A munkavédelmi képviselõ választás gyakorlati
tudnivalói
2004-10-06
Október 31-e jelentõs dátum minden 50 fõnél több munkavállalót
foglalkoztató munkáltató számára, ugyanis eddig a dátumig kell megejteni a
munkavédelmi képviselõ választást. Bizonyára Ön is ismeri a Munkavédemi
törvény (Mvt) legújabb változásait, melynek az egyik jelentõs pontja ez,
ami azt jelenti, hogy a munkáltató köteles ezt az elõírást
haladéktalanul betartani. Nos, ebben szeretnénk Önnek segítséget nyújtani,
ezzel az összefoglaló anyagunkkal, mely lépésrõl-lépésre bemutatja az Ön
teendõit.
1. A választás kihirdetése, megszervezése
A munkáltató a munkahelyen szokásos módon (értekezlet, megbeszélés)
tájékoztatja a dolgozókat errõl a törvényi kötelezettségrõl, azaz
a munkavédelmi képviselõ választás megtartásáról. A munkavédelmi
képviselõ választást kezdeményezheti a munkahelyen mûködõ
üzemi tanács és/vagy a képviselettel rendelkezõ szakszervezet is. A
munkáltató a felelõs a választás megtartásának szabályos
lebonyolításáért, a törvényes feltételek érvényesülésére ügyel. Egyben
biztosítja a választás feltételeit.
Tájékoztatja a munkavállalókat, hogy a választáshoz arra van szükség, hogy a
munkavállalók hozzanak létre választási bizottságo(ka)t és bonyolítsák le a
törvényi elõírásoknak megfelelõen a munkavédelmi képviselõ
választást.
2. A választási bizottság összetétele, szerepe, feladatai
A dolgozóknak a választást 8 héttel megelõzõen választási
bizottságot kell létrehozni, amelybe célszerû minimum 3 tagot felvenni. A
választási bizottságban jó ha minden munkavállalói csoport képviselteti magát:
például a fiatalok is és az idõsek is, a különbözõ részlegekben
dolgozók, stb. A választási bizottság bonyolítja le a választást. A bizottságnak
nem lehet tagja a munkáltató, vagy az olyan munkavédelmi szakember, aki a
munkáltatót képviseli.
A választási bizottság feladatai:
- meghatározza a jelöltállítás határidejét, ill. a választás idõpontját,
- gondoskodik a jelölés és a választás törvényes rendjének
megõrzésérõl (egyenlõ, titkos és közvetlen szavazás)
- megállapítja a szavazatszámlálás részletes szabályait
- helyi választási szabályzatban rögzítik a munkahely egészére vonatkozó
választási tennivalókat
- a választást megelõzõ 3 héttel közzéteszi a jelöltek listáját,
- a választásról jegyzõkönyvet kell készítenie
Egy munkahelyen több választási körzetet is ki lehet alakítani, attól
függõen, hogy munkavédelmi szempontból mennyire különül el az adott
részleg: például egy hegesztõmûhelyben és az irodában dolgozók
képviseletére külön-külön javasolt munkavédelmi képviselõt választani.
Egy munkahelyen, egy választási körzeten belül több jelölt is állítható. A
dolgozók legalább 10%-a, vagy legalább 10 fõ állíthat 1 jelöltet. A
jelölést írásban kell rögzíteni a támogató dolgozók aláírásával.
3. A jelölt személyi követelményei, feladatai
Jelölt lehet az a munkavállaló, aki minimum 6 hónapja dolgozik a vállalatnál,
és munkaviszonnyal rendelkezik. Ha újonnan alakult a munkáltató, akkor a munkaviszonyra
vonatkozóan nincs idõbeli korlátozás. A jelöltnek írásban nyilatkoznia
kell, hogy elfogadja a jelölést. Mandátuma 4 évre szól.
Nem lehet jelölt az, aki:
- Munkáltatói jogot gyakorol
- A munkáltató megbízásából lát el munkavédelmi feladatokat
- Közeli hozzátartozója a munkáltatónak
- Választási bizottság tagja
4. A munkavédelmi képviselõ feladatai megválasztása után
Kapcsolatot tart a munkavállalókkal, és köteles kezdeményezéseiket
megvizsgálni, az indokoltakat továbbítani a munkáltató felé, valamint a
munkavállalókat tájékoztatni a rendelkezésére álló ismeretekrõl,
véleményekrõl, információkról.
Együttmûködik a munkáltatóval, tekintettel a munkáltatói érdekekre is.
Álláspontjának kialakításánál figyelembe veszi: a költségek, a munkaidõ
ráfordítások stb. reális mérlegelését. A komoly fajsúlyú ügyeket terjeszti a
hatóságok elé, stb.
A munkavédelmi képviselõ feladatai:
- mûködési területén a munkahelyekre munkaidõben beléphet,
tájékozódhat az ott dolgozó munkavállalóktól,
- részt vehet a munkáltató azon döntései elõkészítésében, amelyek
hatással lehetnek a munkavállalók egészségére és biztonságára, ideértve a
szakemberek elõírt foglalkoztatására, a munkavédelmi oktatás
megtervezésére és megszervezésére, az új munkahelyek létesítésére vonatkozó döntéseket
is,
- tájékoztatást kérhet a munkáltatótól minden kérdésben, amely érinti az
egészséget nem veszélyeztetõ és biztonságos munkavégzést;
- véleményt nyilváníthat, kezdeményezheti a munkáltatónál a szükséges
intézkedés megtételét,
- részt vehet a munkabalesetek kivizsgálásában, az arra jogosult
kezdeményezésére közremûködhet a foglalkozási megbetegedés körülményeinek
feltárásában,
- indokolt esetben a hatáskörrel rendelkezõ munkavédelmi felügyelethez
fordulhat,
- a hatósági ellenõrzés során az ellenõrzést végzõ
személlyel közölheti észrevételeit,
- munkahelyi munkavédelmi program elkészítésére tehet javaslatot a munkáltató
részére
5. A munkavédelmi érdekképviselet szerepe
A hazai jogszabályok munkavállalói jogként rögzítik, hogy a munka világa alapkérdéseiben
– ideértve az egészséges és biztonságos munkakörülményeket, munkafeltételeket –
a dolgozók részére biztosítani kell a konzultációhoz és tájékoztatáshoz való
jogot, lehetõséget. Ez a jog minden dolgozót a munkavállalói megillet,
amelyet közvetlenül vagy választott képviselõik útján gyakorolnak. Ennek
alapján tehát képviselet hiányában is biztosítani kell a munkavállalók részére
a konzultáció és a tanácskozás lehetõségét, amelyet a munkáltatóval
együttmûködve gyakorolnak. A joggyakorlás konkrét módjáról a munkavédelmi
törvény tételesen nem szól.
A témáról bõvebben kiadónk Munkavédelem c. kézikönyvének 6. fejezetében
olvashatnak az érdeklõdõk. A kézikönyv megrendelhetõ az
interneten 10% kedvezménnyel a www.dashofer.hu weboldalról.
Forrás: http://www.muszakiforum.hu/index.php?tabla=mved&news=90&wa_nr=emunk0410