AKTUÁLIS, HÍREK
FIGYELEMFELHÍVÁS
RENDEZVÉNYEK
ÉRDEKEGYEZTETÉS
KÉPVISELŐI FÓRUMOK
EURÓPAI UNIÓ
JOGI ISMERETEK
MUNKABIZTONSÁG
MUNKAEGÉSZSÉGÜGY
KÉMIAI BIZTONSÁG
SZABVÁNYOSÍTÁS
BALESETBIZTOSÍTÁS
EGYÉNI VÉDŐESZKÖZ
MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐK

MAGYAR FÓKUSZPONT
TAPASZTALATCSERE
KÉRDÉSEK-VÁLASZOK
HÍRLEVÉL
KIADVÁNYOK, SEGÉDLETEK
KAPCSOLATOK

Intézmények
Folyóiratok
Civil kapcsolatok

JOGSZABÁLYOK
RENDELET-TERVEZETEK
ÜZLETI VILÁG
Főcze Lajos Alapítvány a Munkavédelmi Képviselőkért
Székhelye: Budapest, 1068 Benczur u. 45. Telefon: 321-1969, Fax: (36-1) 461-2485
E-mail: mvkepviselo@t-online.hu
Az alapítvány kuratóriumának elnöke: dr. Váró György

JOGI ISMERETEK


                  

 

A munkavédelmi képviselők jogállása, jogvédelme

 

Dr.Bonifert György előadása a Munkavédelmi Képviselők XIII. Országos Fórumán.

(2007. június 7. Siófok)

 

 

A munkavédelmi képviselők jogállása:

 

A munkavállalók szociális és gazdasági érdekeinek védelme, továbbá a munkabéke fenntartása érdekében az Mt.

- szabályozza a munkavállalók és a munkáltatók, illetve ezek   érdekképviseleti szervezeteinek kapcsolatrendszerét,

- biztosítja a szervezkedés szabadságát és a munkavállalók részvételét a munkafeltételek alakításában,

- meghatározza a kollektív tárgyalások rendjét, illetve a munkaügyi konfliktusok megelőzésére, feloldására irányuló eljárást,

- előírja a kölcsönös együttműködési kötelezettségeket és szabályozza a munkáltató, a munkavállaló és ezek érdekképviseleti szerveinek jogait és kötelezettségeit.

 

A munkavállalók szempontjából lényeges, hogy a munkafeltételek alakításában maguk is részt vegyenek. Ezt  a munkavédelmi képviselő útján tehetik, akinek a megválasztására, visszahívásának rendjére, védelmére az üzemi tanács tagjaira vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni..

 

Az Mt. 15/A. § rendelkezése szerint a munkavállalók munkavédelmi érdekeinek védelmére vonatkozó érdekképviselet, illetve a munkavédelmi érdekegyeztetés részletes szabályait a munkavédelemről szóló törvény tartalmazza. ( 2004. évi XI. törvény jelentősen módosítása)

 

Az Mvt.

-         alapelvi szinten deklarálja, hogy a munkavédelmi törvény biztosítja a munkavédelemmel kapcsolatos érdekegyeztetést, valamint a munkavállalók munkavédelmi érdekvédelmét,

-         meghatározza a munkáltatók és a munkavállalók valamint az állami szerveknek együttműködési kötelezettségét a jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése során és

-         külön fejezetben, részletesen szabályozza a munkahelyi munkavédelmi érdekvédelem szervezeti és működési szabályait a munkavédelmi képviselők jogait és kötelezettségeit.

 

A munkavédelmi képviselők jogvédelme:

 

-         a munkavédelmi képviselő személyének munkajogi védelme

-         a munkavédelmi képviselő tevékenységének jogvédelme

 

A munkavédelmi képviselő személyének munkajogi védelme:

 

-         a munkajogi védelem indoka a konfliktus helyzet

 

-         a munkavédelmi bizottság (ha nem működik, a munkavédelmi képviselőt megválasztó munkavállalók összessége) az egyetértési, véleményezési jog hordozója,

 

-         a munkajogi védelem kiterjed: kirendelés, 15 munkanapot meghaladó kiküldetés, átirányítás más munkahelyre, rendes felmondás, rendkívüli felmondás, KSZ-ben szabályozott joghátrány alkalmazása.

 

Kirendelés:

 

A munkaszerződéstől eltérő, átmeneti foglalkoztatás egyik jogcíme, amelynek feltétele, hogy a kirendelésre ellenszolgáltatás nélkül kerüljön sor és a kirendelő, ill. fogadó munkáltató között tulajdonosi kapcsolat legyen. A munkavédelmi képviselő kirendeléséhez a munkavédelmi bizottság (képviselőt megválasztó munkavállalók)  előzetes egyetértése szükséges.

 

Kiküldetés:

 

A szokásos munkavégzési helyen kívüli ideiglenes munkavégzés, amelyre a munkáltató gazdasági érdekéből, munkáltatói utasításra és a munkáltató irányítása mellett kerülhet sor. A mennyiben a kiküldetés a 15 munkanapot eléri, a mb. előzetes egyetértése szükséges.

 

Átirányítás (ezzel megszűnt a korábbi helyettesítés jogintézménye)

 

Amikor a munkavállaló a munkáltató utasítására,

-         a munkáltató működésével összefüggő okból,

-         ideiglenes jelleggel,

-         eredeti munkaköre mellett vagy helyett

-         más munkakörbe tartozó feladatokat köteles ellátni

Az átirányításhoz a mb. előzetes egyetértése szükséges.

 

Rendes felmondás:

 

A rendes felmondás olyan egyoldalú jognyilatkozat, amely a munkaviszonyt a felmondási idő elteltével megszünteti. A felmondást írásban kell közölni és a közléssel válik hatályossá, azaz csak a másik fél hozzájárulásával lehet visszavonni.

A határozatlan idejű munkaviszonyt mind a munkáltató, mind a munkavállaló felmondással megszüntetheti, a munkáltatónak azonban a felmondását indokolnia kell.

A felmondás indoka csak

            - a munkavállaló képességeivel,

            - a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetőleg

            - a munkáltató működésével összefüggő valós ok lehet.

A felmondásnak világosnak, okszerűnek és valósnak kell lenni. A felmondás indokának valóságát és okszerűségét – vita esetén – a munkáltató köteles bizonyítani.

 

A munkáltató a rendes felmondásának tartalmaznia kell  a felmondási idő kezdő és befejező időpontját, továbbá a jogorvoslati záradékot. A jogorvoslati záradékban tájékoztatni kell a munkavállalót a jogorvoslati kezdeményezésének lehetőségéről, módjáról és határidejéről.

 

A munkavédelmi képviselővel szembeni rendes felmondáshoz a  mb. előzetes egyetértése szükséges.

 

A felmondással szembeni védelemhez két alapvetés: nem tarthat igényt a védelemre a munkavédelmi képviselő, ha a munkáltató érdekvédelmi tevékenységéről nem szerzett, ill. nem szerezhetett tudomást, ill. ha ténylegesen nem működik. (LB Mfv. II.10.068/1999. és EBH 2000/239.)

 

Rendkívüli felmondás:

 

A rendkívüli felmondás olyan

- egyoldalú,

- címzett,

- indokolt,

- írásbeli

jognyilatkozat, amely a másik fél hozzájárulása nélkül a munkaviszonyt azonnali hatállyal megszünteti.

A rendkívüli felmondás joga mind a munkáltatót, mind a munkavállalót megilleti.

 

A rendkívüli felmondás oka:

               - a másik fél a munkaviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal, jelentős mértékben megszegi,

               - egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fennállását lehetetlenné teszi.

 

A munkavédelmi képviselővel szemben alkamazni kívánt rendkívüli felmondás esetén előzetesen ki kell kérni a mb. véleményét.

 

 

A kollektív szerződésben szabályozott joghátrány alkalmazása

 

A Mt. nem tartalmazza a fegyelmi felelősség jogintézményét, ellentétben a Kjt-vel, ill. a Ktv-vel. A kollektív szerződés azonban szabályozhatja a munkavállalóval szemben alkalmazható joghátrányt a munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetére. Ennek feltétele egyrészt a hátrányos jogkövetkezmények pontos meghatározása, másrészt az eljárási szabályok megállapítása.

 

A munkavédelmi képviselővel szemben alkalmazandó hátrányos jogkövetkezmény esetében a mb.-ot előzetesen értesíteni kell.

 

Egyetértési jog:  az intézkedés az egyetértési jogot gyakorló írásbeli egyetértése nélkül nem hajtható végre.

Ennek ellensúlya, hogy az egyetértési jogot gyakorló  a munkáltatói intézkedéssel kapcsolatos álláspontját a munkáltató tájékoztatásától számított  8 munkanapon belül, írásban köteles közölni.

Ha az intézkedéssel nem ért egyet, az egyet nem értés indokait is közölnie kell. Az indokolás akkor alapos, ha

- elnehezítené a munkavédelmi bizottság vagy az adott munkahelyen a munkavédelmi érdekképviselet működését avagy

- a munkavédelmi érdekképviseleti tevékenység miatt hátrányos megkülönböztetést eredményezne.

 

Rendkívüli felmondás esetén a mb.  a tervezett intézkedéssel kapcsolatos véleményét a munkáltató tájékoztatásának átvételétől számított 3 munkanapon belül köteles közölni

 

Ha a mb. a fenti határidőn belül nem közli a véleményét a munkáltatóval, azt úgy kell tekinteni, hogy a tervezett intézkedéssel egyetért.

 

A munkavédelmi képviselővel szemben hozott – az előzőekben felsorolt - munkáltató intézkedés ellen a képviselő

 

-         eljárást kezdeményezhet az OMMF területi felügyelőségén, de

-         a munkáltató intézkedése ellen, a munkáltató tájékoztatójának jogorvoslati záradékában megjelölt határidőn belül (ez a kézhezvételtől számított   30 nap) a munkaügyi bírósághoz fordulhat keresettel. A kereset benyújtása célszerű, mert teljes jogorvoslatot csak a bírósági úton lehet elérni.

 

Határidők:

 

A jelzett határidők jogvesztő joghatással bírnak, ami azt jelenti, hogy a határidő eltelte után - az igazolás lehetőségét kivéve – nincs lehetőség az adott jog érvényesítésére.

 

A munkavédelmi képviselő tevékenységének jogvédelme:

 

Munkaügyi ellenőrzés:

 

A munkaügyi ellenőrzésről szóló1996. évi LXXV. törvény a munkaügyi ellenőrzés tárgykörévé teszi többek között a munkavédelmi képviselő munkajogi védelmére vonatkozó szabályok betartását. Ezt az ellenőrzést a munkaügyi felügyelő azonban csak annak a félnek a kérelmére folytatja le, akinek (amelynek) jogát, jogos érdekét vagy jogi helyzetét az ügy érinti. Ha az ellenőrzés azt állapítja meg, hogy a munkajogi védelemre vonatkozó szabályok sérülnek, határozatban intézkedik a munkáltató felé és munkavédelmi bírság kiszabására tesz javaslatot.

 

Szabálysértési felelősség:

A munkavédelmi képviselő jogainak megsértése

Az a foglalkoztató, aki a munkavédelmi képviselőnek a munkajogi védelmére, valamint kedvezményére vonatkozó szabályokat megszegi, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

A szabálysértés miatt az eljárás a Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség valamint a bányakapitányság hatáskörébe is tartozik.

A munkavédelmi képviselő akadályozása

Az a munkáltató, aki a munkavédelmi képviselőt a munkavédelemre vonatkozó szabályban biztosított jogainak gyakorlásában szándékosan akadályozza, illetőleg a munkavédelmi képviselővel szemben jogainak gyakorlása miatt hátrányos intézkedést tesz, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

A szabálysértés miatt az eljárás az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség valamint a bányakapitányság hatáskörébe is tartozik.

 

 

 


vissza