A kémia biztonságról

Kemizáció fogalma. A tudományos technikai forradalom korszakában gyorsan nő az igény a világ nyersanyagkészleteinek feltárására. A termelés lényege, hogy a közvetlenül nem hasznosítható természeti javak jelentős része az emberi (társadalmi) munka nyomán közvetlenül felhasználhatóvá alakul át. Ez a változás elsősorban kémiai természetű, és minthogy újonnan előállított vegyi anyagok tömegét is involválja, összefoglalva kemizációnak nevezzük.

Kemizáció haszna. A kemizáció – a legkülönbözőbb céllal előállított vegyi anyagok révén – napjaink életszínvonalát alapvetően határozza meg. Folyamatos fejlesztésének gátlása egyrészről a fejlett ipari országokban élő emberiség növekvő igényei kielégítését, további életszínvonal fejlődését akadályozná, másrészről lehetetlenné tenné a korunkra – elsősorban a fejlődő országokban – ugyancsak jellemző demográfiai robbanás révén növekvő számú emberiség alapvető életfeltételeinek – pl. táplálkozásának – biztosítását. Vagyis: a kemizáció vitális jelentőségű.

A kemizáció kockázata. A vegyi anyagok lehetnek tűz- és robbanásveszélyesek, környezetkárosítóak, egészségkárosítóak; a két vagy három tulajdonság és az ezekből származó kockázatok esetenkénti kombinációjával is kell számolni.

Az 1990-s évek első felében a kereskedelmi forgalomban lévő vegyi anyagok száma már meghaladta a 100.000-t, a regisztráltaké a 10.000.000-t. Az előbbiek száma évente 400-1.000 új tétellel növekszik, az utóbbiak számának évi növekedését pontosan nem ismerjük. A különböző márkaneveken (fantázia-nevek) forgalomba hozott készítmények számát 4 millióra becsülik (1. Táblázat). A készítmények összetétele általában ipari titok, a "fogyasztók" (lakosság) körében gyakran ismeretlen.

Mindehhez az alábbi kiegészítéseket kell hozzátenni:

+ 400-1.000 tétel

+ tételszám?

1990-s években kereskedelmi

forgalomban:

~ 4.000.000

1. Táblázat. A táblázat bemutatja, hogy a kemizáció az 1960-s évektől gyorsulva fokozódott.
A tételszámok közötti különbségek 1965 és 1975, illetve 1975 és 1985 között jelentősen megnőttek.

Kémiai biztonság. Az 1960-s évek végén a Római Klub a világ közvéleménye elé tárta a kemizáció legjelentősebb károsító hatásait (környezetkárosítás, egészség-károsítás). A Római Klub munkájának hatására U Thant ENSZ főtitkár a kemizáció negatív következményeinek megakadályozására nemzetközi össze-fogást hirdetett meg. Az ENSZ 1972-ben Stockholmban megrendezte az első Környezetvédelmi Világkongresszust. A Kongresszust követően nemzeti szintű intézkedéseken alapuló nemzetközi szabályozások léptek életbe, amelyek az ún. kémiai biztonságot voltak hivatva garantálni. A kémiai biztonság lényege: a környezet épségének és az ember egészségének védelme. Alapelveit, szervezeti felépítését, működését és szabályozását, valamint programját illetően utalunk az ENSZ különböző szervezeteinek (pl. WHO, ILO, UNEP, IPCS, IFCS), illetve a nemzeti kormányok tevékenységére, rendelkezésére. A kémiai biztonsági program jelentős részeredményeket hozott, de egyrészt defenzív jellege, másrészt mert kizárólagosan a kormányok, kormányzati szervezetek együttműködésén alapult, globális sikert nem tudott biztosítani – fejlesztést igényelt.

Helyes vegyi anyag kezelés. Az 1992-ben Rio de Janeiróban megrendezett Környezet és Fejlődés Világkonferencián, majd az ezt záró Föld-csúcson a 178 ENSZ tagállam közül 172 ország államelnökei, kormányfői írták alá a 21. század környezetvédelmi programját, az ún. Agenda 21-t.

Ennek 19. fejezete ("Mérgező vegyi anyagok környezetkímélő kezelése, mérgező és veszélyes anyagok illegális nemzetközi kereskedelmének megakadályozása.") az alábbi hat Program-területet jelölte meg a globális és a nemzeti kémiai biztonság fejlesztése érdekében:

A Program-területek kidolgozása végett 1994-ben Stockholmban 114 ország delegációi megalakították az ún. Kormányközi Kémiai Biztonsági Fórumot (Intergovernmental Forum on Chemical Safety, IFCS). A Fórum a 19. fejezetre építve a kémiai biztonság továbbfejlesztése érdekében a "helyes vegyi anyag kezelés" programját fogalmazta meg.

A helyes vegyi anyag kezelés a környezet védelme és az emberi egészség védelme mellett a társadalom és a gazdaság fejlődésének fenntartását is célul tűzi ki. Ezt úgy kívánja elérni, hogy a környezet és az ember egészségének a védelmét szolgáló programokban partnerként együttműködik az iparral és a társadalom valamennyi szervezetével (kormány és nem-kormány szervezetekkel), illetőleg tevékenységét (a helyes vegyi anyag kezelést) kiterjeszti a vegyi anyagok teljes életciklusára (1. ábra).

Úgy tűnik, hogy az Agenda 21 végrehajtásával a vegyi anyagok okozta kockázatok kezelése eredményes lehet.

Az ún. "B Program-terület" kiemelt feladatként jelöli meg a vegyi anyagok osztályozásának és jelölésének egységesítését. A globális kémiai biztonság egyik alapvető előfeltétele, hogy a különböző országokból másik országba szállított és ott alkalmazásra, felhasználásra kerülő vegyi anyagok, készítmények osztályozása, jelölése az exportáló, a tranzit és az importáló országokban ugyanazt jelentse.

E koncepció az Európai Közösség országaiban – az egységesen szabályozó közösségi irányelvek, előírások révén – már megvalósult; segítségével az EU-ban a vegyi anyagok és készítmények biztonságosan mozoghatnak egyik ország piacáról a másikéra. A globális harmonizáció – amely várhatóan több ponton értelemszerűen különbözik majd a közösségi harmonizációtól – azt kívánja megvalósítani, hogy a világon mindenütt egységesen történjen a veszélyes anyagok és veszélyes készítmények heveny méreghatása és más mérgező tulajdonsága szerinti besorolása, jelölése, feliratozása, csomagolása. A heveny mérgező hatás szerinti besorolás az ILO koordinálásával már jelentősen előrehaladt; várható, hogy az ezredforduló után világszerte öt ún. méregkategória kerül bevezetésre. Hasonlóan jelentős az előrehaladás a kockázat-becslés harmonizációja területén is (OECD, IPCS, IFCS).

Az osztályozásra, jelölésre, kockázat-becslésre, stb. kiterjedő globális harmonizáció a vegyi anyagok és készítmények (beleértve természetesen a veszélyes vegyi anyagokat és veszélyes készítményeket is) és az ezekkel kapcsolatos tevékenységek felgyorsult újraszabályozását és a szabályozások gyakori módosítását is jelenti majd.

Hasonlóképpen egy átfogó újraszabályozás (és ugyancsak a gyakori módosítások) igényével jár majd együtt az is, hogy a helyes vegyi anyag kezelés programja a vegyi anyagok életciklusa valamennyi szakaszának megfelelő szabályozását kívánja meg. Egy jó példa a vegyi anyagok teljes életciklusát átfogó szabályozási rendszerre az Európai Közösség jogrendszere (2. ábra). A helyes vegyi anyag kezelés programjának értelében az újraszabályozás szelleme, módja ugyancsak változik.

Az új magyar szabályozás – hasonlóan a közösségi szabályozáshoz – egy ernyő törvény. Vázát az EU legfontosabb, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos irányelvei képezik, míg a vázra "függesztve" leljük föl azokat a végrehajtási rendeleteket, amelyek egyrészt a vegyi anyagok életciklusának megfelelő kémiai biztonsági szabályokat írják elő, másrészt rögzítik azokat az előírásokat, amelyek révén kirajzolódik a magyarországi kémiai biztonságért felelős szerkezet, szervezet és működési rendszer (3. ábra). Ez utóbbiban kiemelt jelentősége van a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ keretében működő Országos Kémiai Biztonsági Intézetnek (4. ábra).

Prof. Dr. Ungváry György