AKTUÁLIS, HÍREK
FIGYELEMFELHÍVÁS
RENDEZVÉNYEK
ÉRDEKEGYEZTETÉS
KÉPVISELŐI FÓRUMOK
EURÓPAI UNIÓ
JOGI ISMERETEK
MUNKABIZTONSÁG
MUNKAEGÉSZSÉGÜGY
KÉMIAI BIZTONSÁG
SZABVÁNYOSÍTÁS
BALESETBIZTOSÍTÁS
EGYÉNI VÉDŐESZKÖZ
MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐK

MAGYAR FÓKUSZPONT
TAPASZTALATCSERE
KÉRDÉSEK-VÁLASZOK
HÍRLEVÉL
KIADVÁNYOK, SEGÉDLETEK
KIADVÁNYOK, SEGÉDLETEK
KAPCSOLATOK

Intézmények
Folyóiratok
Civil kapcsolatok

JOGSZABÁLYOK
RENDELET-TERVEZETEK
ÜZLETI VILÁG
Főcze Lajos Alapítvány a Munkavédelmi Képviselőkért
Székhelye: Budapest, 1068 Benczur u. 45. Telefon: 321-1969, Fax: (36-1) 461-2485
E-mail: mvkepviselo@t-online.hu
Az alapítvány kuratóriumának elnöke: dr. Váró György

TAPASZTALATCSERE


A paritásos munkavédelmi testületek működésének tapasztalatai.

 

Magyarországon a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 1994-ben történt hatályba lépése óta lehetőség nyílt arra, hogy a munkavállalók az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik képviseletére és védelmére maguk közül munkavédelmi képviselőket válasszanak.

 

A munkavédelmi képviselők működéséről, jogaikról, eljárási lehetőségeikről rendelkező előírások a törvény hatályba lépésétől eltelt közel másfél évtized alatt számos alkalommal változtak. Megállapítható, hogy a Mvt. változásai, új jogszabályok hatályba lépése számos esetben újabb feladatot, lehetőséget jelentett a képviselők számára.

 

A Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány – az alapító okiratában foglaltaknak megfelelően – megalakulása óta legfontosabb feladatának tekinti a munkavédelmi képviselet működésének fejlesztését, segítését. Nagy gondot fordított arra, hogy képezze a munkavédelmi képviselőket, segítséget nyújtson a szervezet kialakításához, működése során felmerülő problémák megoldásához.

 

A munkavédelmi érdekképviseletre vonatkozó legjelentősebb törvény változás hazánk Európai Unióhoz történt csatlakozásával egy időben történt. A munkavédelemről szóló törvény 2004. május 1-én hatályba lépett módosítása elrendeli: „munkavédelmi képviselő választást kell tartani minden olyan munkáltatónál, ahol a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók létszáma legalább ötven fő. A választás megtartásának lebonyolítása, a feltételek biztosítása a munkáltató kötelezettsége.” [Mvt. 70/A. § (1)a,]

 

A Mvt. 2008. január 1-én hatályba lépett módosítása elősegíti az 50 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató gazdálkodó szervezeteknél is a képviselő választás megtartását.

 

ÚJ!

Mvt. 70/A. § (1) b.)

        Amennyiben az ötven főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál a munkavédelmi képviselő választást a munkáltatónál működő szakszervezet, üzemi tanács vagy ezek hiányában a munkavállalók többsége kezdeményezi, a választás megtartásával kapcsolatos, a) pontban meghatározott kötelezettség a munkáltatót terheli;

 

Új érdekegyeztetési lehetőség a munkavédelmi képviselők számára 2004. óta a paritásos munkavédelmi testület: „Annál a munkáltatónál, ahol a foglalkoztatottak száma legalább ötven fő és munkavédelmi képviselők működnek, összmunkáltatói szinten paritásos munkavédelmi testület működik, amelyben egyenlő számban vesznek részt a munkavállalók és a munkáltató képviselői.” [Mvt. 70/B. § (1)] A testület létrehozását a törvény előírása szerint a munkáltató kezdeményezi.(2007.december 31.-ig hatályos szöveg.)

 

Az Alapítvány nagy jelentőséget tulajdonít a paritásos testületek megalakításának és azok törvényes működése segítésének. A törvénymódosítás hatályba lépése óta eltelt időben szerzett tapasztalatok indokolták, hogy az Alapítvány fokozza kapcsolatát a gazdálkodó szervezeteknél működő munkavédelmi képviseletekkel. Konkrét tapasztalatokat szerezzen a munkavédelmi képviselők és bizottságok, valamint a paritásos testületek létrehozásáról és azok működéséről.

 

A munkavédelmi érdekegyeztetés törvényi szabályozásából adódóan rendkívül nagy a jelentősége a paritásos testületek törvényben előírtaknak megfelelő működésének. Ezt a következő körülmények indokolják:

 

- A paritásos munkavédelmi testület létrehozásának elsődleges célja a munkáltató és a munkavállalók között az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos, valóságos és hatékony munkahelyi folyamatos párbeszéd, döntés-előkészítés intézményes fórumának megteremtése.

 

Mvt.70/B § (7) A testület az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó érdekegyeztető tevékenysége keretében:

a) rendszeresen, de évente legalább egy alkalommal értékeli a munkahelyi munkavédelmi helyzet és tevékenység alakulását, és az ezzel összefüggő lehetséges intézkedéseket;

b) megvitatja a munkahelyi munkavédelmi  programot, figyelemmel kíséri annak megvalósulását;

c)     állást foglal a munkavédelmet érintő belső szabályok tervezetéről;

 

 

A testületet a legalább ötven főt foglalkoztató munkáltatónál hozzák létre, amely egyrészt az itt kötelező képviselőválasztás útján biztosítja az erőteljesebb munkavállalói érdek kifejezést, másrészt a közép- és nagyvállalatoknál szükséges biztosítani a szervezetszerű együttműködést, tekintettel a magas munkavállalói létszámra.

 

-                     A munkavédelmi képviselők – legalább három fő – sikeres megválasztásával nem jön létre automatikusan a munkavédelmi bizottság, annak létrehozása a munkavédelmi képviselők elhatározásán múlik. A bizottság létrehozása esetén sem garantált a munkáltatóval való tanácskozás, mivel a munkáltató (vagy annak állásfoglalásra, illetve intézkedésre jogosult meghatalmazott képviselője) nem tagja a munkavédelmi bizottságnak, csak a bizottság meghívása esetén vesz részt annak munkájában. Amennyiben a bizottság nem működik, vagy nem hívja meg a munkáltatót, nem valósul meg a munkáltatók, illetve képviselőik közti tanácskozás, egyeztetés.

 

A fenti körülményeket figyelembe véve, az Alapítvány 2007-ben számos gazdálkodó szervezetnél kapcsolatot létesített munkavédelmi képviselőkkel, a megalakított munkavédelmi bizottságok elnökeivel és tájékozódott a képviselők, bizottságok és a paritásos testületek működéséről.

 

         Az Alapítvány a  paritásos testületek működésével kapcsolatos ismeretek terjesztésére számos rendezvényt tartott. Ezek alkalmával ismertette a paritásos testületek működésének fontosságát, lehetőséget biztosított egyes testületek működésének bemutatására, tapasztalatcserére. Ilyen nagy jelentőségű rendezvények voltak:

-                     A Munkavédelmi Képviselők XIII. Országos Fóruma

Siófok, 2007. június hó 7.-8.

-                     A paritásos testületek vezetőinek tanácskozásai:

Százhalombatta, 2007. szeptember 28.

Visonta, 2007. október 30.

Pétfürdő, 2007. november 14.

Hódmezővásárhely, 2007. december 7.

 

         A felsorolt rendezvényeken a tanácskozásnak helyet adó gazdálkodó szervezetek vezetői és a munkavédelmi bizottság elnökei, illetve a paritásos testület tagjai adtak tájékoztatást az érdekegyeztetés helyzetéről és eredményeiről. (A rendezvényekről tájékoztatás található Alapítványunk honlapján: www.mvkepviselo.hu/Képviselői fórumok.)

 

         Az Alapítvány 125 gazdálkodó szervezetnél működő munkavédelmi képviselőkkel, illetve bizottsági elnökkel vette fel a kapcsolatot és kért részletes tájékoztatást tevékenységükről. A megkeresett 125 gazdálkodó szervezet közül 73-tól kaptunk érdemleges – értékelhető választ. Ezek a válaszok feldolgozva Alapítványunk honlapján, a Tapasztalatcsere rovatban olvashatók. A paritásos testületek megalakításával és azok működésével kapcsolatban az alábbi következtetések vonhatók le:

 

1.)       A paritásos testületek létrehozása:

 

         A paritásos testületek létrehozásának feltétele, hogy a munkáltatónál a foglalkoztatottak száma legalább 50 fő és munkavédelmi képviselők (legalább 2 fő) működjenek. [Mvt. 70/B. § (1)] Ennek a feltételnek az értékelhető 73 válasz közül 68 gazdálkodó szervezetnél feleltek meg. Mind a 73 gazdálkodó szervezetnél a munkavállalók létszáma meghaladta az 50 főt, a fennmaradó 5 gazdálkodó szervezetnél azonban csak egy-egy fő munkavédelmi képviselőt választottak. Ez a körülmény eleve kizárta a paritásos testület létrehozását.

 

         A  paritásos testület megalakításának lehetőségéből-mivel csak egy munkavédelmi képviselőt választottak- kizárt gazdálkodó szervezeteknél a foglalkoztatott munkavállalók létszáma: 2000 fő, 450 fő, 428 fő, 106 fő, 69 fő.

 

          Ezeknél a gazdálkodó szervezeteknél nyilvánvaló, hogy a munkavállalókkal folytatott tanácskozás nem valósul meg az Mvt. 70. § (1)-ben előírtak szerint. A reprezentatív tapasztalatok szükségessé teszik, hogy a 2008. évben sorra kerülő képviselőválasztásokon az eddiginél körültekintőbben állapítsák meg a megválasztandó képviselők létszámát, lehetővé téve a paritásos testületek megalakítását.

 

         „A munkáltató kezdeményezi a testület létrehozását, biztosítja a szavazás lebonyolításának feltételeit.” [A tájékozódás időszakában hatályos törvény szövege. Mvt. 70/B. § (3)]

 

         A kapott tájékoztatásokból megállapítható, hogy a 68 gazdálkodó szervezet közül – melyek megfeleltek a testület létrehozása feltételeinek – mindössze 34 gazdálkodó szervezetnél kezdeményezte a munkáltató a testület létrehozását. 19 esetben a munkavédelmi képviselők, illetve a bizottság kezdeményezte a testület megalakítását. A kezdeményezések ellenére csak 41 gazdálkodó szervezetnél (a lehetséges 63 %-nál) hozták létre a paritásos testületet. Az is kiderül a tájékoztatásokból, hogy ahol a munkáltató kezdeményezett, mindenhol létrejött a testület, ezzel szemben 12 esetben a bizottság kezdeményezése ellenére sem alakították meg a paritásos testületet. Tapasztalható olyan eset is, hogy a munkavédelmi bizottság írásban is megtette a kezdeményezést, sőt olyan is előfordult, hogy a munkavédelmi képviselők a törvényben előírtak szerint titkosan megválasztották maguk közül a paritásos testület munkavállalói tagjait, a munkáltató részéről mégsem történt meg a szükséges intézkedés. Számos olyan eset is tapasztalható, hogy sem a munkáltató, sem a munkavédelmi képviselők nem kezdeményezték a testület létrehozását.

 

         Egyes tájékoztatók kitértek annak az indokolására is, hogy miért nem alakítanak paritásos testületet. Jellemző példák:

-                     A gazdálkodó szervezet vezetésében gyakori a változás, vagy jelentős változás várható a közeljövőben a vezetőségben, illetve a szervezeti felépítésben.

-                     Előfordult, hogy a gazdálkodó szervezetnél „nem látják értelmét” a testület létrehozásának.

 

Ezek a körülmények egyértelműen arra utalnak, hogy számos esetben nem ismerik a törvények előírásait, a végrehajtás jelentőségét, fontosságát. A létrehozott paritásos testületek törvénynek való megfelelősége is esetenként megkérdőjelezhető. Például: jeleztek olyan paritásos testületet, amelyik egy-egy főből áll. A munkavédelmi képviselő mellett a munkáltató nevében eljáró Munka- Tűzvédelmi Osztály vezetője képviselte a munkáltatót. Előfordult, hogy a munkavállalói oldal tagjait a munkavédelmi képviselők nem titkos szavazás útján jelölték [Mvt. 70/A. § (1)], hanem kijelölték.

 

2.)         A paritásos testületek működése.

 

  A kapott  információkból megállapítható, hogy a 41 létrejött paritásos testületből mindössze 33 (80 %) működik. Egy esetben a működő paritásos testületek közül a munkavállalói oldal tagjai kérdőjelezték meg a testület működésének törvényességét, mivel a munkáltatói oldalt vezető – elsőszámú vezető – a testület ülésén nem jelent meg. Azoknál a gazdálkodó szervezeteknél, ahol arról számoltak be, hogy a testület nem működik, leggyakoribb ok az időközbeni, vagy közeljövőben várható átszervezés volt.

 

Ahol a testület működését törvényesnek, illetve érdeminek értékelték, ott a munkavédelmi törvényben előírt témákat tárgyalták a testületek. A törvényben előírt tárgyalási témákon túlmenően tárgyaltak a testületek a hatósági ellenőrzések tapasztalatairól, az azokban előírt intézkedésekről.

 

A testület „…működési rendjében, ügyrendjében, egyéb a testület tevékenységével összefüggő eljárási kérdésekben a munkavállaló képviselői és a munkáltató állapodnak meg.” [Mvt. 70/B. § (6)] 

 

A  41 létrehozott paritásos testület közül mindössze 28-an jelezték, hogy a testület rendelkezik ügyrenddel. Ezek közül is volt olyan jelzés, hogy az ügyrend kidolgozása „folyamatban van”. Az Alapítvány minden esetben felhívta a figyelmet az ügyrend kidolgozásának fontosságára, egyúttal felajánlotta ahhoz segítségét. Számos alkalommal kérték, hogy az Alapítvány nyújtson segítséget a paritásos testület ügyrendjének kidolgozásához. A kérés alapján ezt a segítséget megadtuk. Nem közvetlenül a paritásos testületek működésével összefüggő kérdés, hogy a tájékozódás alkalmával a munkavédelmi képviselők, illetve bizottsági elnökök segítséget kértek a munkáltatóval való együttműködési megállapodás, valamint a munkavédelmi bizottság ügyrendjének kidolgozásához. Ezt a segítséget is minden esetben megadtuk.

 

3.)             További feladataink a munkavédelmi érdekképviselet fejlesztésére, különös tekintettel a paritásos testületek létrehozásának és törvényes működésének segítésére.

 

Megállapítható, hogy a  munkavédelmi képviselet a 2004-2007. években fejlődött, megkezdődött a paritásos munkavédelmi testületek létrehozása és működése. Ez nagymértékben a munkavédelemről szóló törvény 2004. évi módosításának tudható be. Ugyanakkor változatlanul problémát jelent a jogszabályi ismeretek hiánya, illetve azok figyelmen kívül hagyása.

 

A munkavédelemről szóló törvény 2008. január 1-én hatályba lépett módosítása lehetővé teszi, hogy a tapasztalt hiányosságok megszüntetése nagyobb ütemben haladjon.

 

2008-ban esedékessé válik a gazdálkodó szervezetek többségénél a munkavédelmi képviselők újraválasztása. Ehhez a korábbiaknál jobb feltételeket biztosít a módosított törvény:

 

                                               ÚJ!

Mvt. 70/A. § (1) b.)

        Amennyiben az ötven főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál a munkavédelmi képviselő választást a munkáltatónál működő szakszervezet, üzemi tanács vagy ezek hiányában a munkavállalók többsége kezdeményezi, a választás megtartásával kapcsolatos, a) pontban meghatározott kötelezettség a munkáltatót terheli;

 

Tehát egyértelmű, hogy az 50 fő felett foglalkoztató gazdálkodó szervezeteknél változatlanul meg kell tartani a munkavédelmi képviselő választást. A választás megtartásának lebonyolítása, a feltételek biztosítása a munkáltató kötelezettsége. A módosítás az 50 fő alatt foglalkoztató gazdálkodó szervezeteknél is lehetőséget biztosít a szakszervezeteknek, üzemi tanácsoknak (megbízottnak), munkavállalóknak a képviselőválasztás kezdeményezésére. Az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani a választási körzetek kijelölésére, a megválasztásra jelölt képviselők számának célszerű meghatározására. Különös tekintettel arra, hogy lehetőség nyíljon a paritásos testület létrehozására. Célszerű figyelembe venni a képviselők számának meghatározásakor – az észszerűség határain belül – a munkavédelmi bizottság létrehozási feltételeinek biztosítását (legalább három fő képviselő legyen).

 

A paritásos testületek létrehozása – a törvényes feltételek megléte esetén – a korábbi törvényi szabályozás szerint is egyértelműen a munkáltató feladata volt. („A munkáltató kezdeményezi a testület létrehozását, biztosítja a szavazás lebonyolításának feltételeit.”) Ezt a kötelezettséget a munkáltatók jelentős része nem ismerte, vagy nem vette magára nézve kötelezőnek.

 

A munkavédelemről szóló törvény 2008. január 1-én hatályba lépett módosítása egyértelműbben határozza meg a munkáltató kötelezettségét.

 

       ÚJ!

Mvt. 70/B. § (1)

         „Annál a munkáltatónál, ahol a foglalkoztatottak száma legalább ötven fő, és munkavédelmi képviselők működnek, a munkáltató összmunkáltatói szinten paritásos munkavédelmi testületet (a továbbiakban: testület) hoz létre, amelyben egyenlő számban vesznek részt a munkavállalók és a munkáltató képviselői.”

 

Szükséges, hogy a munkavédelmi bizottságok, szakszervezetek, üzemi tanácsok mind szélesebb körben felismerjék a munkavédelmi képviselők megválasztásának, a munkavédelmi bizottságok és paritásos testületek létrehozásának fontosságát. Hívják fel a munkáltatók figyelmét kötelezettségük teljesítésére.

 

Célszerű lenne – és erre számos munkavédelmi bizottság felhívta Alapítványunk figyelmét – hogy az OÉT Munkavédelmi Bizottsága megtárgyalja a munkavédelmi képviselet helyzetét és továbbfejlesztésével kapcsolatos munkavállalói és munkáltatói feladatukat. A munkavédelmi képviseletek a munkavédelmi hatóság részéről is további segítséget várnak munkájuk végzéséhez, elismertségük fokozásához. Például, hatósági ellenőrzésekbe történő bevonásuk, az előre bejelentett átfogó ellenőrzések alkalmával a képviselő részvételének igénylése.

 

 

Budapest, 2008. január

Hartai Ferenc