Kémiai Biztonság
(International Programme on Chemical Safety, IPCS)
A KEMIZÁCIÓ káros következményei és a KÉMIAI BIZTONSÁG
1. Kemizáció
1.1. A tudományos-technikai forradalom korszakában gyorsan no az igény a világ nyersanyag készleteinek feltárására. A termelés lényege, hogy a közvetlenül nem hasznosítható természeti javak jelentos része az emberi (társadalmi) munka nyomán közvetlenül felhasználhatóvá alakul át. Ez a tevékenység elsosorban kémiai természetu, és minthogy újonnan eloállított vegyi anyagok tömegét (is) involválja, összefoglaló néven kemizációnak nevezzük.
A kemizáció - a legkülönbözobb céllal eloállított vegyi anyagok révén - napjaink életszínvonalát alapvetoen határozza meg. Folyamatos fejlesztésének gátlása egyrészrol a fejlett ipari országokban élo emberiség növekvo igényei kielégítését, további életszínvonal-emelkedését akadá-lyozná, másrészrol lehetetlenné tenné a korunkra - elsosorban a fejlodo országokban - ugyancsak jellemzo demográfiai robbanás révén növekvo számú emberiség alapveto életfeltételeinek (pl. élelmezésének, táplálkozá-sának) biztosítását. Ezért, és mert a kemizáció eredményeit kielégítoen helyettesíto tevékenységgel egyelore nem rendelkezünk, a kemizáció felfüggesztése, megakadályozása nem lehet a közeljövo feladata. Ez viszont azt jelenti, hogy a kemizáció káros hatásait, kockázatait is meg kell ismer-nünk, azoknak hatékony gátat kell emelnünk, azokat kielégítoen kell kezelnünk.
1.2. A kemizáció kockázatai
A vegyi anyagok lehetnek
a) egészségkárosító hatásúak,
b) tuz- és robbanásveszélyesek,
c) környezetkárosító és környezetromboló hatásúak,
d) a-c hatás-kombinációkkal bíróak.
Ha figyelembe vesszük a kemizáció vártnál is jelentosebb fokozódását
(1990-ben 8.000.000 vegyi anyagot tartanak nyilván, melyek közül kereskedelmi forgalomban 80.000 volt; 1995-ben ezek a számok meghaladják a 10.000.000-t illetoleg a 100.000-t), a vegyi anyagok és a veszélyes hulladékok növekvo tömegét, továbbá azt, hogy minden egyes vegyi anyag egy-egy kóroki tényezo (ez azt jelenti, hogy mint kóroki tényezok nagyságrendekkel meghaladják a ma ismert valamennyi emberi megbetegedés, valamennyi ismert kórokozójának tételszámát, vagyis egészségkárosító kockázatuk igen magas), hogy a vegyi anyagok nemcsak az egészséget, hanem a környezetet is károsítják, valamint, hogy a vegyi anyagok okozta haváriák, katasztrófák tömeges mérgezést, óriási területre kiterjedo, (esetenként országhatárokon átterjedo) környezetrombolást idézhetnek elo, nyilvánvaló, hogy a kemizáció okozta egészség- és környezetkárosító kockázatok jelentosek és növekednek.
2. A kémiai biztonság: a kemizáció kockázatának csökkentése
A kémiai biztonság az emberiség egészségének, valamint az élo és élettelen környezet (ökológiai rendszer) megóvásának biztosítása a vegyi anyagok, illetve a vegyi anyagokkal folytatott tevékenységek káros hatásaitól. Miután a vegyi anyagok nem respektálják az országhatárokat - az export-import, illetoleg szennyezések formájában a levegovel és a folyó vizekkel azokon átterjednek - értelemszeru, hogy a kémiai biztonságnak globálisnak kell lennie. Ez viszont csak akkor képzelheto el, ha a kémiai biztonság országos szinten az egész Földön garantált.
Nemzetközi törekvések a Kémiai Biztonság kialakítására
Az ENSZ által 1972-ben megrendezett elso (stockholmi) környezetvédelmi világkonferenciát követoen számos nemzetközi szervezetet hívtak életre a globális kémiai biztonság megszervezése végett.
A WHO, az ILO és az UNEP támogatásával (1980-ban) megalakult az International Programme on Chemical Safety (IPCS), amely napjainkban önálló szervezetként muködik.
Az IPCS egy olyan technikai program, amely tudományosan fogalmazza meg azokat az egészségkárosító és környezetromboló problémákat, amelyeket a mérgezo hatású vegyi anyagok okoznak. Emellett elosegíti e toxikus kemikáliák okozta expozíciók prevencióját. Az 1980-s évek végén az IPCS felismerte, hogy szükséges a vegyi anyagok helyes kezelése (sound management of chemicals) átfogó nemzeti politikájának irányvonalait megfogalmazni illetoleg kifejleszteni. Lényegében ez a felismerés vezetett el ahhoz a Londonban, 1991-ben kormány-szakértok részvételével megtartott üléshez, amely kimondta egy olyan nemzeti koordináló mechanizmus szükségességét, amely meghatározó szerepet kell, hogy betöltsön a helyes kémiai kockázat-becslés és kockázat-kezelés muködtetésében. Ilyen módon az IPCS meghatározó szerepet töltött be a Riói konferencia (Föld-csúcs) és az Agenda 21 szakmai elokészítésében.
Az IPCS gyakorlatilag megalakulásától kezdve közreadja az ún. Environmental Health Criteria Monograph-kat (EHCs), amelyek a legveszélyesebb vegyi anyagok up to date értékelése mellett segítséget nyújtanak az anyagok biztonságos kezelésének globális és nemzeti kezeléséhez.
A monográfiákat a magyarországi Focal Point (NM) és Résztvevo Intézetek (OMÜI, Szentgyörgyi Albert Egyetem Közegészségtani Tanszéke) ingyenesen megkapják.
Az OMÜI a monográfiák címjegyzékét évenként közreadja az érintett tárcák, intézmények (KTM, FM, IKM, BM, PM, KHVM, Országos higiénés intézetek, ÁNTSZ megyei intézetek, stb.) részére és kérésre a monográfiákról (önköltségi áron) másolatot készít. A résztvevo intézetek EHC monográfiák megírásában (pl. Toluol, Aluminiumszilikátok) illetoleg lektorálásában is közremuködnek.
Az IPCS viszonylag újabb aktivitása az ún. Health and Safety Guides (HSGs) készítése és terjesztése. Ezek fontos köz- és munkaegészségügyi információkat foglalnak össze a legveszélyesebb vegyi anyagokról. Az IPCS legújabb eredménye az ún. Coincise International Chemical Assessment Document (CICAD), ami az egyes veszélyes vegyi anyagok kockázat-becslését és kockázat-kezelését összegzi. Ezeket az NM és az OMÜI (véleményezésre majd alkalmazásra) szintén megkapja; az OMÜI a CICAD-
-adatokat beépíti az Intézetben muködo ETTSZ információs adatbázisába.
Az IPCS 1996-s Programme Advisory Committee ülése a következo évek legfontosabb
IPCS-aktivitásának a Kockázat-becslés és a Kockázat-becslés módszertana kérdéseinek meg-válaszolását, problémáinak megoldását tartja. Magyarország részvétele ebben a tevékenységben alapveto fontosságú a hazai problémák legkorszerubb megoldása végett. Említést érdemel még az IPCS-INTOX program, mint szolgáltatás. Ennek révén a legjobban muködo európai Méregközpontok adatai jutnak el az OMÜI-
-ETTSZ információs rendszerébe és szolgálják a mérgezési esetek ellátásának elosegítését.
Az UNEP keretében életre hívták az International Register of Potentially Toxic Chemicals-t (IRPTC-t).
Az 1992 júniusában Rio de Janeiróban megrendezett ENSZ Környezet és Fejlodés Világkonferencia "Feladatok a XXI. századra" címu dokumentumának (Agenda 21) keretében foglalkozott a kémiai biztonság kérdéseivel. A világ-konferencián résztvevo nemzetek egy globális stratégiát fogadtak el az egészséges környezet és a fenntartható fejlodés megvalósítása érdekében. Ennek a stratégiának fontos eleme a kémiai biztonság.
A riói konferencián megfogalmazottakkal összhangban az IPCS vezetésével 1994. április 25-29. között Stockholmban került megrendezésre az ún. International Conference on Chemical Safety (ICCS). Az ICCS-n résztvevo 114 ország és 42 kormányközi és nem kormányszervezet - ugyancsak a riói konferencián elfogadottak értelmében - létrehozta a Kémiai Biztonság Kormányközi Fórumát és az ICCS-t a Fórum elso ülésének minosítette.
(Az ICCS-n a 3123/1994. Korm. határozat értelmében Magyarországot
Dr. Fehér Miklós, a Népjóléti Minisztérium helyettes államtitkára képviselte; szakértoként Prof. Dr. Ungváry György toxikológus, az orvostudomány doktora vett részt a konferencián.)
A Fórum legközelebb 1997-ben ülésezik. Feladatait az ICCS-n életre hívott és megválasztott Intersessional Group (tovább: ISG) látja el két Fórum-ülés közötti idoszakban.
Az ICCS-n a résztvevo kormányok képviseloi megválasztották a Fórum tisztségviseloit: elnök Svédország, alelnökök Kína, Mali, Mexikó, rapporteur Oroszország. A tisztségviselok hasonló funkciót látnak el az ISG-ben is. Az
ICCS-n a résztvevo kormányok delegátusai a tisztségviselok mellett az ISG tagjául választották meg a Föld különbözo régiójából összesen 26 ország kormányának képviselojét. Magyarország a kelet-európai régióból került az ISG-be.
1995. március 21-23 között került sor az Intersessional Group elso ülésére a belgiumi Bruges-ben. Magyarországot Dr. Lépes Péter helyettes államtitkár és (szakértoként) Prof. Dr. Ungváry György képviselte.
1996. március 3-8 között már az ISG második ülésére került sor, ezúttal Canberrában. Magyarországot ismét Dr. Lépes Péter helyettes államtitkár és Prof. Dr. Ungváry György képviselte.
A nemzetközi fórumok, konferenciák, szervezetek javaslatainak lényege
A feladatokat alapvetoen a riói dokumentum határozza meg. Ezeket a stockholmi és brugesi értekezletek már továbbfejlesztették.
A konferenciák, értekezletek hat program-területet jelölnek meg:
1. A kémiai veszélyforrások azonosítása, a kémiai kockázat-becslés, ezek nemzetközi kiterjesztése és felgyorsítása (valamennyi kémiai anyag okozta káros hatás megelozésének elofeltétele).
2. A kémiai anyagok osztályozásának és jelölésének harmonizációja (alapveto, hogy a kémiai anyagokat világszerte egységesen lehessen kezelni).
3. A mérgezo hatású vegyi anyagokról illetoleg a kémiai kockázatokról összegyujtött információk cseréjének biztosítása (megfeleloen informált szakemberek és lakosság nélkül nem lehet a kémiai biztonságot garantálni).
4. A veszélyeket és a kémiai kockázatokat csökkento programok kidolgozása, végrehajtása (ide olyan fontos kérdések tartoznak, hogy hogyan lehet valamely széles körben felhasználásra kerülo vegyi anyag
- pl. peszticidek - össz-tömegét csökkenteni).
5. A vegyi anyagok és az általuk okozott veszélyek, kockázatok kezelésére (csökkentésére) igénybe veheto nemzeti kapacitások, képességek és ezek fejlesztésének ismerete illetoleg szükségessége (itt olyan kérdések kerülnek elotérbe, mint az egyes országokban a vegyi katasztrófák megelozése, felszámolása, a mérgezések ellátása stb).
6. A mérgezo és veszélyes vegyi anyagok (termékek) illegális nemzetközi szállításának megelozése (nagyon fontos pl. a környezet-rombolás, a kábítószer fogyasztás megakadályozása végett).
A kérdések elemzésére, megoldására kivételesen nagyméretu a nemzetközi erofeszítés, ami a fentiek miatt értheto. A tennivalókat a brugesi és a canberrai értekezlet K-európai régióját képviselo országok megfogalmazásában mutatom be. A brugesi ülésnek a megválasztott elnöke, a canberrainak egyik rapporteur-
-je voltam).
A Kelet-Európai regionális ülés ajánlásai közül az alábbiakat emeljük ki.
- a kémiai biztonságért felelos, tárcaközi koordináló bizottság életre hívása,
(a canberrai értekezletig a Cseh Köztársaság és Szlovénia a tárcaközi bizottságot megszervezte);
- a kémiai biztonságot szabályozó korszeru, átfogó, (esernyo) törvény kidolgozása;
- az ország kémiai biztonságának helyzet-elemzése az IFCS ajánlásainak figyelembevételével; részletes national profile elkészítése (határido: 1996 vége);
- az ország kémiai biztonsága átfogó politikájának, stratégiájának kialakítása, amely felöleli a kémiai kockázat-becslés és kezelés kérdéseit;
- az elozoek figyelembevételével a prioritások meghatározása és a prioritások végrehajthatósága feltételeinek megteremtése;
- az információáramlás hatékonnyá tétele az országon belül.
Végezetül azt emelném ki, amit a brugesi értekezlet megnyitóján a Nemzetközi Kémiai Biztonsági Fórum svéd elnöke hangsúlyozott: a Riói értekezlet kémiai biztonsággal kapcsolatos tennivalóinak végrehajtása elsodlegesen a KORMÁNYok felelossége. A Fórum (és az ennek muködését elosegíto ISG) azért jött létre, hogy a kormányokat támogassa kötelezettségeik teljesítésében. Ez a támogatás azonban csak akkor lesz hatékony, ha az egyes országokban a partner-kapcsolathoz szükséges megfelelo felelosséggel és jogokkal felruházott kémiai biztonsággal foglalkozó bizottság muködik. Ez a bizottság lehet alkalmas arra, hogy a nemzetközi szervezetek, programok, fórumok vitális fontosságú ajánlásait a hazai körülményekre adaptálja és végrehajtsa illetoleg végrehajtassa.
