusi Központban; a

képek felhasználásával később egy 2010-es naptár és képes levelezőlapok készülnek, ezekből

a fókuszpontok is kapnak majd. Az általános fényképpályázattal egyidejűleg két speciális

pályázat is zajlott: a Mezőgazdasági Főigazgatóság tej témában meghirdetett pályázata (870

pályázó, 27.123 web-látogató), illetve egy az „Inter-kulturális párbeszéd európai éve”

kampány keretében meghirdetett pályázat (2100 pályázó, 371.000 web-látogató). Ugyancsak

2009-ben volt egy dokumentumfilm-fesztivál Lipcsében (Németország), amelynek célja

hosszabb távon munkavédelmi tárgyú dokumentumfilmek készítését ösztönözni. Itt egy

holland kisfilm lett a győztes, amely kenyai virágtermesztők munkahelyi problémáit állította

szembe a termesztett és exportált virágok szépségével. A filmet az ülés keretében bemutatták.

A pályázat széleskörű érdeklődést váltott ki a legtöbb tagállamban, összesen 560 sajtómegjelenés foglalkozott a témával.

 

A 2008-2009. évi kampány lezárult, ennek tevékenységeit, hasznosságát és eredményességét

az EU-OSHA megbízásából egy független angol cég (CSES) értékeli. A munka ez év végéig

folyik, a végső beszámoló tervezete várhatóan 2010. februárra készül el. Előkészítés alatt

vannak a 2010-2011. évi kampány („Biztonságos karbantartás”) információs anyagai. Folynak

a nyelvi ellenőrzések (szórólapok, kampány-ismertetők, ténylapok, NAPO). A kampány előkészítő munkacsoport 2009. decemberében Brüsszelben tart megbeszélést. A 2010. évi támogatási útmutató megjelenése 2009. december végén várható. A kampány

nyitórendezvénye mind európai, mind nemzeti szinten 2010. április 28-án lesz, tudatos döntés

eredményeképpen pontosan a munkavédelmi világnapon. Az újabb kétéves kampány

elindítására az EU-OSHA egy nyitó értekezletet tervez 2010. február hónapban. Egyidejűleg

megkezdődött a felkészülés a 2012-2013. évi kampányra („Megelőzés”), amelynek

középpontjába egyrészt a vezetési tevékenységet, másrészt a munkavállalók bevonását

helyezik. Az EU-OSHA újítani kíván a kampányanyagok terén, ehhez a tagállamoktól is

várnak ötleteket, jelenleg használt megoldásokat és példákat.

 

Az EU-OSHA kiterjedt felmérést végzett (végeztetett) a tagállamokban a munkahelyi

egészség és biztonság témában, helyi vállalkozók által lebonyolított telefonos interjúk útján.

Az ún. ESENER projekt keretében 31 országban (EU-27, Horvátország, Törökország,

Norvégia, Svájc) kérdeztek meg 10 főt, vagy annál többet foglalkoztató cégeket, valamennyi

gazdasági ágazatban (kivéve a mezőgazdaságot és halászatot, mivel ezekben az ágazatokban

Európában általában 10 fősnél kisebb vállalkozások működnek). Kétféle kérdéssor készült,

egy vállalati vezetők részére, ezek megválaszolása kb. 25 percet vett igénybe, és egy a

munkavédelmi képviselő részére (15 perc). Tartalmát tekintve a felmérés a következőkre

terjedt ki.

Általános munkavédelmi kérdések:

-  A vállalatnál alkalmazott munkavédelmi szakértelem

-  A munkavédelem kérdéseinek figyelésére tett intézkedések

-  Munkavédelmi politika megléte vagy hiánya

-  A vezetőség bevonása, részvétele a munkavédelmi ügyekben

-  Kockázatértékelés

-  A munkavédelmi irányításhoz használt információforrások

-  A vállalat munkavédelmi kockázati profilja.

Munkával összefüggő pszichoszociális kockázatok:

-  A vállalatnál fennálló pszichoszociális kockázati tényezők

-  Akciótervek vagy stratégiák a pszichoszociális kockázatok kezelésére

-  A pszichoszociális kockázatok megelızésére vagy kezelésére tett intézkedések

-  Nehézségek és akadályok a pszichoszociális kockázatok kezelésében

-  További támogatás igénye ezen a területen

-  A munkavállalók bevonása a pszichoszociális kockázatok kezelésébe.

A munkavédelmi képviselőnek feltett kérdések:

-  A munkavédelmi képviselő rendelkezésére álló források

-  Akciótervek vagy stratégiák általában a munkahelyi egészségre és biztonságra, illetve

különösen a pszichoszociális kockázatokra

-  Részvétel a kockázatértékelésben és az azt követő tevékenységekben

-  Munkavédelmi kockázati profil

-  Pszichoszociális kockázati tényezők a vállalatnál

-  Nehézségek és akadályok a pszichoszociális kockázatok kezelésében

 

Az EU-27-ben összesen 223,4 millió munkavállaló van. Mintegy 3 millió cég foglalkoztat 10

vagy több főt, ez 136 millió munkavállalót jelent. Az egyes tagállamokban vizsgált minták

mérete:

-  1500 cég: FR, DE, IT, PL, ES, UK és TR

-  1000 cég: AT, BE, CZ, DK, FI, EL, HU, NL, PT, SE, CH

-  950 cég: NO

-  500 cég: BG, CY, EE, LV, LT, LU, RO, SK, SI, HR

-  300 cég: MT.

A megkeresendő cégek listáját cégjegyzékek, felmérések és egyéb módszerek segítségével

állították össze. Maga a felmérés 2009-ben történt, elsőként Németországban és

Svédországban kezdve, és Norvégiában fejeződött be utolsóként. A felmérés legrövidebb

időtartama 5 hét (Észtország), leghosszabb időtartama 13 hét (Hollandia) volt. Összesen

28.649 vezetői interjút (a tervezettnél 400-zal többet), valamint 7204 munkavédelmi

képviselői interjút készítettek. Az eredményeket egy kb. 120 oldalas (angol nyelvű)

dokumentumban foglalják össze, amelyről összefoglaló ténylap („FACTS”) készül. Az

eredmények előzetes ismertetésére került sor a novemberi fókuszpont ülésen, valamint a záró

rendezvényen, a végleges publikáció sajtótájékoztató keretében lesz 2010. májusban az

Európai Parlamentben. Az adatok alapján mély-elemzést is végeznek majd, az ezek

eredményét összefoglaló négy tanulmány megjelenése 2011-ben várható.

 

A jelenlegi és elkövetkező elnökségek tevékenységeiről szóló beszámolók keretében

Svédország, Spanyolország, Belgium és Magyarország ismertette röviden a várható

programokat. A spanyol elnökség alatt Barcelonában lesz egy nagyszabású nemzetközi

munkavédelmi konferencia 2010. április 22-23-án, Belgiumban is több kisebb-nagyobb

rendezvényre kerül sor. Magyarország részéről jelenleg két eseményről lehet biztosan

beszélni: lesz egy SLIC ülés, valamint egy nemzetközi munkavédelmi konferencia,

egybekötve a 2010-2011. évi kampány helyes gyakorlat pályázat díjkiosztó ünnepségével.

Ennek konkrét időpontját már meghatározták (2011. április 28.), a SLIC ülés időpontja és a

tematikus nap tartalma még eldöntésre vár.

 

Korábban felvetettük már, hogy javítani kellene a fókuszpontok értekezletek formáját,

tartalmát. Ezzel kapcsolatban az alábbi kérdések merültek fel:

-  Jelenleg van 27 fókuszpont + megfigyelők az EFTA/EEA országokból, a jelenlegi és

jövőbeni jelölt országokból, továbbá a szociális partnerek és a Bizottság képviselői,

azaz jelenleg egy teljes létszámú ülés 39 személy + az EU-OSHA munkatársai. Ez

nagymértékben eltér a kezdeti 15 tag + 3 fő Bizottsági tag összetételtől.

 

Szükséges-e az ülés formájának megváltoztatása, hogy jobban megfeleljen a

megnövekedett létszámnak?

-  Jelenleg átlagban 3 ülés van évente. Túl sok-e ez, vagy túl kevés?

-  Javítható-e az ülések időzítése – az év melyik részében legyenek?

-  Változtatható-e az ülések hossza – rövidebbek legyenek, vagy hosszabbak?

-  Változtatható-e az ülések formája?

A kérdéseket az EU-OSHA vezetősége, és irányító testülete megtárgyalja, döntés majd az

után várható.

 

A fókuszpont értekezletet követően egy plenáris ülés keretében találkoztak a fókuszpontok

vezetői több, a munkavédelemhez kapcsolódó szervezet (hálózat) képviselőivel. Az EUOSHA

már korábban törekedett minél szélesebb körben együttműködni a munkavédelemhez

kapcsolódó különböző európai és más nemzetközi szervezetekkel, hálózatokkal. A 2009.

november 16-ára meghirdetett „hálózatépítési nap” célja is ennek az együttműködésnek az

ösztönzése, illetve konkrétan a kockázatértékelés gyakorlatának, módszereinek és

problémáinak megbeszélése volt, elsősorban a kis- és középmérető vállalkozások

tekintetében. A megbeszélésen résztvevő hálózatok: CEOC (Nemzetközi Műszaki Bizottság),

FEES (Európai Ergonómiai Társaságok Szövetsége), ISHCCO (Építési Munkavédelmi

Koordinátorok Nemzetközi Szervezete), ETPIS (Európai Ipari Biztonsági és Technológiai

Platform), ENSHPO (Munkavédelmi Szakmai Szervezetek Európai Hálózata), PEROSH

(Partnerség az Európai Munkavédelmi Kutatásért), New OSH Era (Munkavédelmi Kutatások

Európai Koordinációja), ECOSH (A Munkavédelem Gazdasági Dimenziója), Economics

Incentives Group (Gazdasági Ösztönzők Csoport) és természetesen az EU-OSHA

fókuszpontok voltak. Az egyes szervezetek (projektek) képviselői rövid ismertetést adtak

szerepükről és tevékenységükről. Általában mindegyik szervezet foglalkozik munkavédelmi

célú kutatással, és többek között kockázatértékelési segédeszközöket is készítenek, elsősorban

a kis- és közép-, sőt mikro-vállalkozások számára.

 

B) A 2008-2009. évi tájékoztató kampány záró rendezvénye,

Bilbao, 2009. november 17.

 

A 2008-2009. évi „Egészséges munkahely – kampány a kockázatértékelésről” , a világ

legnagyobb munkavédelmi kampánya egy nagyszabású rendezvénnyel zárult. A

„Kockázatértékelés és a kis- és középmérető vállalkozások” címet viselő rendezvényre 2009.

november 17-én került sor Bilbaoban, több, mint 500 résztvevővel.

Az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) által szervezett és 2008. júniusában

Vladimir Spidla (Foglalkoztatás, szociális ügyek és egyenlő esélyek európai biztosa) által

megnyitott kampány záró rendezvényén is megjelentek illusztris személyiségek: Sven Otto

Littorin, svéd foglalkoztatásügyi miniszter ( a svéd EU Tanács elnökség képviseletében),

Celestino Corbacho, a spanyol foglalkoztatási és bevándorlásügyi miniszter, valamint Gemma

Zabaleta, a baszk regionális kormány foglalkoztatási minisztere.

 

A záró rendezvény fı üzenete az volt, hogy naponta 450 európai hal meg a munkával

összefüggő ok miatt, és az európai GDP 6%-a vész el munkahelyi balesetek és

megbetegedések következtében. A munkahelyi egészség és biztonság nem tekinthető

luxusnak, amelyről a gazdasági válság miatt le kell (le lehet) mondani.

 

Sven Otto Littorin szerint a válságot éppenséggel „jó alkalomnak kell tekinteni

munkavédelmi befektetésekre, valamint a versenyképesség növelésére és a munkaerőpiaci

részvétel fokozására.

 

Okosan alkalmazva, a munkavédelem nem költség vagy teher, hanem eszköz a munkaerő

teljes kapacitásának kihasználására.” Azt is mondta, hogy „a munkavédelmi programok

potenciálisan segítenek abban, hogy felkészültebben nézzünk szembe a demográfiai fejlődés

és az egyre inkább globalizálódó világgazdaság jövőbeli kihívásaival.”

 

Celestino Corbacho arról szólt, hogy „ a sertésinfluenzához hasonlóan, a gazdasági válság

sem ismer határokat, és a megfelelő munkavédelem – a munkavállalók, munkáltatók és állami szervek bevonásával és együttműködésével – alapvetően fontos a válságból való

kilábaláshoz.”

 

Gemma Zabaleta kiemelte az EU-OSHA „abszolút mértékben jelentős” munkáját. „Semmi

nem fontosabb, mint a munkavállalók egészsége és biztonsága. Be kell őket vonni a

kockázatértékelésbe – ők tudják legjobban, milyen kockázatok fenyegetik őket a

munkahelyen.”

 

A záró rendezvényen előadások hangzottak el munkavédelmi szakemberektől, kutatóktól, a

munkavállalók, illetve munkáltatók képviselőitől azokról a kihívásokról, amelyeket a

kockázatértékelésnek az európai kis- és középvállalkozások mindennapi munkájába történő

beépítése jelent. Az előadások középpontjában szerepeltek a mikrovállalkozások, a kémiai

kockázatok felmérése jelentette kihívások, elsősorban a kis vállalatoknál (és különös

tekintettel a REACH előírásaira), valamint a pszichoszociális kockázatértékelés elősegítése,

ugyancsak főként a kisebb szervezeteknél.

 

Egy előadás keretében a vállalkozásoknál újonnan jelentkező kockázatok európai

felmérésének (European Survey of Enterprises on New and Emerging Risks - ESENER)

előzetes eredményeit ismertették. A felmérés azt vizsgálja, hogyan kezelik, irányítják a

munkahelyi egészséget és biztonságot az európai munkahelyeken, az előadás ezen belül a

különböző mérető cégeknél végzett kockázatértékelést helyezte előtérbe. Mint kiderült,

jóllehet minden országban jogszabályi követelmény a rendszeres kockázatértékelés, a 10-50

fıs cégeknek mintegy 10-15%-a nem végzi el ezt a feladatot (sőt még egy formális

„munkahelyi ellenőrzést” sem végez). Az is kiderült, hogy minél kisebb egy vállalkozás,

annál nagyobb valószínűséggel fordul külső szervezethez a kockázatértékelés elvégzéséért. A

10-19 fıs cégek 40%-a vesz igénybe erre a célra külső szolgáltatót, ez a szám nagyobb (250-

499 fıs cégek) esetében mindössze 17%. Bár nagy a szórás az egyes tagállamok között, az

EU-27-et összességében tekintve a vállalatok kb. egy harmada (36%) végezteti el a

kockázatértékelést külsı vállalkozóval.

 

A záró rendezvény résztvevői hallhattak a 2008-2009. évi „Egészséges munkahely” kampány

eredményeiről és sikereiről is. A kampány segített fokozni a tudatosságot a kockázatértékelés

mint a munkahelyi munkavédelmi irányítás alapvető fontosságú eleme tekintetében, valamint

tájékoztatást adott különféle helyes gyakorlatokról.

A kampány egyértelművé tette, hogy az alapos és rendszeres kockázatértékelés nem

szükségszerűen valami bonyolult, bürokratikus és kizárólag szakemberek által elvégezhető

(elvégzendő) feladat, hanem olyasmi, amit bármely mérető szervezet maga elvégezhet (ezt a

törvény is megkívánja), mégpedig egyszerű és hatékony módon. (Megjegyzendő, hogy ezen a

téren nagy különbség van az európai gyakorlat és elvek, illetve a hazai előírások között, ahol

a törvény szerint a kockázatértékelés munkavédelmi szaktevékenység, amit csak arra

megfelelően kiképzett szakember végezhet.)

 

Mint az egyik kisebb európai ügynökség, az EU-OSHA ebben a kampányban a korábbiaknál

is nagyobb mértékben vonta be a munkába a munkáltatói és munkavállalói csoportok, a

munkavédelmi intézmények és szakmai szervezetek hálózatait, amelyekkel együtt dolgozik

szerte Európában, beleértve a Munkafelügyeleti Vezetők Bizottságát (SLIC), amely – részben

az EU-OSHA kampányára támaszkodva – saját ellenőrzési akcióprogramot hajt végre 2010-

ben a kémiai kockázatok felmérése és megelőzése terén, elsősorban a kis- és

középvállalkozásokban.

 

Az EU-OSHA kampány során több száz eseményre került sor (nagyrészt a két Európai Hét

ideje alatt): ez volt az első két éves kampány, ami több időt hagyott a programok

előkészítésére és a résztvevők bevonására. Tájékoztató termékek széles skálája készült és

jutott el ingyenesen az érintettekhez, beleértve a speciális honlapot 22 európai nyelven,

továbbá a több, mint 2 millió példányban készült ténylapokat (FACTS), a szórólapokat,

plakátokat és egyéb kiadványokat. Európa-szerte több száz jelentkező volt a helyes gyakorlat

pályázatra, és 43 (az eddigi legtöbb) cég iratkozott fel a honlapon mint „kampány partner”.

Ugyancsak a záró rendezvény keretében került sor a nemzetközi munkavédelmi fotópályázat

díjainak átadására, a díjazott fényképeket a résztvevők a kongresszusi központ halljában

megrendezett kiállításon meg is tekinthették.

 

Az EU-OSHA ismertetést adott egy új on-line kockázatértékelési eszközről, amely

megkönnyíti ezt a feladatot a mikro-, kis- és középvállalkozások számára. Az eszközt

folyamatosan fogják adaptálni különböző ágazatokhoz és helyi körülményekhez, ami méltó

folytatását fogja jelenteni a kockázatértékelésről szóló 2008-2009. évi kampánynak.

 

A rendezvény zárásaként Armindo Silva, a Foglalkoztatási, Szociálisügyi és Egyenlő esélyek

Főigazgatóság Szociális Párbeszéd Igazgatóság vezetője beszélt a megfelelő munkakörülmények

biztosításának fontosságáról. Amint Európa kilábal eddigi történetének

legsúlyosabb gazdasági válságából, a megfelelő munkahelyi egészség és biztonság lesz a

jövőbeli fenntartható fejlődés egyik alapja. „Kutatások azt mutatják, hogy a jó munkavédelem

szolíd vállalkozói gondolkodást jelent. Ehhez pedig a kulcs a kockázatértékelés, aminek

demisztifikálására az Ügynökség két évet fordított. Sok sikert kívánok nekik következő, a

biztonságos karbantartásról kampányukhoz.”

 

A rendezvényen kiállítóként megjelent az EFFAT (European Federation of Food, Agriculture

and Tourism Trade Union = Európai Élelmiszeripari, Mezőgazdasági és Turizmus

Szakszervezeti Szövetség) is, amely kiadott egy útmutatót a mezőgazdasági munkakörülmények

felmérésére, angol, német és francia nyelven. A kiadvány, amelyből egy angol

nyelvű példányt elhoztam, ismerteti a kockázatértékelés európai jogi hátterét, a

mezőgazdaságban jelentkező kockázati tényezőket és veszélyeket, és részletes tájékoztatást a

több speciális kockázat felméréséhez (pl. hegesztési gázok, szemtermés- és táp-porok, nedves

közegben végzett munka, zaj, rezgés stb.). A kiadványt egy sor gyakorlati felmérési lap

egészíti ki.

A 2008-2009. évi kampányról és a záró rendezvényről további részletek találhatók az EUOSHA honlapján: http://hw.osha.europa.eu.

 

 

 

Budapest, 2009. december 7.

 

 

 

 

Gádor János