Fodor József Országos Közegészségügyi Központ

A 2000. évi XXV. törvény (tovább: Kbtv) végrehajtásának egyik legfontosabb feltétele, hogy a kormány úgyszólván valamennyi tárcája között "szétosztott" kémiai biztonság szektorai összehangoltan működjenek.

Összhangban a riói Földcsúcs és a Kormányközi Kémiai Biztonsági Fórum (tovább: Fórum) ajánlásaival, valamint a Kbtv 25. és 26. §-aival, a kormány-rendelet (tovább: R) célja: megvalósítani a kémiai biztonság irányításának koordinálását, részfeladatait áttekinthetővé tenni avégett, hogy a döntés-előkészítés hatékony legyen. Ennek érdekében tárcaközi bizottságot (tovább: Bizottság) kell szervezni.

A Bizottság tagjai az egészségügyi, a környezetvédelmi, a gazdasági, a földművelésügyi és vidékfejlesztési, a közlekedés és vízügyi, az oktatási, a belügy, a pénzügy, a honvédelmi, a szociális és családügyi miniszter és az országos tisztifőorvos vagy az általuk kijelölt személy a kormányzat képviseletében. Az ún. nem kormányzati szervezeteket képviselők a bizottságban: a kémiai biztonsággal összefüggő tevékenységet végző, Magyar-országon nyilvántartásba vett környezetvédelmi, valamint munkavállalói érdekképviseleti szervek egy-egy küldöttel, a vegyipari termékek gyártása, illetve forgalmazása területén működő szervezetek két fővel, valamint a kémiai biztonsággal is összefüggő tudományos célú, feladatkörű szervezetek ugyancsak két szakemberrel. A nem kormányzati szervezetek közül azok jogosultak delegálásra, amelyek ezt a szándékukat az egészségügyi miniszternek bejelentik és a delegálásra való jogosultságukat [figyelemmel a Kbtv 25. és 26. §-aira, valamint a kormányrendelet 1. § (1) bekezdésére] igazolják.

A Bizottság elnöke az egészségügyi miniszter, elnökhelyettese a környezet-védelmi miniszter vagy az általuk a Bizottságba tagként kijelölt személyek.

Albizottságok. A Bizottság egyes feladatainak előkészítésére tagjaiból albizottságot hozhat létre. Egy albizottság létszáma legalább három fő.

Titkárság. A Bizottság munkáját a Fodor József Országos Közegészségügyi Központban (tovább: OKK) működő titkárság segíti. A Titkárság vezetője az OKK főigazgatója vagy az általa kijelölt személy. A Titkárság vezetője tanácskozási joggal vesz részt a Bizottság ülésein. A Titkárság vezetője gondoskodik a Bizottság üléseinek előkészítéséről, a Bizottság ülésein a jegyzőkönyvvezetésről, a Bizottság határozatai, állásfoglalása megfelelő érvényesítésének elősegítéséről, a Bizottság határozata alapján az állásfoglalások megfelelő nyilvánosságának biztosításáról, a Bizottság működéséhez szükséges információk beszerzéséről, rendelkezésre bocsátásáról, a Bizottság működési költségvetésének előkészítéséről.

Munkaprogram. A Bizottság féléves munkaprogram alapján látja el feladatait, de a Bizottság a munkaprogram időtartamát ennél hosszabb, de egy évet meg nem haladó időszakban is meghatározhatja. A munkaprogram tartalmazza mindazokat a kérdéseket, melyeket a Bizottság tárgyalni kíván, illetve az elnök, vagy a Bizottságban tagként résztvevő, vagy képviselettel rendelkező miniszter, illetve a Bizottságba tagként általa kijelölt személy megtárgyalásra javasol. A munka-programot az elnök állítja össze, és a bizottság fogadja el.

Bizottsági ülések. Az üléseket szükség szerint, de legalább háromhavonta az elnök hívja össze. A Bizottság ülésének napirendjét az elnök állítja össze, amelyen a munkaprogram szerinti napirendi pontok szerepelnek. Az ülésen megtárgyalt és elfogadott (vagy nem elfogadott) javaslatokról, előterjesztésekről jegyzőkönyv készül.

Az egyes ülések írásban megjelölt napirendje a Bizottság határozata alapján az ülésen bővíthető. Bármely tag által a Bizottság ülésének napirendjére felvenni javasolt témák napirendre vételéről a Bizottság határoz.

Az előterjesztések és tájékoztatók elkészítését úgy kell ütemezni, hogy azok a Bizottság munkaprogramjában meghatározott ülésen előterjeszthetők legyenek. Az előterjesztéseket és tájékoztatókat az ülés tervezett időpontja előtt legalább 15 nappal, 50 példányban – további egy példányt az előterjesztő eredeti aláírásával ellátva – meg kell küldeni a Bizottság titkárságának. Ezzel egyidejűleg kell javaslatot tenni a napirend megvitatásában érdekelt olyan szervek vagy személyek meghívására, akik nem tagjai a Bizottságnak.

Javaslatot, előterjesztést a Bizottság bármely tagja, illetve miniszter, országos hatáskörű szerv vezetője benyújthat. Javaslatok, előterjesztések az elnökhöz két ülés között – a Bizottság munkaprogramjában nem szereplő kérdésben is – benyújthatók, ha azok állásfoglalás-tervezetet nem tartalmaznak. Állásfoglalásra csak a Bizottság jogosult.

A Bizottság határozatképességéhez a tagok több mint felének jelenléte szükséges.

A Bizottság feladatkörébe tartozó ügyekben állást foglal, illetőleg a Kbtv-ben [25. § (2) bekezdés, 26. §] meghatározott esetekben határozatot hoz.

A Bizottság e rendelet eltérő rendelkezése hiányában állásfoglalásait, határozatait a jelen lévő tagok egyszerű többségével hozza, szavazategyenlőség esetében az elnök szavazata dönt.

A Bizottság határozatai, állásfoglalásai nyilvánosak, azokat a Bizottság ilyen értelmű döntése esetén az egészségügyi miniszter az Egészségügyi Közlönyben közzéteszi.

A Bizottság ülésein elhangzottakról rövid, összefoglaló jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv az elhangzott hozzászólások és az elnök összefoglalójának lényegét, továbbá az elnök által megfogalmazott határozatokat szó szerint tartalmazza. A jegyzőkönyvet az elnök és a titkárság vezetője hitelesíti, és minden ülést követően – amennyiben nem az egészségügyi miniszter a Bizottság elnöke – haladéktalanul megküldi az egészségügyi miniszternek.

Okmányszerűen meg kell őrizni:

1. az egyes napirendi pontok előterjesztését és az ülésről készített jegyzőkönyvet,
2. a határozatok és az állásfoglalások teljes szövegének eredeti aláírásokkal ellátott példányát.

A Bizottság működésének részletes szabályait a Kbtv, valamint e rendelet előírásainak figyelembevételével ügyrendjében határozza meg. Az ügyrend elfogadásához valamennyi tag 2/3-ának egyetértő szavazata szükséges.

Partnerség. A Bizottság működésének alapelve. A kormányzat csaknem valamennyi tárcájának képviselete, továbbá a nem kormányzati szervezetek bizottsági tagsága a kémiai biztonság egyik legfontosabb alapelvének, a partnerség működésének megvalósíthatóságát biztosítja. A partnerség elő-feltétele annak, hogy a Bizottság hatékony nemzeti kémiai biztonsági politikát dolgozzon ki.

A kémiai biztonság nemzeti politikájának kidolgozása. A Bizottság legfontosabb feladata, hogy a Fórum és az UNITAR (ENSZ szervezet) által javasolt és Magyarország által 1997-ben kidolgozott Nemzeti Profilt (tovább: Profil) korszerűsítse és a korszerűsített Profil adataiból levonható következtetések alapján kidolgozza a kémiai biztonság nemzeti politikáját. Ez értelemszerűen összhangban kell legyen az 1997 óta korszerűsített, az EU, az OECD és a nemzeti sajátosságaink figyelembevételével kidolgozott jogrendszerünkkel.

A nemzeti politika érvényesítése. A Bizottság féléves munkaprogramjaiban meghatározza azokat a kérdéseket, problémákat, amelyekre választ kíván adni, illetve amelyeket meg kíván oldani. Ezáltal érvényt szerez a jogszabályoknak, de egyszersmind érvényesíti a nemzeti politikát.

Nemzeti kémiai biztonsági program. A Bizottság a kémiai biztonság fejlesztése, illetőleg a népegészségügy és a környezetvédelem elősegítése végett kidolgoz egy nemzeti kémiai biztonsági akcióprogramot. Ebben figyelembe veszi azokat a legfontosabb hazai feladatokat, (pl. rákkeltő anyagok, perzisztens szerves szennyezők, endokrin diszruptorok, obsolete peszticidek egészség- és környezetkárosító hatásainak kontrollálása, csökkentése), amelyek a nép-egészségügy és a környezetvédelem homlokterében állnak, illetve a Forum harmadik ülésén (Salvador da Bahia, Brazília) elfogadott akció-prioritásokat – eleget téve ezzel a globális kémiai biztonság elvárásainak és elősegítve a hazai kémiai biztonság fejlesztését.

Oktatás, kockázat kommunikáció. Ez a feladat – amely értelemszerűen a nemzeti kémiai biztonsági politika része (és célszerűen a program része is) – az alapja annak, hogy mind a kémiai biztonságban aktívan résztvevők (kormányzati szervek és nem kormányzati szervek), mind a lakosság megértse a kémiai biztonság lényegét és értő módon annak érvényesüléséhez, fejlesztéséhez hozzá tudjon járulni.

A kémiai biztonságot érvényesítő jogszabályok, hatósági intézkedések elő-készítése, felülvizsgálata. Ez a feladat valószínűleg – különösen az első üléseken – a Bizottság vissza-visszatérő operatív munkájának jelentős részét teszi majd ki. Ennek oka egyrészt az lehet, hogy a kémiai biztonság szabályozásának megértése, a gyakorlatban való gördülékeny alkalmazása – időigényes feladat; másik oka lesz, hogy az EU irányelveket a technikai haladáshoz, feltételekhez gyakran és gyorsan adaptálják; ezeket a módosításokat – különösen hazánk EU tagsága esetén – haladéktalanul át kell vennünk; ezek tárcaközi és a nem kormányzati szervekkel való "egyeztetésére" a bizottsági ülések jó lehetőséget kínálnak.

Aktuális feladatok. Egy-egy jelentős veszélyt okozó anyag kérdése, az elégséges információ-áramlás, a kockázat-kommunikáció, a lakossági problémák, igények képezhetik a Bizottság aktuális feladatait.

A Kormányrendelet 2001. január 1.-n hatályba lépett.

Prof. Dr. Ungváry György