AKTUÁLIS, HÍREK
FIGYELEMFELHÍVÁS
RENDEZVÉNYEK
ÉRDEKEGYEZTETÉS
KÉPVISELŐI FÓRUMOK
EURÓPAI UNIÓ
JOGI ISMERETEK
MUNKABIZTONSÁG
MUNKAEGÉSZSÉGÜGY
KÉMIAI BIZTONSÁG
SZABVÁNYOSÍTÁS
BALESETBIZTOSÍTÁS
EGYÉNI VÉDŐESZKÖZ
MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐK

MAGYAR FÓKUSZPONT
TAPASZTALATCSERE
KÉRDÉSEK-VÁLASZOK
HÍRLEVÉL
KIADVÁNYOK, SEGÉDLETEK
KAPCSOLATOK

Intézmények
Folyóiratok
Civil kapcsolatok

JOGSZABÁLYOK
RENDELET-TERVEZETEK
ÜZLETI VILÁG
Főcze Lajos Alapítvány a Munkavédelmi Képviselőkért
Székhelye: Budapest, 1068 Benczur u. 45. Telefon: 321-1969, Fax: (36-1) 461-2485
E-mail: mvkepviselo@t-online.hu
Az alapítvány kuratóriumának elnöke: dr. Váró György

JOGI ISMERETEK


Dr. Varga László által ismertetett jogeset.

(A Munkavédelmi Képviselők XIII. Országos Fórumán. 2007. június 7. Siófok.)

 

Ha a munkavállaló a munkahelyén lépcsőn közlekedve – a világítás meghibásodása következtében – a lépcsőről leesik, a balesete következményeiért a munkáltató kizáró ok hiányában felelős [Mt. 174. § (1) és (2) bekezdés; MK 29. számú állásfoglalás b) pont].

 

A felperes keresetében munkahelyi balesetből eredő kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest.

A munkaügyi bíróság közbenső ítéletével megállapította, hogy a felperes 2001. augusztus 3-án bekövetkezett munkahelyi balesetéért az alperes teljes kárfelelősséggel tartozik.

Az elsőfokú ítéleti tényállás szerint a felperes 1993-tól állt az alperes alkalmazásában, utolsó munkaszerződés-módosítása szerint háztartási kisgépszerelő munkakörben.

A villanyszerelési munkálatok ellenőrzése céljából 2001. augusztus 3-án az alperes telephelyén a fogadószintről a varrodába vezető lépcsőn közlekedett, amikor a világítás meghibásodását észlelte. Figyelme erre irányult, amelynek következtében a lépcsőről leesett, és bal oldali combnyaktörést szenvedett.

A munkaügyi bíróság megállapította, hogy a felperes balesetét a munkáltató működési körébe tartozó ok idézte elő, és ezt a tényt erősítette meg a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár Betegségi Ellátási Osztályának határozata is, amely a felperes munkahelyi balesetét üzemi balesetként ismerte el. Egyebekben a bíróság megállapította, hogy a felperest korábban olyan baleset érte, amely kisebb mértékű mozgáskorlátozottságot eredményezett, ez azonban a jelen balesettel kapcsolatos munkáltatói felelősségre kihatással nem lehetett.

Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét helyes indokai alapján helybenhagyta.

A másodfokú bíróság álláspontja szerint a felperes a balesetét az alperes működési körébe eső ok következtében szenvedte el, a károsodást előidéző ok és a munkáltató működési köre közötti összefüggés fennáll, ezért az Mt. 174. §-ának (1) bekezdése alapján a munkáltató objektív kártérítési felelősséggel tartozik. A jogerős közbenső ítélet szerint – mint azt az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg – a felperes esetleges rosszullétének bekövetkezésében korábbi betegségei nem játszottak közre.

Az alperesnek kellett bizonyítania, hogy a felperes magatartása kizárólagos és elháríthatatlan volt, ez azonban nem járt eredménnyel.

Az alperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen az első- és a másodfokú bíróságok közbenső ítéletének hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását, másodlagosan azok „megváltoztatását”, és kármegosztás alkalmazását kérte 80 %-ban megállapítva a felperes közrehatását. A felülvizsgálati érvelés szerint a felperes balesete nem a munkáltató működésével összefüggő okból következett be, rosszulléte a munkáltató részéről elháríthatatlan volt. A felperes a baleset időpontjában a munkahelyét indokolatlanul elhagyva, erre irányuló utasítás nélkül, munkakörébe nem tartozó munkát végzett, amellyel veszélyeztette saját testi épségét és egészségét.

A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására és az alperes felülvizsgálati eljárási költségben történő marasztalására irányult.

A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

A munkáltató a munkavállalónak munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül teljes mértékben felel, csupán akkor mentesülhet, ha a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok, vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta [Mt. 174. § (1) – (2) bekezdés]. Amennyiben a kár működési körön belüli, a munkáltató felel a kárért, és felelőssége ez esetben akkor is fennáll, ha ez az ok nem volt elhárítható [MK 29. Számú állásfoglalás b) pont].

Fentiekből következően jogszabálysértés nélkül állapították meg az eljáró bíróságok, hogy a munkáltató objektív felelőssége fennáll, a baleset a felperest munkahelyén, munkaidőben, munkavégzés közben érte, a tevékenysége a munkáltató érdekkörében merült fel, így a károsodást előidéző ok és a munkáltató működése közötti összefüggés fennállása megállapítást nyert.

Alaptalanul hivatkozott az alperes felülvizsgálati kérelmében arra, hogy a felperes ideiglenesen az alperesi telephelyen villanyszerelési munkák kivitelezése során  a villanyszerelési feladatok koordinálásával és felügyeletével volt megbízva, a kivitelezési tevékenység pedig már befejeződött. Az alperes nem bizonyította, hogy a felperes engedély nélkül, tiltás ellenére tartózkodott a telephely azon részén, ahol a baleset a lépcsőn való közlekedés során érte. Ebből a szempontból az is közömbös, hogy a felperes kapott-e villanyszerelési munkát az alperestől, mivel a baleset nem ezen munkavégzés során következett be.

Az eljáró bíróságok azt is helyesen emelték ki a szakértői véleményekből, hogy a combcsonttöréshez vezető elesést kiváltó okok tekintetében a cukorbetegség, az ingadozó vérnyomás, és a korábbi balesetből eredő mozgáskorlátozottság szerepe kizárható. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a kármegosztás alkalmazására nem talált jogi lehetőséget.

A kifejtettek miatt a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság közbenső ítéletét hatályában fenntartotta. [Pp. 275. § l(3) bekezdés].

 

     (Legf. Bír. Mfv. I. 10.588/2006.)


vissza