MUNKAVÉDELMI KÉPVISELET

 

2004. MÁJUS 1-JE UTÁN

 

-        Ajánlás, tájékoztatás, módszerek –

 

 

 

 

Írta és összeállította:

FŐCZE LAJOS

 

 

 

 

 

 

 

 

–  2004.  –

-         B E V E Z E T Ő

 

 

Hazánk európai uniós csatlakozásával egy időben 2004. május 1-jétől a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény VI. fejezete jelentős mértékben változott, kibővült. E fejezet „A munkavédelmi érdekképviselet, érdekegyeztetés” címet viseli. A törvényi változások mellett számos jogszabály állapít meg egyedi, speciális jogosítványt, egyben feladatot a munkavédelmi képviselők, munkavédelmi bizottságok, paritásos munkavédelmi testületek (a továbbiakban: bizottság, testület) számára. Ezért indokolttá vált, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács (a továbbiakban: OÉT) Munkavédelmi Bizottsága a munkavédelmi érdekképviselet, érdekegyeztetés egyes kérdéseiről szóló „Ajánlása és tájékoztatása” (továbbiakban: Ajánlás) segítse a jogszabályok gyakorlati alkalmazását. A jelen összeállítás pedig további segítséget kíván nyújtani a képviselők választásához, a munkavédelmi bizottság, a paritásos munkavédelmi testület megalakításához, képzéséhez, a képviselői feladatok ellátásához.

 

Az összeállítás tartalmazza:

A.                Az „Ajánlás” szövegét néhány magyarázattal. A közölt szöveg az OÉT Munkavédelmi Bizottsága által 2004. május 25-én elfogadott tartalmi „munkaszöveg”. A magyarázatok pedig nem képezik az „Ajánlás” részét, azt csak kiegészítik.

 

B.                A munkavédelmi képviselők (bizottság, testület) az Mvt-ben és más jogszabályokban biztosított jogosítványainak – a teljesség igénye nélküli – szöveg szerinti idézését, leírását. Az „Ajánlás”-ban szereplő, a képviselők (bizottság, testület) választására, létrehozására, működésére, a feltételek biztosítására, stb. vonatkozó idézeteket – néhány kivételtől eltekintve – nem ismételjük meg. A jogosítványok a képviselők számára egyben feladatokat is jelentenek.

 

C.                Iratmintákat a munkavédelmi képviselők (bizottságok, testület) számára.

 

Ajánljuk a kiadványt a munkahelyeknek, a munkáltatóknak, a már működő és a leendő munkavédelmi képviselőknek, munkavédelmi bizottságoknak, paritásos munkavédelmi testületek tagjainak, a munkavédelmi – munkabiztonsági és munkaegészségügyi – szakembereknek, az állami szervek, a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek tisztségviselőinek és minden érdeklődőnek.

 

Eredményes munkát kívánva:

 

                                                                                          FŐCZE LAJOS

                                                                       a Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány

               kuratóriumának elnöke

 

 

A.

Az Országos Érdekegyeztető Tanács

MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁGÁNAK

AJÁNLÁSA ÉS TÁJÉKOZTATÁSA

a munkavédelmi érdekképviselet, érdekegyeztetés

egyes kérdéseiről

 

Az Országos Érdekegyeztető Tanács keretében saját ügyrend szerint működő Munkavédelmi Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 79.§-a (1) bekezdés c) pontjában szereplő lehetősége alapján, összhangban a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 15/A. §-ával a munkavédelmi érdekképviselet, érdekegyeztetés egyes kérdéseiről a jogszabályok alkalmazásának elősegítése céljából a következő ajánlást és tájékoztatást alakította ki.

 Az ajánlás és tájékoztatás kiterjed a munkavállalókkal folytatott munkavédelmi tárgyú tanácskozásra, a munkavédelmi képviselő, a munkahelyi munkavédelmi bizottság, a paritásos munkavédelmi testület választására, illetve létrejöttére, továbbá működésére, a munkavédelmi képviselők képzésére, a munkáltatóval, valamint a munkavállalók más munkahelyi szervezeteivel (szakszervezetek, üzemi-közalkalmazotti tanácsok) való együttműködésre.

 

Az ajánlás és tájékoztató-ban az Mvt idézett szövegét dőlt, az Mt. alapján írt szöveget arial, a Bizottság ajánlásainak szövegét pedig az első bekezdés betűtípusával szerepeltetjük.

 

 

I.

A MUNKAVÁLLALÓKKAL FOLYTATOTT MUNKAVÉDELMI TANÁCSKOZÁS

 

„A munkáltató az egészséges és biztonságos munkavégzés érdekében köteles a munkavállalókkal, illetve munkavédelmi képviselőikkel tanácskozni, valamint biztosítani részükre a lehetőséget, hogy részt vehessenek az  egészségre és biztonságra vonatkozó munkáltatói intézkedés kellő időben történő előzetes megvitatásában.” [Mvt. 70.§ (1) bekezdés]

 

1.)   A tanácskozás elvi alapja

A hazai jogszabályok munkavállalói jogként rögzítik, hogy a munka világa alapkérdéseiben – ideértve az egészséges és biztonságos munkakörülményeket, munkafeltételeket – a dolgozók részére biztosítani kell a konzultációhoz és tájékoztatáshoz való jogot, lehetőséget. Ez a jog minden dolgozót a munkavállalói minőségében elidegeníthetetlenül megillet, amelyet közvetlenül vagy választott képviselőik útján gyakorolnak. Azaz képviselet hiányában is biztosítani kell a munkavállalók részére a konzultáció és a tanácskozás lehetőségét, amelyet a munkáltatóval együttműködve gyakorolnak.

 

2.)   A tanácskozás  tárgya , tartalma

2.1      „A munkavállalók közvetlenül vagy munkavédelmi képviselőik útján – az (1)bekezdésben meghatározottak mellett – különösen a következő munkáltatói kötelezettségek tekintetében jogosultak tanácskozást folytatni:” [Mvt. 70.§ (2) bekezdés]

2.1.1      „a) a munkavédelmi feladatok elvégzésében érintett személyek kijelölése, foglalkoztatása, tevékenysége [8. §, 54/A. §, 57-58. §-ok];”

A Bizottság azt ajánlja, hogy a tanácskozás- a helyi adottságoknak és lehetőségeknek megfelelően - terjedjen ki a munkabiztonsági, továbbá a munkaegészségügyi szaktevékenység ellátóira, munkahely kiürítési, tűzvédelmi, kémiai biztonsági, katasztrófavédelmi feladatokat ellátókra, elsősegélynyújtásra kijelölt személyekre; más munkabiztonsági szakemberekre, foglalkozás-egészségügyi szolgálatra, stb.

 

2.1.2      „b) a munkavédelmi tartalmú információk biztosítására [különösen a 40. § (2) bekezdésében, a 42. § a) pontjában, a 45. § (2) bekezdésében, az 54. § (1) bekezdése i) pontjában, az 54. § (7) bekezdése a) pontjában, az 58. § (3) bekezdésében, az 59. § (2) bekezdésében, a 81. § (3) bekezdésében foglaltak alapján];”

 

A Bizottság véleménye szerint az információs tevékenység legalább a következőkre terjedjen ki:

-         Azokon a munkahelyeken, ahol különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak, ott a munkavégzést össze kell hangolni. Az összehangolás magában foglalja az érintett munkavállalók, illetőleg a munkavégzés hatókörében tartózkodók tájékoztatását az egészséget és biztonságot veszélyeztető kockázatokról és a megelőzési intézkedésekről.

-         A veszélyes munkafolyamatoknál, technológiáknál a veszélyek megelőzése, illetve károsító hatásuk csökkentése érdekében a veszélyforrásokat és az ellenük való védekezés módját, feltételeit az érintett munkavállalókkal – mind a munkahely egésze, mind az egyes munkafolyamatok tekintetében – meg kell ismertetni.

-         A munkáltató kötelessége a szükséges utasításokat és tájékoztatást kellő időben a munkavállalóknak megadni.

 

2.1.3      c) a munkavédelmi oktatás (55. §) megtervezése és megszervezése”

A Bizottság ajánlja, hogy ennek keretében térjenek ki az időpont munkaidőben történő kijelölésére, a munkahely zavartalan működésének igényére tekintettel a résztvevők ütemezésére, oktatók megszervezésére, oktatási helyszín kijelölésére, ha szükséges, az oktatás helyének megközelíthetőségére, dokumentálására, stb.

 

2.2      A 2.1 pontban felsorolt törvényi kötelezettségen túl általánosságban valamennyi, a munkavédelemmel közvetlenül összefüggő kérdés napirendre kerülhet, amelyet a felek kölcsönösen megtárgyalásra javasolnak.

Magyarázat (a továbbiakban: M:)

A tanácskozás tárgyát képezheti még kölcsönös egyetértés esetén a kockázatértékelés tapasztalatai, a munkavédelmi helyzet átfogó értékelése, az egyéni védelem biztosítása, veszélyes anyagok és készítmények használata, új munkahelyek létesítése, a munkabalesetek, illetve foglalkozási megbetegedések tapasztalatai, panaszügyek, stb. Ezekben célszerű előzetesen megállapodni, mert így elkerülhetők a későbbiekben kialakulható terméketlen viták

 

2.3       A munkavállalókkal, illetve képviselőikkel történő tanácskozás során is „A munkáltató felelős azért, hogy minden munkavállaló az általa értett nyelven ismerhesse meg az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés reá vonatkozó szabályait (Mvt.2.§. (4) bekezdés)..

 

3.)   A tanácskozás módja

 

3.1      A joggyakorlás konkrét módjáról az Mvt. tételesen nem szól.

M: A munkavállalók tájékoztatása, konzultációs jogainak biztosítása természetesen munkáltatói feladat. Neki kell szólnia a veszélyekről, ártalmakról, a védekezési módokról, az eszközök használatáról, a kockázati tényezőkről, a jogi felelősségekről, stb., ide értve a meglévő belső szabályok, utasítások ismertetését, magyarázatát.

 

3.2      A tanácskozás lehet a helyben szokásos minden forma, pl. munkaértekezlet, írásos anyag átadása, megbeszélése,  helyszíni bejárás, stb. A tanácskozást úgy kell lebonyolítani, hogy a munkavállalók megismerhessék a munkáltató által megfogalmazott feladatokat, megérthessék az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeire irányuló intézkedéseinek tervezeteit, és  legyen lehetőségük javaslatot tenni a munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelmények érvényesülése érdekében.

Elmaradhatatlan eljárási kérdés a kezdeményezés, a  tájékoztatás, a konzultáció dokumentálása, azaz az írásbeliség követelményének érvényesítése, megjelölve a konzultáció pontos tárgyát, a szükséges adatokat, javaslatokat, ajánlásokat, valamint a tanácskozás technikai adatait (hely, idő, résztvevők).

 

A tanácskozások dokumentumainak őrzéséről a munkáltató gondoskodik,  a munkavállaló pedig bármikor beletekinthet a dokumentumokba.

 

4.)   „(3) A tanácskozás során biztosítani kell a kiegyensúlyozott részvételt, a munkavállalók, illetve munkavédelmi képviselőik javaslattételi jogát.

 

(4) a kiegyensúlyozott részvétel érdekében a munkáltató köteles a munkavédelmi kérdésben intézkedési jogkörrel bíró személlyel képviseltetni magát a tanácskozáson.” [Mvt. 70. § (3) és (4) bekezdések]

 

4.1     A kiegyensúlyozott részvétel tekintetében az Mvt. csak egy minimumot fogalmaz meg, miszerint a követelmény teljesítése érdekében a munkáltató köteles a munkavédelmi kérdésben intézkedési jogkörrel bíró személlyel képviseltetni magát a tanácskozáson. Intézkedési jogot a munkáltató cégformája alapján kialakított működési – vagy azzal egyenértékű – szabályzat biztosít.

 

4.2     A tanácskozás formája, a részvevők köre a helyi szokások, a kialakult gyakorlat, megállapodás alapján rögzíthető. Törekedni kell arra, hogy a munkavállalóknak a konzultáción való részvétele biztosítható legyen..

 

4.3     Az együttműködés fontos tényezője, hogy a szükséges információt, tájékoztatást kellő időben egymás részére megadják. Kellő időben történik az információ átadása, ha a másik fél az ügyben még hatékonyan fel tud lépni.

 

4.4     A tanácskozáshoz szükséges idő kérdését az Mvt. nem szabályozza, ellentétben a munkavédelmi képviselők jogosítványainak pontos meghatározásával. Így az a következtetés vonható le, hogy a tanácskozáshoz feltétlenül szükséges időt a munkáltatónak munkaidőben kell biztosítani, de külön felkészülési, „előtanácskozási” időt már nem. Azaz a tanácskozáson kell kialakítani a képviselendő álláspontot, szakértők bevonására, az ügy hosszadalmasabb tanulmányozására nincs lehetőség.

 

4.5     Az adatvédelem szabályai kiterjednek a konzultációs eljárásra is. A munkavállalók – az Mt. és az Mvt. alapján is – kötelesek az üzleti és üzemi titoknak megfelelően bizalmasan kezelni a munkáltató termelési, pénzügyi, működési, stb. adatait.

 

4.6      Az Mvt. 62. §-a szerint: „A munkavállalót nem érheti hátrány az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása érdekében történő fellépéséért, illetve a munkáltató vélt mulasztása miatt jóhiszeműen tett bejelentéséért. E védelem megilleti a munkabiztonsági szaktevékenységet, illetőleg az 57-58. §-okban előírt feladatokat ellátó munkavállalókat is.”

M: Ezt azért kell hangsúlyozni, mert az együttműködésben lehetnek konfliktusok. A konzultáción ugyanis a munkáltató részére kellemetlen kérdések is felmerülhetnek, a munkavállalók hiányosságokat kifogásolhatnak, amelyek megszüntetése további pénzügyi terheket jelentenek. Ezek pedig feszültség-források lehetnek.

 

 

II.

A MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐ,

A MUNKAHELYI MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁG

 

5.)   A munkavédelmi képviselők választásának feltételei

 

5.1          Az Mvt. 70/A. § (1) bekezdése szerint: „A munkavállalók az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik képviseletére jogosultak maguk közül – a következők szerint – képviselőt vagy képviselőket (a továbbiakban: munkavédelmi képviselő) választani:”

 

5.1.1        A munkavállalók alanyi joga a munkavédelmi képviselő választás. Azaz a választás nincs kötve semmilyen minimális munkavállalói létszámhoz. A munkavállalók néhány főt foglalkoztató munkáltatónál is jogosultak képviselőt választani.

 

5.1.2        Munkavédelmi képviselő választása törvény által biztosított jog, nem szükséges hozzá a munkáltató engedélye, csak a választással kapcsolatos egyeztetési kötelezettség áll fenn (körzetek kialakítása, választás körülményei, időpont, stb.).

 

5.1.3        A munkavédelmi képviselő választására vonatkozó munkavállalói jogosultság független attól, hogy állami-, vagy magán-, illetve hazai vagy külföldi tulajdonban van-e a cég, továbbá attól is, hogy milyen társasági formában (kft, rt, stb.) működik.

 

5.2               „a) munkavédelmi képviselő választást kell tartani minden olyan munkáltatónál, ahol a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók létszáma legalább ötven fő. A választás megtartásának a lebonyolítása, a feltételek biztosítása a munkáltató kötelezettsége.” 

 

5.2.1        A munkavédelmi képviselő választást kezdeményezik: a munkavállalók, a munkahelyen működő üzemi tanács és/vagy képviselettel rendelkező szakszervezet.

 

Amennyiben ilyen kezdeményezés nincs, a munkáltató – a munkahelyen szokásos módon – tájékoztassa a munkavállalókat  e törvényi kötelezettségről, azaz a munkavédelmi képviselőválasztás megtartásáról.

A munkáltató egyben közölje azt is, hogy az Mvt. szerint a választás megtartásának szabályos lebonyolításáért felelős. Ez nem jelentheti azt, hogy a választási bizottság munkájában részt vegyen, annak munkavégzését befolyásolja, csak a törvényes feltételek érvényesülésére ügyel. Egyben biztosítja a választás  feltételeit.
Tájékoztatja a munkavállalókat, hogy a választáshoz arra van szükség, hogy a munkavállalók hozzanak létre választási bizottság(oka)t és bonyolítsák le a törvényi elóírásoknak megfelelően a munkavédelmi képviselő választást.

 

5.2.2        Az Mvt. a választás eredményességét, illetve érvényességét nem tudja garantálni, ezért csak a választás kötelező megtartását írja elő. A választás eredménytelensége, illetve érvénytelensége esetén a választást kötelező megismételni. [Mt. 51/A. § (2) bekezdés]

 

5.2.3        A Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy azoknál a munkáltatóknál, ahol az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók létszáma legalább  ötven fő és ezen felül a közszférát szabályozó törvények hatálya alá tartozó munkavállalókat is foglalkoztatnak, a munkáltatónál az összes munkavállalóra kiterjedően a 70/A. § (1) bekezdés a) pontjában leírtak szerint kell a választást megtartani.

 

5.3               „b) az öven főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál – amennyiben nem kerül sor munkavédelmi képviselő választásra – a munkáltatónak a 70. §-ban meghatározottak szerint kell a munkavállalókkal tanácskoznia.” 

Ezen esetben a jelen ajánlás 1-4. pontjaiban leírtak szerint kell a munkavállalókkal a munkavédelmi kérdésekről a tanácskozást megtartani.

 

5.4               „c) a munkáltató önálló telephelyén, részlegénél akkor lehet munkavédelmi képviselőt választani, ha az 54-56 §-okban meghatározott munkáltatói munkavédelmi jogosítványok az önálló telephely, részleg vezetőjét részben vagy egészben megilletik.” [Mvt. 70/A. § (1) bekezdés]

 

5.4.1        Alapelv: minden munkáltatói munkavédelmi jogosítvánnyal részben vagy egészben rendelkező vezetőnek legyen munkavédelmi képviselő (bizottság) partnere. A vezetőnek részben vagy egészben rendelkeznie kell az Mvt. 54-56. §-aiban  felsorolt jogkörökkel, irányítania kell a munkavédelmi feladatokat az adott munkáltatónál, pl. kockázat-értékelés, felülvizsgálat elvégzésében való közreműködés, a kötelező orvosi vizsgálatra való küldés elrendelése, stb.

M: A félreértések elkerülése érdekében itt nem az Mt-ben szabályozott munkáltatói jogokról van szó, hanem az Mvt. 54-56. §-aiban felsorolt jogkörök részben vagy egészben történő gyakorlásáról. Így többek között: a kockázat-értékelés, felülvizsgálat elvégzésében való közreműködés, a szükséges utasítások és tájékoztatás megadása, a munkavédelmi üzembe helyezés, a munkakörülmények, valamint a munkavállalók rendszeres ellenőrzése,  megfelelő munkaeszközök biztosítása, a rendellenességek megszüntetése, a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések esetén a megfelelő eljárás lefolytatása, a védőeszközök biztosítása, a munkavállalók munkavédelmi oktatása, a kötelező orvosi vizsgálatra való küldés elrendelése, stb.

 

5.4.2        Tekintettel arra, hogy az Mvt. – a korábbiaktól eltérően – a megválasztható képviselők számát nem köti kötelezően az üzemi tanácsokra vonatkozó létszámokhoz (Mt. 45. §), azonban a Bizottság ajánlja azok figyelembe vételét.
A képviselők lehetőleg olyan számban kerüljenek megválasztásra, amit a területen folyó tevékenység jellege indokol, illetve amennyien el tudják látni a munkavédelmi képviseletet, és egyben érvényesüljön a gazdasági racionalitás is.

M: A merev létszámhatárok elhagyása lehetővé teszi az egyeztetések során a választási körzetek rugalmasabb kialakítását. A konkrét munkahely mérete, tagoltsága, szervezeti felépítése, tevékenysége, a foglalkoztatottak száma, stb. befolyásolhatja a megválasztható képviselők számát. Lehetséges, hogy egy vezetőhöz partnerként több munkavédelmi képviselő kapcsolódik (például változó munkahelyek, műszakos munkavégzés, széttagolt munka), de az is előfordulhat, hogy egy képviselő több részegység partnereként (irodai, kereskedelmi munka, stb.) működik.

 

5.4.3        A munkavédelmi képviselők egyénileg kerülnek megválasztásra, vagyis ahány munkavédelmi képviselőt kívánnak választani a munkáltatónál, annyi választási körzet kerül kialakításra. A választandó képviselők számát és a választási körzeteket a törvényi szabályozás betartásával, a korábbi évek ajánlásainak megfelelően, a munkáltató véleményének kikérésével

 

·        a munkahelyen már működő munkavédelmi bizottság esetében, a munkahelyen jelenlévő üzemi tanáccsal, illetve a képviselettel rendelkező szakszervezettel egyeztetve a munkavédelmi bizottság;

·        a munkahelyen már működő munkavédelmi képviselők esetében – ahol nem hoztak létre bizottságot -, az előbbiekben leírt egyeztetések után a munkavédelmi képviselők együttese;

·        ahol még nincs munkavédelmi képviselet, de működik üzemi tanács és/vagy képviselettel rendelkező szakszervezet, ott az üzemi tanács és/vagy a szakszervezet;

·        ahol sem munkavédelmi képviselet, sem üzemi tanács, sem szakszervezet nem működik, ott a munkavállalók többsége határozza meg.

 

6.)   A munkavédelmi képviselők választásának szabályai

 

„…A munkavédelmi képviselők megválasztásának, megbízatása megszűnésének, visszahívásának rendjére, működési területére a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénynek (Mt.) az üzemi tanács tagjaira, illetve az üzemi megbízottra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, ideértve a központi munkavédelmi bizottság megalakításának lehetőségét is.” [Mvt. 70/A § (3) bekezdés]

 

6.1             A munkavédelmi képviselővé választás személyi feltételei.

 

6.1.1      „Munkavédelmi képviselővé az a cselekvőképes munkavállaló választható, aki legalább hat hónapja a munkáltatóval szervezett munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll. Az újonnan alakult munkáltatónál a munkavédelmi képviselő ilyen jogviszonya időtartamát feltételként nem kell figyelembe venni.” [Mvt. 70/A. § (2) bekezdés]

 

6.1.2      Nem választható munkavédelmi képviselővé az, aki munkáltatói jogot gyakorol, illetve a munkáltató vezetőjének közeli hozzátartozója, továbbá, aki a választási bizottság tagja, valamint az, aki a munkáltatónál munkaviszony keretében  főtevékenységként munkavédelmi (munkabiztonsági, foglalkozás-egészségügyi, stb.) feladatokat lát el. [Mt. 46. § (2) illetve (4) bekezdések]

 

·        Munkáltatói jognak minősül a munkaviszony létesítésére, megszüntetésére, a munkaviszonyból származó kötelezettségek vétkes megszegése esetén jogkövetkezmények alkalmazására (Mt. 109. §), illetőleg kártérítési felelősség megállapítására [Mt. 173. § (2) bekezdés] vonatkozó jogosultság.

 

·        Közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, az örökbe fogadott mostoha és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha és a nevelő szülő, a testvér, valamint az élettárs.

 

6.1.3      „A munkavédelmi képviselőt egyenlő, titkos és közvetlen szavazással négy évre választják.” [Mvt. 70/A. § (3) bekezdés]

 

6.1.4   A választásra jogosult, valamint választható munkavállalók jegyzékét a munkáltatónak a választási bizottság kérésére öt napon belül rendelkezésre bocsátott adatai alapján a választási bizottság állapítja meg és teszi közzé. [Mt. 47. § (2) bekezdés]

 

6.2           Választási bizottság létrehozása, tevékenysége

[Mt. 48-57. §-ai alapján]

 

6.2.1   A választási bizottság létrehozásának szabályai.

A jelölés és a választás lebonyolítására a választásra jogosult munkavállalók közül legkésőbb a választást nyolc héttel megelőzően választási bizottságot kell létrehozni.

 

·        A választási bizottságot, ahol már működnek munkavédelmi képviselők (bizottság) akkor ők, annak hiányában az üzemi tanács, annak hiányában a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet és mindezek hiányában a munkavállalók közössége hozza létre.

 

·        Nem lehet a választási bizottság tagja, aki a bizottság megalakításának időpontjában munkavédelmi képviselő és a munkavédelmi bizottság tagja vagy elnöke.

 

·        A választási bizottságot – amennyiben van – a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek képviselőiből, illetve a nem szervezett munkavállalók képviselőiből kell megalakítani.

 

·        A választási bizottság munkájában a munkáltató nem vehet részt, azt nem befolyásolhatja.

 

·        A választási bizottságnak minden olyan területen működnie kell, ahol képviselő(ke)t választanak. Egy választási bizottság több választási körzetben is tevékenykedhet, de ebben az esetben biztosítani kell, hogy minden érintett körzetből legyen tag a választási bizottságban. Ugyanakkor a jelölést és a választást csak elkülönítve körzetenként lehet lebonyolítani.

 

·        A választási bizottság tagjainak számáról az Mt., illetve az Mvt. nem rendelkezik. Az egy választási körzetben működő bizottságba célszerű három tagot felkérni, a több körzetben működő bizottságba pedig legalább annyit, hogy minden körzet képviselve legyen.

 

·        A szakmailag, területileg, szervezetileg erősen tagolt munkahelyek esetében a választási tevékenység összehangolására, valamennyi terület képviselőjének részvételével központi választási bizottság is létrehozható.

 

·        A választási bizottság feladatkörében

-         meghatározza a jelöltállítás határidejét, illetve a választás időpontját,

-         gondoskodik a jelölés és a választás törvényes rendjének megőrzéséről,

-         megállapítja a szavazatszámlálás részletes szabályait.

 

·        Ahol már működik munkavédelmi képviselet, akkor ők, ha nem, akkor a választási bizottság – a törvényi rendelkezések alapján, a helyi sajátosságok figyelembevételével – a munkáltatóval konzultálva, az üzemi tanáccsal, a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezettel egyeztetve helyi választási szabályzatban rögzítheti a munkahely egészére vonatkozó választási tennivalókat.

 

 

6.2.2   Jelöltállítás szabályai:

 

·        A munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet – a már működő munkavédelmi képviselővel (bizottsággal) konzultálva - tagjai közül önállóan állíthat jelöltet. Jogszabály nem tiltja annak lehetőségét, hogy egy szakszervezeti tisztségviselőt munkavédelmi képviselőnek, valamint az üzemi tanács tagjának egyaránt megválasszanak.

 

·        Jelöltet állíthat a választásra jogosult munkavállalók legalább tíz százaléka, vagy legalább tíz fő választásra jogosult munkavállaló is. A munkavédelmi képviselőválasztás egyéni és nem listás szavazással dől el. Kisebb terjedelmű választási körzetek vannak. Ez a jelölés a korábbi választásoknál jól működött. A jelölést a támogató munkavállalók aláírásával írásba kell foglalni, és el kell juttatni a választási bizottsághoz.

 

·        A jelölteknek írásban kell nyilatkozniuk, hogy a jelölést elfogadják.

 

·        A választási bizottság a választást megelőzően legalább három héttel összeállítja és közzé teszi a jelöltek listáját. A jelöltállítás akkor tekinthető érvényesnek, ha a jelöltek száma legalább a választható képviselők számának megfelel. Érvénytelen jelölés esetében a jelöltállítási időszakot meg kell hosszabbítani, úgy, hogy a jelölés érvényes legyen, és a választás törvényi határidői ne csorbuljanak.

 

 

6.2.3   A választás szabályai.

 

·        A választási bizottság – a jelöltlistának megfelelően – elkészítteti a szavazólapokat. A szavazólapra a jelöltek a nevük szerinti ABC sorrendben kerülnek fel. A szavazólapon a szakszervezet által állított jelölt neve mellett a szakszervezet nevét is fel kell tüntetni.

 

·        A választási bizottság gondoskodik a szavazás megszervezéséről, a szavazatszedő bizottságok összeállításáról. A szavazatszedő bizottság tagjait a választási bizottság kéri fel. Saját döntése alapján saját tagjait is felkérheti, vagy átvállalhatja a szavazás lebonyolítását.

 

·        A munkavédelmi képviselőt egyenlő, titkos és közvetlen szavazással választják. A szavazólapon a választani kívánt jelölt nevét egyértelműen meg kell jelölni. Érvénytelen a szavazat, ha azt nem a „hivatalos” szavazólapon adták le; ha nem lehet megállapítani, hogy a szavazatot kire adták le; a szavazólapon a megválasztható képviselő számánál több jelöltet jelöltek meg.

 

·        A választás akkor érvényes, ha azon a választásra jogosultak több mint fele részt vett. Ebből a szempontból nem kell figyelembe venni azt a választásra jogosult munkavállalót, aki a választás időpontjában

-         keresőképtelen beteg,

-         szülési vagy egyéb munkaidő-kedvezmények igénybevétele okából fizetés nélküli szabadságon van,

-         sor-, vagy tartalékos katonai, illetve polgári szolgálatát tölti, továbbá

-         egy hetet meghaladó időtartamú tartós kiküldetésben van, feltéve, hogy a választáson nem vett részt.

 

A munkáltató és a munkáltatói jog gyakorlója rendelkezik szavazati joggal. A törvény csak a választhatóságból zárja ki.

 

·        Érvénytelen választás esetén a választást kilencven napon belül meg kell ismételni. Új választást harminc napon belül tartani nem lehet. A megismételt választást akkor kell érvényesnek tekinteni, ha azon a választásra jogosultak több mint egyharmada részt vett. Ebben az esetben a képviselő megválasztása csak két évre szól. Ha a megismételt választás is érvénytelen, újabb képviselő választást egy év múlva kell tartani.

 

·        Megválasztott képviselőnek azokat kell tekinteni, akik a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok harminc százalékát megszerezték. Szavazategyenlőség esetén előre meghatározott módon és sorrendben a munkáltatónál fennálló hosszabb munkaviszonyt és/vagy a magasabb képzettséget és/vagy a nagyobb munkavédelmi ismeretet és gyakorlatot ajánlatos figyelembe venni.

 

·        Azokban a választási körzetekben, ahol egyetlen jelölt sem szerezte meg a szavazatok legalább harminc százalékát, ott a választás eredménytelen. ezeken a helyeken harminc napon belül új választást kell tartani. Az új választáson a választást megelőző tizenöt napig új jelöltek állíthatók.

 

·        Azokat a jelölteket, akik az érvényesen leadott szavazatok legalább húsz százalékát megszerezték, a körzet pótképviselőjének kell tekinteni. A körzet megválasztott képviselőjének esetleges kiesésekor a megbízatás időtartamára képviselővé behívható.

 

·        A választást az egyes választási körzetekben lehetőleg azonos időben (néhány napon belül) indokolt lebonyolítani. A szavazó urnák csak a választási bizottság által és a választás befejezése után, azonos helyen és időben bonthatók fel.

 

·        A szavazatokat a választási bizottság számolja össze. Ennek alapján haladéktalanul megállapítja és közzé teszi a választás eredményét, továbbá erről tájékoztatja a munkáltatót is.

 

·        A választásról a választási bizottság jegyzőkönyvet készít.

 

Ennek tartalmazni kell különösen:

-         a szavazó urnák felbontásának körülményeit,

-         a választás helyét és időpontját,

-         a szavazásra jogosultak számát,

-         a szavazáson résztvevők számát,

-         az összes leadott szavazatok számát,

-         az érvényes és érvénytelen szavazólapok számát,

-         az egyes jelöltekre leadott szavazatok számát,

-         a megválasztott munkavédelmi képviselő(k), pótképviselők nevét,

-         a választással összefüggő esetleges vitás ügyet, illetve az ezzel kapcsolatos döntést.

 

A választási jegyzőkönyvet a választási bizottság tagjainak alá kell írnia és a munkáltatónál szokásos módon közzé kell tenni. A jegyzőkönyvet a megbízatásának megszűnéséig a munkavédelmi képviselet őrzi. Érvénytelen választás esetén e kötelezettség a munkáltatót terheli, és annak tartama a következő választásokig tart.

 

6.2.4   Eljárás vita esetén.

 

Ha a jelöléssel, a választás lebonyolításával, vagy eredményével kapcsolatban vita merül fel, öt napon belül egyeztetést lehet kezdeményezni. Az egyeztetés kezdeményezésére a munkavállaló, a munkáltató, a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet és a választási bizottság jogosult. Az egyeztetés során a választási bizottság és amennyiben a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet működik – a munkáltató esetleges bevonásával – öt napon belül közösen döntenek. A határozat ellen, illetve az egyeztetés eredménytelensége esetén az egyeztetés kezdeményezésére jogosultak öt naptári napon belül bírósághoz fordulhatnak. A bíróság tizenöt napon belül, nem peres eljárásban határoz.

 

6.2.5   Képviselői mandátum megszűnése.

·        A munkavédelmi képviselő megbízatása megszűnik:

-         megbízatási ideje lejártával,

-         lemondással,

-         visszahívással,

-         cselekvőképességének elvesztésével,

-         ha hat hónapot meghaladó időtartamban munkáltatói jogok gyakorlójává válik,

-         ha a munkáltatónál munkaviszony keretében munkavédelmi (munkabiztonsági, munka-egészségügyi, stb.) szakfeladatokat lát el,

-         ha a munkáltató vagy a munkáltató vezetőjének közeli hozzátartozójává válik,

-         ha mandátuma lejárt,

-         munkaviszonya megszűnésével,

-         a képviselő halálával.

 

·        Ha a képviselő megbízatása megszűnik, a kieső képviselő helyére a megválasztott, pótképviselőt kell behívni. A kieső képviselő helyére annak a szakszervezetnek a legtöbb szavazatot megszerzett, tartalékállományú képviselőjét kell behívni, amelynek a kieső képviselője jelöltje volt. Ha a kieső képviselő nem szakszervezeti tag, a szakszervezethez nem tartozó, legtöbb szavazattal rendelkező pótképviselőt kell behívni. Ha nincs pótképviselő a szakszervezetek részéről, akkor a delegálás sorrendjét a pótképviselők között megszerzett nagyobb számú érvényes szavazat határozza meg.

 

·        Visszahívás esetén, ha azt a választásra jogosultak legalább harminc százaléka – írásban – indítványozza, titkos szavazást kell tartani. A visszahíváshoz a leadott érvényes szavazatok több mint kétharmada szükséges. A szavazás érvényes, ha azon a választásra jogosultak több mint fele részt vesz. A visszahívásra irányuló indítvány egy éven belül nem ismételhető meg.

 

·        Ha a munkavédelmi képviselő hat hónapot meg nem haladó időtartamra munkáltatói jogkör gyakorlására jogosulttá válik, ez időtartam alatt a munkavédelmi képviselői jogai szünetelnek. Amennyiben a képviselő véglegesen munkáltatói jogok gyakorlására válik jogosulttá, megbízatása megszűnik, és helyére vagy  pótképviselőt kell behívni, vagy új képviselőt kell választani.

 

·        A munkavédelmi képviselet mandátuma ugyancsak megszűnik, ha

-         a munkáltató jogutód nélkül megszűnik, illetve a telephely (részegység, üzemigazgatóság, stb.) megszűnik,

-         több munkáltató vagy telephely egyesülése (összevonása) következtében a munkáltatónál vagy a telephelyen több munkavédelmi képviselő működne,

-         a munkáltató vagy telephely szétválása esetén.

 

A munkavédelmi képviselő mandátumának megszüntetésétől számított három hónapon belül – kivéve ha az a mandátuma lejárta miatt, illetve a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnt meg – új képviselő választást kell tartani.

 

6.2.6   A munkáltató személyében bekövetkezett jogutódlás során követendő eljárás. [Mt. 56/A. §-a alapján]

 

·        A munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás során mind az egyesülést, mind a szétválást követően létre jött munkáltatónál az előző munkáltatónál megválasztott munkavédelmi képviselő mandátuma az új képviselő választásig, de legfeljebb hat hónapig fennáll. Ez idő alatt ideiglenes munkavédelmi képviselőként jogosítványait teljes körűen gyakorolja.

 

-         Összevonás esetén, ha működik munkavédelmi bizottság, annak munkájában az ideiglenes munkavédelmi képviselő vesz részt. A munkavédelmi bizottság mandátuma is legfeljebb hat hónapig érvényes.

-         Szétválás esetén a jogosítványokat az ideiglenes munkavédelmi képviselő, illetve – szétválással létrejött szervezeti egységeknél – az általa az érintettek közül kijelölt munkavállaló ideiglenes munkavédelmi képviselőként legfeljebb hat hónapig gyakorolja.

 

·        A jogutódlás a jogutód munkáltatónál korábban megválasztott munkavédelmi képviselet működését nem érinti. Ugyanakkor biztosítani kell a jogutódlással érintett munkavállalók munkavédelmi képviseleti jogát is. Ezért a jogutódlás bekövetkezésének időpontjáig a jogelőd munkáltatónál működő

 

-         munkavédelmi képviselő kijelöli azt a delegált tagot, aki a jogutód munkáltatónál működő képviselővel együtt jogosultak a jogok gyakorlására,

 

-         (központi) munkavédelmi bizottság kijelöli azt a delegált tagot, aki a jogutód munkáltató (központi) munkavédelmi bizottságának teljes jogú tagja.

 

A kijelölők a delegált tagok személyéről – írásban – tájékoztatják a jogutód munkavédelmi képviseletét és a jogutód munkáltatót.

A delegált tag megbízatása a jogutód munkáltató munkavédelmi képviseleteinek a megbízatásáig tart.

 

·        Ha a jogutódlás időpontjában a jogutódlással érintett munkavállalók létszáma eléri a jogutód munkáltatónál munkaviszonyban álló munkavállalók létszámának húsz százalékát, a munkavédelmi képviselet – a fentiekben leírt módon – az új választásokig, de legfeljebb egy évig működhet.

 

7.)   A munkahelyi munkavédelmi bizottság

 

„Amennyiben a munkavédelmi képviselők száma eléri a hármat, úgy munkahelyi munkavédelmi bizottságot (a továbbiakban: bizottság) hozhatnak létre. Bizottság létrehozása esetén a munkavédelmi képviselőt megillető jogokat – ha azok a munkavállalók összességét érintik – a bizottság gyakorolja.” [Mvt. 70/A § (4) bekezdés]

 

7.1     A munkahelyi munkavédelmi bizottságok létrehozása

 

A munkáltatónál egy vagy több munkahelyi munkavédelmi bizottság hozható létre.

 

·        Ha a munkahelyen megválasztott munkavédelmi képviselők száma legalább három, munkahelyi munkavédelmi bizottságot hozhatnak létre. A bizottság létszámát a törvény nem szabályozza. A munkáltatóval történő egyeztetés során célszerű olyan létszámú bizottságot kialakítani, amelyben biztosított a területek létszámarányos képviselete és a racionális működtetés feltétele.

 

·        Azoknál a munkáltatóknál (rt, holding, stb.), ahol több olyan részegység van (telephely, részleg, üzemigazgatóság, divízió, stb.), amelyek élén munkáltatói jogkört gyakorló, s ezáltal munkavédelmi jogosítvánnyal is rendelkező vezetők állnak, és az egységnél legalább három munkavédelmi képviselőt választottak, indokolt létrehozni a helyi munkavédelmi bizottságokat. A bizottság létszámát úgy célszerű kialakítani, hogy annak munkájában valamennyi képviselt terület képviselője jelen legyen. E helyi bizottságok gyakorolják a képviselői jogokat, ha azok az érintett munkavállalók összességét vagy jelentős részét érintik.

 

·        Amennyiben egy munkáltatónál több helyi munkavédelmi bizottságot alakítottak, indokolt létszámarányos delegálással létrehozni a központi munkavédelmi bizottságot, biztosítva valamennyi helyi bizottság képviseletét. A központi munkavédelmi bizottság a munkáltató vezetőjének partnere. Gyakorolja a képviselőket megillető jogokat, ha azok a munkáltatónál foglalkoztatott valamennyi dolgozót, vagy munkavállalók nagy részét érintik. Koordinálja a helyi munkavédelmi bizottságok tevékenységét, azok munkáját illetően döntést nem hozhat.

 

 

7.2     A munkahelyi munkavédelmi bizottság működése

[Mt. 60-61. §-ai alapján]

 

·        A munkahelyi munkavédelmi bizottság létrejöttét követő tizenöt napon belül alakuló ülést tart. Itt tagjai közül elnököt, esetleg alelnök(ök)et választ.

 

·        A bizottság akkor határozatképes, ha ülésén a tagok több, mint a fele részt vesz. Az ülésen a tagok csak személyesen vehetnek részt.

 

·        A bizottság határozatait szótöbbséggel hozza. Szavazat-egyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

 

·        A bizottság üléseit szükség szerint tartja. A bizottságot az elnök hívja össze. Minden esetben össze kell hívni, ha ezt valamely tag vagy a munkáltató az ok megjelölésével kéri.

 

-         „A bizottság tárgyalásán – a bizottság kezdeményezésére – a munkáltató vagy hatáskörrel rendelkező megbízottja köteles részt venni.” [Mvt. 70/A. § (5) bekezdés]

 

·        A munkáltatónak biztosítania kell annak lehetőségét, hogy a bizottság az általa szükségesnek tartott információkat, felhívásokat, valamint a tevékenységével kapcsolatos adatokat a munkáltatónál szokásos vagy más megfelelő módon közzé tehesse.

 

·        A munkáltató biztosítja a munkavédelmi képviselő választásnak a képviselők és a bizottság(ok) működésének indokolt és szükséges költségeit. Ennek mértékét a munkáltató és a bizottság közösen állapítja meg. Vita esetén egyeztetésnek van helye.

 

·        A bizottság működésének részletes szabályait – a saját maga által elfogadott – ügyrendje állapítja meg.

 

·        A Bizottság ajánlja, hogy a képviselők, illetve a bizottság jogosítványainak gyakorlását és a munkáltatóval való kapcsolat-rendszerét érintő kérdéseket, a munkáltatóval közösen kialakított megállapodásban rögzítsék.

 

 

8.)   A munkavédelmi képviselő, bizottság jogosítványai és kötelezettségei

 

„E törvény biztosítja a munkavédelemmel kapcsolatos érdekegyeztetést, valamint a munkavállalók munkavédelmi érdekvédelmét, meghatározva a munkavédelmi képviselők jogait és kötelezettségeit, nem érintve a munkavállalói érdekképviseleteknek más jogszabályban – így különösen az Mt.-ben, a köztisztviselők jogállásáról, illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényekben – szabályozott, munkavédelemmel kapcsolatos jogait.” [Mvt. 5. §]

 

8.1       Az Mvt. felhatalmazása alapján a munkavédelmi képviselő és a bizottság széles körű jogokkal és jogi eszközökkel rendelkezik. Így rendelkeznek tájékozódási, tájékoztatást kérő, véleményezési, konzultációs, részvételi, döntés-előkészítési, kezdeményezési joggal.

 

·        Ezek az Mvt. 70-74. §-aiban, valamint az Mvt. egyes joghelyein, az adott témához kapcsolódóan garantálják a joggyakorlást. Például az Mvt. 54. § (7) bekezdés d) pontjában: „új technológiák bevezetése előtt kellő időben megtárgyalni a munkavállalókkal, illetve munkavédelmi képviselőkkel bevezetésük egészségre és biztonságra kiható következményeit.”

 

·        Amennyiben a munkahelyen munkavédelmi képviselők működnek, akkor ők látják el az Mvt. 70. §-ában és a jelen ajánlás 1-4. pontjában szereplő, a munkavállalókkal folytatott munkavédelmi tanácskozással kapcsolatos feladatokat.

 

·        Képviselői, bizottsági jogosítványok intézményesítetten szerepelnek az Mvt. végrehajtását jelentő speciális – munkabiztonsági, munkaegészségügyi, munkahelyi kémiai biztonsági tárgykörű – jogszabályokban is.

 

·        Az Mvt. vagy más jogszabály által a munkavállalók, vagy képviselőik számára biztosított jogokat alapvetően a munkavédelmi képviselők gyakorolják. Amennyiben a munkahelyen bizottság jött létre, akkor a képviselőt megillető jogokat – ha azok az adott munkahely munkavállalói összességét érintik – a bizottság gyakorolja. Az Mvt. egyes joghelyein – zárójelbe téve a bizottság szót – a munkavédelmi képviselő mellett az adott jogosultságok gyakorlójaként a bizottságot is feltünteti.

 

8.2 „A munkavállalónak, a munkavédelmi képviselőnek (bizottságnak) és a munkáltatónak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében együtt kell működniük, jogaikat és kötelezettségeiket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolniuk, illetve teljesíteniük, így különösen a szükséges információt (tájékoztatást) a kellő időben egymás részére megadniuk.” [Mvt. 71. §-a]

 

Az Mvt. ezen megfogalmazása a képviselő (bizottság) és a munkáltató kapcsolatában irányadó elvnek tekinti:

·        a kiegyensúlyozott, kölcsönös, partneri együttműködést,

·        a folyamatos és konkrét egyeztetést,

·        a kölcsönös rendeltetésszerű  joggyakorlást,

·        a felek felelősségének elhatárolását, egymás segítését.

8.3           Sajátos feladat jelentkezik a távmunkánál:

·        A munkáltató köteles tájékoztatni… a munkavédelmi képviselőt (bizottságot) a távmunkát végző munkavállaló elektronikus eszközzel történő elérhetőségének adatairól.” [Mt. 192/F § (3) bekezdés]

 

·        „A munkáltató a munkavállalót tájékoztatja az Mvt. VI. fejezetében meghatározott munkahelyi munkavédelmi tanácskozási és érdekképviseleti lehetőségekről és gyakorlatról, továbbá az ezzel összefüggő feladatot ellátó felelős személyekről, elérhetőségük adatairól. A munkavégzési helyként szolgáló ingatlan területére a munkavédelmi képviselő a munkavállaló beleegyezésével léphet be és tartózkodhat.” [Mvt. 86/A § (6) bekezdés]

 

8.4  A munkavédelmi képviselő kötelezettségei egyben feladatokat is jelentenek. Tevékenysége egyrészt jogérvényesítési feladat, másrészt érdekérvényesítési teendő. Ennek megfelelően a képviselő köteles:

 

·        Az eljárási kötelezettsége keretében a megválasztását követően a munkavállalók érdekében gondosan eljárni a munkáltatónál.

 

·        A választókkal való kapcsolattartási kötelezettsége keretében a munkavállalók kezdeményezéseit megvizsgálni, az indokoltakat továbbítani a munkáltató felé, valamint a munkavállalókat tájékoztatni a rendelkezésére álló ismeretekről, véleményekről, információkról.

 

·        Rendeltetésszerű joggyakorlás keretében lehetőség szerinti együttműködés kialakítása a munkáltatóval, tekintettel a munkáltatói érdekekre is. Így a munkáltató alapdokumentumainak, működési rendjének tiszteletben tartása, szakszerű, megalapozott álláspont kialakítása, a költségek, a munkaidő ráfordítások, stb. reális mérlegelése, a hatósághoz fordulás komoly fajsúlyú ügyekre történő korlátozása, stb.

 

·        A titokvédelmi kötelezettsége keretében a működése során tudomására jutott adatokat, tényeket csak a munkáltató írásbeli engedélyével, jogos gazdasági érdekeinek veszélyeztetése, illetve a munkavállalók személyiségi jogainak megsértése nélkül hozhatja nyilvánosságra [Mt. 69. §]. Ez éppen úgy vonatkozik például a munkáltató fejlesztési, beruházási, stratégiai elképzeléseire, gazdasági mutatóira, pénzügyi helyzetére, mint a munkavállaló egészségi állapotára, családi viszonyaira.

 

·        A munkáltatónál szervezett sztrájkkal kapcsolatban köteles pártatlan magatartást tanúsítani. Ennek értelmében sztrájkot nem szervezhet, illetve a sztrájkot nem támogathatja és nem akadályozhatja. A sztrájkban résztvevő képviselő megbízatása a sztrájk idejére szünetel.

 

·        A kötelezettségek megszegése joghátránnyal, esetleg konkrét szankciókkal is járhat. A választó munkavállalók számon kérhetik a képviselőtől a végzett munkát, a jogok érvényesítését és betartását (felszólítás, visszahívás, stb.). A munkáltató pedig súlyos jogsértés esetén elzárkózhat a képviselővel való együttműködéstől, titokvédelem megsértése esetén pedig polgári, büntető, szabálysértési igénnyel léphet fel az illetékes bíróság vagy hatóság felé.

 

 

III.

PARITÁSOS MUNKAVÉDELMI TESTÜLET

 

9.)   A paritásos munkavédelmi testület létrehozása és működése

„Annál a munkáltatónál, ahol a foglalkoztatottak száma legalább ötven fő és munkavédelmi képviselők működnek, összmunkáltatói szinten paritásos munkavédelmi testület (a továbbiakban: testület) működik, amelyben egyenlő számban vesznek részt a munkavállalók és a munkáltatók képviselői.” [Mvt. 70/B § (1) bekezdés]

 

9.1  A testület működtetésének indokoltsága.

A paritásos munkavédelmi testület létrehozásának elsődleges célja a munkáltató és a munkavállalók között az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos, valóságos és hatékony munkahelyi folyamatos párbeszéd, döntés-előkészítés intézményes fórumának megteremtése. A testületet a legalább ötven főt foglalkoztató munkáltatónál hozzák létre.

 

9.2    A testület létrehozása, működése.

9.2.1      Az Mvt. 70/B. § bekezdései alapján:

   „(2)A testületnek a munkavállalói és munkáltatói oldalán azonos számú rendes, valamint póttagjai vannak. A póttag meghatalmazás alapján helyettesíti a rendes tagot, illetve a rendes tag megbízatásának valamilyen ok miatti megszűnése esetén helyére lép.

   (3)A testületbe a munkavállalók képviselőit (rendes és póttagot) a 70/A. § (1) bekezdése a) pontja szerint megválasztott munkavédelmi képviselők maguk közül titkos szavazás útján jelölik. A munkáltató kezdeményezi a testület létrehozását, biztosítja a szavazás lebonyolításának feltételeit.

   (4) A munkáltató köteles a testületbe döntésre jogosult vezető állású munkavállalót (Mt. 188. §), továbbá munkáltatói munkavédelmi feladatokat részben vagy egészben ellátó személyt (intézkedésre jogosult munkairányítót, illetve a munkáltatóval szervezett munkavégzésre irányuló jogviszonyban lévő munkavédelmi szakembert) kijelölni. A munkáltató számára rendszeres munkavédelmi szolgáltatást nyújtó szakemberek meghívottként vesznek részt a testület munkájában.

   (5)A testület rendes és póttagjainak megbízatása négy évre szól.

   (6) A testület elnöki tisztét a munkavállalók, illetve a munkáltatók képviselői felváltva gyakorolják. A testület rendes és póttagjainak számában, a tagok megbízatásának megszűnése, valamint a visszahívás feltételeiben, elnöklési és működési rendjében, ügyrendjében, egyéb, a testület tevékenységégével összefüggő eljárási kérdésekben a munkavállalók képviselői és a munkáltató állapodnak meg. A testület működésének feltételeit a munkáltató biztosítja.”

 

A közalkalmazotti, köztisztviselői területen, azoknál a munkáltatóknál, ahol legalább ötven főt foglalkoztatnak, és működik munkavédelmi képviselet, vagy a munkavállalók választanak munkavédelmi képviselő(ke)t, szintén indokolt biztosítani a testület működését.

 

9.2.2      A Bizottság ajánlásai és tájékoztatása a megállapodáshoz:

·        A testület csak önálló jogi személyiségű társaságok, intézmények összmunkáltatói szintjén működik.

 

·        A testületnek a munkavállalói és a munkáltatói oldalán azonos számú rendes, valamint póttagjai vannak. A póttag írásbeli meghatalmazás alapján helyettesíti a rendes tagot (szavazati joggal bír), illetve a rendes tag megbízatásának valamilyen ok miatti megszűnése esetén helyére lép.

 

·        A testület létszámáról az Mvt. nem rendelkezik, az az egyeztetések során alakítható ki. Tekintettel arra, hogy egy testületről van szó, indokolt a testület legkisebb létszámát négy főben megjelölni: két fő képviselő, két fő munkáltatói delegált, valamint a póttagok.

 

·        A testületbe a munkavállalók képviselőit – rendes és póttagot – a megválasztott munkavédelmi képviselők maguk közül titkos szavazás útján delegálják. Egyben kijelölik a munkavállalói oldal vezetőjét, aki a rotáció során a testület elnöki tisztét betölti.

 

·        A munkáltató köteles a testületbe döntésre jogosult vezető állású munkavállalót (Mt. 188. §-a) delegálni. Az Mt. szerint vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője, valamint  helyettese. A munkáltató vezetője saját maga, vagy szakirányú helyettese útján vesz részt a testületben. A testület munkájában ezen túl

 

-         delegáltként részt vesz a munkáltatóval szervezett munkavégzésre irányuló jogviszonyban lévő munkavédelmi szakember (munkabiztonsági, munkaegészségügyi, kémiai biztonsági, stb.), valamint irányításra jogosult munkairányító(k) (középvezető, stb.);

 

-         a munkáltató számára rendszeres munkavédelmi szolgáltatást – munkabiztonságit, foglalkozás-egészségügyit, stb. – nyújtó szakemberek meghívottként, azaz tanácskozási joggal kötelezően vesznek részt a testület munkájában.

 

·        A testület elnöki tisztét a munkavállalók, illetve a munkáltatók képviselői felváltva gyakorolják. Célszerű, ha a rotációs periódus  legalább egy évre terjed ki.

 

9.3       „(4) Annál a munkáltatónál, ahol a munkavállalók létszáma legalább 50 fő és nem működik munkavédelmi képviselő, e törvény hatálybalépésétől számítva hat hónapon belül meg kell tartani a munkavédelmi képviselő választást [70/A. § (1) bekezdés a) pontja]. A 70/B. § (1) bekezdésében előírt paritásos munkavédelmi testületet az újonnan alakult munkáltatónál – létrejöttétől számított – hat hónapon belül, illetve e törvény hatálybalépése előtt megválasztott munkavédelmi képviselő és létrejött munkahelyi munkavédelmi bizottság esetében legkésőbb azok megbízatásának lejártát követő három hónapon belül létre kell hozni.” [2004. évi XI. törvény 34. § (4) bekezdése]

 

A törvény hatálybalépése előtt megválasztott munkavédelmi képviselő és létrejött munkahelyi munkavédelmi bizottság esetében – ha még van kellő idő a működésre – bármikor létrejöhet a testület, de annak mandátuma a képviselők megbízatásának idejéig érvényes.

 

9.4       A paritásos testület feladatai.

„A testület az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó érdekegyeztető tevékenysége keretében:          [Mvt. 70/B § (7) bekezdése]

 

9.4.1      „a) rendszeresen, de évente legalább egy alkalommal értékeli a munkahelyi munkavédelmi helyzet és tevékenység alakulását, és az ezzel összefüggő lehetséges intézkedéseket;”

 

·        A munkavédelmi helyzet és tevékenység évenkénti kötelező áttekintése mellett indokolt a testület ülésén megtárgyalni a munkáltató munkavédelmi helyzetét érintő vagy befolyásoló jelentősebb események tapasztalatait és a teendő intézkedéseket. Ilyen lehet például a rendkívüli esemény, halálos baleset, felügyeleti ellenőrzés. A felek által kezdeményezett témákat is ajánlott a testületi ülésen megvitatni.

 

·        Ugyanakkor működése nem érinti a munkavédelmi képviselő (bizottság) jogállását.

 

 

9.4.2      „b) megvitatja a munkahelyi munkavédelmi programot, figyelemmel kíséri annak megvalósítását;”

 

·        A munkáltató kötelessége egy egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítása, amely kiterjed a munkafolyamatra, a technológiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezők hatására. [Mvt. 54. § (1) bekezdés g) pontja]

 

·        A munkáltató saját elhatározásából, vagy a munkavédelmi képviselő (bizottság) javaslatára a paritásos testület állásfoglalása nyomán  (Mvt. 74. §) munkahelyi munkavédelmi programot készíthet, s ez kerülhet a testület elé.

 

·        Amennyiben készül program, akkor tekintettel kell lenni a megelőzési stratégiára, valamint a kockázatértékelés alapján kialakított megelőző intézkedésekre. [Mvt. 54. § (3) bekezdés]

 

9.4.3      „c) állást foglal a munkavédelmet érintő belső szabályok tervezetéről.” [Mvt. 70/B § (7) bekezdése]

 

·        A testület feladata, hogy a munkáltatónál kiadásra kerülő, a munkavédelmet érintő valamennyi belső szabályzatról, valamint munkavédelmi tárgyú munkautasításról kiadás előtt állást foglaljon.

 

·        Amennyiben a munkáltató az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját munkavédelmi szabályzatban határozza meg, annak kiadásához változatlanul a munkavédelmi képviselő (bizottság) egyetértése szükséges. [Mvt. 72. § (4) bekezdés] Ebben az esetben ki kell alakítani azt az eljárási szabályt, mi szerint a testület egyeztető és döntés-előkészítő szerepe is érvényesül, de a képviselet egyetértési jogosítványa se csorbuljon.

 

 

IV

A KÉPVISELŐ (BIZOTTSÁG) MŰKÖDÉSI FELTÉTELEI

 

10.)       A képviselő (bizottság) működési feltételei

„A munkáltatónak biztosítania kell a feltételeket annak érdekében, hogy a munkavédelmi képviselő a jogot gyakorolhassa, így különösen:

a)     a feladatai elvégzéséhez szükséges, átlagkeresettel fizetett munkaidő-kedvezményt, amely a munkavédelmi képviselő, a testület tagja esetében a havi munkaideje legalább tíz százaléka;

b)     a szükséges eszközöket, így különösen a működési, technikai, anyagi feltételeket, továbbá a vonatkozó szakmai előírásokat;

c)      egy választási ciklusban, a képviselő megválasztását követően egy éven belül legalább 16 órás képzésben, ezt követően évente legalább 8 óra továbbképzésben való részvétel lehetőségét.” [Mvt. 75. § (1)bekezdés]

 

10.1     A törvényszövegben szereplő „különösen” kifejezés azt jelenti, hogy a leírt biztosítandó feltételeken túl a felek további lehetőségekben megállapodhatnak. A „legalább” szó pedig arra utal, hogy ez a kötelező minimum. A felek a kedvezmény mértékében az Mvt.-ben szereplő minimumtól eltérően, kedvező irányú mértékben is megállapodhatnak. Tekintettel arra, hogy a bizottság tagjai egyben képviselők is, a bizottság működtetésénél csak a felmerülő plusz igények fogalmazhatók meg. A testület működésének feltételeit a munkáltatónak kell biztosítani. A feltételekről szóló egyezkedés eredményét ajánlott írásos megállapodásban rögzíteni.

 

10.2     A munkaidő kedvezmény mértékébe a munkáltatóval való tárgyalás időtartama nem számít be. [Mt. 25. § (2) bekezdés]

 

10.3     A szükséges eszközöket a munkáltatónál helyileg lehetséges mértékben indokolt biztosítani. A szakmai előírásokat ( pl. szakirodalom, közlöny, szakmai tanácskozásokon való részvétel, stb.), továbbá a működési, technikai, anyagi feltételeket ( pl. terem, postaköltség, sokszorosítás, egyéni védőeszköz, stb.) a szükséges mértékben kell biztosítani.

 

10.4     A képviselők képzéséről és továbbképzéséről a jelen ajánlás 12. pontja szól.

 

10.5     Az Mvt. 75. § (2) bekezdése alapján „az (1) bekezdésben foglaltak költségei a munkáltatót terhelik, illetve a c) pont szerinti képzés csak rendes munkaidőben történhet, szükség szerint helyszínen is megtartható.”

 

11.)       A munkavédelmi képviselő jogi védelme

A képviselői munka ütközéssel, vitával járó megbízatás. A képviselői megbízatás csak akkor lehet eredményes, ha a tevékenység megfelelő partnerséget, a jog pedig megfelelő védelmet kínál részére.

 

11.1     Munkajogi védelem.

A munkavédelmi képviselő munkajogi védelmére a választott szakszervezeti tisztségviselőre vonatkozó szabályokat [Mt. 28. §] kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy közvetlen felsőbb szakszervezeti szerven a munkavédelmi bizottságot, annak hiányában a munkavédelmi képviselőt megválasztó munkavállalókat kell érteni. Ez utóbbi esetben a munkáltatói jogkör gyakorlójának sürgős, haladéktalan feladata, hogy az egyeztetési, illetve véleményezési jog gyakorlása érdekében minden egyes választó munkavállaló nyilatkozatát megszerezze (egyenként, vagy a választási szabályok szerinti titkos szavazással).

 

·        A „felsőbb szerv” előzetes egyetértése szükséges a képviselői megbízatást betöltő munkavállaló kirendeléséhez, a tizenöt munkanapot elérő kiküldetéséhez, más munkáltatónál történő foglalkoztatásához [Mt. 150. § (1) bekezdés], az átirányításhoz, ha az a munkavállaló más munkahelyre való beosztásával jár, továbbá munkaviszonyának a munkáltató által rendes felmondással történő megszüntetéséhez.

 

·        A „felsőbb szerv” előzetes egyetértése szükséges ugyanis a képviselőnek a munkáltató által kezdeményezett más munkahelyre való beosztásához, továbbá munkaviszonyának a munkáltató által rendes felmondással történő megszüntetéséhez.

 

·        A rendkívüli felmondás előtt előzetesen ki kell kérni a bizottság vagy a munkavállalók véleményét, illetve a kollektív szerződésben rögzített egyedi hátrányos jogkövetkezmény [Mt. 109. §] alkalmazásáról, valamint a változó munkahelyre alkalmazott képviselő más munkahelyre való beosztásáról a bizottságot vagy a munkavállalókat előzetesen értesíteni kell. Itt a 8, illetve 3 napos határidők elmulasztása egyetértésnek minősül. A választ írásban kell megtenni, egyet nem értés esetében indoklással.

 

·        A védelem a képviselőt megbízatásának idejére, illetve annak megszűntetését követő egy évre illeti meg, feltéve, hogy tisztségét legalább hat hónapon át betöltötte.

·        A munkajogi védelem szabályainak megsértése esetén a képviselő bírói úton munkaügyi jogvitát kezdeményezhet.

 

11.2     Munkaügyi ellenőrzés alkalmazásával érvényesített védelem.

A munkaügyi ellenőrzés [1996. évi LXXV. törvény] kiterjed a munkavédelmi képviselő munkajogi védelmére, valamint kedvezményére vonatkozó szabályok megtartására is [3. § (1) bekezdés m) pontja]. A bejelentésre lefolytatott munkabiztonsági és munkaügyi felügyelői eljárás során, ha indokolt, a felügyelő élhet a figyelemfelhívással, vagy határozathozatallal, amelyben a hiányosság megszüntetésére kötelezi a munkáltatót súlyos és kirívó esetben (például a munkavédelmi képviselet ellehetetlenítése, felszámolása) munkaügyi bírság is kiszabható, amelynek összege 50 ezer forinttól a 6 millió forintig terjed.

 

11.3     Szabálysértési jog alkalmazása

A szabálysértési jog [218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 95. és 99. §-ai] is támogatja a képviselői működést.

 

11.4     A kollektív munkaügyi vita lehetősége.

Meghatározott esetekben [Mt. 194-198. §-ai] mód nyílik kollektív munkaügyi vita alkalmazására is. Így például: nem megfelelő mértékű, a munkáltató által biztosított képviselői működési feltétel, továbbá bármilyen egyedi, jogvitának nem minősülő ügyben, ha a felek ezt az eljárást írásban is megfelelőnek tartják, döntőbírót vehetnek igénybe (például: a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat – MKDSZ – részéről).

 

V.

         MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐK KÉPZÉSE, TOVÁBBKÉPZÉSE

 

12.)       A munkavédelmi képviselők képzési, továbbképzési lehetőségei, feltételei korszerűsödtek. Az egy választási ciklusban legalább 40 órára növekedett időkeret lehetőséget ad az „indító” képzésre és az évenkénti továbbképzésre. Biztosítja azokat az alapismereteket, amelyek alapján a képviselő „partnerként” tudjon részt venni a közös munkában. A Bizottság által ajánlott módszerek, formák pedig kellő rugalmasságot nyújtanak a képzés-továbbképzés megvalósítására, a munkáltatók számára is elfogadható ésszerű megoldásokra.

 

Az Mvt. 75. §-a (1) bekezdés c) pontja előírja, hogy „egy választási ciklusban, a képviselő megválasztását követő egy éven belül legalább 16 órás képzésben, ezt követően évente legalább 8 órás továbbképzésben való részvételi lehetőséget” a munkáltatónak biztosítania kell. A képzés csak rendes munkaidőben történhet, szükség szerint külső helyszínen is megtartható. A törvény a képzést csak munkaidőben engedi megtartani, összhangban a munkáltatók oktatásra, képzésre, továbbképzésre vonatkozó általános kötelezettségeivel, szabályaival.

12.1.         A képzésre és továbbképzésre azért van szükség, mert az Mvt. és kapcsolódó jogszabályok biztosította széles körű jogosítványokkal a képviselők partnerként csak akkor tudnak élni, ha megfelelő jogi, érdekérvényesítési, munkabiztonsági, munkaegészségügyi, munkahelyi kémiai biztonsági, kommunikációs, eljárási, stb. ismeretekkel rendelkeznek, és azok rendszeres felfrissítésre kerülnek.

 

12.2.         A Bizottság szakmai garanciális elemnek tekinti, hogy amennyiben az adott gazdasági szervezetben nincsenek meg a feltételek a saját képzésre, úgy a képzést, továbbképzést olyan intézmények, szervezetek végezzék, amelyek rendelkeznek az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV) nyilvántartásba vételi dokumentumával, amely érvényes a munkavédelmi képzésre, továbbképzésre is. Előnyt jelent az ISO minőségirányítási rendszer megléte, valamint a Felnőttképzési Vállalkozások Szövetsége tagsága, illetve minősített tagságának igazolása.

 

12.3.         Az oktató intézmény vállalja és egyben garantálja, hogy a képviselők képzését és továbbképzését a jelen ajánlásban szereplő tematika szerint végzi, illetőleg a részvételről igazolást ad ki.

 

12.4.         A képviselői képzés ajánlott módszerei és formái.

 

12.4.1 A képzés módszere és formája igazodjon a felnőttképzés általános módszereihez.

 

12.4.2 A képzések szervezhetők a munkahelyen, kihelyezett formában, a képzésre jogosult intézményeknél, szervezeteknél, a munkahelytől távolabb eső külső helyszínen.

 

12.4.3 A képzés keretében a munkáltatói, illetőleg a munkavállalói érdekképviseletek szakembereit, továbbá más, a munkabiztonságban és a munkaegészségügyben jártas előadókat indokolt alkalmazni.

 

12.5Az alapképzés célja, ajánlott képzési témák:

12.5.1 A képzés célja az először megválasztott képviselők esetében felkészítésük a munkavédelmi érdekképviselet ellátására. A képzés időtartama a választás évében 16 óra.

12.5.2 Ajánlott képzési témák:

Munkavédelmi érdekegyeztetés szerepe, szervezeti kerete, mechanizmusa.

·        Munkavédelmi képviselő, munkahelyi munkavédelmi bizottság, paritásos munkavédelmi testület jogállása, jogai és kötelezettségei, továbbá a képviselők védelme.

·        Együttműködés a munkáltatóval, a munkabiztonsági, foglalkozás-egészségügyi szakemberekkel, a hatóságokkal, a munkahelyi érdekképviseletekkel.

·        A munkavédelmi bizottság ügyrendje, feladatterve.

·        A munkáltatóval kötendő együttműködési megállapodás tartalma, formája.

·        A munkavédelemről, a kémiai biztonságról szóló törvényekből, valamint a hozzájuk kapcsolódó rendeletekből a képviselőkre háruló feladatok.

·        A munkavédelem országos programjából adódó időszerű feladatok.

·        Munkavédelmi képviselők gyakorlati feladata:

-         munkahelyek, munkaeszközök és egyéni védőeszközök helyszíni ellenőrzése,

-         munkabalesetek megelőzésére tett intézkedések, részvétel a munkabalesetek kivizsgálásában, kártérítési, munkáltatói kötelezettségek,

-         munkavállalók biztonságos munkavégzésre való felkészítése és felkészültségük figyelemmel kísérése.

·        Tájékozódás és tájékoztatás: zöldszámok, fókuszpont, Európai Munkavédelmi Ügynökség, Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvány, stb.

 

12.6Az újraválasztott képviselők számára választási ciklusonként az alapképzést követően 3x8 óra továbbképzést kell biztosítani. A továbbképzés célja a szakmai ismeretek, készségek szinten tartása, fejlesztése.

A továbbképzés ajánlott témái:

·        A munkavédelem országos programjából következő feladatok.

·        Európai uniós és hazai jogszabályváltozások. A szabványok változásai.

·        A kockázat-értékelésre alapuló munkahelyi megelőzési stratégia kidolgozásának és megvalósításának, továbbá a munkahelyi munkavédelmi program és az éves intézkedési tervek tapasztalatai, tennivalói.

·        A képviselői, a bizottsági és a paritásos testületi munka tapasztalatai, problémái, feladatai.

·        Kommunikációs fogások.

A Bizottság a továbbképzés időszerű témáira ajánlást tehet.

12.7A képzés elvégzése után a munkavédelmi képviselő legyen képes jogosultságaival élni és kötelezettségeit teljesíteni.

 

 

VI.

KÖZZÉTÉTEL

 

·        Az OÉT Munkavédelmi Bizottsága 2004 május 25-én egyhangúlag elfogadta az „Ajánlás és tájékoztatás a munkavédelmi érdekképviselet, érdekegyeztetés egyes kérdéseiről” szóló jelen dokumentumot.

 

·        Ezzel együtt visszavonta

-         az Érdekegyeztető Tanács ajánlása a munkavédelmi képviselők választására (Munkaügyi Közlöny 1998. évi 7. száma),

-         a Munkavédelmi Bizottság ajánlása a munkavédelmi képviselők képzése (a képzés szervezése és egységes tematikája) témakörben (Munkaügyi Közlöny 1994. évi 4. száma)

című ajánlásokat.

 

·        A jelen „Ajánlás és tájékoztatás” a Munkaügyi Közlönyben történő közzétételtől alkalmazható.

 

 

Budapest, 2004. május 25.

 

 

 Dr. Nosztrai Judit          Dr. Békés András              Borhidi Gábor

a munkáltatói oldal a kormányzati oldal         a munkavállalói oldal

       ügyvivője                        ügyvivője                        ügyvivője

 

B.

A munkavédelmi képviselők (bizottság, testület)

jogszabályokban biztosított

JOGOSÍTVÁNYAI

(2004. május 1-jei állapot szerint)

 

 

1992. évi XXII. törvény

a Munka Törvénykönyvéről

 

„15/A. § A munkavállalók munkavédelmi érdekeinek védelmére vonatkozó érdekképviselet, illetve munkavédelmi érdekegyeztetés részletes szabályait a munkavédelemről szóló törvény tartalmazza.”

 

-   X   -

 

„192/F. (3) A munkáltató köteles tájékoztatni a munkavédelmi képviselőt (bizottságot) a távmunkát végző munkavállaló elektronikus eszközzel történő elérhetőségének adatairól.”

-  X X X  -

 

1993. évi XCIII. törvény

a munkavédelemről

 

„2. § (1) Az állam – a munkavállalók és a munkáltatók érdekképviseleti szerveivel egyeztetve – meghatározza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés alapvető követelményeit, irányítási és ellenőrzési intézményeit, valamint kialakítja az egészség, a munkavégző képesség megóvására, a munkabiztonságra és a munkakörnyezetre vonatkozó országos programját, amelynek megvalósulását időszakonként felülvizsgálja.”

 

-         X  -

 

„5. § E törvény biztosítja a munkavédelemmel kapcsolatos érdekegyeztetést, valamint a munkavállalók munkavédelmi érdekvédelmét, meghatározva a munkavédelmi képviselők jogait és kötelezettségeit, nem érintve a munkavállalói érdekképviseleteknek más jogszabályban – így különösen a Munka Törvénykönyvében, a köztisztviselők jogállásáról, illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényekben – szabályozott munkavédelemmel kapcsolatos jogait.”

 

-  X  -

„6. § A munkáltatóknak és a munkavállalóknak, valamint az állami szerveknek e törvényben és a munkavédelemre vonatkozó más szabályokban meghatározott jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése során együtt kell működniük.”

 

-  X  -

 

„14. § (3) Az állam az (1) és (2) bekezdésben foglalt feladatait a munkavállalók és munkáltatók érdekképviseleti szerveivel együttműködve valósítja meg.”

                                               Magyarázat: (a továbbiakban: M:)

A 14. § (1) bekezdés a munkavédelem állami irányításáról, míg a 14. § (2) bekezdés a munka-védelem nemzetközi kapcsolatairól szól.

 

-  X  -

 

 „40. § (2) Olyan munkahelyeken, ahol különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak, a munkavégzést úgy kell összehangolni, hogy az az ott dolgozókra és a munkavégzés hatókörében tartózkodókra veszélyt ne jelentsen. Az összehangolás magában foglalja az érintett munkavállalók és munkavédelmi képviselőik, illetőleg a munkavégzés hatókörében tartózkodók tájékoztatását az egészséget és biztonságot veszélyeztető kockázatokról és a megelőzési intézkedésekről. Az összehangolás megvalósításáért a felek által szerződésben megjelölt munkáltató, ilyen kikötés hiányában a fővállalkozó, vagy ha ilyen nincs, akkor az a felelős, akinek a területén a munkavégzés folyik.”

 

-  X  -

 

„54. § (7) bekezdés d) új technológiák bevezetése előtt kellő időben megtárgyalni a munkavállalókkal, illetve munkavédelmi képviselőikkel bevezetésük egészségre és biztonságra kiható következményeit.”

 

-  X  -

 

„58. § (3) A munkáltatónak biztosítania kell, hogy a munkavállaló és azok munkavédelmi képviselői a munkakörülményeikkel kapcsolatban, így különösen a 61. §-ban biztosított jogok gyakorlása során a szükséges felvilágosítást a foglalkozás-egészségügyi szolgálattól megkaphassák.”

                                               M: A 61. § a munkavállalók jogairól szól.

 

-  X  -

„59. § (1) A munkáltatónak tájékoztatnia kell a munkavállalókat és a munkavédelmi képviselőt (bizottságot) arról, hogy az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos őt terhelő feladatait ki látja el.

         (2) A munkáltató köteles tájékoztatni a 8. §-ban, illetőleg az 57-58. §-okban meghatározott személyt, továbbá a munkavédelmi képviselőt (bizottságot), annak hiányában a munkavállalókat a kockázatértékelés [54. § (2) bekezdés] és a munkavédelmi intézkedések tapasztalatairól, a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések nyilvántartásáról és bejelentéséről, a 81. § szerinti felügyeletektől kapott munkavédelmi információkról, különösen a munkáltatónál végzett ellenőrzések megállapításairól.”

 

-  X  -

 

„66. § (3) A munkáltatónak lehetővé kell tennie a munkavédelmi képviselő részvételét a munkabaleset kivizsgálásában.”

 

-  X  -

 

„70. § (1) A munkáltató az egészséges és biztonságos munkavégzés érdekében köteles a munkavállalókkal, illetve munkavédelmi képviselőikkel tanácskozni, valamint biztosítani részükre a lehetőséget, hogy részt vehessenek az egészségre és biztonságra vonatkozó munkáltatói intézkedés kellő időben történő előzetes megvitatásában.

         (2) A munkavállalók közvetlenül vagy munkavédelmi képviselőik útján – az (1) bekezdésben meghatározottak mellett – különösen a következő munkáltatói kötelezettségek tekintetében jogosultak tanácskozást folytatni:

         a) a munkavédelmi feladtok elvégzésében érintett személyek kijelölése, foglalkoztatása, tevékenysége (8. §, 54/A. §, 57-58. §-ok);

M: Elsősorban a munkabiztonsági, illetve a munkaegészségügyi szakemberekről kell tanácskozni.

         b) a munkavédelmi tartalmú információk biztosítása [különösen a 40. § (2) bekezdésében, a 42. § a) pontjában, a 45. § (2) bekezdésében, az 54. § (1) bekezdése i) pontjában, az 54. § (7) bekezdése a) pontjában, az 58. § (3) bekezdésében, az 59. § (2) bekezdésében, a 81. § (3) bekezdésében foglaltak alapján];

M: Az idézett paragrafusok a következő témákat érintik:

·             40. § (2) bekezdés: munkavégzés összehangolását,

·             42. § a) pontja: a veszélyforrások megismertetését,

·             45. § (2) bekezdés: mentési terv megismertetését,

·             54. § (1) bekezdés i) pontja: a munkavállalók megfelelő utasításokkal való ellátását,

·             54. § (7) bekezdés a) pontja: utasítások és tájékoztatás kellő időben történő megadását,

·             58. § (3) bekezdés: foglalkozás-egészségügytől a tájékoztatás biztosítását,

·             59. § (2) bekezdés: a kockázatértékelés tapasztalatait, a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések nyilvántartását, bejelentését, a felügyeletek megállapításait,

·             81. § (3) bekezdés: a felügyeletek tájékoztató és tanácsadó tevékenységét;

c) a munkavédelmi oktatás (55. §) megtervezése és megszervezése.”

 

-  X  -

 

„70/B. § (7) bekezdés A (paritásos munkavédelmi) testület az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó érdekegyeztető tevékenysége keretében:

a)     rendszeresen, de évente legalább egy alkalommal értékeli a munkahelyi munkavédelmi helyzet és tevékenység alakulását és az ezzel összefüggő lehetséges intézkedéseket;

b)    megvitatja a munkahelyi munkavédelmi programot, figyelemmel kíséri annak megvalósítását;

c)     állást foglal a munkavédelmet érintő belső szabályok tervezetéről.

(8) A testület működése nem érinti a munkavédelmi képviselő, a munkahelyi munkavédelmi bizottság jogállását, valamint a munkáltatónak a munkavédelmi követelmények megvalósításáért e törvényben meghatározott felelősségét.”

 

-  X  -

 

„71. § A munkavállalónak, a munkavédelmi képviselőnek (bizottságnak) és a munkáltatónak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében együtt kell működniük, jogaikat és kötelezettségeiket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolniuk, illetve teljesíteniük, így különösen a szükséges információt (tájékoztatást) a kellő időben egymás részére megadniuk.”

 

-  X  -

 

„72. § (1) A munkavédelmi képviselő – a 70. §-ban leírtakat is figyelembe véve – jogosult meggyőződni a munkahelyeken az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek érvényesüléséről, így különösen:

-         a munkahelyek, a munkaeszközök és egyéni védőeszközök biztonságos állapotáról,

-         az egészség megóvásának és a munkabalesetek megelőzésére tett intézkedések végrehajtásáról,

-         a munkavállalóknak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre történő felkészítéséről és felkészültségéről.

 

(2) A munkavédelmi képviselő az (1) bekezdésben meghatározott jogának gyakorlása keretében

a) működési területén a munkahelyekre munkaidőben beléphet, tájékozódhat az ott dolgozó munkavállalókról;

b) részt vehet a munkáltató azon döntései előkészítésében, amelyek hatással lehetnek a munkavállalók egészségére és biztonságára, ideértve a szakemberek előírt foglalkoztatására (8. §, 57-58. §-ok), a munkavédelmi oktatás (55. §) megtervezésére és megszervezésére, az új munkahelyek létesítésére vonatkozó döntéseket is;

c) tájékoztatást kérhet a munkáltatótól minden kérdésben, amely érinti az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést;

d) véleményt nyilváníthat, kezdeményezheti a munkáltatónál a szükséges intézkedés megtételét;

e) részt vehet a munkabalesetek kivizsgálásában, az arra jogosult kezdeményezésére közreműködhet a foglalkozási megbetegedés körülményeinek feltárásban;

f) indokolt esetben a hatáskörrel rendelkező munkavédelmi felügyelethez fordulhat;

g) a hatósági ellenőrzés során az ellenőrzést végző személlyel közölheti észrevételeit.

 

(3) A munkavédelmi képviselő (bizottság) jogosult az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő kérdésekben a munkáltatóval történő előzetes megállapodás alapján szakértőt igénybe venni, továbbá ilyen kérdésekben megbeszélést folytatni a felügyeletekkel.

 

         (4) Amennyiben a munkáltató a 2. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettsége keretében munkavédelmi szabályzatban határozza meg a követelmények megvalósításának módját, úgy e szabályzat kiadásához a munkavédelmi képviselő (bizottság) egyetértése szükséges.”

 

-  X  -

 

„73. § (1) A munkavédelmi képviselőnek (bizottságnak) a 72. § (2) bekezdés c)-e) pontjaiban meghatározott kezdeményezésére a munkáltatónak intézkednie vagy 8 napon belül válaszolnia kell.

         (2) Amennyiben a kezdeményezéssel a munkáltató nem ért egyet, álláspontjának indokait – kivéve az azonnali intézkedést követelő esetben – írásban köteles közölni.”

 

-  X  -

 

„74. § A munkavédelmi képviselő (bizottság) munkahelyi munkavédelmi program elkészítésére tehet javaslatot a munkáltató részére. Amennyiben a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter rendeletében meghatározott munkáltató ezzel nem ért egyet, a munkavédelmi képviselő (bizottság) a Munka Törvénykönyvében szabályozott kollektív munkaügyi vitát kezdeményezhet.”

 

-  X  -

 

„78. § Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos országos érdekegyeztetést a munkavállalók, a munkáltatók érdekképviseleti szervezetei és a kormány képviselőiből (a továbbiakban: tárgyaló csoportok) álló, az Országos Érdekegyeztető Tanács keretében, saját ügyrend szerint működő Munkavédelmi Bizottság látja el.

 

79. § (1) A Munkavédelmi Bizottság az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó érdekegyeztető tevékenysége keretében

         a) előzetesen véleményezi a 11. §-ban megjelölt jogszabályok és egyéb előírások, intézkedések tervezeteit, a beszámolókat (jelentéseket) és az időszakos programokat azzal, hogy egyhangú állásfoglalását vagy a tárgyaló csoportok eltérő véleményét az előterjesztéseken fel kell tüntetni;

         b) részt vesz a munkavédelem országos programjának, annak végrehajtását szolgáló éves intézkedési és ütemterveknek a kialakításában, értékelésében és felülvizsgálatában;

         c) tárgyal és állást foglal, illetve ajánlást alakít ki a tárgyaló csoportok által előterjesztett, továbbá az Országos Érdekegyeztető Tanács által hozzá utalt munkavédelmi kérdésekről;

         d) ajánlásokat alakít ki a munkavédelemre vonatkozó szabályokban rögzítetteket meghaladó munkavédelmi követelményekről;

         e) munkájáról a közvéleményt tájékoztatja;

         f) a 80. §-ban meghatározott keretben javaslatot tesz a felügyeletek által kiszabott pénzbírságok pályázat útján történő felhasználására, továbbá saját adataival, megállapításaival szükség szerint segíti a munkavédelmi információs rendszer működését.

 

(2) A Munkavédelmi Bizottság működésével kapcsolatos titkársági, adminisztratív teendőket az OMMF látja el.”

 

-  X  -

 

„80. § (1) A felügyeletek által a 82. § (1) bekezdése alapján kiszabott pénzbírságot az OMMF kincstári előirányzat-felhasználási keretszámlájára kell befizetni. A számla javára ilyen címen fennálló tartozás adók módjára behajtható köztartozásnak minősül.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bírságösszeg fele nyilvános pályáztatás útján kizárólag az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés céljainak támogatására, valamint fennmaradó része a közcélú állami munkavédelmi információs rendszer [14. § (1) bekezdés e) pontja] folyamatos működtetésére használható fel.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott pályázati és információs rendszer részletes szabályait a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter – az egészségügyi, szociális és családügyi, valamint a gazdasági és közlekedési miniszterrel egyetértésben – rendeletben állapítja meg.”

M: A (3) bekezdésben jelzett rendelet az 5/2002. (XI. 12.) FMM rendelet a munkavédelmi jellegű bírságok pályázat úton történő és információs célú felhasználásáról.

 

-  X  -

 

„81. § (3) A felügyeletek tájékoztatással és tanácsadással segítik a munkáltatókat és munkavállalókat, a munkavédelmi képviselőket, továbbá az érdekképviseleteket, hogy azok a munkavédelemmel kapcsolatos jogaikat gyakorolhassák, és kötelezettségeiket teljesíthessék.”

 

-  X  -

 

„86/A. § (6) A munkáltató a munkavállalót tájékoztatja az Mvt. VI. fejezetében meghatározott munkahelyi munkavédelmi tanácskozási és érdekképviseleti lehetőségekről és gyakorlatról, továbbá az ezzel összefüggő feladatot ellátó felelős személyekről, elérhetőségük adatairól. A munkavégzési helyként szolgáló ingatlan területére a munkavédelmi képviselő a munkavállaló beleegyezésével lépet be és tartózkodhat.”

                                               M: A joghely a távmunkáról szól.

 

-  X  -

 

„87. § 6/A. Munkavédelmi képviselő: olyan, a munkavállalók által választott személy, aki a munkáltatóval való együttműködés során képviseli az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő munkavállalói jogokat és érdekeket.

 

-  X  X  X  -

 

 

2004. évi XI. törvény

a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény

módosításáról

 

„34. § (4) Annál a munkáltatónál, ahol a munkavállalók létszáma legalább 50 fő és nem működik munkavédelmi képviselő, e törvény hatálybalépésétől számított hat hónapon belül meg kell tartani a munkavédelmi képviselő választást [70/A. § (1) bekezdés a) pontja]. A 70/B. § (1) bekezdésében előírt paritásos munkavédelmi testületet az újonnan alakult munkáltatónál – létrejöttétől számított – hat hónapon belül, illetve e törvény hatálybalépése előtt megválasztott munkavédelmi képviselő és létrejött munkahelyi munkavédelmi bizottság esetében legkésőbb azok megbízatásának lejártát követő három hónapon belül létre kell hozni.”

 

-  X  X  X  -

 

 

5/1993. (XII. 26.) MüM számú rendelet

a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény

végrehajtásáról

 

5. számú melléklet

A munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltési útmutatója

 

 

„A MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐ RÉSZVÉTELE, ILLETVE VÉLEMÉNYE, EGYÉB ÉSZREVÉTELEK, MEGJEGYZÉSEK (94-95 kódnégyzet)

 

… Itt kell feltüntetni a munkavédelmi képviselő részvételének tényét a vizsgálatban, valamint azt, hogy volt-e a képviselőnek a munkáltatótól eltérő megállapítása, véleménye. A munkavédelmi képviselő azon véleményét megállapítását – kérésére – külön lapon kell a munkabaleseti jegyzőkönyvhöz csatolni. A balesetvizsgálatban résztvevő munkavédelmi képviselő részére lehetővé kell tenni, hogy a rovatot aláírásával ellássa…”

 

-         X  X  X  -

 

 

3/2002. (II. 8.) SZCSM-EüM együttes rendelet

a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek

minimális szintjéről

 

„2. § (6) A munkáltató köteles gondoskodni…

d)    arról, hogy a munkavállalók, illetve munkavédelmi képviselőik előzetes tájékoztatást kapjanak a munkahelyre vonatkozó valamennyi tervezett munkavédelmi intézkedésről;

e)     arról, hogy a munkavállalókkal, illetve a munkavédelmi érdekképviseletekkel a munkavállalók egészségére és biztonságára kiható döntések előkészítése során tanácskozzanak…”

 

-  X  X  X  -

 

 

14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet

a munkaeszközök és használatuk biztonsági

és egészségügyi követelményeinek minimális

szintjéről

 

„11. § A munkáltatónak az Mvt. VI. fejezetében meghatározott, az egészséges és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltatókkal, illetve munkavédelmi képviselőikkel folytatott tanácskozáson, valamint a munkáltatói intézkedések előzetes megvitatása során konzultálni kell e munkaeszközökkel kapcsolatos kérdésekről.”

 

-  X  X  X  -

 

 

 

65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet

a munkavállalók munkahelyen történő egyéni

védőeszköz használatának minimális biztonsági és

egészségvédelmi követelményeiről

 

„46. § … A munkáltató köteles biztosítani a munkavállalók, illetve azok képviselői számára a tájékoztatást, az oktatást és a konzultációt a védőeszköz használatával kapcsolatosan, az Mvt. rendelkezései szerint.”

 

-  X  -

 

„9. § (1) A munkáltató a védőeszköz juttatásának rendje meghatározásába a munkavédelmi képviselőt, valamint a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot bevonja, akik jogosultak a védőeszköz kiválasztására javaslatot tenni.

         (2) A munkavédelmi képviselő jogosult a védőeszköz biztosításáról és használatáról tájékoztatást kapni, az egyéni védőeszköz biztosításával és használatával kapcsolatos rendelkezések megsértése esetén megfelelő intézkedéseket kezdeményezni.”

 

-  X  X  X  -

 

 

25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet

az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás

minimális egészségi és biztonsági követelményeiről

 

„4. § (2) A munkáltató köteles biztosítani a munkavállalók, illetve azok képviselői számára a tájékoztatást, az oktatást és a konzultációt a rendelet hatálya alá tartozó tevékenységekkel kapcsolatosan, az Mvt. rendelkezései szerint.”

 

-  X  X  X  -

 

18/2001. (IV. 28.) EüM rendelet

a munkavállalóknak a munka közbeni zajexpozíció okozta

kockázatok elleni védelméről

 

„4. § (2) A munkavédelmi képviselő, illetve a munkavállaló jelen lehet a zajvizsgálat elvégzésekor. A munkavédelmi képviselő a zajvizsgálat elvégzésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, és kezdeményezheti a munkáltatónál a szükséges intézkedések megtételét.

         (4) A mérési jegyzőkönyv egy-egy példányát a munkavédelmi képviselő és a foglalkozás-egészségügyi orvos megkapja. A munkavállaló a jegyzőkönyvbe betekinthet.

         (5) ha a (2) bekezdésben foglalt intézkedések keretében a munkavédelmi képviselő megállapítja, hogy

a)     a foglalkozás-egészségügyi orvos jelzése alapján a hallásvizsgálatok eredménye és a jegyzőkönyv között ellentmondás van, vagy

b)    a zajmérés nem az üzemszerű működésnek megfelelően történt, a jegyzőkönyvet az ÁNTSZ illetékes városi (fővárosi, kerületi) intézetének megküldheti. Az ÁNTSZ illetékes városi (fővárosi, kerületi) intézete az ÁNTSZ illetékes regionális zajcsoportja véleményének figyelembevételével határozattal dönt a zajvizsgálat megismétléséről.”

 

-  X  -

 

„6. § (1) Ha a zajexpozíciót jelentő megítélési A-hangnyomásszint várhatóan túllépi a 85 dB-t, továbbá a munkavállalót érő legnagyobb A-hangnyomásszint a 125 dB értéket, a munkavállalót, illetve a munkavédelmi képviselőt – szükség szerint a munkavédelmi oktatás keretében – tájékoztatni kell

a)     azokról a munkahelyekről, ahol ezen értéket meghaladja a zajexpozíció,

b)    a zajexpozícióból származó, a hallást veszélyeztető lehetséges kockázatokról,

c)     a védő és megelőző intézkedések betartásának kötelezettségéről,

d)    az egyéni védőeszközök viselésének szükségességéről és az orvosi hallásvizsgálat jelentőségéről, valamint

e)     a munkaeszköz szakszerű használatáról.

 

(3) A munkáltató köteles biztosítani a munkavállalók, illetve azok képviselői számára a tájékoztatást, az oktatást és a konzultációt a munkahely zajterhelésével kapcsolatosan, az Mvt. rendelkezései szerint.”

 

-  X  -

 

„7. § Ha a napi zajexpozíció a 90 dB megítélési A-hangnyomásszint értéket, vagy a munkavállalót érő legnagyobb A-hangnyomásszint a 125 dB értéket meghaladja, meg kell állapítani a határértékekhez képest  keletkezett túllépés okát és a munkavállalót, illetve a munkavédelmi képviselőt a túllépésről, valamint az … intézkedésekről megfelelően tájékoztatni kell.”

 

-  X  X  X  -

 

50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet

a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és

biztonsági követelményeiről

 

„8. § (1) A munkáltatónak biztosítani kell a munkavállaló, illetve képviselői számára a tájékoztatást, az oktatást és a konzultációt a képernyős munkahelyek kialakítása előtt, fenntartása és korszerűsítése során.”

 

-  X  X  X  -

 

25/2000. (IX. 30.) EüM-SZCSM együttes rendelet

a munkahelyek kémiai biztonságáról

 

„9. § (1) Az Mvt. 42. §-ának a) pontjában, 54. §-a (3) bekezdésének a) pontjában, valamint az 55. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel a munkáltató gondoskodik arról, hogy a munkavállaló és képviselői az általuk értett nyelven

a)                 a munkavégzéssel kapcsolatos rendelkezésre álló adatokhoz hozzájussanak, beleértve az adatokban bekövetkezett lényeges változásokat is,

b)                a munkahelyen előforduló veszélyes anyagokra, az egészségre és biztonságra ható kockázataikra, a határértékekre és egyéb előírásokra vonatkozó adatokat megismerjék,

c)                megfelelő oktatást és tájékoztatást kapjanak a védőintézkedésekről és egyéb teendőkről, amelyek ismeretében képesek megfelelően védekezni és munkatársaikat megvédhetik,

d)                a forgalmazó által biztosított Biztonsági Adatlap tartalmát, továbbá beszállítótól származó minden, a veszélyes anyaggal kapcsolatos és a munkavégzés szempontjából lényeges adatot megismerjék.

(2) A munkavállaló és képviselői számára

a)     a munkáltató igény szerint biztosítja a részvételt a munkáltató vagy az illetékes hatóság által végzett – veszélyes anyagok alkalmazásából eredő veszélyek meghatározására vonatkozó vizsgálatban, illetőleg igényelhetik az eredményekről való tájékoztatást,

b)    a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtó orvos tájékoztatásáról a munkakörülményekkel kapcsolatos valamennyi munkaegészségügyi kérdésről.”

 

-  X  X  X  -

 

61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet

a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók

egészségének védelméről

 

„9. § (1) A munkáltató gondoskodik arról, hogy a munkavállaló, illetve a munkavédelmi képviselő – elsősorban tájékoztatás és oktatás formájában – elégséges és megfelelő képzést kapjon

a)     az egészséget fenyegető kockázatokról,

b)    az expozíció megelőzését szolgáló intézkedésekről,

c)     a higiénére vonatkozó előírásokról,

d)    az egyéni védőeszköz viseléséről és használatáról,

e)     az előre nem látható veszélyhelyzetekben teendő intézkedésekről, illetve a veszélyhelyzetek megelőzéséről.

(2) Az (1) bekezdés szerinti képzésben kell részesíteni a munkavállalót, illetve képviselőit

a)          a munkavállaló biológiai tényezőkkel való tevékenységének megkezdésekor,

b)         új kockázatok megjelenésekor vagy a kockázatok megváltozásakor, továbbá

c)          a rendkívüli eseményeket követően.”

 

-  X  -

A munkavállalók tájékoztatása

különleges esetekben

 

„10. § (1) A munkáltató írásban – a munkavállaló számára hozzáférhető módon – rendelkezik a szükséges teendőkről, szükség esetén figyelmeztetéseket is ki kell függesztenie, amelyek minimálisan tartalmazzák

a)     a biológiai tényezőkkel végzett munka során történt baleset vagy súlyos zavar, illetve

b)    a 4. csoportba tartozó biológiai tényezővel végzett munka esetén követendő előírásokat.

(2) A munkavállaló köteles munkahelyi vezetőjének vagy a munkahelyen a biztonságért és egészségvédelemért felelős személynek azonnal jelenteni minden olyan balesetet vagy zavart, amely a biológiai tényező kezelésével kapcsolatos.

(3) A munkáltató késedelem nélkül tájékoztatja a munkavállalót, illetve munkavédelmi képviselőit minden olyan balesetről vagy zavarról, amely a 3. vagy 4. csoportba tartozó biológiai tényező kijutásával járhatott, és amely súlyos emberi fertőzést, illetve megbetegedést okozhat, továbbá minden egyéb súlyos balesetről vagy zavarról, ezek okáról, valamint a probléma megoldására tett vagy teendő intézkedésekről.

(4) Minden munkavállaló jogosult a 11. § szerinti jegyzékben szereplő, személyére vonatkozó információ megismerésére.

(5) A munkavállaló, illetve helyi képviselői megismerhetik – a személyazonosító adatok kivételével – a biológiai tényezők kezelésével kapcsolatos valamennyi információt.

(6) A munkáltató a munkavállalót, illetve munkavédelmi képviselőit kérésükre tájékoztatja a 7. § (1) bekezdése szerinti információkról.”

 

-  X  X  X  -

 

26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet

a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről

 és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről

 

„12 § (1) A munkáltató gondoskodik a munkavállaló és a munkavédelmi képviselők – rákkeltő anyagok használatával kapcsolatos – oktatásáról és képzéséről, ennek keretében írásban – szükség esetén szóban – tájékoztatást ad a munkavállalók számára az általuk értett nyelven:

a)     a rákkeltő(k) hatásairól, kockázatairól, valamint a dohányzás, az alkoholfogyasztás és az életmód okozta kockázatnövelő hatásokról és többlet kockázatokról,

b)    az expozíció elkerülésére és csökkentésére alkalmazandó óvintézkedésekről a munkahelyen, illetve a létesítményen belül,

c)     az expozíció és a kockázat csökkentésére szolgáló eljárásokról,

d)    az egyéni védőeszközök használatáról és viseléséről,

e)     a munkavállalók magatartásáról, feladatairól baleset, havária, katasztrófa esetén,

f)      havária, katasztrófa esetén a mentő személyzet által teendő intézkedésekről.

(2) Az (1) bekezdés szerinti oktatást – szükség szerint – rendszeresen meg kell ismételni. Meg kell ismételni, ha személyi hibából rákkeltő jut a munkatérbe. Az oktatás programját megváltozott kockázat esetén az új követelményeknek megfelelően módosítani kell. Az oktatást munkaidőben kell megtartani…”

-  X  -

 

„13. § (1) A munkáltató biztosítja, hogy a munkavállaló vagy a munkavédelmi képviselők ellenőrizhessék, hogy a rendelet előírásait a munkahelyen alkalmazzák-e. A munkáltató biztosítja továbbá, hogy a munkavállalókat vagy munkavédelmi képviselőiket bevonják

a)     a védőeszköz juttatás rendjének (kiválasztás, viselés, használat) meghatározásába,

b)    a 9. § (1) bekezdésében felsorolt, a munkáltató által meghatározott intézkedések előkészítésébe.

(R.) A munkáltató a munkavállalókat és munkavédelmi képviselőiket a lehető leghamarabb tájékoztatja minden, a szabályos üzemmenettől eltérő expozícióról – beleértve a 9. §-ban foglaltakat is -, illetve azok okáról és a kialakult rendellenes helyzet megszüntetésére, kijavítására tett, vagy tervezett intézkedésről.”

-  X  -

 

„14. § A munkáltató évente legalább egy alkalommal (például oktatás, képzés keretében) a jelen rendelet végrehajtásával kapcsolatos észrevételek megtételére, illetve megvitatására a munkavállalók és képviselőik részére fórumot biztosít.”

„15. § (5) A munkáltató gondoskodik  arról, hogy valamennyi munkavállaló, illetve munkavédelmi képviselő megismerhesse – személyazonosításra alkalmatlan módon - … az adatokat, továbbá tájékoztatást kapjon a munkavállalók számáról, az expozíciót okozó rákkeltő anyag(ok)ról, ez(ek) koncentrációjáról, a munkatérben, az egy munkavállalóra jutó napi, heti, éves átlagos expozíciós időről, valamint arról, hogy hány munkavállalót ért a megengedettnél nagyobb expozíció (magasabb koncentráció és/vagy hosszabb expozíciós idő), továbbá annak okáról.”

 

-         X  X  X  -

 

C.

I R A T M I N T Á K

a munkavédelmi képviselők (bizottság, testület)

számára

 

1.     számú iratminta

TÁJÉKOZTATÓ

a választási bizottság létrehozásáról

 

Az ………. számú választási körzetben a munkavállalók és a szakszervezetek javaslatai alapján a

választási bizottság tagjai

..……………………. a …………………………. szakszervezet képviselője

……………………... a ………………………… szakszervezet képviselője

……………………………………... a nem szervezett dolgozók képviselője

……………………………………... a nem szervezett dolgozók képviselője

 

Kérjük, hogy akinek észrevétele van a bizottság összetételével, vagy egyes tagjaival kapcsolatban az legkésőbb ……………………….-ig írásban nyújtsa be kifogását ………………………………………..-nak.

 

Magyarázat:

1.)     Választási bizottságot legkésőbb nyolc héttel a választás előtt létre kell hozni.

2.)     Ahol már működött munkavédelmi képviselő (bizottság), akkor ők, ahol nem, de van képviselettel rendelkező szakszervezet, vagy üzemi tanács, akkor ők, ha egyik sincs, a munkavállalói közösség hozza létre. Nem lehet a választási bizottság tagja, aki munkavédelmi képviselő, vagy a munkavédelmi bizottság tagja.

3.)     Természetesen, ha nem működik szakszervet, akkor csak nem szervezett dolgozók lehetnek jelöltek a választási bizottságban.

4.)     Az észrevételezés határidejét úgy kell meghatározni, hogy a bizottság nyolc héttel a választás előtt már működőképes legyen.

5.)     Az észrevételt ahhoz kell benyújtani, aki a választási bizottságot létrehozta (működő munkavédelmi képviselet, szakszervezet, üzemi tanácsa, a munkavállalói kollektíva megbízottja, stb.).

 

-   X   -

2. számú iratminta

 

 

A VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG MŰKÖDÉSÉNEK MENETE

 

1.)   A bizottság elnökének nyílt szavazással történő megválasztása.

 

2.)   Amennyiben szükséges, a bizottság ügyrendjének elfogadása. Ez a következők szabályozására terjedjen ki:

·        milyen rendszerességgel üléseznek,

·        ki hívhatja össze,

·        rendkívüli összehívásra milyen esetben van lehetőség,

·        mikor határozatképes,

·        hogyan hozza döntéseit,

·        panaszok kivizsgálásának szabályai, stb.

 

3.)   A választás forgatókönyvének kialakítása.

 

3.1       A választási körzetek kijelölésének egyeztetése a munkáltatóval. Ezzel eldől, hogy a cégnél összesen hány munkavédelmi képviselő kerül megválasztásra.

 

3.2       A választás kiírásához szükséges adatok megkérése a munkáltatótól (5 napon belül szolgáltatni kell):

·        munkavállalók névsora és a belépés időpontja, körzetenként,

·        tartósan távollévők,

·        munkáltatói jogot gyakorlók,

·        munkáltatónál munkaviszony keretében munkavédelmi feladatokat ellátók,

·        munkáltató vezetőjének közeli hozzátartozója.

 

3.3       Egyeztetés a munkáltatóval a választás napjáról és a lebonyolítás szükséges feltételeiről:

·        időpont vagy időintervallum meghatározása,

·        lebonyolítás módja,

·        helyiség, eszközök biztosítása (sokszorosítás, urna, stb.),

·        választási bizottság tagjainak munkaidő-kedvezménye, stb.

 

3.4       Egyeztetés a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetekkel:

·        milyen formában tartják a kapcsolatot, hogyan működnek együtt,

·        szükségesnek látják-e a szakszervezetek a választási kampány szabályozását, esetleg „etikai kódex” készítését,

·        miként történik a szakszervezetek által állított jelöltek szakszervezeti tagságának igazolása, stb.

 

4.)   A választási bizottság:

4.1           Elkészíti, illetve elkészítteti a tájékoztatókat és a jelöltállításhoz szükséges nyomtatványokat:

·        tájékoztató a választás szabályairól,

·        tájékoztató a jelöltállítás szabályairól,

·        aláíró gyűjtőív a munkavállalói jelöltállításhoz, a szakszervezeti jelöltállítás dokumentuma,

·        nyilatkozat a jelölés elfogadásáról.

 

4.2           Meghirdeti a választás időpontját (kb. hat héttel a választások előtt):

·        tájékoztat a jelöltállítás és a választás szabályairól,

·        hozzáférhetővé teszi a választók és a választhatók listáját,

·        tájékoztat a panaszok bejelentésének és kivizsgálásának módjáról.

 

4.3           Fogadja a beérkező jelöléseket, megvizsgálja, hogy azok megfelelnek-e a törvényi feltételeknek. A jelölteket felveszi a jelölő-listára.

 

4.4           Lezárja és közzéteszi a jelöltlistát (három héttel a választás előtt).

 

5.)   A választási bizottság felkéri a szavazatszedő bizottság tagjait és elnökét:

 

5.1     A választási bizottság:

·        a szavazatszedő bizottság bevonásával megteszi az előkészületeket a választás technikai feltételeinek biztosítására,

·        elkészítteti a szavazólapokat és a körzetben választásra jogosultak jegyzékét,

·        átadja a szavazatszedő bizottságnak a szavazólapokat és a választók névjegyzékét, jegyzőkönyvben rögzítve az átvett szavazólapok számát,

·        a szavazatszedő bizottsággal együtt ellenőrzik és lezárják a szavazóurnát.

 

5.2     A szavazást követően a választási bizottság:

·        átveszi az urnákat, a választók jegyzékét és a megmaradt szavazólapokat a szavazatszedő bizottságtól,

·        megszámlálják a szavazatokat,

·        megállapítják az eredményt (érvényesség, eredményesség),

·        elkészítik a jegyzőkönyvet.

 

6.)   A választási bizottság:

 

6.1          A választásról készült jegyzőkönyv egy-egy példányát eljuttatja a munkáltatónak és a választásban érdekelt szakszervezeteknek, nyilvánosságra hozza a választás eredményét.

 

6.2           A központi választási bizottság összehívja a megválasztott munkavédelmi képviselőket és megkérdezi, hogy kívánnak-e munkavédelmi bizottságot alakítani, amennyiben igen, akkor a jegyzőkönyveket és a választási dokumentumokat átadja a munkavédelmi bizottságnak.

 

-   X   -

 

3. számú iratminta

 

 

 

TÁJÉKOZTATÓ

a jelöltállítás szabályairól

 

 

 

1.)   Ki állíthat jelöltet?

·        a helyi szakszervezetek saját tagjaik közül,

·        a munkavállalók aláírások gyűjtésével (érvényes jelöltállításhoz a munkavállalók 10%-ának,vagy legalább tíz főnek a támogató aláírása szükséges),

·        a szakszervezetek és a munkavállalók több jelölt állítására is jogosultak.

 

 

2.)   Ki jelölhető munkavédelmi képviselőnek?

·        aki szerepel a választhatók listáján,

·        aki írásban vállalja a jelölést.

 

 

3.)   Hogyan lehet jelöltet állítani?

·        jelöltek állítása írásban, a választási bizottság által kiadott forma-nyomtatványokon történik,

 

·        a választási bizottságnál a következő forma-nyomtatványok állnak rendelkezésre:

-         Aláírásgyűjtő ív a munkavállalók jelöltállításához

-         Nyomtatvány a szakszervezeti jelöltek állításához

-         Nyomtatvány a jelölt elfogadó nyilatkozatához

 

·        nyomtatványokat a választási bizottságnál …..……………………… helyiségben lehet kérni,

 

·        jelölteket ………….…………..-ig lehet állítani.

-    X    -

 

 

4. számú iratminta

 

 

 

ALÁÍRÁSGYŰJTŐ ÍV

a munkavállalói jelöltállításhoz

 

 

 

 

A választási bizottság a törvényi előírások alapján megállapította, hogy ………. számú körzetben az érvényes jelöltállításhoz …………. támogató aláírás szükséges.

 

Alulírottak támogatjuk, hogy a következő munkatársunk(társaink) a ………. évi munkavédelmi képviselő választáson jelöltként a jelölőlistára felkerüljön(jenek):

 

 

1.)   ………………………………..

2.)   ………………………………..

3.)   ………………………………..

 

 

Aláírások:

 

                            Név:                              Személyi igazolvány szám:

 

……………………………………   ……….…………………………………

 

……………………………………   .…………………………………………

 

……………………………………   …….……………………………………

 

 

-   X   -

 

 

5. számú iratminta

 

 

 

SZAKSZERVEZETI JELÖLTÁLLÍTÁS

NYOMTATVÁNYA

 

 

                   Tisztelt Választási Bizottság!

 

 

A  …………………………………………. (cégnél) működő ………………. ………………………………………. szakszervezet, a …………….. évi munkavédelmi képviselő választáson saját tagjai közül a következő jelöltet(teket) állítja:

 

1.)   …………………………….

 

2.)   …………………………….

 

3.)   …………………………….

 

 

A jelöltek írásos nyilatkozatát a jelölés elfogadásáról és arról, hogy szakszervezetünk tagjai, mellékeljük.

 

 

Kelt: ………………………………

 

 

                                                                  …………………………………

                                                                  a szakszervezet képviselőjének

                                                                                     aláírása

 

 

-   X   -

 

 

6. számú iratminta

 

 

 

N Y I L A T K O Z A T

 

 

 

Alulírott ……………………………………… elfogadom, hogy a ……… évi munkavédelmi képviselő választáson a ……………………………………….. szakszervezet/a munkatársaim*/ jelölésével képviselő jelöltként a jelölt listára felvegyenek. Tudomásom szerint jelölésemnek nincs törvényes akadálya.

 

Kelt: ……………………..

 

                                                                  ……………………………

                                                                               jelölt aláírása

 

 

 

Magyarázat:

1.)   A szakszervezet jelöltként csak saját tagjait állíthatja.

 

2.)   A */-gal jelöltnél csak az egyiket kell szerepeltetni.

 

 

 

-   X   -

 

 

7. számú iratminta

 

J E L Ö L T L I S T A

 

A ………………..………………………. (cég neve) …………………………. részlegénél a munkavédelmi képviselő választásra a következő érvényes jelölések érkeztek:

Jelölt neve (abc-sorrendben)

1.)   ………………………………….. szakszervezet jelöltje

2.)   …………………………………. munkavállalók jelöltje

3.)   …………………..…………….. munkavállalók jelöltje

 

A …………………………. részlegnél egy fő munkavédelmi képviselő választására van lehetőség.

A választásra 200…………………-én ………….. órától …………. óráig kerül sor ………………….. teremben.

Önt is várjuk!

Szavazni csak személyesen lehet!

 

                                                                  Választási Bizottság

 

Magyarázat:

1.)     A cégnél képviselettel rendelkező szakszervezet – a már működő munkavédelmi képviselettel konzultálva – tagjai közül önállóan állíthat jelöltet.

 

2.)     A választásra jogosult munkavállalók 10%-a vagy tíz fő szintén állíthat jelöltet.

 

3.)     A jelöltlistán a nevek szoros abc sorrendben kerülnek felsorolásra.

 

4.)     A választás előtt három héttel közzé kell tenni a jelöltek listáját.

 

-         X  -

8. számú iratminta

 

 

 

 

F E L K É R É S

a szavazatszedő bizottság munkájában való részvételre

 

 

 

 

Tisztelt ……………………. Kolléga/Kolléganő!

 

 

 

 

A választási bizottság felkéri, hogy …………………………………….. (cégnél) lévő ……… számú választási körzetben ………………………..-án sorra kerülő munkavédelmi képviselő választáson a szavazatszedő bizottság elnökeként/tagjaként szíveskedjék segítségünkre lenni. A feladatok megbeszélésére …………………..-én ………… órakor ………… helyiségben kerül sor.

 

Kérjük, hogy amennyiben a felkérésnek valamilyen okból nem tud eleget tenni, jelezze a választási bizottság elnökének.

 

Munkáját előre is köszönjük.

 

 

Kelt……………………………

 

 

                                                        ……………………………………….

                                                                    a választási bizottság

                                                                               elnöke

9. számú iratminta

 

 

TÁJÉKOZTATÓ A SZAVAZÁSRÓL

 

 

1.)      A választás titkos, kérjük vegye igénybe a szavazófülkét (helyiséget). Egyszerre csak egy személy tartózkodhat a fülkében.

 

2.)      Szavazni csak személyesen lehet, a személyazonosság igazolása mellett.

 

3.)      Szavazni csak a szavazatszedő bizottság által adott szavazólapon lehet.

 

4.)      Érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplő jelöltekre lehet.

 

5.)      A szavazólapon a választani kívánt személy nevét egyértelműen kell megjelölni, a név mellett található négyzetben elhelyezett x-szel.

 

6.)      A szavazólap érvénytelen:

·        ha nem a szavazatszedő bizottság által adott szavazólapon adták le,

·        ha a szavazólapon a választható tagok számánál több nevet jelöltek meg,

·        ha nem lehet megállapítani, hogy a szavazatot kire adták le,

·        ha új nevet írtak a szavazólapra.

 

 

Választási Bizottság

 

 

-   X   -

 

10. számú iratminta

 

 

 

S Z A V A Z Ó L A P

 

 

A …………………………………………… (cég neve) ……………………… részlegénél kialakított ………. számú választási körzetben egy fő munkavédelmi képviselő választására van lehetőség.

 

Jelöltek neve

(abc-sorrendben)

Jelölő szakszervezet

Neve

 

1.) …………………………………………………………………      1

2.)     ………………………………………………………………      1

3.) ……………………………………………………………….....     1

 

Kérjük, hogy akire szavazni kíván, annak neve mellett elhelyezett négyzetben tegyen x-jelet.

A szavazólap érvénytelen, ha több nevet jelöl meg.

 

 

 

Magyarázat:

A munkavállalók által állított jelölt esetében a „Jelölő szervezet neve” rovatba a „Nem szakszervezeti jelölt” megnevezést kell beírni.

-   X   -

 

11. számú iratminta

 

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

 

Készült ……………………………………… (a cég) ………………………… (részlegénél) kialakított ……… számú választási körzetben …………………-án megtartott munkavédelmi képviselő választásról.

1.)     A szavazóurna(ák) felbontására ……………………-én …………. órakor került sor a cég …………………………… helyiségében.

 

2.)     Az urna(ák) felbontásán a választási bizottság minden tagja jelen volt.

 

3.)     A szavazásra jogosult munkavállalók száma: …………. fő.

 

4.)     A tartósan távollévő nem szavazók száma: …………. fő.

 

5.)     A szavazatszedő bizottság regisztrálása alapján a szavazáson ………. fő, a jogosultak (figyelmen kívül hagyva a tartósan távollévőket) ………%-a vett részt.

 

6.)     A választás tehát érvényes volt.

 

7.)     Az összes leadott szavazólap száma ……. db, ebből érvényes ……… db, érvénytelen ……….. db. Az összes érvényesen leadott szavazatok száma ……….. db.

 

8.)     Az egyes jelöltekre leadott érvényes szavazatok száma:

 

 

Jelölt neve

 

Jelölő

Szavazatok száma

db

Érvényes szavazatok %-ában

 

1.) ……….…………….            ……………………………   ………..        .…...%

2.) ……………………..            ……………………………   ………..        …....%

3.) ………………….….            ……………………………   ………...       ....…%

 

 

9.)     A megválasztott munkavédelmi képviselő(k)

…………………………………………..

…………………………………………..

 

 

10.)A megválasztott póttag(ok)               ………………………………………..

………………………………………..

11.)A választás tehát eredményes volt.

 

12.)A jelöltállítással, a szavazás lebonyolításával és általában a választással kapcsolatban észrevétel, kifogás, panasz nem érkezett a választási bizottsághoz.

 

 

 

Kelt: ………………………………

 

 

 

………………………………           ………………………………

   a választási bizottság tagja                 a választási bizottság elnöke

 

Magyarázat:

A jelölő rovatba vagy a „munkavállalói kollektíva” beírást, vagy a jelöltet állító szakszervezet nevét kell beírni.

 

-   X   -

 

 

12. számú iratminta

 

 

 

 

TÁJÉKOZTATÓ

a munkavédelmi bizottság létrehozásáról

 

 

 

 

1.)          A ……………………………….. cég összes, szám szerint ……. db körzetében megválasztott …….. fő munkavédelmi képviselő ……………………..-án létrehozta a munkavédelmi bizottságot. A bizottságnak ……… fő tagja van.

 

Elnöke:        ………………………………..

 

Tagjai:         ………………………………..

                   ………………………………..

                   ………………………………..

                   ………………………………..

                   ………………………………..

                   ………………………………..

 

 

2.)          A Bizottság működésének szabályait az elfogadott ügyrend tartalmazza.

 

3.)          A Bizottság kezdeményezi, hogy jogosítványainak gyakorlását és a munkáltatóval való kapcsolatrendszerét érintő kérdéseket a munkáltatóval közösen kialakított megállapodásban rögzítsék.

 

 

 

-   X   -

13. számú iratminta

 

 

A munkavédelmi bizottság

ügyrendjének

javasolt tartalma

 

 

1.)    A bizottság megnevezése, működési területe, az elnök, az elnökhelyettes, valamint a tagok névsoros elérhetősége (cím, telefon, fax, e-mail, stb.).

 

2.)    Annak elvi deklarálása, hogy a képviselő személyes részvétele nélkül a bizottság működésképtelen.

 

3.)    Az ülések megtartásának szabályai, azaz annak rögzítése, hogy a bizottság ülésének összehívásáról az elnök, akadályoztatása esetén helyettese gondoskodik; az ülésekre – a munkáltatóval egyeztetett formában – általában előre meghatározott időben, helyen és feltételek mellett kerül sor; lehetnek eseti, rendkívüli ülések is, ezek szabályai; rendszeresen visszatérő kötelező napirendek, mint például a munka értékelése.

 

4.)    Ülések írásos anyagainak eljuttatási módja, a felkészüléshez szükséges minimális időigény rögzítése, valamint az ülések lefolyásának (hangfelvétel, stb.) és a döntések írásos dokumentálása, azok eljuttatása a munkáltatóhoz, illetve a képviselőkhöz, a munkavállalókhoz.

 

5.)    A döntésekhez szükséges minimális létszám, a szavazási zabályok leírása, azaz mikor elég a szótöbbség, mikor van szükség minősített többségre, s mikor kell teljes egyhangúságot biztosítani a döntésnél.

 

6.)    A munkavédelmi képviselői jogok gyakorlása a munkáltató munkarendjének tiszteletbe tartásával, azaz miként folyjék a gyakorlatban többek között az információkérés, a véleményezés, a döntés-előkészítésben való részvétel, az ellenőrzéshez való kapcsolódás, a hiányosságok megszüntetésének kezdeményezése, a munkabaleset és a foglalkozási megbetegedés esetén jelentkező teendő, stb.

 

7.)    A bizottság egyes tagjai milyen szakmai feladatokkal foglalkoznak (ki felelős, mint képviselet a kockázat-értékelésbe való bekapcsolódásért, ki a villamos biztonságtechnikai területért, ki a képernyős munkahelyekért, ki az egyéni védőeszköz biztosításáért, stb.).

 

8.)    Kapcsolattartás és együttműködés rendje a partnerekkel (szakszervezet, üzemi tanács), valamint a munkáltatóval, illetve szakembereivel, a közös feladatok, eljárások rögzítése, az érintett együttműködő személy kijelölése, adatainak rögzítése.

 

9.)    A bizottság működése anyagi, tárgyi, gazdálkodási, ügyviteli szabályainak meghatározása, tekintettel a munkáltatónál kialakított szabályokra.

 

10.)                     A képviselők munkajogi védelmével kapcsolatos eljárási szabályok.

 

11.)                     A működés etikai elvei (rendeltetésszerű joggyakorlás, adatvédelem, személyiségi jogok tiszteletben tartása, stb.).

 

12.)                     Hatályba léptetés ideje (dátum), a szükséges aláírások (elnök, tagok).

 

 

Amennyiben több szinten működnek bizottságok, akkor rendkívül fontos, hogy pontosan elhatárolódjanak a központi jellegű és helyi bizottságok által elvégzendő feladatok (például a munkáltató és a bizottság által közösen elhatározott cégszintű munkavédelmi szabályzatot a központi szint egyetértésével adják ki, a helyi bizottságok véleményének figyelembevételével).

 

 

-   X   -

 

14. számú iratminta

 

 

A munkavédelmi bizottság és a munkáltató közötti

együttműködési megállapodás

javasolt tartalma

 

1.)        A munkavédelmi képviselet munkahelyi létrehozásánál jelentkező munkáltatói feladatokra: így a jelölhető munkavállalók névsorának az igényléstől számított öt napon belül rendelkezésre bocsátására, a választási körzetek kijelölésére; a választás indokolt és szükséges költségei biztosítására; a választás lebonyolításának segítésére (tartózkodás a választás befolyásolásától, esetleges akadályoztatásától).

 

2.)        A két fél közötti rendszeres kapcsolattartás nevesített személyeire, felelőseire.

 

3.)        A döntés-előkészítésben való részvétel módjainak szabályozására: így az egyeztetések, konzultációk rendezésére (például: üzembe helyezés, új technológia bevezetése, átszervezés, munkavédelmi szabályzat és egyéb szabályozás előkészítése esetén, továbbá a munkavédelmi szakember, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat, az eseti munkabiztonsági szaktevékenységre megbízott szakember kiválasztásának, valamint az előzetes és időszakos munkavédelmi oktatás megtervezésének és megszervezésének véleményezése esetén, stb.

 

4.)        A közös ellenőrzések, szemlék lefolytatásának a beléptetési rend meghatározásával együtt történő szabályozására.

 

5.)        A munkabaleset vizsgálatában, továbbá a foglalkozási megbetegedések körülményeinek feltárásában való részvétel módjának szabályozására.

 

6.)        A konfliktuskezelés módozataira, fórumaira (például a műhelyszintű intézkedés elmaradása esetén a bizottságvezető és az üzemvezető egyeztet a munkavédelmi szakember bevonásával).

 

7.)        A munkavédelmi képviselők átlagkeresettel fizetett [Mvt. 75. § (1) bekezdés a) pontja] munkaidő-kedvezményének mértékére (például a munkaidő X%-a), az igénybevétel rendjére, a rendkívüli esetben felhasznált szabadidő elszámolására, kompenzálására.

 

8.)        A képviselet részére a munkáltató saját költségén biztosítandó tárgyi feltételekre [Mvt. 75. § (1) bekezdés b) pontja], így irodára, irodaeszközökre, leírási, fénymásolási, telefon, fax, e-mail lehetőségekre, postai költségekre, a közlekedési feltételekre, egyéni védőeszköz és más szükséges eszközök biztosítására.

 

9.)        A munkavédelmi képviselő képzési, továbbképzési, tájékozódási lehetőségeinek biztosítására. Így egy választási ciklusban a képviselő megválasztását követő egy évben legalább 16 órás képzés, majd évente legalább 8-8 órás – külső helyszínen is megtartható – továbbképzésének biztosítására, valamint időközönként szakmai találkozókon, tapasztalatcseréken (munkavédelmi képviselők ágazati, országos, évközi konzultatív fórumain, stb.) történő részvételre, az indokolt szakirodalom, jogtár, szakfolyóiratok, közlönyök, stb. rendelkezésre bocsátására, előfizetésére.

 

10.)    A képviselet munkajogi védelme gyakorlásának részletes feltételeire. (Mt. 28. §)

 

11.)    Egyéb más, kölcsönösen fontosnak tartott kérdésre.

 

 

-   X   -

 

15. számú iratminta

 

 

 

TÁJÉKOZTATÓ

a paritásos munkavédelmi testület

létrehozásáról

 

 

 

 

1.)     A …………………………….. cégnél ………………….-én megválasztott munkavédelmi képviselők/munkavédelmi bizottság az Mvt. 70/B. § (1) bekezdésben rögzítettek alapján, a munkáltatóval történő egyeztetés után a paritásos munkavédelmi testületbe ………. fő rendes és ………. fő póttagot küldenek.

 

2.)     A megválasztott munkavédelmi képviselők maguk közül titkos szavazással a következőket delegálják:

 

·        rendes tagnak:

………………………………………..

………………………………………..

………………………………………..

 

·        póttagnak:

…………………………………………

…………………………………………

…………………………………………

 

3.)     A munkavállalói delegáltak vezetője:

………………………………………….

 

4.)     A munkavédelmi képviselők/munkavédelmi bizottság kezdeményezi, hogy

·        a testület alakuljon meg,

·        a testület tevékenységével összefüggő eljárási kérdésekben, ügyrendben, stb. szülessen megállapodás.

 

-   X   -