Elég a zajból!

A MUNKAHELYI BIZTONSÁG ÉS MUNKAEGÉSZSÉGÜGY EURÓPAI HETE

2005. október 24-28.

INFORMÁCIÓS CSOMAG

MUNKAHELYI ZAJ

HÁTTÉRINFORMÁCIÓK A KAMPÁNYRÓL

Többet is veszíthet, mint a hallását

Európában a munkavállalóknak körülbelül egy harmada van kitéve potenciálisan veszélyes zajterhelésnek munkaidejének legalább egy negyedében[1]. És ez nem csak az olyan nehézipari ágazatokban dolgozókat veszélyezteti, mint a hajóépítés. A zaj sokféle munkakörnyezetben jelenthet problémát, a farmoktól kezdve a telefonos ügyfélszolgálati irodákon át a koncerttermekig.

Ez a tájékoztató csomag összefoglalást ad a legfontosabb kérdésekről. Részletesebb információkat, ideértve esettanulmányokat is, a kampány webhelyén találhat: (http://ew2005.osha.eu.int).

TARTALOMJEGYZÉK

ZAJ – MIT JELENT, HOGYAN MÉRJÜK, MIKOR VESZÉLYES................................ 3

MILYEN HATÁSSAL LEHET A ZAJ A MUNKAVÁLLALÓK EGÉSZSÉGÉRE ÉS BIZTONSÁGÁRA................................................................................................................................................ 4

ZAJJAL KAPCSOLATOS MUNKAHELYI PROBLÉMÁK ELŐFORDULÁSA AZ EU-BAN 7

A MUNKÁLTATÓK JOGSZABÁLY ÁLTAL ELŐÍRT KÖTELEZETTSÉGEI............ 9

JAVASOLT MEGOLDÁSOK A ZAJEXPOZÍCIÓBÓL EREDŐ KOCKÁZATOK LEHETŐ LEGKISEBBRE CSÖKKENTÉSÉRE........................................................................................................... 9

ÜGYNÖKSÉGi KAMPÁNY A VESZÉLYEK LEKÜZDÉSÉRE ................................... 13

INFORMÁCIÓK AZ ÜGYNÖKSÉGRŐL........................................................................ 16

ZAJ – MIT JELENT, HOGYAN MÉRJÜK, MIKOR VESZÉLYES

Hogyan mérjük a zajt

A zaj zavaró vagy ártalmas hang. Két fő jellemzője a frekvencia, melynek mértékegysége a Hertz (Hz), és az erősség, melyet decibelben (dB) fejezünk ki.

Az emberi fül hangérzékelő képessége az alacsony frekvenciájú, 20 Hz-es hangoktól egészen 20.000 Hz ‑ig terjed. Az alacsony frekvenciájú rezgések mély, a magas frekvenciájúak pedig magas hangfekvésű hangokat eredményeznek. A hangok frekvenciáját hangmagasságként érzékeljük. A C hang fölötti normál zenei ‘A’ hang 440 Hz. A 20 Hz-nél alacsonyabb frekvenciájú hangokat (infra-hangok), és a 20,000 Hz-nél magasabb hangokat (ultra-hangok) ugyan nem halljuk, mégis okozhatnak kellemetlen érzést, és akár ártalmasak is lehetnek.

A hangerőt, vagyis a hang intenzitását, decibelben (dB) fejezzük ki, egy logaritmikus skálán. A fül frekvencia-érzékenységét figyelembe véve a munkahelyi zaj erősségének mértékegységeként általában a dB(A)-t használjuk: 0 dB(A) az érzékelési küszöb, a 140 dB(A) körüli hangerősség pedig már fájdalmat okoz.

Az alábbi esetekben vagy helyszíneken a következő zajszintek mondhatók tipikusnak:

· Normál beszélgetés: 60 dB(A)

· Általános iskolai osztály az osztályteremben: 74 dB(A)

· Forgalmas út: 85 dB(A)

· Pneumatikus fúró: 100 dB(A)

· Egy tőlünk 100 méterre felszálló repülőgép (jet): 130 dB(A)

Hol van az a pont, amitől kezdve már veszélyes a zaj?

Azt, hogy a zaj veszélyes-e, négy tényező határozza meg:

· A hang intenzitása vagy ereje (dB-ben mérve)

· A hang frekvenciája vagy magassága (Hz-ben mérve)

· A hang rendszeressége – milyen gyakori

· A hang időtartama – mennyi ideig tart.

A mintegy 140 dB-es erősségű hang akár már egyszeri expozíció esetén is tartós károsodást okozhat a fülben. Szerencsére ilyen erősségű zajterhelés csak ritkán fordul elő munkahelyeken. A zaj okozta károsodás kialakulásához legtöbbször hosszabb idő kell.

A hosszantartó, fokozott zajterhelés halláskárosodást eredményezhet. A munkavállalók védelme érdekében a zajról szóló 2003-as európai uniós irányelv, amely 2006-ban valamennyi tagállamban hatályba lép, a napi (8 órás) zajterhelés határértékét 87dB-ben (A) szabja meg.[2]

MILYEN HATÁSSAL LEHET A ZAJ A MUNKAVÁLLALÓK EGÉSZSÉGÉRE ÉS BIZTONSÁGÁRA

A munkavállalók zaj elleni védelme meglehetősen bonyolult feladat, hiszen az adott munkahelyen tapasztalható zaj sajátos jellemzői mellett az egyéb munkahelyi veszélyforrásokat is figyelembe kell venni.

A zaj különféle problémákat okozhat, illetve hozzájárulhat azok kialakulásához:

• hallásproblémák
• fülkárosodás veszélyes anyagokkal szembeni expozíció következtében
• munkahelyi stressz
• a foglalkozási balesetek fokozott kockázata

· a munkavállaló magzatának károsodása

Hallásproblémák

Születésünkkor szinte mindannyiunknak mintegy 23.000 mikroszkopikus méretű szőrsejt található a kochleájában, azaz a belső fül csiga alakú üreges képződményében. Ezek a szőrszálak érzékelik a rezgéseket, és ezekről idegimpulzusokat küldenek az agyba. Az idő múlásával a szőrszálak és idegvégződéseik elkorcsosulnak, számuk csökken: ez idézi elő a természetes okból bekövetkező időskori halláscsökkenést. Az erős zaj azonban szintén károsíthatja a szőrszálakat, zajártalom miatti halláscsökkenést eredményezve. A fokozott zaj fülzúgást és egyéb hallásproblémákat is okozhat.

i) Zajártalom miatti halláscsökkenés

A zajártalom miatti halláscsökkenést, amely az Egészségügyi Világszervezet leírása szerint "a legelterjedtebb, visszafordíthatatlan foglalkozási betegség"[3], általában hosszabb időn át tartó, fokozott (a legtöbb esetben 85 decibel (dB (A)) feletti) zajterhelés okozza. Bár csak ritkán jár fájdalommal, a károsodás mindazonáltal maradandó. Első tünetként rendszerint az adott személy nem hallja a magas hangokat.

Amennyiben a túlzott zajexpozíció képviselte probléma megoldatlan marad, az érintett személy hallása tovább romlik, és bizonyos idő elteltével már a mélyebb hangokat sem érzékeli. Ilyenkor általában mindkét fül károsodik.

A halláscsökkenés nem pusztán abban gátolja meg az érintett személyt, hogy képességeinek megfelelő teljesítményt nyújtson munkája során, hanem társas kapcsolatait is ellehetetlenítheti, elszigetelve őt a közösségtől, amelyben él.

ii) Tinnitusz (fülzúgás)

A tinnituszban szenvedő személy csengő, sziszegő vagy harsogó hangot hall a fülében. Tanulmányok arra utalnak, hogy a korábbi zajexpozíció mintegy megduplázza a fülzúgás kialakulásának kockázatát. Azok körében, akik több, mint 10 éven át fokozott zajterhelésnek voltak kitéve, a tinnitusz előfordulási gyakorisága akár 54% is lehet. Ha a zaj impulzív, azaz nem állandó, hanem inkább robbanásszerű lökéshullámokként jelentkezik, a kialakuló fülzúgás gyakorisága a munkavállalóknál elérheti a 70%-ot.

iii) Akusztikus sokk

Telefonos ügyfélszolgálati irodákban és más munkahelyeken a munkavállalók ki lehetnek téve akusztikus sokk kockázatának. Akusztikus sokk alatt a magas frekvenciájú zajszint hirtelen megemelkedését értjük. Ilyen például a telefonvonal interferenciája következtében hallható zaj a fejhallgatóban. Ezek a sokkszerű hatások amellett, hogy fájdalmat okozhatnak, és károsíthatják a fület, hozzájárulhatnak a munkahelyi stressz kialakulásához is.

iv) Átmeneti küszöbeltolódás

A halláscsökkenés nem minden esetben maradandó. Erős zaj esetén, – például valaki hangos zenét hallgat egy klubban, vagy hirtelen keletkező zaj, például robbanás –, átmeneti halláscsökkenést valamint fülzúgást okozhat magas hangtartományokban . A normál hallás ilyenkor rendszerint néhány nap múlva visszatér. Ezt a jelenséget ‘átmeneti küszöbeltolódásként’ ismerjük.

Az ‘ototoxikus’ (fülre mérgező) hatóanyagok és a zaj kölcsönhatásai

Különféle anyagok, ideértve egyes oldószereket és nehézfémeket, ototoxikus hatásúak. Az ilyen vegyi anyagoknak való kitettség károsíthatja a fület. Tanulmányok kimutatták, hogy amikor a munkavállalók egyszerre vannak kitéve bizonyos ototoxikus anyagok hatásának ÉS zajterhelésnek, a fülkárosodás kockázata fokozottan fennáll.

Munkahelyi stressz

A hangos és hirtelen zajok ‘szembeszállni vagy menekülni’ reakciót váltanak ki az emberből, beindítva szervezetünkben az adrenalin és kortizol-termelést. Ez a két hormon felgyorsítja a szívverésünket és az anyagcserénket fokozva vérnyomásunkat, létrehozva azt az állapotot, amelyet ma ‘stresszként’ ismerünk. Tanulmányok szerint az Európai Unióban minden negyedik munkavállaló szenved munkahelyi stressztől több milliárd eurós kiadást okozva az EU-nak az elveszett munkaidő, az egészségügyi ellátás költségei és egyéb költségek következtében.[4]

A munkahelyi stresszt általában több kockázati tényező idézi elő, amelyek közül a zaj az egyik. A zajnak nem feltétlenül kell erősnek lennie ahhoz, hogy stresszt okozzon: sokszor például a stressz kialakulásához elég viszonylag halk, de folyamatos zúgás is.

Azt, hogy a munkavállalók stressz szintjét hogyan befolyásolja a zaj, egy sor egymással összefüggő tényező határozza meg, többek között:

· a zaj jellege, ideértve annak hangerejét, hangmagasságát, és hogy lehet-e előre jelezni;

· a munkavállaló által végzett feladat bonyolultsági foka;

· az adott munkavállaló egyéni stressztűrése és fizikai állapota ideértve azt is, hogy fáradt-e, vagy sem.

Balesetek előfordulásának fokozott kockázata

Európában a munkahelyi balesetek száma évente több, mint 7,5 millió.[5] Bár a zaj munkahelyi balesetekben játszott szerepét nehéz számszerűsíteni, a logika és a közismert esetek arra utalnak, hogy ez a szerep nem elhanyagolható. A zaj balesetet idézhet elő azáltal, hogy:

• akadályozza a munkavállalók közötti verbális kommunikációt;
• elfedi a veszélyre utaló vagy figyelmeztető jelzéseket;
• elvonja a munkavállalók (például autóvezetők) figyelmét;
• növeli a munkahelyi stresszt.

A munkavállalók magzatainak veszélyeztetése

A hangos zaj ártalmas lehet a várandós munkavállaló magzatára, hiszen hiába használ az anya egyéni védőeszközt, az a magzatot nem védi meg. A tagállamok nemzeti jogrendszerébe átültetett európai irányelvek[6] megkövetelik a munkaadóktól, hogy védjék terhes alkalmazottaikat a veszélyektől, ideértve a zajt is.

ZAJJAL KAPCSOLATOS MUNKAHELYI PROBLÉMÁK ELŐFORDULÁSA AZ EU-BAN

EU statisztikai adatok

· A bőrgyulladás és izom- és csontrendszeri rendellenességek mellett a zaj okozta halláscsökkenés az egyik leggyakoribb foglalkozási betegség Európában[7].

· Az európai munkavállalók 29%-a van kitéve magas zajszintnek munkaidejének több, mint egy negyedében.

· Az európai munkavállalók 20%-ának a normál beszédnél hangosabban kell beszélni legalább munkaidejének fele alatt ha azt akarja, hogy munkatársai hallják, amit mond. A 25 EU tagországban becslések szerint 39,5 millió munkavállaló van kitéve olyan erős zajnak a munkahelyén. Így másokkal beszélve hangjukat meg kell emelni munkaidejük fele alatt, vagy még tovább,. Ez Spanyolország teljes lakosságának felel meg (2000. évi számadatok).[8]^,[9]

· Az európai munkavállalóknak körülbelül 7%-a – azaz, több, mint 13 és fél millió [10]^;[11] – véli úgy, hogy munkája kihat az egészségére hallásproblémákat okozva.

Nemzeti statisztikai adatok

• Franciaországban több, mint 3 millió munkavállaló (a foglalkoztatottak 18%-a) 85 dB-t (A) meghaladó zajterhelésnek van kitéve, 6%-ukat pedig a 85 dB-t (A) meghaladó zajterhelés hetente több, mint 20 órán keresztül éri[12].
• Az Egyesült Királyság Orvosi Kutatási Tanácsa (Medical Research Council) által végzett felmérés alapján az Egyesült Királyságban mintegy 500.000-re tehető a munkavégzéssel összefüggésbe hozható hallásproblémákkal küzdők száma.
• Spanyolországban a munkavállalóknak több, mint 7%-a (azaz több, mint egy millió foglalkoztatott)[13] nyilatkozott úgy, hogy meglehetősen, vagy nagyon zavarja a munkahelyi zaj.
• A jelentések szerint Dániában a munkavállalók majdnem 30%-a van kitéve olyan erős zajnak, hogy a megszokottnál hangosabban kell beszélniük amikor munkatársaival kommunikálnak.[14].

Ágazati adatok

• Az Ügynökség megállapítása szerint az alábbi ágazatoknál különösen nagy a fokozott zajterhelésből eredő kockázat:
• Mezőgazdaság, halászat és erdőgazdálkodás – Egy gazdálkodók körében végzett lengyel tanulmány ebben a foglalkozási csoportban „jelentős mértékű halláskárosodást" állapított meg, valamint azt, hogy a halláskárosodás elsődleges oka a „traktorok és mezőgazdasági gépek által kibocsátott túlságosan erős zaj"[15].
• Telefonos ügyfélszolgálati irodák – Egy dániai felmérés során a telefonos ügyfélszolgálati irodákban dolgozóknak több, mint egy ötöde számolt be arról, hogy akusztikus sokk érte[16].
• Építőipar – Az EU 15-ben az építőiparban dolgozók 35%-a nyilatkozott úgy, hogy munkaidejének felében, vagy még ennél is nagyobb hányadában zaj hatásának van kitéve[17].
• Oktatás – Egy dániai felmérés szerint az iskolai tanárok és napközi otthonban dolgozók több, mint felének emelt hangon kell beszélniük, amikor munkatársaival kommunikál. Ez több munkavállalót érint, mint számos ipari ágazat esetében[18].
• Szórakoztatóipar – Egy finnországi felmérés szerint a zenekari zongoristákat próba alatt 94 dB (A) erősségű hanghatás éri, egy szopránénekes pedig akár 104 dB(A) erősségű zajterhelést is elszenvedhet[19].
• Élelmiszer- és italgyártás – Az Egyesült Királyságban a tejpalackozó üzemekben a szalagok mellett dolgozókat érő zaj erőssége 90 – 95 dB(A)[20].
• Fémgyártás és fémfeldolgozás –Franciaországban a foglalkozási eredetű süketségben szenvedők harmada a fémfeldolgozó ágazatban dolgozik[21].
• Közlekedés (leginkább közúti és légi) – Az EU 15 tagállamában a közlekedési és szállítási ágazatban dolgozók több, mint 10%-a szerint munkájuk egészségi kockázatot jelent, mivel veszélyezteti hallásukat[22].

Nemek közötti különbségek

• A férfiak esetében háromszor nagyobb az esélye annak, hogy munkájuk következtében hallásproblémáik lesznek, mint a nők körében. Ez tükrözi a férfiaknak a történelem során kialakuló elkülönülését a zajosabb, nehézipari ágazatokba.
• ‘Zajos’ iparágaknak számítanak a többségében nőket alkalmazó élemiszer- és italgyártás, textilipar és szórakoztatóipar, ideértve a bárokat és klubokat is. A telefonos ügyfélszolgálati irodákban, ahol a jelek szerint egyre súlyosabb problémát jelent az ún. akusztikus t (lásd fenn), szintén nagyobbrészt nők dolgoznak.
• Franciaországban az oktatási, egészségügyi és szociális területeken több, mint kétszer annyi nő van kitéve erős zajnak vagy nagyon magas hangok hatásának, mint férfi.

A MUNKÁLTATÓK JOGSZABÁLY ÁLTAL ELŐÍRT KÖTELEZETTSÉGEI

2003-ban az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa elfogadta a munkavállalók fizikai tényezők (zaj) hatására vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről szóló 2003/10/EK irányelvet.[23]

Ezt az irányelvet, amely hatályon kívül helyezi a zajról szóló korábbi irányelvet²⁵ és amelyet a keretirányelvvel²⁴ és egyéb munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi jogszabályokkal együttesen kell figyelembe venni, 2006. február 15-ig valamennyi tagállamnak át kell ültetni saját nemzeti jogrendszerébe.

Az irányelv talán legfontosabb része az 5. cikk (1) bekezdése, amely előírja, hogy a műszaki fejlődés és az intézkedések lehetőségének figyelembe vételével „a zajexpozícióból eredő kockázatokat a forrásnál kell megszüntetni, vagy a lehető legkisebbre csökkenteni". Az irányelv ugyanakkor bevezet egy új, 87dB-es (A) expozíciós határértéket is.

JAVASOLT MEGOLDÁSOK A ZAJ KOCKÁZATAINAK MINIMALIZÁSÁRA

A siker eléréséhez három fontos lépést kell megtenni:

• Kockázatértékelést kell végezni.
• Intézkedéseket kell életbe léptetni a kockázatok megelőzésére, illetve ellenőrzésére.
• Rendszeresen ellenőrizni kell, és felül kell vizsgálni az életbe léptetett intézkedések hatékonyságát.

E három lépés részletezve:

Végezzünk kockázatértékelést

A megelőző intézkedések előtt alapvető követelmény a munkavállalók zajexpozícióból eredő kockázatainak értékelése, beleértve a megfelelő mérések elvégzését, amennyiben szükséges. A kockázatértékelés módszerét a munkavégzés helyén fennálló körülményekhez kell igazítani (pl. az expozíció fajtája, időtartama és szintje). Ez magában foglalhatja a munkavállalók egyéni expozíciójának megállapítását célzó mintavételezést is.

• Meg kell határozni, hogy az adott szervezetnél milyen zajjal kapcsolatos kockázati tényezők érvényesülnek. Például, egyes alkalmazottak munkatársaiknál nagyobb zajterhelésnek vannak-e kitéve, miáltal felmerül a zaj eredetű halláscsökkenés kockázata? Vagy a szervezet bizonyos egységeiben a háttérzaj megnehezíti az alkalmazottak közötti kommunikációt, növelve ezzel a balesetek kockázatát? Vagy talán a zaj olyan jellegű, amely a szervezet alkalmazottainál magas szintű munkahelyi stressz kialakulásához járul hozzá?

• Értékelni kell az egyes alkalmazotti kategóriába tartozókat érő hatásokat, ideértve az átmenetileg, vagy részmunkaidőben foglalkoztatott, valamint az olyan különösen érzékeny kockázati csoportba tartozó alkalmazottakat, mint a várandós munkavállalók.
• Értékelni kell a zajszint csökkentésére már korábban bevezetett intézkedéseket meghatározva azok eredményességét.
• Az értékelés eredményeit rögzíteni kell, és tájékoztatni kell róluk az alkalmazottakat, elmagyarázva az eredmények jelentőségét, és az esetleges kapcsolódó kockázatokat, valamint a megoldandó kérdéseket.

Tegyünk intézkedéseket a kockázatok megelőzésére, illetve ellenőrzésére

i) Ahol lehetséges, iktassuk ki a zaj forrását

Vezessünk be a szervezet valamennyi eszközére, berendezésére vonatkozó ‘zajmentes vagy halk’ beszerzési politikát. Több tagállam is rendelkezik olyan adatbázisokkal, amelyek segítségül szolgálhatnak ezek kiválasztásában. A berendezések telepítésének módja – és helye –, valamint a munkakörnyezet ezen szempontok figyelembe vételével való megtervezése, kialakítása szintén jelentősen csökkentheti a munkavállalók zajexpozíciós szintjét.

ii) A zajexpozíciót a forrásnál csökkentsük

A zajforrások kiiktatása gyakran fizikai vagy gyakorlati okok miatt nem megoldható. Mindazonáltal számos módszer kínálkozik a munkavállalók expozíciójának csökkentésére:

• Határoljuk el a zaj forrását, például a zajos berendezések áthelyezésével vagy körülzárásával.
• ‘Csillapítsuk’ a berendezés által kibocsátott zajt vagy rezgést, például fém- vagy légrugók alkalmazásával, vagy hangszűrők, vagy a kipufogókra való hangtompítók felszerelésével. A gépek működési sebességének csökkentése szintén számba vehető megoldás. További lehetőség a zajosabb fogaskerék meghajtás helyett szíjhajtás alkalmazása; vagy pneumatikus eszközök helyett elektromos üzemű eszközök használata.
• Végezzünk rendszeres megelőző karbantartást: amikor az alkatrészek elkopnak vagy megsérülnek, a zajszint általában nő. Ez ugyanakkor lehetőséget kínál arra is, hogy az eredeti, zajos alkatrészeket, másfajta, halkabb alkatrészekre cseréljük le.
• Amikor valamilyen hardver eszközt lecserélünk, mindig vegyük figyelembe az új eszköz használatával járó változásoknak az eszköz kezelőjére gyakorolt ergonómiai hatásait. Azokat az intézkedéseket, amelyek megnehezítik az alkalmazottak számára az eszközök használatát, egy idő után általában vissza kell vonni és értelmetlenné kell nyilvánítani.

iii) Általános ellenőrzési intézkedések

Amennyiben a zaj kiiktatása a forrásnál nem lehetséges, a munkavállalók zajexpozíciója esetleg csökkenthető oly módon, hogy megváltoztatjuk:

• a munkakörnyezetet – a helyiségek hangszigetelése jelentős mértékben hozzájárulhat a munkavállalók zajterhelésének csökkentéséhez
• a munkaszervezést – a munkavállalók zajexpozícióját csökkentő munkamódszerek és szervezeti felépítés bevezetésével (pl. a zajos területek elkerítésével, és a belépés korlátozásával)

• a munkaeszközöket – a munkavállalók zajterhelését jelentősen befolyásolhatja a berendezések elhelyezése, és az üzem kialakítása és elrendezése

iv) Egyéni védőeszközök (PPE)

Amennyiben a zajexpozíció kiküszöbölésére vagy csökkentésére irányuló intézkedések teljes tárát kimerítettük, az utolsó eszköz az egyéni védőfelszerelés, például fülvédők, hallásvédők biztosítása. Az egyéni védőeszközök alkalmazásakor az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

• gondoskodjunk arról, hogy az alkalmazni kívánt egyéni védőeszköz megfeleljen a zaj típusának és időtartamának, és ne akadályozza az egyéb védőfelszerelések használatát;
• a munkavállalóknak legyen döntési lehetősége, hogy kiválaszthassák a számukra legkényelmesebb eszközt;

• biztosítsuk az egyéni védőeszköz megfelelő tárolását és karbantartását;
• a munkavállalókat képezzük ki az egyéni hallásvédő eszközök szakszerű használatára, tárolására és karbantartására.

v) Tájékoztatás és oktatás

A munkavállalókat a zajexpozícióval kapcsolatos kockázatok megértésének és kezelésének elősegítése érdekében tájékoztatni kell, illetve megfelelő képzésben kell részesíteni, különösen a következőket érintően:

• a kockázatok fajtái, valamint a megszüntetésükre vagy minimalizálásukra tehető intézkedések;
• a kockázatértékelés eredményei, beleértve azok jelentőségének magyarázatát, és az esetleges kapcsolódó kockázatok ismertetését;
• a hallásvédelmet szolgáló eszközök, ideértve az egyéni védőeszközök szakszerű használata;
• miért és hogyan kell felismerni és jelenteni a halláskárosodásra utaló jeleket;
• milyen körülmények között jogosultak a munkavállalók egészségi állapotuk folyamatos ellenőrzésére, illetve mi az egészségi állapotuk folyamatos ellenőrzésének célja.

Rendszeresen figyeljük a kockázatokat és ellenőrizzük az intézkedéseket

A munkahely jellegétől és a zajexpozíció szintjétől függően szükség lehet az egészségi állapot és a zajszintek folyamatos ellenőrzésére. A munkavállalók bizonyos körülmények között jogosultak egészségi állapotuk folyamatos ellenőrzésére, ideértve a megelőző hallás vizsgálatokat is. Ez esetben a munkavállalókról egyéni egészségügyi nyilvántartást kell vezetni, és annak tartalmáról a munkavállalókat tájékoztatni kell. Az egészségi állapot ellenőrzése során nyert információk alapján felül kell vizsgálni a kockázatokat és a kezelésükre bevezetett intézkedéseket.

ÜGYNÖKSÉGI KAMPÁNY A VESZÉLYEK LEKÜZDÉSÉRE

Idén az Munkahelyi Biztonság és Egészségvédelem Európai Hét központi témája a munkahelyi zaj lesz. A Hét jelmondata: ‘Elég a zajból!’, amelyet a ‘Munkahelyi zaj – többet is veszíthetsz, mint a hallásodat’ kiegészítés kísér. A kampányt az összes tagország, tagjelölt állam és EFTA tagország támogatja, valamint a luxemburgi elnökség és az Egyesült Királyság EU elnöksége, az Európai Bizottság és a Parlament, a szakszervezetek és munkaadói szövetségek.

A kampány részét képezik az alábbiak:

· Tájékoztató csomagok valamennyi EU tagország hivatalos nyelvén;

· Figyelemfelkeltő, tudatosító plakátok és brosúrák;

· Többnyelvű weboldal (http://ew2005.osha.eu.int, amely példákat nyújt a helyes gyakorlatról). Itt lehetőség van elektronikus úton feliratkozni a Kampány Chartára.;

· Európai helyes gyakorlat díjak odaítélése, amelyeket a munkahelyi zaj kérdését a legsikeresebben megoldó szervezetek nyerhetnek el;

· Különleges programok, események szerte Európában a kampány legfontosabb mondandóinak valamennyi szervezethez való eljuttatása céljából, legyen az nagyvállalat, vagy kisvállalkozás, állami vagy magán szektorbeli szervezet. A korábbi kampányok során több ezer európai szintű eseményt szerveztek, amelyek közül számos program koordinálását az Ügynökségnek a 25 EU tagállamban felállított nemzeti fókuszpontjai végezték.

A kampány csúcspontja a 2005. október 24-e és 28-a között Munkahelyi Biztonság és Egészségvédelem Európai Hete lesz. Minden biztonsági és egészségvédelmi intézmény és szervezet, szakszervezet, vállalat, vezető, munkavállaló és biztonsági/egészségvédelmi képviselő részvételére számítanak, és arra kérik őket, hogy a hét során saját biztonsági és egészségvédelmi programok szervezésével támogassák az eseményt. Ezek között lehetnek különleges munkahelyi ellenőrzések és kockázatértékelések; oktatás; tájékoztatás a munkahelyi zajjal kapcsolatos kockázatokról és azok kiküszöbölésére/csökkentésére szolgáló megoldásokról; valamint olyan programok, amelyek a munkavállalókat és képviselőiket az eseményben való részvételre ösztönzik, ideértve a más szervezetekkel való kapcsolatfelvételt is.

INFORMÁCIÓK AZ ÜGYNÖKSÉGRŐL

Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökséget (European Agency for Safety and Health at Work) az Európai Unió azzal a céllal hozta létre, hogy az Ügynökség segítse a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel (OSH) kapcsolatos információs igények kielégítését. A spanyolországi Bilbaoban működő Ügynökség feladata a munkavállalók életminőségének javítása továbbá a technikai, tudományos és gazdasági információk munkahelyi biztonság és egészségvédelem területén érintettek közötti terjesztése és cseréje.. Az Ügynökség létrehozott egy nemzeti fókuszpontokból álló hálózatot, amelyben a tagok feladata az információk terjesztése és a kapcsolódó tevékenységek koordinálása saját országaikban.

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK

Az Ügynökségről további információk az alábbi webhelyen találhatók: http://agency.osha.eu.int.

HIVATKOZÁSOK

---

[1] Paoli, Pascal & Merllié, Damien, European Foundation for the Improvement of Living and Working Conditions (Európai Alapítvány az Élet- és Munkafeltételek Javítására), Third European survey on working conditions 2000 (Harmadik európai felmérés a munkafeltételekről 2000)

[2] Directive 1003/10/EC of the European Parliament and of the Council of 6 February 2003 on the minimum health and safety requirements regarding the exposure of workers to the risks arising from physical agents (noise). (A munkavállalók fizikai tényezők (zaj) hatására vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimum követelményekről szóló 2003. február 6-i 2003/10/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv.) Available from (Letölthető): http://europa.eu.int/eur-lex/

[3]. Noise Health. (Zaj és egészség.) 1998;1(1):6-12. The World Health Organisation and the prevention of deafness and hearing impairment caused by noise. (Az Egészségügyi Világszervezet és a zaj által okozott siketség és hallásromlás megelőzése.) Smith AW. Prevention of Deafness and Hearing Impairment (PDH), (A siketség és hallásromlás megelőzése.) World Health Organization (Egészségügyi Világszervezet), CH-1211 Geneva (Genf) 27, Switzerland (Svájc)

[4] Practical Advice for Workers on Tackling Work-related Stress and its Causes (Gyakorlati tanácsok munkavállalóknak a munkahelyi stressz és okai kezeléséről) http://agency.osha.eu.int/publications/factsheets/index1_en.htm

[5] EU 15 figures, Year 2000 data (EU 15 számadatok, 2000. évre vonatkozó adatok.) Source (Forrás): Eurostat Work and Health in the EU A statistical portrait Data 1994 – 2002 (Eurostat Munka és egészség az EU-ban. Statisztikai portré. 1994-2002-es adatok) ISBN 92-894-7006-2 2004.

[6] Framework (89/391) and pregnant workers (92/85) directives (89/391 keretirányelv és 92/85 várandós dolgozókra vonatkozó irányelv)

[7] European Occupational Disease Statistics, 2001 (A foglalkozási betegségekre vonatkozó európai statisztikai adatok, 2001)

[8] Employment in Europe 2004, (Foglalkoztatás Európában, 2004) European Commission Employment and Social Affairs (Európai Bizottság Foglalkoztatás és Szociális Főigazgatóság) ISBN 92-894-7986-8

[9] EODS 2001(A foglalkozási betegségekre vonatkozó európai statisztikai adatok, 2001)

[10] 3^rd ESWC survey 2000 reported in Work and Health in the EU a statistical portrait 1994 – 2002 ( Munka és Egészség az EU-ban. Statisztikai tükör. 1994-2002 c. jelentésben idézett Harmadik európai felmérés a munkafeltételekről 2000) ISBN92-894-7006-2

[11] Employment in Europe 2004, (Foglalkoztatás Európában, 2004) European Commission Employment and Social Affairs (Európai Bizottság Foglalkoztatás és Szociális Főigazgatóság) ISBN 92-894-7986-8

[12] "SUMER - Survey about the medical monitoring of risks (Enquête sur la Surveillance Médicale des Risques professionnels) carried out in 2002-2003 (published in December 2004), (SUMER – Felmérés a kockázatok orvosi monitorozásáról, amelyet 2002-2003-ban folytattak, és 2004. decemberében hoztak nyilvánosságra) http://www.travail.gouv.fr/publications/picts/titres/titre2290/integral/2004.12-52.1.pdf

[13] Percentage from V encuesta Nacional de Condiciones de Trabajo 2003, actual figure calculated based on working population in Employment in Europe 2004. (A V encueasta Nacional de Condiciones de Trabajo 2003-ból származó százalékos adat; a tényleges arányszám a Foglalkoztatás Európában 2004 c. jelentésben a munkavállalók száma tekintetében megadott adatokon alapszik)

[14] NIOH Danish Work Environment Cohort Study (DWECS) , reported in "Health Effect of noise in the work environment (work-related noise) published on the AMI (Arbejdsmiljeinstituttet) website http://www.ami.dk (NIOH dániai Munkakörnyezeti kohort tanulmány (DWECS), amelyről a "A munkahelyi zaj egészségi hatása (munkavégzéssel kapcsolatos zaj)" c., az AMI (Arbejdsmiljeinstitutte) weboldalán (http://www.ami.dk) megjelentetett tanulmányban számolnak be)

[15] Preliminary evaluation of occupational hearing loss risk among private farmers, (A magánvállalkozóként dolgozó gazdálkodók foglalkozási eredetű halláscsökkenési kockázatának előzetes értékelése) Leszek Solecki, Dept of Physical Occuaptional Hazards, Institute of Agricultural Medicine, Lublin, Poland, (Fizikai foglalkozási ártalmak osztálya, Mezőgazdasági Orvostani Intézet) AAEM 2003, 10, 211-2115.

[16] Hinke and Brask 1999 reporting unnamed Danish Study in "Acoustic Shock Injury: Real or Imaginary?" Milhinch, Australia http://www.Audiologyonline.com (Hinke és Brask, 1999, "Akusztikus trauma okozta sérülés: valódi vagy képzelt? c. tanulmányában meg nem nevezett dániai tanulmányból idézett adat, Milhinch, Ausztrália)

[17] 3^rd EWSC Survey 2000 (Harmadik európai felmérés a munkafeltételekről 2000)

[18] NIOH Danish Work Environment Cohort Study (DWECS) , reported in "Health Effect of noise in the work environment (work-relateed noise) published on the AMI (Arbejdsmiljeinstituttet) website http://www.ami.dk (NIOH dániai Munkakörnyezeti kohort tanulmány (DWECS), amelyről a "A munkahelyi zaj egészségi hatása (munkavégzéssel kapcsolatos zaj)" c., az AMI (Arbejdsmiljeinstitutte) weboldalán (http://www.ami.dk) megjelentetett tanulmányban számolnak be)

[19] Development of a hearing conservation program for Finnish National Opera, Toppila, Laitenen, Olkinuora, Kuisma, Perala. Presented at the 2001 international congress and exhibition on niose control engineering (A 2001-ben tartozz Nemzetközi Zajellenőrzési Eszközök Kongresszuson és Kiállításon előadott prezentáció a "Finn nemzeti opera számára kifejlesztett hallásmegőrző programról")

[20] Reducing noise exposure in the food and drink industries, HSE Information sheet 32 2002 (A zajexpozíció csökkentése az élelmiszer- és italgyártó ágazatokban HSE információs adatlap 32 2002)

[21] 1998 figures, 195 cases out of 596 (32%) from INRS: Vos gueles les decibels (ED 707) www.INRS.fr (1998-as számadatok, 596 esetből 195 eset (32%) az INRS: Vos gueles les decibels (ED 707) c. tanulmányából)

[22] 3^rd EWSC survey 2000 (Harmadik európai felmérés a munkafeltételekről 2000)

[23] Official Journal (Hivatalos Lap) L 042, 15/02/2003