AKTUÁLIS, HÍREK
FIGYELEMFELHÍVÁS
RENDEZVÉNYEK
ÉRDEKEGYEZTETÉS
KÉPVISELŐI FÓRUMOK
EURÓPAI UNIÓ
JOGI ISMERETEK
MUNKABIZTONSÁG
MUNKAEGÉSZSÉGÜGY
KÉMIAI BIZTONSÁG
SZABVÁNYOSÍTÁS
BALESETBIZTOSÍTÁS
EGYÉNI VÉDŐESZKÖZ
MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐK

MAGYAR FÓKUSZPONT
TAPASZTALATCSERE
KÉRDÉSEK-VÁLASZOK
HÍRLEVÉL
KIADVÁNYOK, SEGÉDLETEK
KIADVÁNYOK, SEGÉDLETEK
KAPCSOLATOK

Intézmények
Folyóiratok
Civil kapcsolatok

JOGSZABÁLYOK
RENDELET-TERVEZETEK
ÜZLETI VILÁG
Főcze Lajos Alapítvány a Munkavédelmi Képviselőkért
Székhelye: Budapest, 1068 Benczur u. 45. Telefon: 413-13-51, Fax: (36-1) 461-2485
E-mail: mvkepviselo@t-online.hu
Az alapítvány kuratóriumának elnöke: dr. Váró György

FÓKUSZPONT


 

Beszámoló

a 2008. november 18-19-én, illetve november 20-21-én Bilbaóban tartott értekezletekről

 

 

ERO

 

Az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) Kockázatfigyelő (KF) Szakértői Csoportja 2008. november 18-19-én Bilbaóban munkaértekezletet tartott, amelyen a szakértői munkacsoport tagjaként vettem részt. A KF célja a munka változó világa, a megjelenő új technológiák, munkafolyamatok és anyagok jelentette új kockázatok figyelése, felmérése, és javaslatok kidolgozása ezek megelőzésére és kezelésére. Minél hamarabb sikerül meghatározni a felmerülő és várható kockázatokat, annál eredményesebben lehet megelőzni azokat.

 

Az értekezlet célja egyrészt általános tájékoztatás a folyamatban lévő munkáról (adatgyűjtések, felmérések, kutatások), másrészt a további program megvitatása. A KF feladata áttekintést adni az európai munkavédelmi helyzetről, feltárni és ismertetni az új kockázati tényezőket és trendeket, előre látni a munka világában bekövetkező változásokat és azok várható kihatásait a munkahelyi egészségre és biztonságra, és különösen felhívni a figyelmet a felbukkanó új kockázatokra és megoldásokat találni azok megelőzésére. A kutatási és felmérési eredmények gyűjtése és feldolgozása a nagyobb összefüggések (Európai szociális agenda, új közösségi munkavédelmi stratégia) keretében, azokkal összhangban történik. A közzétett adatokkal az Ügynökség fel kívánja hívni az érintettek figyelmét és egyben vitát kezdeményezni a lehető  legjobb megoldások kidolgozása végett. Az ülésen részt vettek az EU tagállamok, az EFTA országok, több jelölt ország (Albánia, Horvátország, Törökország), valamint az EU szociális partnerek képviselői.

 

Az ülés programján az alábbi témák szerepeltek:

 

1.   Bevezetés és az ülés célja

2.   Találkozás a Témaközponttal: új szervezeti forma, együttműködés az EU-OSHA-val

3.  Összefoglaló ismertetés a 2007-2008. évi tevékenységekről, kitekintés a 2009-2010.  évekre

      - Vállalati felmérés

      - KF előrejelzések

      - Ismertetés a folyamatban lévő projektekről és az újonnan megjelent kiadványokról

      - Az eredmények terjesztése és megvitatása – KF műhelyek

4.   Csoportmunka; a csoportmunka eredményének ismertetése

5.   Egyéb témák

 

Az ülés dokumentumain túlmenően kaptunk egy kimutatást az EU-27 halálos munkabaleseti adatairól (ILO statisztika, 2003. évi adatokkal). A táblázat adatai: ország, gazdaságilag aktív lakosság; foglalkoztatottak száma, GDP (USD); GNI (USD); ILO-nak jelentett halálos balesetek száma; ILO-nak jelentett, legalább 3 nap távolléttel járó balesetek száma; halálos balesetek száma (ILO becslés); legalább 4 nap távolléttel járó balesetek száma (átlag); munkával összefüggő mortalitás; veszélyes anyagok okozta halálesetek száma.

 

A néhány új tag kedvéért rövid tájékoztató hangzott el a KF szerepéről és főbb tevékenységeiről, ezt követte a Témaközpont (TK) ismertetése. A TK külső szervezet, amely megbízási szerződés alapján végez kutatómunkát az EU-OSHA számára, a konzorcium tagjai 13 partner 12 EU tagállamból (köztük az OMFI) és 7 alvállalkozó, a koordinálást és irányítást a finn foglalkozás-egészségügyi intézet (FIOH) látja el. A korábbi két TK (Kockázatfigyelő TK és Munkakörnyezeti TK) helyett most egy működik Munkavédelem TK néven, 2009-2013 évekre szóló szerződéssel; egy-egy kutatási projekt időtartama átlagosan két év. A munka területei az előrejelzés (jövő), „Munkavédelem számokban” (múlt) és a vállalati felmérés (jelen). A konkrét témák között szerepelnek pl. a biológiai és kémiai kockázatok, a hulladékkezelés, légzőszervi problémák, munkahelyi zaj, mozgásszervi megbetegedések (MSD) stb. A TK adatgyűjtésének célja egyrészt általános helyzetfelmérés, másrészt annak megállapítása, hogy egy EU-szinten jelentkező trend hasonlóképpen megvan-e a tagállamokban. A TK részéről történő bármilyen adatgyűjtési vagy felmérési kezdeményezés csakis az EU-OSHA-n keresztül juthat el az egyes tagállamokba (a fókuszpontokhoz).

 

Az EU-OSHA kiterjedt felmérést készít elő vállalatok körében az új és növekvő kockázatok, különösen a pszichoszociális kockázatok terén. A felmérés tárgya: hogyan látják/érzékelik a munkahelyi pszichoszociális kockázatokat a vállalati vezetők és a munkavállalók, ill. azok képviselői, mennyire van tudatában a cég az adott problémának és hogyan kezeli azt, milyen erőforrások és támogatás áll ehhez rendelkezésre, milyen információra van szükségük, hogyan vonják be a munkavállalókat a probléma kezelésébe. A felmérés módja: telefonos megkeresés (természetesen az adott országban működő megbízott révén, nemzeti nyelven). Tagállamonként 500-1000-1500 interjút terveznek (az ország méretétől függően), 10 főnél többet alkalmazó cégekkel. A cégvezetővel 20-25, a munkavédelmi képviselővel 15-20 perces interjút készítenek, egy kérdőív alapján. A kérdőív szövegét most készítik (bizonyos mértékben igazodva a nemzeti jelleghez), véglegesítés előtt véleményezésre megküldik a fókuszpontoknak. Az adatgyűjtés 2009. első felében történik, a beszámoló 2009. végére várható.

 

Az EU-OSHA munkatársai ismertették a folyamatban lévő projekteket, amelyek több témakört ölelnek fel. A munkahelyi stresszről tartalmaz EU és nemzeti adatokat a „Stressz számokban” című jelentés: előfordulás, trendek időperspektíva szerint, különösen veszélyeztetett csoportok (kor, nem, foglalkoztatási mód, ágazat és szakma szerint). Az erőszak és zaklatás témában 2008. január - 2009. február között folyik az adatgyűjtés: általános áttekintés, nemzetközi és nemzeti statisztikák, kulturális meghatározások és normák, módszertan és adatforrások, megelőző intézkedések. Foglalkozási expozíciós határértékek rákkeltő, mutagén és a reprodukciót károsító anyagokra (CMR):  felmérés az Európai Bizottság felkérésére (EU-27, Ausztrália, Japán, Kanada, USA) – adatok  az alkalmazott határértékek számára, típusára, felülvizsgálatára és kezelésére vonatkozólag. Több éve vizsgált téma a közúti közlekedés/szállítás munkavédelmi helyzete, amely a kiterjedt foglalkoztatás, széleskörű kockázatok és egészségi problémák miatt kiemelt ágazat. Ugyancsak folyamatosan kutatott kérdés az idősödő munkavállalók mint különösen veszélyeztetett csoport helyzete. A következő európai kampány (2010-2011) kiemelt témája a karbantartás, máris megkezdődött az erre vonatkozó adatok gyűjtése. Ezzel kapcsolatban problémát jelent, hogy az európai statisztikákban a karbantartás mint olyan külön kategóriaként nem szerepel, bár több ágazatban megtalálható résztevékenységként. Folyamatosan gyűjtenek emellett adatokat három meghatározott területen: önálló vállalkozók, dolgozó nők, valamint a vészhelyzetben/balesetek során mentési munkát végző személyek munkahelyi biztonságának és egészségének kérdései. 

 

A minden ülés elmaradhatatlan részét képező csoportmunka keretében ezúttal az alábbi kérdésekre kerestünk választ:

-        Az ülésen elhangzottak és a vonatkozó táblázatban megadottak közül melyik (5-6) témával foglalkozzék az elkövetkező években az EU-OSHA?

-        Az ERO, illetve a TK által vizsgált témák közül melyekre terjedjen ki a helyes gyakorlat pályázati rendszer vagy a stratégiai információ?

-        Milyen módon lehetne az ERO által összegyűjtött anyagokat jobban, hatékonyabban terjeszteni?

 

Fenti kérdéseket két csoportban vitattuk meg, a válaszok meglehetős szórást mutattak.

A munkaterv igen sok témát tartalmaz, célszerű lenne kevesebbre koncentrálni az erőforrásokat, pl. nanorészecskék, bizonyos vegyianyagok, pszichoszociális kockázatok, erőszak és zaklatás (egészségügy, közszolgálat, tanárok, köztisztviselők), multikulturális eltérések,  stb. A terjesztés legjobb módja a minél szélesebb körű tájékoztatás, elektronikus és nyomtatott anyagok, oktatás, képzés. A kiemelt témákban az EU-OSHA műhelyeket tervez, azokra a munkacsoportoktól (fókuszpontoktól) kér javaslatot előadóra/résztvevőre.

Az összegyűjtött adatok terjesztésében és felhasználásában általában első helyen jelentkezik a nyelvi probléma, a legtöbb országban a munkavédelmi információk a munkáltatók számára elsősorban a nemzeti nyelven használhatók.

 

A munkacsoport következő ülése várhatóan 2009. szeptemberben lesz, ismét kapcsolódva a fókuszpont üléshez.

 

 

FOP

 

Az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) fókuszpontjainak negyedik  idei értekezletét 2008. november 20-21-én (az ERO ülést követően) tartották Bilbaoban. Az ülésre a szokásos körön kívül meghívták Albánia, Horvátország, Macedónia, Montenegro és Szerbia képviselőjét is. 

 

Az ülés első napirendi pontja az előző Fókuszpont ülés jegyzőkönyvének elfogadása volt, ezt az igazgató beszámolója követte az EU-OSHA legutóbbi, illetve folyamatban lévő  tevékenységeiről és eredményeiről. Röviden ismertette az indulóban lévő vállalati felmérés projektet és az előző két napon megtartott ERO munkacsoport ülést. Megtörtént a 2008. évi helyes gyakorlat pályázatok kiértékelése, a zsűri néhány módosítást javasolt az eljárásban. Az eredményeket 2009. április 27-én a prágai rendezvényen teszik közzé. Néhány adat a 2008. évi európai kampányról: 2 millió példányban terjesztett tájékoztató anyagok, 64 nemzeti partnerségi és munkavédelmi rendezvény 25 országban, összesen 5850 résztvevővel. Az EU-OSHA 2008. január-augusztusi tevékenységét 1568 sajtómegjelenés méltatta. Az EU-OSHA 2009-2013. évi stratégiáját és a 2009. évi munkatervet most terjesztik az Irányító testület elé jóváhagyásra.

 

Az Európai Bizottság és a Foglalkoztatás, Szociálisügy és Egyenlő esélyek Főigazgatóság közösen hirdette meg a PROGRESS 2007-2012 elnevezésű közösségi foglalkoztatási és társadalmi szolidaritási programot. A programot 2006. október 24-én fogadták el, általános célja az EU foglalkoztatás és szociális ügyek terén kitűzött céljai megvalósításának  pénzügyi támogatása. A program 2007.01.01-től 2013.12.31-ig tart. A PROGRESS négy korábbi programot egyesít, amelyek öt területen működnek:

 

 

  1. Foglalkoztatás
  2. Szociális védelem és beilleszkedés
  3. Munkakörülmények
  4. Antidiszkrimináció és másság
  5. Nemek közötti egyenlőség

 

Az EU-OSHA szempontjából érdekes munkakörülmények területen 4 speciális célt jelöltek meg:

-        A munkakörülményekkel kapcsolatos helyzet megértésének javítása

-        A Közösségi munkajog megvalósításának támogatása

-        Megelőző akciók kezdeményezése és a megelőzési kultúra erősítése

-        A tudatosság fokozása, információk terjesztése, valamint a legfontosabb kihívásokról és stratégiai kérdésekről folytatott vita elősegítése.

 

A célok megvalósítását háromféle tevékenységgel érik el:

-        Elemzések (adatok/statisztikák; közös mutatók, felmérések; hatáselemzés)

-        Kölcsönös tanulás, tudatosság és információterjesztés (helyes gyakorlatok és áttekintések; média-kampányok és események)

-        A fő szereplők támogatása (legfontosabb EU hálózatok; munkacsoportok; szakértői hálózatok; együttműködés nemzetközi intézményekkel).

 

 

A PROGRESS költségvetése (eredeti terv, ami időközben némileg módosult):

Teljes költségkeret: 743,29 millió €

 

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

82,9

95,72

103,56

110,07

113,63

116,96

120,41

 

 

A rendelkezésre álló keret a következőképpen oszlik meg:

 

Foglalkoztatás

23%

Szociális befogadás

30%

Munkakörülmények

10%

Diszkrimináció-ellenesség

23%

Nemek közötti egyenlőség

12%

Támogatás

  2%

 

Az elhangzott tájékoztatás szerint a munkakörülményekre azért jut a legkisebb hányad, mert ezen a területen működik egy speciális ügynökség (EU-OSHA), saját (igaz, szintén csökkenő) költségvetéssel. A PROGRESS programban részt vehetnek az EU tagállamok, állami foglalkoztatási hivatalok és azok ügynökségei, helyi és regionális hatóságok, a közösségi jogban meghatározott speciális testületek, szociális partnerek, nem-kormányzati szervek (elsősorban EU-szintűek),  felsőoktatási és kutató intézetek, nemzeti statisztikai hivatalok, médiumok. További információk a

 http://ec.europa.eu/employment_social/progress/index_en.html honlapon találhatók.

 

Az EU-OSHA 2008-ban indította a támogatás új rendszerét (ECAP), amelynek tapasztalatairól szintén tájékoztatást kaptunk. Az EU-OSHA mind a 27 tagállamba ingyen szállított kampányanyagokat (szórólap, plakát, ténylapok, NAPO stb.), mintegy 200.000 € értékben. Nemzeti partnerségi találkozót 19 tagállamban rendeztek, ezt teljes egészében az Ügynökség finanszírozta (kb. 300.000 €).  A támogatásból finanszírozható tételek közül legnagyobbrészt rendezvényeket és szóróajándékokat igényeltek a tagállamok, és általában el is költötték a rendelkezésre álló keretet (az összesen 1.050.000 € keretből  890.000 €-t használtak fel). A nemzeti partnerségi találkozók látogatói között (EU-27 átlag)  44% volt közintézmény és 53% magán- vagy állami vállalat; 52% munkavállaló és 31% vállalati vezető; a cég nagysága szerint 19,5% < 10 alkalmazott, 25% 11-100 alkalmazott, 8,5% 101-250 alkalmazott, 41,5% >250 alkalmazott.  A látogatók 87,5%-a szerint a rendezvények érdekesek voltak, 92% találkozott új témákkal, 93% szerint a rendezvény jól szervezett volt, 54% feltétlenül ajánlaná a részvételt másoknak is. Az Európai Kampány rendezvényeinek megfelelő adatai: 40% - 56% (közintézmény – vállalat), 60% - 36% (alkalmazott – vezető); 10% (<10), 28% (11-100), 26% (101-250), 32% (>250). Elégedettség: 92% (érdekes), 93% (új témák), 89% (jó szervezés), 64,5% (ajánlaná). A fő rendezvények mellett volt még  3 sajtókonferencia, 6 rádió-beszélgetés, 8 újságírói kerekasztal beszélgetés, 16 nemzeti sajtóközlemény, 11 szakcikk. A téma szerinti sajtóvisszhang kimutatásban külön kiemelték a magyarországi sajtókonferenciát, amely – nagyrészt az Ügynökség igazgatója, Jukka Takala budapesti látogatása miatt    az átlagosnál nagyobb visszhangot keltett.

Az első év tapasztalatai és a fókuszpontoktól kapott visszajelzések alapján 2009-ben több változtatást hajtanak végre a rendszerben. Rugalmasabban kezelik majd a költségvetést (átcsoportosítás lehetséges), több előadó költségeit fedezik, többféle rendezvény közül lehet választani, ahol van egy kötelező és egy szabadon választható rész. A leglényegesebb – és nem kedvező – változás, hogy a támogatási összeg 2009-ben pont fele a 2008. évinek, Magyarország esetében 20.000 €. A következő jelentkezési határidő 2009.január 16.

 

Az EU-OSHA és a fókuszpont hálózat belső tájékoztatási eszköze az EXTRANET vagy OSHANET, amely 1999 óta működik. A változó körülmények új funkciókat (is) követelnek meg, amelyeket a jelenlegi változat nem tud ellátni. A rendszer elérhetősége jó, de sebességét és teljesítményét fokozni kell, többen jelezték például, hogy problémák vannak videofilmek és PowerPoint előadások átvitelével. A jelenlegi működés és az igények felmérése céljából összeállítottak egy kérdőívet, amit megküldtek a fókuszpontoknak, visszaküldési határideje 2008.december 20. Egy másik felmérés az „előfizetők jegyzékének” frissítését célozza. Egy internetes kérdőívvel kell a fókuszpontnak és a hálózat tagjainak ellenőrizni és megújítani adataikat, illetve jelezni, hogy az EU-OSHA ingyenes tájékoztató kiadványaiból miből és hány példányt kérnek. Ezt szintén decemberben küldik meg.

 

Elkészült a fókuszpontok 2009. évi munkaterve, amely  – a korábbi évekhez hasonlóan – a fókuszpont és az EU-OSHA között megkötött éves megállapodás melléklete is lesz. A 2009. évi fókuszpont ülések időpontjai: V.12-13., IX.15-16., XI.16-17. (ez utóbbi kapcsolódva a 2009. évi záró rendezvényhez). 2009. április 27-én a Cseh Köztársaság (az EU soros elnöke) rendez egy nagyszabású EU munkavédelmi rendezvényt, amelynek keretében kiosztják a 2008. évi helyes gyakorlat pályázat díjait. A rendelkezésre álló terem mérete miatt a résztvevők számát max. 200 főben határozták meg, ami azt jelenti, hogy a mindenképpen meghívandó résztvevők (fókuszpontok, munkavédelmi tanácsadó testület, EU-OSHA, szociális partnerek, pályázati győztesek stb.) mellett országonként kb. 1-2 főt lehet küldeni. Tekintettel arra, hogy 2011. első felében Magyarország lesz az EU soros elnöke, és így nálunk lesz hasonló rendezvény, célszerű a részvétel a csehországi rendezvényen, már csak tapasztalatszerzés végett is.

 

A világ egyik legaktívabb és leghatékonyabb munkavédelmi szervezete az Egyesült Királyságban (UK) működő Health and Safety Executive (HSE), erről a szervezetről tartott rövid ismertetést egyik igazgatója. A Londonból a közeljövőben Liverpool-ba áttelepülő szervezetnek mintegy 3500 munkatársa van, akik kb. 50-50% arányban látnak el jogalkotói, illetve felügyeleti tevékenységet. Munkájukba egyaránt beletartozik a helyszíni ellenőrzés, a kivizsgálás, tanácsadás, meggyőzés és kikényszerítés. Az információk terjesztéséhez szükséges kreativitást külső vállalkozóktól szerzik be, megbízásos alapon. Az UK-ban 2007/2008-ban 229 halálos munkahelyi baleset történt, 136.771 balesetet jelentettek be, és összesen 34 millió munkanap esett ki (28 M munkával összefüggő megbetegedés, ill. 6 M munkahelyi baleset miatt). A HSE filozófiája szerint a jogi szabályozás önmagában nem elegendő, szükség van az ellenőrzésre, felvilágosításra is. A balesetek nagy része emberi mulasztás miatt következik be, megelőzhető lenne. Kutatások bizonyítják, hogy a munkavállalók bevonása pozitív hatással van a munkahelyi egészségre és biztonságra; ahol jelentős a szakszervezeti jelenlét, ott magasabb a munkavédelmi színvonal is. A munkavédelem nem pénzkiadás, hanem bevétel-növelő tényező. Kockázatértékelés tekintetében a HSE az EU elvet követi: egyszerűen (is), általában a munkáltató által elvégezhető művelet („öt lépés”). Sok segédlet, tájékoztató létezik a kockázatértékelésről, de ezek általában meglehetősen általánosak (vö. OMMF útmutató). Az UK-ban a munkaerő jelentős részét teszik ki a migráns (külföldről érkező) munkavállalók, számuk több, mint 2 millió (nagyrészt lengyel, litván). Részükre folyamatosan intenzív tájékoztató kampányokat szerveznek,  web-oldalakat működtetnek, ingyenes többnyelvű szórólapokat készítenek.

 

Fontos megjegyezni, hogy a külföldi rendezvényeken (kiállítás, munkacsoport ülés, konferencia vagy egyéb szakmai összejövetel) való részvétel nem csak az ott elhangzottak megismerésén és továbbadásán, valamint a kapott és összegyűjtött dokumentációk révén hasznosul. Legalább ugyanilyen fontosak az ilyen alkalmak során kiépített vagy tovább erősített személyes kapcsolatok, amelyek révén a jövőben szoros együttműködésre, további hasznos információk és dokumentációk beszerzésére nyílik lehetőség. Ugyancsak fel kell készülni Magyarország nemzetközi tevékenységekben való aktív részvételére (vö. EU elnökség; SLIC ország-felmérés).

 

 

Budapest, 2008. december 3.

 

 

 

                                                                                        Gádor János