ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG

„Az autonóm társadalmi párbeszéd megerősítése” című PHARE projekt célja volt az Ágazati Párbeszéd Bizottságok megalapítása. Ezek feladata a kétoldalú – a munkáltatók és a szakszervezetek közötti – közvetlen, valamint a kormányzati szervekkel történő eseti konzultáció lefolytatása, illetve megállapodások és kollektív szerződések létrehozása ágazati szinten. A 2001. februárjában született döntéstől a 2004. januárjában történt záró-konferenciáig a projekt, Dánia közreműködésével megvalósult, amit az Európai Unió is elfogadott és pozitívan értékelt.

Ágazati Párbeszéd Bizottságok (a továbbiakban: ÁPB) létrehozása

ÁPB-t munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek hozhatnak létre, az alábbiak szerint.

Párbeszéd bizottságot lehet alakítani:

· · ágazati,

· · alágazati és

· · szakágazati szinten.

Ágazati szintű bizottság résztvevői olyan munkáltatók érdekképviseletét látják el, melyek a 2. számjegyű Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere (TEÁOR) adott ágazatnak megfelelő kategóriájába sorolhatók, illetve olyan szakszervezetek, amelyek az adott ágazatban szervezettel, illetve képviselettel rendelkeznek.

A 3, illetve 4 számjegyű TEÁOR-ba sorolható tagokkal rendelkező szervezetek által alakított bizottságok nem ágazati, hanem alágazati, illetve szakágazati párbeszéd bizottságok. Az ágazati-, az al- és szakágazati bizottságok döntéseikben önállóak, közöttük nincsen hierarchikus kapcsolat.

A közszféra sajátosságai miatt az ÁPB-k létrehozásáról, összetételük egyes kérdéseiről – törvényi szinten – speciális szabályokat kell kialakítani.

A tagság feltételei, amelyek a verseny – pontosabban a termelői szférában tevékenykedő érdekképviseletek jogosultságának megállapítására alkalmazhatók.

· · A részvétel és a konzultációs jog gyakorlásának együttes feltételei:

- - az egyesülési törvény alapján megalakított társadalmi szervezetként, a bíróság által történt nyilvántartásba vétel, vagy a társadalmi szervezet jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységének minősülés;

- - érvényes alapszabály alapján az adott ágazatban munkavállalói, illetve munkáltatói érdekek képviseletére jogosult;

- - a „Megállapodás”-ban rögzített arányú, számú taggal, tagszervezettel rendelkezik.

· · A döntéshozatali jogosultság további feltételei:

Munkavállalóknál:

- - üzemi-közalkalmazotti választásokon elért meghatározott eredmény;

- - aktív szakszervezeti tagok létszáma;

- - a szociális párbeszédben való részvétel (kollektív szerződéskötés) mértéke;

- - az OÉT munkavállalói oldalán résztvevő országos munkavállalói szövetséghez való tartozás;

- - ágazati nemzetközi munkavállalói szervezetekhez való tartozás.

Munkáltatóknál:

- - a képviselt gazdasági szervezetek munkaviszony keretében foglalkoztatottainak száma;

- - a képviselt gazdasági szervezetek nettó árbevétele;

- - a munkáltatói érdekképviselet tagjainak száma;

- - a szociális párbeszédben való részvétel (kollektív szerződéskötés);

- - az OÉT munkáltatói oldalán résztvevő országos munkáltatói szövetséghez való tartozás;

- - az ágazati nemzetközi munkáltatói szervezetekhez való tartozás.

Az ÁPB-ben való részvétel általános feltételei meglétének, a reprezentativitási szempontoknak való megfelelés megállapítását a Részvételt Megállapító Bizottság (a továbbiakban: RMB) végzi el, a benyújtott dokumentumok és adatok vizsgálata alapján. Az RMB-t az Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsa hozza létre, mégpedig oly módon, hogy mind a három oldal három-három főt, továbbá oldalanként egy-egy póttagot delegál a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat (MKDSZ) közvetítői listájából.

Ágazati Tanács (ÁT): az OÉT szakfóruma, amelynek alapvető funkciója a valamennyi ágazatot érintő párbeszéd közös elven működő szabályozásának kialakítása, egyeztetése, gondozása a „Megállapodás” szerint, a törvényi szabályozásig.

Ágazati Párbeszéd Bizottság Tanácsa (ÁPBT) azzal a céllal jött létre, hogy az ÁPB-k intézményes keretek között vegyenek részt a rájuk vonatkozó döntés-hozatalban (szakmai szolgáltatások, forrásfelhasználás, titkárságok működtetése, stb.), valamint, hogy minden az ÁPB-ket közvetlenül érintő kérdést megtárgyaljon az általa kialakított működési rend szerint.

Az ÁT és az ÁPBT funkciói és jogosítványai határozottan elkülönülnek, a két testület nincs alá-, fölérendeltségi viszonyban egymással. Kapcsolatrendszerük részletes szabályozása még további időt igényel.

Ágazati Párbeszéd Központ Kht. (ÁPK):

Az ágazati párbeszéd céljainak megvalósításához a feltételeket megteremtő közhasznú társaságot az OFA Kuratóriuma hozta létre (adatbázis, kommunikációs, logisztikai, infrastrukturális feltételek, adminisztratív munka, személyi feltételek, stb.).

2004. szeptemberéig 29 ágazati-, alágazati- és szakágazati ÁPB alakult meg és kezdte meg munkáját. Az új szociális párbeszéd intézmény megalakulása és működése visszafordíthatatlanná vált.

- X X X -